gazdaság plusz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bank
- MNB
- devizahitel
- Magyarország
- hitel
Megvan, hogy került Fót pénze a Hungáriához
Fót egymilliárd forintot vesztett a Hungária Értékpapír Zrt. miatt. Egy bizottság próbálta kideríteni, hogyan kerülhetett a város pénze a ceglédi embereket is megkopasztó pároshoz, Pista bához és Jolikához. A fóti közgyűlés csak állampapírok vásárlását engedélyezte, de a pénzt mégis vállalati kötvényekbe fektették. Az Origónak korábban nyilatkozó polgármester szerint ez jogszerűtlen volt. A jelentésből viszont az derül ki, hogy a város vezetése olyan szerződést kötött, amelyben bármilyen értékpapír megvásárlására felhatalmazta a brókercéget.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vadászbalesetben tűnhetett el Fót pénze
A kifizetetlen 6,7 milliárd Hungária-kötvényből közel 4,5 milliárd önkormányzatoknál vagy állami cégeknél lehetett. Volt, hogy a városnak úgy vettek vállalati kötvényeket, hogy erre a testület felhatalmazást sem adott. Fóton bizottság keresi az okát, hogy miért épp a Hungáriát választották befektetési partnernek. A korábbi városvezetés ugyanis általános megbízást kötött a céggel.
Valamire nagyon kellett a pénz a Hungária tulajdonosainak
Nagyon kellhetett a Hungária Értékpapír Zrt. vezetőinek a pénz a lebukás előtti utolsó napokban. Nem csak a lapokban már említett 300 millió tűnt el rejtélyes körülmények között. Mutatjuk, hogyan tették rá a kezüket más ügyfél megtakarítására is, akinek az egészről sejtelme sem volt.
Akinek itt volt pénze, az nekik adta
Milliárdokat szedhetett össze Cegléden és környékén a Hungária Értékpapír Zrt. tulajdonospárja. A beszámolók szerint már tíz éve 20 százalékos hozamot ígértek azoknak, akik náluk fektették be a megtakarításukat. Ügyfeleik között ügyvédek, orvosok, vállalkozók is voltak, ezért a közbizalom hamar kialakult a városban: akinek volt legalább egymilliója, az szinte biztos, hogy hozzájuk vitte. Máig sokan nem hiszik, hogy Pista bá vagy Jolika bármi rosszat akart volna.
Quaestor-ügyben nem akarnak állami pénzt látni az Origo olvasói
Hiába jelentette be a főügyész, hogy becslése szerint 160 milliárd forint vagyont sikerült zárolniuk a Quaestor-csoportnál, az olvasóink pesszimisták a kártalanítással kapcsolatban. A legtöbben sem a cég, sem a felelősök magánvagyonát nem látják elégségesnek. Az Origón uralkodó olvasói közhangulat szerint ennek ellenére sem kellene állami forrásból kiegészíteni ezeket a pénzeket. Így viszont a befektetők egyrésze elköszönhet a megtakarításától.
Esti mesét meg ki mond, majd a KDNP?
Néhány üzletlánc már bejelentette, de a többi is kipróbálhatja, hogy hétköznapokon és szombaton megnyújtott nyitva tartással próbálja meg csökkenteni a vasárnapi boltbezárás miatti forgalomkiesést. Ha bejön a számításuk, akkor a kereskedelmi dolgozók ugyanúgy távol maradnak a családjuktól, csak ezért bérpótlékot sem kapnak. Ha nem, akkor jöhetnek az elbocsátások.
A svájciaknak is túl drága frankkal vásárolni
Amióta a svájci jegybank elengedte a frankot, a svájciaknak nagyon megéri a szomszédos országokban vásárolni. Bár ezzel saját gazdaságuknak tesznek be. Svájcban már adóreformokat sürgetnek.
A defláció réme fenyegeti a gazdaságot
Amitől a kontinensen aggódnak, annak az amerikaiak örülnek: a tengerentúlon és Nagy-Britanniában a jó deflációt várják, szerintük jövőre felpöröghet a gazdaság. Az eurózónában viszont a rosszat, az olaszországihoz hasonló hatásokkal.
A németek felől jöhet a görög drachma
A németek felkészülnek a görög kilépésre. Január 25-én Görögországban előrehozott választás lesz, amelynek legnagyobb esélyese a megszorításokat is ellenző Sziriza párt.
Tudjuk, hol vásárol vasárnaponként
Nincs otthon tej a reggeli müzlihez vagy tejföl a töltött káposztához, kifogy az elem a távirányítóból, leszakad a csap vagy összebújna a barátnőjével, de nincs óvszer. Ezek vasárnap is megtörténhetnek, de a boltok zárva tartási törvénye miatt, nem lesz olyan egyszerű a megoldás március 15-től.
Plázából fotelbe: webáruházak nyerhetnek a vasárnapi zárva tartással
Míg a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek és a plázák tulajdonosai szívják a fogukat, néhányan akár nyerhetnek is a vasárnapi zárva tartással. Az online áruházak egy része legalábbis arra számít, hogy nőni fog a forgalma március 15-étől. A piac egyelőre nem nagy, de olyan dinamikusan növekszik, hogy még negyedévre előre sem éri meg tervezni.
Az érzelmek torzítják az antik könyvek árát
Megéri régi könyveket és irományokat befektetési céllal vásárolni? A 35 év feletti, tehetősebb férfiak egy része szerint igen, de úgy tűnik, hogy tévednek.
Számlának tűnő webreklámajánlattal házal egy cég
Nettó 35 ezer forintot szeretne kérni egy webes reklámtárhelyért egy portál és az ahhoz tartozó cégadatbázis új gazdája, aki már 3000 vállalatnak postázta ajánlatát - értesült az Origo. Kiderült, ugyanezt tette már 2011-ben is a cég jogelődje.
Hogy áll az ön bankja a devizahiteles perekben?
Zajlanak a devizahiteles perek, amelyekben minden egyes pénzintézet próbálja bebizonyítani, hogy az általa alkalmazott általános szerződési feltételek megfeleltek a törvényi kritériumoknak és tisztességesek voltak. A tárgyalások alakulását színkódjaink segítségével követhetik. A már lezajlott perekről készült beszámolóinkat a bankok nevére kattintva tudják elérni.
Mennyi pénzt hagy a zsebünkben az olcsó benzin?
Egy átlagos autós éves szinten akár 100 ezer forintot is könnyedén spórolhat az olcsó üzemanyag miatt. A lakosság és a fuvarozók évente összesen több mint 200 milliárd forinttal költenek kevesebbet, ez már rezsicsökkentésnyi nagyságrend. Az olcsó üzemanyag pörgeti a gazdaságot, és béremeléseket hozhat.
Sürgős segítség kell Görögországnak
Újabb 1,8 milliárd euróra van szüksége Görögországnak, hogy jövőre piaci alapon tudja finanszírozni magát. A mentőcsomag sorsáról hétfőn döntenek az eurózóna pénzügyminiszterei.
Putyinnak nincs pénze a Déli Áramlatra
Hosszú távon kérdéses, hogy egyáltalán jó üzlet lett volna-e a Déli Áramlat. Magyarországnak az olcsó gáz és a vezeték után járó tranzitdíj lett volna a nyeresége, de azelőtt még ki kellett volna termelnie a vezeték költségeit. A mostani energiapiaci trendek mellett nem tudni, ehhez mennyi idő kellene.
Paksot is magával ránthatja a Déli Áramlat
Bizonyos szempontból jól jött a kormánynak, hogy nem lesz Déli Áramlat, mivel Magyarország túlságos elköteleződése a beruházás iránt bökte szövetségeseink szemét – értesült az Origo. Abban bíznak, hogy ezzel enyhülhet a hazánkra irányuló nyomás. A Paks II. egyelőre nincs veszélyben, de az oroszországi belső helyzet gyors romlása miatt semmit sem lehet kizárni.
Ezzel a lehetőséggel 500 ezer lakáshiteles még nem él
A munkáltatók 2014 januárja óta adómentes támogatást adhatnak alkalmazottaiknak lakáshitel-törlesztésre. Ez havi 10-15-20 ezer forintot is jelenthet, ami a legtöbb hitelt törlesztő család számára számottevő segítség lehet. Ki kaphat adómentes támogatást a lakáshitelesek közül?
- címkék:
- hitel
- lakáshitel
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
Juncker alatt lett adóparadicsom Luxemburg
Kritikusai szerint adóparadicsomot működtetett Luxemburg miniszterelnökeként Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Az ügyet a G20-államok találkozóján is felrótták Junckernek, korábbi legnagyobb kritikusa azonban meglepetésre megvédte.
Forintban vagy devizában érte meg eladósodni?
Kiszámoltuk, hogy egy 2007 elején 20 évre felvett 7 millió forintos hitel esetén, a visszatérítésből adódó tartozáscsökkenés, illetve a kamatszintek helyreállítása után a forint vagy a svájci frank alapú hitelt érte meg felvenni.
Így lesz világmárka egy sportolóból
A legnagyobb sportklubok több százmillió eurós árbevételt érnek el évente. A világsztárok súlyos tízmilliókat visznek haza. De hogyan lesz egy sportolóból az egész világot meghódító brand?
Most 200 milliárdot buknánk a Mol-paketten
Mintegy 200 milliárdos veszteségnél tart a magyar állam oroszoktól vásárolt Mol-pakettje: eddig 33 milliárdot hozott, míg az értéke majdnem megfeleződött. Az értékvesztés miatt az NFM nem aggódik.
Térképen a kormány 130 milliárdja
Az elmúlt négy évben több mint 130 milliárdot költött a kormány különböző cégek és vállalkozások támogatására. A kiosztott pénz évről évre növekszik, de az új munkahelyek száma nem egyenes arányban követi ezt. Egyre drágább idecsábítani a befektetőket, hiszen annál több pénzt kell adnunk, minél inkább visszaesik a versenyképességünk a környező országokhoz képest.
Jövőre elveszik a rezsicsökkentést
Egy átlagos család akár tízezer forintot is bukhat havonta a múlt héten benyújtott adótervezet nyomán. Jön az internetadó, a cafeteriaelemek magasabb adóterhet kapnak, és még a sampon sem ússza meg. Így adózunk 2015-ben.
Háromezer forintot vár előfizetésenként a kormány
A jelenlegi formájában brutális mértékű lenne az internetadó. És teljesen megváltoztatná a hazai internetes kultúrát. A kormány azzal számolhat, hogy előfizetésenként 3000 forint körüli összeget tud beszedni. Rogán Antal szerint a törvényjavaslat biztosan változni fog, egy felső limitet akarnak bevezetni a távközlési adóhoz hasonlóan.
Mire képes a mobilunk, ha pénzről van szó?
Az okostelefonokkal egyre könnyebb menedzselni pénzügyeinket. Az elérhető szolgáltatások még nagyon különbözőek: egyes bankoknál már az ismerőseink telefonszámára is utalhatunk pénzt, vagy nagyon egyszerűen fizethetünk a telefonunkkal, ám még mindig akad olyan pénzintézet, amelynél mobilra optimalizált weboldal sem érhető el. Komplex mobilbanki körkép a Bankmonitortól: melyik bank mit kínál, ha mobilról van szó?
Gazdag betegek kellenek az ebolagyógyszerhez
Az elszigetelt és elsősorban csak szegényeket érintő betegségek kezelésére nem éri meg gyógyszereket fejleszteni. Ezért lehetnek az ebola felfedezése után 30 évvel is nagy lemaradásban a gyógyszeripari óriások a gyógyszerek fejlesztésében. Csak miután a fejlett országokban is megjelent a betegség, kezdtek el több pénzt áldozni a kutatásokra. Közgazdászok szerint van megoldás, hogy legyen gyógyszer a hasonló betegségekre is.
Helikoptert akarnak a jachtjaikra
A 2014-es monacói jachtshow slágerterméke meglepő módon a helikopter volt. A felfújható tengeralattjáró mellett, amire szintén sokan voltak kíváncsiak.
Már az üres doboz is több ezer forint, hát még, ha tele van
A Lego játékok különböző mennyiségű építőelemet tartalmaznak. A nagyobb dobozok általában többe kerülnek, de van-e tényleges összefüggés a kockák száma és a doboz ára között? Az idén kiadott játékok vizsgálatakor kiderült, hogy még egy üres doboz is 7,29 euróba (2 250 forint) kerülne, miközben egy átlagos építőelem 27 forint.
- címkék:
- legó
- gazdaság plusz
- játék
- gazdaság
- Lego
- Címkefelhő »
Megváltozhat Budapest a következő öt évben
Fontos fejlesztések előtt áll Budapest. Néhány nagyberuházás sorsa a most kezdődő új önkormányzati ciklusban dől el. Több finanszírozási háttere még eldöntetlen, de némelyiknél még a kivitelezés módján is van vita. Sok múlhat azon, hogy ki vezeti a várost a következő öt évben.
Jó üzlet volt a kártyás fizetés a postán
A Magyar Posta végre bevezetheti a kártyás fizetést a fiókjaiban. A válallat szerint az óriási technikai újítást a POS-terminálok cseréje teszi lehetővé, de köze lehet hozzá annak is, hogy az FHB-val való összefonódás eredményeként megalakult egy közös vállalat, amely képes átvenni az OTP-től és az Erstétől a kártyaelszámolást. A közös tulajdonú Díjbeszedő Kártyaközpontnak 2,6 milliárdot fizet a Posta, hogy ellássa ezt a feladatot, és további 1 milliárdot az eszközökért. Évekkel ezelőtt még 510 millióért sem vállalta hasonló rendszer kiépítését. Cikkünk megjelenését követően helyreigazítást kért a Magyar Posta, ezt itt olvashatják.
Nem valószínű, hogy két nap alatt írókká leszünk
A kreatív írót az különbözteti meg a nem kreatívtól, hogy el tudja adni a művét, hirdeti egy tanfolyam ötletgazdája, azt állítva, hogy a módszerével bárki író lehet. Egy vállalkozó szívós propagandája és lankadatlan küzdelme a mimózákkal, az írást kisajátító művészekkel. A tanfolyam mezítlábas résztvevőjének beszámolója következik.
- címkék:
- tanfolyam
- gazdaság plusz
- Címkefelhő »
GKI: Drágulás és gyenge forint jöhet
Javította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a GKI. A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP 2014-ben 3 százalékkal, jövőre pedig 2 százalékkal bővülhet, ugyanakkor a bankrendszert sújtó újabb teher jelentősen rontja a fejlődést.
Európa fellélegezhet a skót népszavazás után
A skót volt az első függetlenségi népszavazás az unióban, de van még néhány tartomány, ahol a lakosság legalább egy része támogatná, ha a lakóhelye elszakadhatna a régi államától. A katalánok még a skótoknál is eltökéltebbeknek tűnnek.
Van esélyük a bankoknak az állammal szemben?
A bankok jól tudják, hogy esélyük sincs a hazai bíróságokon megnyerni a devizahiteles pereket. Ennek ellenére kifizetik a tízmilliós perköltségeket, de csak azért, hogy az Európai Bíróság elé kerüljön az ügyük. Forrásaink szerint van még egy esélyük a bankoknak: senki nem szívesen beszél róla, de valószínű, hogy magát a törvényt is megtámadják a közeljövőben az Alkotmánybíróságon, hiszen így is az Európai Bíróság elé kerülhetnek. Ha ott nyernek, akkor az államnak mindegyiküket kártalanítania kell.
Jobban jártak a forinthitelesek?
A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek - agyonhangoztatott alaptétele ez a devizahiteles mentőcsomagokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak. Számok alapján azonban azt lehet látni, hogy azonos hitelösszeg esetén még mindig többet fizettek vissza a bankjuknak a forinthitelesek. Az aktuális tartozásuk viszont a devizahiteleseknek nagyobb. A jelenleg is zajló devizahiteles perek után ez még változhat is.
Nyert az állam az első devizahiteles perben
Olyan, mintha minden háztartásban betiltanák a 12 centiméternél hosszabb pengéjű késeket. Így írta le a helyzetet a Kéthely takarék ügyvédje, aki már az ítélethirdetés előtt tisztában volt azzal, hogy semmi jót nem várhat a bírótól, ha az ragaszkodik a devizahiteles törvény minden pontjához.
Ezek a bankok perlik az államot a devizahitelek miatt
Eddig 38 pénzintézet nyújtotta be keresetét a magyar állam ellen, hogy megvédjék az egyoldalú szerződésmódosításaikat. A tét nem kicsi, a svájci frankos devizahitelek legtöbbjénél több mint 1 millió forint járhat vissza, ha a bíróságok jogtalannak ítélik a kamatemeléseket. Azok a bankok, amelyek eddig nem fordultak a bírósághoz, még 25-éig megtehetik.
Így lett drága és nyereséges a Sziget
Összesen 754 millió forintos támogatást szán a kormány a legnagyobb fesztiváloknak, ez legfőképp a Sziget-birodalom kasszájába vándorol. Ehhez még hozzájön, hogy a fesztivál több szempontból is megújult, így egyre többet tudnak keresni a látogatókon. A programnak köszönhetően pedig rekordszámban látogattak ki a rendezvényre, idén nyereséges lett a Sziget.
Hatalmas ára lehet a második nagy magyar banknak
Vagy hatalmas állami tőkeinjekcióból valósul meg a második nagy magyar banki csoportosulás, vagy legalább egy évtized kell a felépítéséhez. A bankpiaci szakemberek szerint viszont nem lesz olcsóbb a bankok szolgáltatása, ha felépül az OTP-hez hasonló méretű konkurencia.
Itt az infláció, mit ér a betétbe tett pénzünk?
Három hónapos defláció után újra megjelent a pénzromlás, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal júliusra. Az infláció értéke azonban továbbra is rendkívül alacsony, 0,1 százalék, de ez nem azt jelenti, hogy akár minimális kamatra is érdemes most bankba tenni a pénzünket. Sőt a számok mögé nézve azt láthatjuk, hogy most érdemes csak igazán elgondolkodni, mibe fektessük a megtakarításainkat. Jöhet még nagyobb infláció? Mit jelent ez a pénztárcánknak?
- címkék:
- hozam
- gazdaság plusz
- kamat
- jegybank
- MNB
- Címkefelhő »
Itt fájhat leginkább az orosz pofon
Az Európai Unió szankciókkal sújtotta Oroszországot, amit Putyin valószínűleg nem hagy válasz nélkül. Milyen hatása lehet mindennek Magyarországra, illetve az oroszországi érdekeltséggel rendelkező hazai cégekre?
A makacs kormány ismét csődbe vitte Argentínát
Az egyik legnagyobb hitelminősítő, az S&P kimondta: Argentínának nincs más hátra, mint a formális csőd. Az ország 13 éven belül másodszor vált fizetésképtelenné. Az adósságuk egy részét azért nem fizetik ki, mert nem akarják, a maradékot pedig emiatt nem is tudják: mivel nem voltak hajlandóak fizetni a fedezeti alapoknak, a korábban újratárgyalt hiteleiket sem törleszthetik tovább. Mi jöhet az újabb csőd után?
További százezrekre számíthatnak a devizahitelesek
A jegybank útmutatója szerint az adott havi árfolyamrés alkalmazása miatt felszámolt túlfizetéseket tőketörlesztésként kell elszámolnia a hitelintézetnek. Az ilyen módon történő elszámolás nagyban megnöveli a devizahiteleseknek az árfolyamrés eltörlése miatt visszajáró összeget.
Nem ér majd semmit a betétbe tett pénzünk
Másfél évig nem akar hozzányúlni az alapkamathoz a Monetáris Tanács. Ha valami drasztikus nem történik, akkor 2,1 százalékos marad az irányadó ráta. Ez hatással lehet a hitelek kamatára, a betétek hozamára és minden befektetési döntésünkre is. Miért jó vagy rossz nekünk a rekordalacsonyan tartott alapkamat?
Mi kell a törlesztőrészletek 25 százalékos csökkenéséhez?
A devizahitelesek törlesztőrészletei 25-40 százalékkal csökkennek az év végéig, ígérte meg Rogán Antal a Fidesz részéről. Még messze van az ügy a teljes lezárástól, de már látszik, hogy mire lehet szükség egy ilyen arányú törlesztőrészlet-csökkenéshez.
Ezek a bankok fognak perelni a devizahitelek miatt
30 napon keresztül van lehetőségük. A tét nem kicsi, hiszen a devizahitelesek által várt kártérítés nagy részét vitatják a bankok. Egy hónapjuk lesz bírósághoz fordulni.
Még drágák a nyugdíjbiztosítások
Az MNB szerint magas volt a nyugdíjbiztosítások költsége. Ezért ajánlást tett közzé, mely maximalizálja a költségszinteket annak érdekében, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokkal az átlagember valós pénzügyi előrelépést érhessen el. A Bankmonitor megvizsgálta, hogy mi történt az ajánlás közzététele óta. Az eredmény: a költségszint alig 0,1 százalékponttal, azaz nulla egész egy tized százalékponttal csökkent. Megtakarító legyen a talpán, aki többletet tud elérni a nyugdíjas éveire a nyugdíjbiztosítással.
Miért átláthatatlan a bankok díjszabása?
Új, egységes költségmutatót szeretne bevezetni a Magyar Nemzeti Bank a folyószámlák esetén is, egy olyan viszonyszámot, amelyre rápillantva bárki azonnal össze tudja hasonlítani az egyes számlacsomagok teljes költségét. A káoszt azonban éppen az MNB okozta a bírságaival. Hiszen a bankoknak nincs más esélyük, mint elrejteni a költségeiket a számlacsomagok átláthatatlan díjaiba.