Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon

Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben.

Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett

A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Ledőlt a világ legfurább sziklája - kép

Korábban volt oxigén az ősóceánokban

A földtörténeti régmúltból származó kőzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az ősóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdődött az oxigénképződés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.

Sikerült a fúrás, kiderült az Amazonas kora

A Liverpooli Egyetem kutatóinak mérései nyomán kiderült, hogy Földünk legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas és vízgyűjtő rendszere megközelítőleg 11 millió éves, jelenlegi formáját pedig mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt vette fel.

Felfedezték a legidősebb területet a Földön

Újabb vizsgálatok szerint az izraeli Negev-sivatag felszínének egy része körülbelül 1,8 millió éves. Ez viszonylag magas kor egy olyan dinamikusan változó bolygón, mint a Föld.

Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik

2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.

Kép dinoszauruszok tojásairól

Elárasztották a Grand-Canyont

A Grand-Canyon nemcsak geológiai szempontból érdekes, de élővilágának is évtizedek óta csodájára járnak a turisták, kutatják a szakemberek. A táj az elmúlt években jellegzetesen kiszáradt képet mutat, ám ez nem volt, és remélhetőleg nem is lesz mindig így.

Mars: bekapcsolják az időgépet

Ismét izgalmas hetek elé nézünk: az Opportunity a mintegy 20 méter mély Endurance-kráter peremén halad. A marsjáró most méri fel a terepet, majd leereszkedik a kráterbe - ezzel pedig a Mars geológiai múltjába is.

Jeges földkoktél - új geológiai elmélet

Lehet, hogy a lemeztektonika elmélete rövidesen a feje tetejére áll?