A Kínai Nagy Fúrás: vissza a dinoszauruszok korába

A kínai Songliao-medence területén egy 10 kilométer mély és 10 centiméter átmérőjű lyukon keresztül próbálnak a kutatók visszatekinteni a kréta időszakba. Az egykori tó rétegsorának a feltárása során eddig több mint 2 kilométerre jutottak le a mélyfúrás segítségével.

Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről

A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.

Nem valószínű, hogy nagyobb földrengés lesz Magyarországon

Napok óta érkeznek beszámolók kisebb hazai földrengésekről. A Magyarországot kettészelő földtani törésrendszer aktívabb, mint általában. Lehetséges, hogy ezek a rengések egy nagyobb földmozgás előjelei? Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa szerint nem kell katasztrófától tartanunk.

Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése

Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.

Háromezer méter magas tengeralatti vulkánt fedeztek fel

Hatalmas tengeralatti tűzhányót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsapat Sulawesi (Celebesz) szigetének északi partjainál. A monstrum több mint 3000 méter magas, ám nem éri el a vízfelszínt, mert a tenger itt csaknem 5500 méter mélységű.

Felrepedt égitestek a Naprendszerben

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.  

Klímafúrás: egy "pillanat alatt" jegesedett el az Antarktisz

Több évig is eltart, amíg a kutatók kiértékelik az Antarktisz közelében végzett tengerfenéki fúrások eredményeit. A mintákból máris kiderült: a földrész alig 400 ezer év alatt jegesedett el. A kutatás segíthet pontosítani a klíma-előrejelző modelleket.

Nyolcszáz méterrel mélyebben jutottak a pokolba

Egy brit tudományos expedíció felfedezte az eddig ismert legmélyebben fekvő tengeralatti vulkáni hasadékokat, melyekből forró, szürkésfekete víz tör elő. A fekete füstölgőkként ismert vulkanikus képződmények mintegy 5000 méter mélységben találhatók a Karib-tengeren keresztül húzódó Kajmán-árokban, mely több mint 800 méterrel haladja meg a korábbi rekordot.

Jöhet az ember kora a földtörténetben

A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekből álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti időskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.

Áradásos-kőomlásos vulkánkitöréstől félnek Izlandon

Azért veszélyes a vasárnapi kisebb kitörés Dél-Izlandon, mert rendszerint az Eyjafallajokull aktivizálódását egy nagyobb vulkán, a Katla kitörése szokta követni, s ez utóbbi áradásokat okoz. A szigetországban a jég és a láva robbanékony elegyet alkot, s a vulkanikus tevékenység egész Nyugat-Európára kihat: brit alattvalókat mérgezett meg egy 1783-as izlandi kitörés füstköde.

Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon

Több tízmillió évvel ezelőtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kőzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az időben.

Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett

A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belső folyamatai szinte zavartalanul működnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsű szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védőburkok óvják a káros külső hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Ledőlt a világ legfurább sziklája - kép

Korábban volt oxigén az ősóceánokban

A földtörténeti régmúltból származó kőzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az ősóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdődött az oxigénképződés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.

Sikerült a fúrás, kiderült az Amazonas kora

A Liverpooli Egyetem kutatóinak mérései nyomán kiderült, hogy Földünk legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas és vízgyűjtő rendszere megközelítőleg 11 millió éves, jelenlegi formáját pedig mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt vette fel.

Felfedezték a legidősebb területet a Földön

Újabb vizsgálatok szerint az izraeli Negev-sivatag felszínének egy része körülbelül 1,8 millió éves. Ez viszonylag magas kor egy olyan dinamikusan változó bolygón, mint a Föld.

Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik

2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.

Kép dinoszauruszok tojásairól

Elárasztották a Grand-Canyont

A Grand-Canyon nemcsak geológiai szempontból érdekes, de élővilágának is évtizedek óta csodájára járnak a turisták, kutatják a szakemberek. A táj az elmúlt években jellegzetesen kiszáradt képet mutat, ám ez nem volt, és remélhetőleg nem is lesz mindig így.

Mars: bekapcsolják az időgépet

Ismét izgalmas hetek elé nézünk: az Opportunity a mintegy 20 méter mély Endurance-kráter peremén halad. A marsjáró most méri fel a terepet, majd leereszkedik a kráterbe - ezzel pedig a Mars geológiai múltjába is.

Jeges földkoktél - új geológiai elmélet

Lehet, hogy a lemeztektonika elmélete rövidesen a feje tetejére áll?