genom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- DNS
- gének
- gén
- genomszekvencia
Szenzációs felfedezés a rák gyógyításával kapcsolatban
Az arginin egy olyan aminosav, amelyet a szervezetünk képes előállítani, és bőségesen megtalálható az általunk fogyasztott halakban, húsokban és diófélékben. A Science Advances című szakfolyóiratban megjelent legújabb kutatás azonban kiderítette, hogy az arginin a rákos sejtek számára is nélkülözhetetlen tápanyag. Ha pedig megvonjuk tőlük ezt a táplálékot, akkor sebezhetőbbé válnak a szervezet természetes immunválaszával szemben.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egy igen ritka genetikai komponenst azonosítottak Skandináviában
Egy új tanulmányban a szakemberek összesen 16 638 ma élő és 297 ősi skandináv ember genomikai adatait elemezték, amely tisztázta a földrajzi elhelyezkedés, az ősök és a génáramlás közötti összetett összefüggéseket Skandinávia területén – a római kor, a viking korszak és a későbbi időszakok között.
- címkék:
- Skandinávia
- DNS
- genetika
- genom
- vikingek
- Címkefelhő »
Elképesztő felfedezés: Idegenek nyomát azonosították
Senki sem tudja, ki volt ő, csak azt, hogy más volt, mint a többiek; egy több mint 50 000 éve élt tinédzser lány olyan furcsa tulajdonságokkal bírt, hogy a modern ember "hibrid" ősének tűnik. Hasonlót még a tudósok sem láttak.
DNS-minták genomikai elemzését végzik hazánkban
Megerősítették a Pécsi Tudományegyetem Genomikai és Bioinformatikai Kutatóintézeti Kapacitását - tájékoztatta szerkesztőségünket a baranyai oktatási intézmény.
Drámai felfedezés: halálos vírusokat találtak emberekben
A rokonoktól örökölt gének között elszórtan megtalálhatók azoknak a vírusoknak a maradványai, amelyek a múltban megpróbálták legyőzni felmenőink szervezetét. Ha ezeknek az egykori betolakodóknak a nyomait kutatjuk saját testünkben, akkor pár érdekes dolgot kideríthetünk a betegségekről. Egy új kutatás arra jutott, hogy az ősi vírustöredékek aktívak lehetnek és még az egészséges szövetekben is kifejlődhetnek. Hogy ez mihez vezet, még nem tudni, de akár szerepet játszhat az olyan betegségek kialakulásában és terjedésében is, mint a rák. Emellett a jelenség diagnosztikai célokra is használható – összegzi a most megjelent tanulmányt a SScience ...
Svante Pääbo adott DNS-kulcsot a bennünk élő neandervölgyihez
Svante Pääbo munkássága és a paleogenomika tudománya nélkül nem derült volna fény arra, hogy minden mai ember DNS-ben kimutatható a neandervölgyi örökség - mondta Viola Bence, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora az MTI-nek annak kapcsán, hogy az evolúciós genetika területén elért eredményeiért a svéd genetikus kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egy kihalt állat genomjának megfejtése lehet a kulcs egy bőrbetegség gyógyításához
A jégkorszakban egykor Észak-Európában és Amerikában olyan hatalmas emlősök éltek, mint a mamutok, a kardfogú macskák és a gyapjas orrszarvúak. Az északi félteke hideg óceánjai olyan óriásoknak is otthont adtak, mint a Steller-tengeritehén, amely akár nyolc méter hosszúra is megnőtt és tíz tonnát is nyomhatott és körülbelül 250 éve kihalt. Most egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megfejtenie ennek a jégkorszaki fajnak a genomját fosszilis csontokból. Arra a kérdésre is választ találtak, hogy mit árul el ennek a kihalt tengeri tehénfajnak a genomja a mai bőrbetegségekről.
Itt kezdődött a lovak háziasítása 4200 évvel ezelőtt
A vadlovak háziasítása kiemelkedő hatást gyakorolt az emberiség történelmére, amely többek között a mobilitás, a táplálkozás és a hadviselés szempontjából is fontos előnyöket kínált. Ám a téma körül még mindig sok a kérdés: például, hogy mikor és hol kezdődött az emberek iránti ragaszkodásuk? Ezekre a felvetésekre adott egyfajta választ egy új genetikai vizsgálat, amely a lovak legkorábbi háziasítását az Észak-Kaukázus területére, az úgynevezett Ponto-Kaszpi-sztyeppékre vezette vissza, ami mintegy 4200 évvel ezelőtt történt.
- címkék:
- Eurázsia
- genetika
- genom
- ló
- háziasítás
- lovak
- sztyeppe
- vadló
- Címkefelhő »
Elkészült az adatbázis, ami az orvoslás jövőjét jelentheti
Ausztrál kutatók több mint 30 ezer ember genomjának elemzésével új, különböző betegségekhez kapcsolható szabályozó régiókat találtak. Az általuk létrehozott adatbázis szabadon hozzáférhető, és elősegíti a személyre szabott orvoslást.
Egyre biztosabban tudják a kutatók előrejelezni a járványhullámokat
Járványkezelés, kutatás-fejlesztési és innovációs projektek, járványügyi rendszerek erősítése, az új koronavírussal kapcsolatos legújabb eredmények. Többek között ezekre fókuszált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjával együttműködésben szervezett konferenciát Pécsett.
Íme az ember legközelebbi élő halrokona
Német biológusok feltérképezték az "élő kövület, vagyis az ausztráliai tüdőshal (Neoceratodus forsteri) teljes génkészletét, az állatvilág legnagyobb ismert genomját.
- címkék:
- genetika
- genom
- hal
- gén
- Címkefelhő »
Különös felfedezést tettek a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban
Magasabb a súlyos Covid-19 kialakulásának a kockázata azoknál, akik a neandervölgyi ember génjeit hordozzák - állapították meg német kutatók.
Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?
Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.
Tudja-e, hogy melyik a világ legidősebb élő fája?
Korábban a 4.000-5.000 éves észak-amerikai mamutfenyőket vélték a legidősebb fáknak, de kiderült nem ők azok, mert Svédország hegyeiben zöldellnek az eddig ismert legidősebb élő fák, amelyeknek kora kétszer annyi, mint amerikai rokonaiké.
Elkészült az emberi fehérjekapcsolatok legnagyobb térképe
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe - számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Újabb járványvilágkörkép készült Magyarországon a vírus genetikai adatai alapján
Mi történik most a világban, hol tart a COVID-19 koronavírus-járvány, honnan, merre és milyen utakon terjed? Újabb elemzéseket, valamint néhány fontos és tanulságos hírt közöltek a pécsi virológusok. Mutatjuk a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának a Nextstain projekt alapján tett legvalószínűbb becsléseit a vírus genetikai adatai szerint.
Járvány-világkörkép a vírusgenomok vizsgálata alapján
Összesen 1 495 SARS-CoV-2 genom összehasonlítása alapján felvázolható, hogy merre és milyen tendenciák alapján terjed az új koronavírus jelenleg a világban. Mutatjuk a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának a Nextstain projekt alapján legvalószínűbb becslését az elérhető genomikai adatok szerint, amely trendeket és nem egzakt eseményeket mutat.
Számos ígéretes hatóanyagot tesztelnek az új koronavírus ellen
Az új koronavírus-járvány jelenleg a csoportos megbetegedések szakaszában jár Magyarországon, és a szakemberek egyelőre nem tudják megjósolni, hogy mikor léphet a tömeges megbetegedések fázisába. Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutató Központ Virológiai Kutatócsoport, valamint az Országos Koronavírus-kutatócsoport vezetője szerint azonban a számok nem növekednek intenzíven, és az látszik, hogy a megtett intézkedések és a lakosság fegyelmezett viselkedése nagyban lassítja a járvány terjedését.
Magyar kutatóknak sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont, Prof. Dr. Jakab Ferenc vezette Virológiai kutatócsoportjának, valamint a kutatóközpont, Dr. Gyenesei Attila vezette Bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésben elsőként sikerült hazánkban meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját.
Feltűnt egy vírus, amihez nincs fogható a Földön
A Yara-vírus genetikai állománya annyira egyedülálló, hogy az a kutatókat is meglepte.
Végre kiderülhet, mitől nő kamionméretűre a titokzatos óriáskalmár
A gerinctelen állatvilág leviatánja, az óriáskalmár egy olyan legendás tengeri „szörny", amely a valóságban is létezik – igaz, a busz méretű, tányérnyi szemű monstrumnak még egyetlen példányát sem sikerült élve elfogni. Most azonban legalább már a genomját ismerjük.
Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"
Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.
Íme, a 21. század továbbfejlesztett, legízletesebb görögdinnyéje
Egy új kutatás megnyitotta az utat egy úgymond „továbbfejlesztett" görögdinnye felé. Ennek érdekében a genetikusok megvizsgálták hét fajájának genomját és létrehoztak egy különleges adatbázist, amely segítségével minden eddiginél ízletesebb és húsosabb, ám a kártevőknek és változékony időjárási változásoknak is ellenálló gyümölcs kerülhet az asztalra.
A mélytengeri halak megdöbbentő titka derült ki
A kutatók körében eddig általánosan elfogadott volt, hogy a mélytengeri halak nem látják a színeket. Ez teljesen logikusnak tűnt, hiszen a mély sötétségben legfeljebb csak a világító élőlények „lámpásai" pislognak néha-néha. Ezért is keltett nagy meglepetést az új kutatás, amely kimutatta, hogy a mélytengeri halak szemében is vannak színérzékelő sejtek.
Első világháborús baktérium genomját sikerült feltérképezni
A Vibrio cholerae baktérium egy első világháború idején izolált törzsének teljes génkészletét térképezték fel brit kutatók.
Újabb lépést tettek a szintetikus élet megalkotása felé
Egy baktérium teljes örökítőanyagát előállították mesterségesen svájci kutatók. A korábbi hasonló kísérletektől eltérően azonban nem egy élő baktérium örökítőanyagának másolatáról van szó, hanem egy optimalizált verzióról.
Sikerült megtalálni a nagy fehér evolúciós sikerének titkát
Egy nemzetközi kutatócsoport feltérképezte a világ egyik legfélelmetesebb ragadozója, a hatalmas testű, sokáig élő nagy fehér cápa teljes génkészletét, és megtalálta evolúciós sikerének titkát.
Így üzletelhetünk a saját génjeinkkel
Egy harvardi professzor megalkotná „a gének Facebookját vagy Google-jét”, s ha még ez nem lenne elég, a szolgáltatást teljesen ingyenessé tenné a személyes felhasználóknak. Persze, ahogy a közösségi oldal vagy a keresőcég szolgáltatásai esetében, úgy a háttérben ennek is meglenne az ára.
Feltérképezik a Föld minden élőlényének genetikai kódját
Hatalmas projektet indítottak útjára tudósok: tíz év alatt fel akarják térképezni a Földön élő 1,5 millió ismert faj genetikai kódját.
Így tanult meg a mák morfint termelni
Az emberek az újkőkorszak óta kihasználják a mák nedvének áldásos hatásait, de az egyedülálló vegyületek termelésének genetikai hátterére csak most derült fény.
Régóta folyhat a harc a medvék és az emberek között
A ma élő barnamedvék magukban hordozzák a jégkorszaki barlangi medvék génjeit - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Már tudják, miért nem győzi le a rák az elefántokat
Hosszú ideig a kutatók képtelenek voltak rájönni, miért nem lesznek rákosak az elefántok. Egy új kutatás kideríthette a választ: az óriási állatok halott géneket támasztanak fel, amelyek aztán a rák ellen küzdenek.
Feltérképezték a koalák teljes génállományát
Először sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelő, nemi úton terjedő kórt.
Kezdődik a biológia történetének legambiciózusabb vállalkozása
Nem kis fába vágná a fejszéjét egy nemzetközi tudományos konzorcium: megszekvenálná az összes ismert sejtmagvas szervezet genomját. Ez valószínűleg a biológia eddigi történetének legambiciózusabb vállalkozása.
Kész a magyar genetikusok csodaszarvasa
Elkészült a gímszarvas genomjának leírása, a kutatás egyik vezetője Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa.
A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat
A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak egy új elemzés szerint.
Rákok segíthetnek a rákbetegség megértésében
Egyetlen nősténytől származnak a világ különböző területein élő márványrákok, mindannyian klónok - állapították meg német kutatók a Nature Ecology & Evolution című szaklapban. Ezzel a tulajdonságukkal nagyon hasonlítanak a ráksejtekhez.
A mangábék megmutatják, hogyan kell megúszni az AIDS-et
A cerkóffélék közé tartozó kormos mangábékat megtámadja ugyan a majom immundeficiencia-vírus, mégsem lesznek AIDS-esek. A mangábék teljes génállományának elemzésével eredtek a rejtély nyomába amerikai kutatók.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élőlényei! Valószínűleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.
Így szabályoznák a genomszerkesztést az európai akadémiák
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – írja az MTA közleménye.
- címkék:
- szabályozás
- genetika
- genom
- génmódosítás
- Címkefelhő »
Új szabályozás szükséges a GMO-kutatások miatt
Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.
Kiderült, mi határozza meg a különféle teák ízét
A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.
Inog a fajfogalom: egyre több jizzlyt figyelnek meg a kutatók
A jizzly vagy „kapucsínó medve" (angolul pizzly, grolar) névvel azokat az utódokat illetik, amelyek a grizzly és a jegesmedve kereszteződéséből születtek. Német kutatók most kiderítették, hogy nem is olyan ritkák ezek a hibridek, mint korábban gondolták.
A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel
Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.
Az élesztőbe írott történelem
A sör, a bor, a kenyér sok évszázados története elválaszthatatlanul összefonódik az élesztőgombáéval – és e történetnek izgalmas részletei olvashatók ki a modern ipari élesztőtörzsek DNS-éből.
Sokat elárul a növekedésről a legnagyobb csontos hal genomja
Az óceáni holdhal a világ legnagyobb csontos hala. Az állat most meghatározott genomjában több megváltozott gént találtak, amely magyarázatot adhat a hal gyors növekedési ütemére és nagy méretére éppúgy, mint a szokatlan belső vázára.
Több ősi vírus bujkál a DNS-ünkben, mint azt eddig gondoltuk
Egy retrovírus teljes genomját és 17 másik darabjait találták meg amerikai kutatók 2500 emberi genom tanulmányozásakor.
Darwin kopogtat a mennyek kapuján
A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévő vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlődés elleni főbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat.
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.
Megfejtették, miért van sok dohányos a legidősebb emberek között
Ma már senki nem vitatja, hogy a dohányzás káros az egészségre, és sok életet megrövidítő betegség kialakulását elősegíti. Mégis a világ legidősebb emberei között sok a dohányos. Egyesült államokbeli kutatók most azonosították azokat a genetikai változatokat, amelyek megvédik ezeket az embereket a dohányzás és más külső tényezők káros egészségügyi hatásaitól.
- címkék:
- dohányzás
- genom
- hosszú élet
- Címkefelhő »
Géneké és elektromos kütyüké a jövő az orvoslásban
A modern biológia elképesztően gyors fejlődése olyan – egyelőre még a sci-fi világát idéző – perspektívákat nyit az orvoslás jövőjében, ami teljesen meg fogja változtatni a ma ismert gyógyítás rendszerét. Ezt az izgalmas jövőképet vázolja fel Boldogkői Zsolt professzor, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára az Origónak írt összeállításában.
Ezért lett gyapjas a gyapjas mamut
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta azt a genetikai változást, amelynek köszönhetően hosszú bundát növesztett a gyapjas mamut. Ez tette lehetővé az állat számára, hogy meghódítsa a messzi északon fekvő élőhelyeket is.
Európában is összebútorozhattunk a Neander-völgyiekkel
Egy Romániából előkerült 40 ezer éves állkapocs genetikai állománya arról árulkodik, hogy gazdájának közeli felmenői között Neander-völgyiek is akadtak. A lelet – a korábbi nézettel szembemenve – igazolja, hogy őseink Európában is frigyre léptek Neander-völgyi rokonaikkal.
Minden szúnyogot hímmé alakíthatnak egy genetikai csavarral
Közismert, hogy a szúnyogok közül csak a nőstények szívnak vért. Egy genetikai trükkel azonban minden szúnyog hímmé alakítható. Ez nagy segítséget jelenthet a szúnyogok terjesztette betegségek leküzdésében.
- címkék:
- szúnyog
- genom
- vírusbetegség
- Címkefelhő »
Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?
A korai embriók génmanipulációjához a molekuláris eszköztár készen áll, de az erkölcsi alapok ingoványosak. Sok kutató úgy gondolja, hogy az erkölcsi választóvonal ott húzódik, ahol az ember által létrehozott génmódosítások örökölhetővé válnak. Mások viszont a várható előnyöket hangsúlyozzák.
A hegyi gorillák fennmaradásához a beltenyésztés is hozzájárulhatott
Meglepő eredményt hozott a hegyi gorillák genomjának első összehasonlító elemzése. Egyrészt kiderült, hogy már több ezer éve nagyon kicsi az állományuk, de ami még furcsább, számos káros génváltozat eltűnt a populációból a beltenyészetnek köszönhetően.
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen
Idegrendszeri betegségek - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmus stb. - ,ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Betegségek titkait rejtik a genom néma szakaszai
Kanadai kutatók mesterséges intelligenciával keresik a rákhoz, az autizmushoz és egyéb betegségekhez vezető mutációkat a genom szürke zónáiban.
- címkék:
- autizmus
- genom
- mutáció
- Címkefelhő »
A tyúkok és a pulykák a dínók legközelebbi rokonai
A tyúkfélék és a pulykák génállománya sokkal kevesebbet változott más madarakéhoz képest azóta, hogy a madarak kifejlődtek dinoszaurusz őseikből, állítja egy új tanulmány.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- genom
- tyúk
- pulyka
- dinoszaurusz
- Címkefelhő »
Kalandozás az emberi gének világában
Az élő szervezetek kutatásának lényege a komplexitás. Minél pontosabban ismertjük az egyes életfolyamatokat meghatározó tényezőket, kölcsönhatásuk részleteit, annál pontosabb képet lehet kialakítani egy biológiai rendszerről. A Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában Falus András az emberi öröklődést meghatározó genetikai elemek szempontjából összegezte a tudomány új, mindannyiunk jövőjét befolyásoló eredményeit.
Gyógyszerek felfedezéséhez mutatnak utat a természetes génhibák
Bár rendszerint nem is tudunk róla, mindannyiunk génállományában lappanganak egy-egy gén működését kikapcsoló mutációk. E természetes „génkiütések” feltérképezése nemcsak alapvető biológiai kérdéseket válaszol meg, de a gyógyszerkutatás számára is haszonnal kecsegtet.
- címkék:
- genetika
- genom
- mutáció
- gyógyszerkutatás
- Címkefelhő »
Nyomot hagyott a háziasítás a házimacska genetikai kódján
Először írták le a házimacska teljes genetikai kódját, melyből kiderült, milyen változásokat okozott a több évezredes együttélés az emberrel.
- címkék:
- macska
- genom
- háziasítás
- házimacska
- Címkefelhő »
Az erdők énekes főemlőse is feltárta titkait
A csimpánzok, az orangutánok, a gorillák és a bonobók után az utolsó emberszabású főemlőscsoport, a gibbonok génszekvenciáját is leírták a kutatók.
- címkék:
- genomszekvencia
- genom
- gibbon
- Címkefelhő »
Örömhír a kávéfogyasztóknak
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a kávénövény genomszekvenciáját. Ez az eredmény a világ egyik legkedveltebb növényével kapcsolatos több rejtélyre fényt deríthet. Feltárhatja a koffein eredetét, és új fajták nemesítésével megnyithatja az utat a még finomabb ízű, egészségesebb főzetek elkészítéséhez.
A hosszú élet titkát vizsgálja a genetika Darth Vadere
A korábban az emberi genom megfejtésében és a mesterséges baktérium létrehozásában főszerepet játszó Craig Venter érdeklődése újabban a hosszú, egészséges élet titka felé fordult. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a genetika Darth Vaderének is nevezett amerikai kutató pár éven belül eléri a hetven éves kort.
Kösz a cigifüggőséget, Neander-völgyiek!
A modern emberek az erősebb szőrzet és az időjárási viszontagságoknak jobban ellenálló bőr mellett több betegségre, például a Crohn-betegségre vagy a kettes típusú cukorbetegségre való genetikai hajlamot, valamint a dohányzásról való leszokás nehézségét örökölték a Neander-völgyiekkel való keveredés folyományaként.
Újra felbukkanhat a fekete halál
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a középkor két legpusztítóbb pestisjárványát ugyanannak a kórokozónak két különböző törzse okozta. A két törzs közül az egyik magától eltűnt, a másik viszont világszerte elterjedt, és további járványokat okozott az 1800-as évek végén. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a jövőben bármikor megjelenhet egy új pestisbaktérium-törzs, amely veszedelmes járványokat okozhat.
- címkék:
- genom
- járvány
- pestis
- Yersinia pestis
- Címkefelhő »
Kétféle boldogságot találtak az emberben
A boldog lelkiállapot eltérő génkifejeződési programot aktivál a szervezetben attól függően, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.
Miért tűnt el egy rettegett betegség Európából?
Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült rekonstruálnia a lepra középkori kórokozójának genetikai állományát. Kutatásukból arra is fény derült, miért csökkent drasztikusan a megbetegedések száma a középkor vége felé.
Mi volt a szárazföldi állatok őse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdőshal.
Négyszálú DNS-t találtak emberi sejtekben
A brit kutatók által felfedezett szokatlan, négyszálú szerkezet valószínűleg a génszabályozásban tölt be szerepet, és új terápiás célpontot jelenthet a rák elleni küzdelemben.
- címkék:
- DNS
- genom
- telomerák
- G-kvartett
- Címkefelhő »
Soha nem látott kép az influenzavírus magjáról
Amerikai kutatók láthatóvá tették, hogyan készít magáról másolatokat az influenzavírus a sejtben. A minden eddiginél részletesebb képek lehetőséget adhatnak hatékonyabb influenza elleni gyógyszerek kifejlesztésére.
- címkék:
- influenza
- genom
- vírus
- influenzavírus
- Címkefelhő »
Nem csak karaj és sonka a házisertés
Genetikai állományának feltérképezése után kiderült: olyan sok a közös genetikai tulajdonság az ember és disznó között, hogy ez számos betegség terápiájához nyújthat segítséget.
Már rég nem vagyunk majmok
Az új kutatási eredmények alapján kijelenthető: rosszul ismertük a nagy evolúciós lépések időpontjait. Minden több százezer vagy millió évvel korábban történhetett, mint eddig gondoltuk, kezdve attól, hogy szétváltunk a csimpánzoktól, egészen addig, hogy elődeink kirajzottak Afrikából.
Az őssejtüzlet ellen dolgozik a Nobel-díj
Bár a köldökzsinór sejtjei nagyon értékesek, megvannak a korlátaik is, és amint a 2012-es orvosi-élettani Nobel-díj is mutatja, nem biztos, hogy a jövőben szükség lesz valódi őssejtekre a gyógyításhoz. A jó megoldás Magyarországon is egy ingyenes, közösségi őssejtbank létrehozása lenne.
Mégsem hulladék az ember nagy része
Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak "hulladék-DNS"-ből áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.
- címkék:
- DNS
- gének
- genetikai állomány
- genom
- ember
- ENCODE
- Címkefelhő »
Evolúciós hiba vezetett az ember kialakulásához
Egy ősi, gerinctelen óceánfenéken élő állatban több mint 500 millió éve bekövetkezett DNS-megduplázódás hajtotta az evolúciót az ember kialakulása irányába, állítja egy új tanulmány.
Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre
Egyelőre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelős hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is működhet a módszer.
Megfejtik a hippi csimpánzok titkait
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az utolsó nagy emberszabású majom, a bonobó genomszerkezetét, így lehetővé vált a három közeli rokon, a csimpánz, a bonobó és az ember genomjának összehasonlítása.
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi igaz a reklámokból, hol tart ma a tudomány az öregedési folyamat lassításában?
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit
A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek
Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.
Pontosabban lehet géneket szerkeszteni egy új módszerrel
Egy új genetika eljárással sikerült megjavítani azt a hibás génszakaszt, amely a súlyos véralvadási rendellenességért, a hemofiliáért felelős. A módszert egyelőre még csak egereknél alkalmazták, de remélhetőleg embereknél is használható lesz.
Vigyázz, magasfeszültség! Gének is befolyásolják, mennyire fogadjuk meg a tanácsokat
A Brown Egyetem kutatói szerint egyes génváltozatok alapján megjósolható, hogy mennyire fogadja el valaki a másoktól kapott tanácsokat - akkor is, ha azok ellentmondanak saját tapasztalatainak.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
Csendesen, de jelenleg is zajlik az emberi evolúció
A természetes szelekció valószínűleg túl lassan zajlik ahhoz, hogy segítsen megbirkózni azokkal a nagy kihívásokkal - például a globális éghajlatváltozással és számos fertőző betegséggel -, amellyel fajunk jelenleg szembenéz. A megoldáshoz kultúránkra és technológiánkra kell támaszkodnunk.
Elkészült a búza csaknem teljes genomszekvenciája
Egy brit kutatócsoport közzétette a búza rendkívül összetett genetikai kódjának első, nyers bázissorrendjét: az eredmények alapján most már a búza összes génjének 95 százaléka ismert. Ez az egyik legátfogóbb eddigi genomvizsgálat, és az adatok közzététele jelentősen felgyorsíthatja majd a növénynemesítéssel foglalkozó cégek munkáját.
Új DNS-elemző technika forradalmasíthatja a személyre szabott gyógyászatot
Egy új módszerrel rendkívül kis mérettartományban dolgozva, gyorsan és viszonylag olcsón meg lehet határozni a DNS egy szálának a szerkezetét. Az eljárás nagy lépést jelent a végső cél felé, hogy meghatározhassák bárki genomjának a szerkezetét, és ennek alapján dolgozhassák ki a személyre szabott betegségmegelőző, illetve gyógyító programokat.
Most már tényleg jöhet az új orvostudomány
Amikor egy valóban nagy előrelépés történik a tudományban, rövid távon túlzottan optimista előrejelzések születnek, hosszú távon viszont alábecsülik a hatást. Ez igaz az emberi genetikai állomány megismerésére is: az immár tíz éve a birtokunkban lévő információ nem váltotta meg egycsapásra a világot, de lassan készülhetünk az új, a megelőzésre koncentráló, személyre szabott orvostudományra.
A hosszú élet génváltozatai legyűrik a betegségeket
A különlegesen hosszú életkor genetikai hátterét kutatva először sikerült olyan mintázatokat azonosítani az emberi genetikai állományban, amelyek jelenléte valószínűsíti a matuzsálemi kort. Több mint ezer százéves vagy annál idősebb ember genetikai anyagát hasonlították össze más csoportokéval.
- címkék:
- DNS
- genetika
- öregedés
- genom
- életkor
- orvostudomány
- Címkefelhő »
A boltokba kerülhet az első genetikailag módosított állat az USA-ban
A lazac nem növekszik télen, és három év, mire teljesen kifejlődik. Amerikai kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk genetikai anyagát, hogy másfél év alatt érje el végleges méretét.
Autizmus: sok hibát találtak az idegrendszer fejlődését szabályozó génekben
Az Autizmus Genom Program keretében tizenegy ország kutatói működtek együtt annak érdekében, hogy a jelenleginél pontosabb képet kapjunk az autizmus genetikai hátteréről. A tünetegyüttes kialakulásában részben a kisebb-nagyobb DNS-darabok többszöröződései vagy kiesései állnak, melyek összességükben a rendellenesség valamelyik fajtájának kialakulásához vezethetnek. Az új eredmények az autizmus korábbi felismerését is elősegíthetik, ami alapvető fontosságú a hatékony kezelés szempontjából.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhő »
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.
Kiderült, hogy sokban hasonlítunk a békákhoz
Meghatározták az utolsó eddig hiányzó gerincescsoport, a kétéltűek első képviselőjének, a nyugati karmosbékának a genomszekvenciáját. A nyugati karmosbéka fontos modellállat a kutatásokban, többek közt azért, mert az ember betegségekkel kapcsolatos génjeinek 80 százaléka megtalálható ebben a kétéltűben is.
- címkék:
- kétéltűek
- genomszekvencia
- békák
- genom
- Címkefelhő »
Genetikai meglepetés: másodlagos kódot találtak a génekben
Svájci bioinformatikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy olyan genetikai szubkódot, amely azt határozza meg, milyen gyorsan állítson elő a sejt egy adott fehérjét.
- címkék:
- genetika
- genom
- gén
- genetikai kód
- Címkefelhő »