gyűlöletbeszéd
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Alkotmánybíróság
- MSZP
- büntető törvénykönyv
- Országgyűlés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Paczolay: Az Ab a beszéd szabadságát védi
A gyűlölködő kifejezések használatát amég megengedettnek minősíti az Alkotmánybíróság, de a tettlegességre való uszítást már nem - mondta a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó vitákról Paczolay Péter, a testület elnöke. Az Ab-elnök szerint ma is lehetne büntetni bizonyos jelenségeket, de ennél sokkal hatékonyabb lenne a morális elutasítás.
Nincs megoldás, de van probléma
Az iszlámellenes filmjével híressé és hírhedtté vált holland politikust, Geert Wilderst kitiltották Angliából, otthon pedig gyűlöletbeszéd vádjával folyik ellene eljárás. Segít-e bármin, ha elhallgattatják őt és a hozzá hasonlókat?
Rasszizmus elleni törvényt javasol a zsidó kongresszus
A Magyar Zsidó Kongresszus vasárnap arra tett javaslatot, hogy az Országgyűlés fogadjon el rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvényt. A szervezet szerint még a bíróságok sem ismerik fel az ilyen jellegű cselekmények veszélyességét.
Negyedszer is az Ab elé kerül a gyűlöletbeszéd-törvény
Sólyom László az Alkotmánybírósághoz küldte a gyűlöletbeszéd-törvényt, amely szerinte sérti a szólásszabadságot, és veszélyezteti a jogbiztonságot. Ez a kormány negyedik próbálkozása a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálására, az előző három próbálkozás alkotmányellenesnek bizonyult.
A hiányzó képviselők miatt ment át a Robin Hood-adó
Késő este kezdi meg hétfőn az Országgyűlés a jövő évi adótörvények általános vitáját, miután egy sor javaslatról szavaztak a képviselők. Zöld utat kapott többek közt a Robin Hood-adóról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. Szavaznak a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról is, amit az Alkotmánybíróság már háromszor elkaszált.
Negyedszer is nekifut a kormány a gyűlöletbeszéd-törvénynek
Három alkotmánybírósági elutasítás sem vette el a kormány kedvét attól, hogy törvénnyel vegye fel a harcot a gyűlöletbeszédként emlegetett megnyilatkozásokkal szemben. A kormány legújabb javaslata szerint azt kellene a bíróság előtt bebizonyítani, hogy az egyént valóban sérelem érte a nemzeti vagy vallási csoport egészét ért támadás miatt.
- címkék:
- gyűlöletbeszéd
- ügyészség
- bíróság
- Címkefelhő »
Megint elbukott a gyűlöletbeszédes tiltás
Megsemmisített az Alkotmánybíróság két olyan törvénymódosítást, amellyel a gyűlöletbeszédet akarta visszaszorítani az MSZP. A testület az alaptörvénybe ütközőnek találta a Btk. módosítását, amely bevezette a gyalázkodás tényállását, és a Ptk. azon rendelkezését is, amely alapján a kisebbségekhez tartozók perelhettek volna a szerintük sértő kijelentések miatt.
Normakontrollra küldte Sólyom a büntető törvénykönyvet
Az Alkotmánybírósághoz küldte Sólyom László a büntető törvény módosításáról szóló törvényt, mert aggályai vannak az egyik új szabály alkotmányosságával kapcsolatban. Az államfő szerint sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az önrendelkezési jogot az, ahogy a gyűlöletbeszédet szabályozták.
Büntethető lesz a gyűlöletbeszéd
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét. A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A TASZ a köztársasági elnökhöz fordult, azt kérve, hogy a törvényt küldje el alkotmányossági kontrollra.
Megharagudtak a zsidó vezetők Sólyomra
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége nem vesz részt az év végi, Sándor-palotában tartandó ünnepélyes ebéden, amelyre a másik három történelmi egyházzal együtt hívták meg. A szervezet így tiltakozik amiatt, hogy korábban a köztársasági elnök nem írta alá a gyűlöletbeszédről szóló törvényt.
Sólyom félti a szólásszabadságot a kormánytól
Nem írta alá az államfő a gyűlöletbeszédről szóló törvényt, ehelyett megküldte azt az Alkotmánybíróságnak. A törvény lehetővé tenné, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek polgári perben követeljenek kártérítést a kirekesztő megnyilvánulások miatt. Az államfő szerint a törvény aránytalan mértékben korlátozna a véleménynyilvánítás szabadságát.
Perelhetnek a gyűlöletbeszéd sértettjei
Az Országgyűlés kormánypárti többsége elfogadta a Ptk módosítását, így jövőben polgári perben kérhetnek kártérítést azok, akiket vallási, etnikai hovatartozásuk, vagy szexuális orientációjuk miatt sérelem ér - már ha a a törvény kiállja az alkotmányosság próbáját.
Bárki aláírhatja Gyurcsány kiáltványát
Civilek is csatlakozhatnak a miniszterelnök által meghirdetett Zéró tolerancia kiáltványhoz, amely elutasítja a rasszista, antiszemita nézeteket, illetve a gyűlöletbeszédet. Sokan jelezték ugyanis, hogy az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan aláírásukkal fejeznék ki egyetértésüket.
Kockáztat az MSZP a gyűlöletbeszédes törvénnyel
Ismét nekifut az MSZP a gyűlöletbeszéd tiltásának és van rá esélye, hogy a parlament meg is szavazza a javaslatot. Az Alkotmánybíróság azonban egyszer már megsemmisített egy hasonló módosítást, a Fidesz pedig arra figyelmezet, hogy ez ismét megtörténhet. Az alapjogok közti ellentmondást az ellenzék úgy oldaná fel, hogy a büntető törvénykönyv helyett az alkotmányt módosítaná.
Újra fogást keres a gyűlöletbeszéden az MSZP
A holokauszt-emléknap alkalmával jelentette be az MSZP, hogy ismét megpróbálják büntethetővé tenni a gyűlöletbeszédet. Az emléknapon a Fidesz nem bojkottálta a miniszterelnök beszédét, sőt a frakció közölte, hogy a KDNP-vel együtt aláírja a szélsőségekkel szembeni nyilatkozatot.
Slotával érvel a szigorítás mellett az MSZP
Újra elővenné az MSZP a gyűlöletbeszédet büntető törvénytervezetet. A szocialisták azzal érvelnek: Ján Slota szlovák politikus magyarellenes kijelentései Magyarországon még szabálysértésnek sem minősülnének, pedig látható, milyen veszélyei vannak.
Újra büntetnék a gyűlöletbeszédet
Újra és újra előkerül a gyűlöletbeszéd büntethetővé tételének gondolata. Legutóbb az MSZP jogi és közigazgatási tagozata állt ki emellett, és a kezdeményezésüket a miniszterelnök is támogatja. A gyűlöletbeszéd szankcionálását két éve szavazta meg a parlament, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megsemmisítette az erről született jogszabályt.
Nem lesz bűntény a cigányozás
Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.
Hétfőn hirdeti ki határozatát a gyűlöletbeszédről az Ab
Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.
Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordult
A köztársasági elnök gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv-módosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék, nincs szükség a hatályos törvény módosítására.
Gyűlöletbeszéd: módosították a Btk.-t
A képviselők többsége hétfőn megszavazta a büntető törvénykönyv gyűlöletbeszédről szóló részének módosítását. E szerint büntetendő, ha valaki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzeti, etnikai, faji csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel.
Gyűlöletbeszéd: Dávid Ibolya ellenzi a Btk. módosítását
A Magyar Demokrata Fórumtól és személy szerint tőlem is rendkívül távol áll a gyűlöletbeszéd és minden fajta kulturálatlan, a jó ízlést sértő beszéd - nyilatkozta vasárnap Dávid Ibolya, volt igazságügy-miniszter.
Nem büntetnék a felsőbbrendűség hirdetését
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága és az emberi jogi bizottság is támogatta hétfőn a büntető törvénykönyvnek a gyűlöletbeszédet érintő módosításához benyújtott egyetlen indítványt. A javaslat szerint két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető vétség lenne, ha valaki nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz másokat.
Tovább nem győzködik egymást a gyűlöletbeszédről a képviselők
A gyűlöletbeszédről nem vitáznak többet a képviselők, mivel szerdán lezárult a büntetéséről szóló részletes parlamenti vita. A jövő heti szavazáson pár vokson múlhat az indítvány sorsa, mivel a mérleg nyelvét jelentő SZDSZ a frakciótagjai saját meggyőződésére bízta, hogyan döntenek. Az igazságügyi tárca által elvégzett kutatás a törvénymódosítás és a szigorítás szükségességét támasztotta alá - mondta a miniszter.
Mádl nem kötelezte el magát gyűlöletbeszéd-ügyben
Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden hivatalában fogadta Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét. Kuncze a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosítás miatt kérte a találkozót. Mádl közölte: a parlament által elfogadott törvény elolvasása után, amennyiben alkotmányossági aggályai merülnek fel, az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.
Kuncze: Mádl véleménye mérvadó a gyűlöletbeszédről
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke személyesen egyeztetne a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosításról Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. A pártelnök szerint ugyanis az államfő véleménye mérvadó az ügyben kialakult vitában. Kuncze a köztársasági elnöknek küldött keddi levelében kijelenti: az SZDSZ-nek továbbra is fenntartásai vannak a kormány által javasolt szigorítással kapcsolatban, azonban néhány bírósági döntés egyértelművé tette, hogy a pártoknak többet kell tenniük a gyűlöletbeszéd leküzdéséért.
Az Alkotmánybírósághoz kerülhet a gyűlöletbeszéd-törvény
Szerdán egyeztet a két kormányzó párt a büntető törvénykönyv tervezett módosításáról. Az MSZP büntetné a gyűlöletbeszédet, az SZDSZ szerint viszont csak a társadalmi fellépés segít, nem a büntetés. A kisebbik kormánypárt szerdán azt javasolja: érjék el, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, alkotmányos-e a szólásszabadság ilyen szintű korlátozása.
Gusztos: Hegedűs egy nemzetrontó, antiszemita jöttment
A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabály-módosítási javaslatot bírálták szabad demokrata politikusok a Szabad tanácskozás című fórumon, elismerve az ezzel kapcsolatos koalíciós nézeteltérés meglétét. Szerintük ugyanis a kódolt gyűlöletbeszéd ellen így sem lehetne fellépni, viszont az új szabályozással "mindenkit, aki a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni, valamint a szólásszabadság melletti harc híve, azt a vádlottak padjára lehetne ültetni".
Az SZDSZ nem ért egyet a gyűlöletbeszéd büntetésével
A véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos alapjog, ezt nem szabad korlátozni semmivel sem, még a gyűlöletbeszéd büntetésével sem az SZDSZ álláspontja szerint. A kormány ugyanis akár börtönnel is büntetné a gyűlöletbeszédet.
Börtön járhat majd a gyűlöletbeszédért
Ha az Európai Unióban elfogadják a rasszizmusról és idegengyűlöletről szóló keretszabály-tervezetet, szabadságvesztéssel büntethetik majd a gyűlöletbeszéd súlyosabb eseteit. Mivel a magyar szabályozás is ez alapján készül majd, a jogszabály módosítása után már nem csak a közösség elleni izgatást büntetik majd.
IM: büntethetővé teszik a gyűlöletkeltést
Várhatóan hónapokon belül a magyar Büntető törvénykönyv részévé válik a gyűlöletbeszéd szankcionálása. Az igazságügyi tárca arra vár, hogy az Európai Unió tanácsa elfogadja az ezzel foglalkozó keretszabályt.
Felfüggesztették Hegedűs mentelmi jogát
Felfüggesztette az Országgyűlés ifjabb Hegedűs Lóránt mentelmi jogát. A szavazás során a liberális képviselők gázmaszkot húztak a fejükre mondván, a gyűlöletbeszéd mérgező.
A pártok nem tudtak megegyezni a gyűlöletbeszéd büntetéséről
A kisebbségi ombudsman azt javasolja, jelentősen szigorítsák a közösség elleni izgatásért kiszabható büntetési tételeket. Elvben a kormánypártok és az ellenzék egyetértenek, hogy a törvény szigorúbb legyen az etnikai alapon gyalázkodókkal szemben. A kormánypártiak mégis tartózkodtak a törvénymódosításról szóló bizottsági szavazáskor.
Hegedűs Lóránt antiszemita cikke
Elejétől a végéig igazi fasiszta szöveg - minősítette Fodor Gábor szabaddemokrata ügyvivő azt a cikket a Magyar Hirlapnak nyilakozva, amelyet ifjabb Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke írt a párt XVI. kerületi lapjának. Az országgyűlési képviselő egyértelműen a zsidókra utalva jelenti ki: rekeszd ki őket, mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled. A gyűlöletbeszédnek ezt a formáját nem lehet büntetlenül hagyni - mondta a lapnak Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi bizottság elnöke. A szerző nem kívánta kommentálni a szöveget.