genom

címke rss

Újabb szabályozó szakaszokat fedeztek fel a hulladék DNS-ben

Tudomány2009.07.30, 10:24

Amerikai kutatók a kis RNS-ek egy eddig ismeretlen osztályát azonosították. Felfedezésük azt sejteti, hogy ezek a különleges RNS-molekulák a többitől eltérő, ismeretlen mechanizmuson keresztül képződnek és működnek.

A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszőr génjei

Tudomány2009.08.28, 08:40

Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különböző szőrtípusait jelentős részben három gén különböző változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.

Először mérték meg közvetlenül az emberi mutációs rátát

Tudomány2009.09.02, 08:55

Egy nemzetközi kutatócsoport a napokban számolt be arról, hogy először sikerült közvetlenül megmérniük az emberi genetikai állomány pontmutációs rátáját, azaz a DNS-t felépítő egységek egyedi, öröklődő változásait. Az eredmény meglepő, mert kiderült, hogy a környezetszennyezés, a klímaváltozás és egyéb káros külső behatások ellenére az emberi mutációs ráta meglehetősen egyenletes és lassú.

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

Tudomány2009.11.03, 03:00

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

Elkészült a házisertés nyers genomszekvenciája

Tudomány2009.11.03, 03:42

A ló és a szarvasmarha után újabb fontos gazdasági állat, a házisertés genomját határozták meg nemzetközi összefogással a kutatók. A most közzétett genom még "csak" 98 százalékos, de már ez is elegendő ahhoz, hogy fontos megállapításokat tegyenek majd a sertések rokonsági kapcsolatait és egyéb tulajdonságait illetően.

Elkészült a ló genomszekvenciája

Tudomány2009.11.06, 08:58

Nemzetközi összefogással elkészült a háziló (Equus caballus) részletes genomszekvenciája. Az összehasonlító vizsgálatok alapján kiderült, hogy a genomszerkezet több helyen figyelemre méltóan hasonlít az emberéhez, és a lófajták között több mint egymillió genetikai eltérés figyelhető meg. A Science-ben publikált munka fényt deríthet a lovak háziasítására is.

Az emberénél is bonyolultabb a kukorica genomja

Tudomány2009.11.20, 08:12

Több egyesült államokbeli egyetem kutatóintézetének összefogásával elkészült az emberiség egyik legrégibb és legfontosabb haszonnövényének, a kukoricának a genomszekvenciája. Ez nagyon fontos eredmény a növénytermesztés szempontjából is, mivel így a környezeti körülményeknek jobban megfelelő fajtákat lehet nemesíteni. Az eredmény fontosságát jelzi, hogy a Science öt cikket is szentel e vezető témának.

Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben

Tudomány2009.12.08, 10:45

Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitől különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentős, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élőlények.

Valójában húsevő az óriáspanda

Archívum2009.12.15, 08:58

Az óriáspanda teljes genomszekvenciájának elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy a természetvédelem szimbólumának számító állatban minden gén megtalálható, ami a hús megemésztéséhez szükséges, viszont - ironikus módon - hiányoznak belőle azok a gének, amelyek fő táplálékának, a bambusznak a hasznosításához kellenek.

Meglepő eredményt hozott az első családi genomelemzés

Tudomány2010.03.11, 09:31

Amerikai kutatók első ízben elemezték egy család teljes genetikai állományát. Ennek alapján pontosan meghatározhatták az egyes szülők által az utódoknak továbbadott mutációk átlagos gyakoriságát. Azokat a helyeket is sikerült behatárolniuk, ahol a szülői kromoszómák információt cserélnek egymás közt, aminek révén a genetikai tulajdonságok új kombinációi jönnek létre a gyerekekben.