Gazdaság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- pénz
- Kína
- beruházás
- USA
- Magyarország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A NATO-tagság nem segített a hadiipar helyzetén
Az egykor szebb napokat megélt magyarországi hadiipar gazdasági jelentősége mára minimálisra zsugorodott. Az elmúlt valamivel több mint tíz év alatt mintegy 21 milliárdról 9 milliárd forintra csökkent a szektor termelése. A 18-20 ezer foglalkoztatottból csak 1500-1600 maradt. A mintegy félszáz hadiipari jellegű céget a tőkehiány jellemzi. Egyelőre azzal, hogy beléptünk a NATO-ba, az ágazat nem sokat nyert. Szakemberek a magyar védelmi ipar kitörési lehetőségét abban látják, ha a Magyar Honvédség mind több hazai fejlesztést, illetve itthon gyártott terméket vásárol(na) meg.
A minimálbér-emelés főleg a könnyűipar munkáltatóit sújtja
A minimálbér tízezer forintos emelése 488 ezer alkalmazottat érintene a versenyszférában, a legnagyobb mértékben a könnyűipar bérköltsége nőne, míg a legjobban a legalább 300 főt foglalkoztató vállalkozások járnának.
Milliárdok szociális bérlakásépítésre
Újabb, csaknem 6,3 milliárd forintnyi központi pénz jut bérlakásépítésre az önkormányzatok és az egyházak számára. A támogatással 1229 új bérlakás épülhet szerte az országban. Tavaly júliusától összesen 24,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást fordítottak erre a célra, melyből több mint 5400 otthont alakíthatnak ki. A becslések szerint azonban legalább 28-30 ezer család igényelné a bérlakást.
- címkék:
- Gazdaság
- devizapiac
- támogatás
- bérlakás
- Címkefelhő »
Könnyítések az utazási irodákról szóló rendeletben
Október elején államtitkári egyeztetésre kerül a Gazdasági Minisztérium utazásszervezőkről és utazásközvetítőkről szóló rendelete. A tervezet több ponton könnyítene az irodák helyzetén, ugyanis több nagy iroda nem tud biztosítást kötni.
Magasak a lakossági hitelek járulékos költségei
Hitelfelvétel esetén a kölcsönigénylőnek a kamatterhek mellett további, a hiteleket drágító költségeket kell megfizetni. Ilyen például a kezelési költség és a teljes hiteldíj-mutatóban (THM) nem szereplő egyéb költségek - írja összeállításában a Napi Gazdaság.
Alultervezték a jövő évi nyugdíjakat is
A kormány egyelőre a törvény szerint járó idei nyugdíjak rendezésére koncentrál, és ennek érdekében tervez további emeléseket még ebben az évben, ám már most látszik, hogy a jövőre tervezett nyugdíjemelés mértéke is kiegészítésre szorul. Ennek azonban valószínűleg meglesz a fedezete a nyugdíjjárulékokból várhatóan befolyó többletbevételekből - írja pénteki számában a Napi Gazdaság.
A szaktárca szerint nem okozott nehézségeket a minimálbér-emelés
A minimálbér 40 ezer forintra emelése nem igazolta az előzetes aggodalmakat, áll a Gazdasági Minisztérium és a Munkaügyi Főfelügyelőség beszámolóiban, amelyeket az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága kedden egyhangúlag elfogadott. A beszámolókból kiderül, hogy a munkavállalók 4 százalékánál nem teljesítették a munkaadók a minimálbér-emelést. A leggyakoribb szabálytalanság ebben a tekintetben a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás és a részmunkaidővel való visszaélés volt. A legtöbb szabálytalanságot a kereskedelem és a vendéglátóipar területén tapasztalták.
A minimálbér-emelésen a költségvetés nyer
Gazdasági megfontolásokkal aligha magyarázható a kétéves költségvetésben meghatározott minimálbér-emelés - vélik független szakértők. Ami biztos: az ebből származó tb-, egészségügyi, munkaadói járulékok csak az öt főnél többet foglalkoztató versenyszférában 23,7 milliárd forinttal növelik a költségvetés bevételét. Herczog László, a Gazdasági Minisztérium tanácsosa szerint a reálgazdaság fejlődése ezt a terhet is elbírja.
Két változat a kötelező biztosítás emelésére
Kétséges a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások jövő évi emelésének maximumáról szóló pénzügyminiszteri rendelet szeptemberi megjelenése. Az emelésre a PSZÁF két változatot terjesztett elő, az egyik több mint 8, a másik pedig kevesebb mint 5 százalékos emelést tenne lehetővé.
A kisvállalkozók nem kapnak minimálbér-kompenzációt
A Gazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megállapodása értelmében a minimálbér-emelés miatt támogatást kaphatnak a munkerő-piaci alapból egyes vállalkozások. A munkaadók és a munkavállalók azonban nemcsak a támogatásra szánt egymilliárd forintot keveslik, hanem nehezményezik, hogy a javaslat szerint előnyben részesülnének egyes iparágak, megyék, sőt a 20 fő feletti vállalatok is. A szakszervezetek szerint így pont a leginkább rászorulók - a kis- és egyéni vállalkozók - eshetnek el a támogatástól.