gazdaság plusz
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bank
- MNB
- devizahitel
- Magyarország
- hitel
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hatalmas ára lehet a második nagy magyar banknak
Vagy hatalmas állami tőkeinjekcióból valósul meg a második nagy magyar banki csoportosulás, vagy legalább egy évtized kell a felépítéséhez. A bankpiaci szakemberek szerint viszont nem lesz olcsóbb a bankok szolgáltatása, ha felépül az OTP-hez hasonló méretű konkurencia.
Itt az infláció, mit ér a betétbe tett pénzünk?
Három hónapos defláció után újra megjelent a pénzromlás, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal júliusra. Az infláció értéke azonban továbbra is rendkívül alacsony, 0,1 százalék, de ez nem azt jelenti, hogy akár minimális kamatra is érdemes most bankba tenni a pénzünket. Sőt a számok mögé nézve azt láthatjuk, hogy most érdemes csak igazán elgondolkodni, mibe fektessük a megtakarításainkat. Jöhet még nagyobb infláció? Mit jelent ez a pénztárcánknak?
- címkék:
- kamat
- jegybank
- hozam
- gazdaság plusz
- MNB
- Címkefelhő »
Itt fájhat leginkább az orosz pofon
Az Európai Unió szankciókkal sújtotta Oroszországot, amit Putyin valószínűleg nem hagy válasz nélkül. Milyen hatása lehet mindennek Magyarországra, illetve az oroszországi érdekeltséggel rendelkező hazai cégekre?
A makacs kormány ismét csődbe vitte Argentínát
Az egyik legnagyobb hitelminősítő, az S&P kimondta: Argentínának nincs más hátra, mint a formális csőd. Az ország 13 éven belül másodszor vált fizetésképtelenné. Az adósságuk egy részét azért nem fizetik ki, mert nem akarják, a maradékot pedig emiatt nem is tudják: mivel nem voltak hajlandóak fizetni a fedezeti alapoknak, a korábban újratárgyalt hiteleiket sem törleszthetik tovább. Mi jöhet az újabb csőd után?
További százezrekre számíthatnak a devizahitelesek
A jegybank útmutatója szerint az adott havi árfolyamrés alkalmazása miatt felszámolt túlfizetéseket tőketörlesztésként kell elszámolnia a hitelintézetnek. Az ilyen módon történő elszámolás nagyban megnöveli a devizahiteleseknek az árfolyamrés eltörlése miatt visszajáró összeget.
Nem ér majd semmit a betétbe tett pénzünk
Másfél évig nem akar hozzányúlni az alapkamathoz a Monetáris Tanács. Ha valami drasztikus nem történik, akkor 2,1 százalékos marad az irányadó ráta. Ez hatással lehet a hitelek kamatára, a betétek hozamára és minden befektetési döntésünkre is. Miért jó vagy rossz nekünk a rekordalacsonyan tartott alapkamat?
Mi kell a törlesztőrészletek 25 százalékos csökkenéséhez?
A devizahitelesek törlesztőrészletei 25-40 százalékkal csökkennek az év végéig, ígérte meg Rogán Antal a Fidesz részéről. Még messze van az ügy a teljes lezárástól, de már látszik, hogy mire lehet szükség egy ilyen arányú törlesztőrészlet-csökkenéshez.
Ezek a bankok fognak perelni a devizahitelek miatt
30 napon keresztül van lehetőségük. A tét nem kicsi, hiszen a devizahitelesek által várt kártérítés nagy részét vitatják a bankok. Egy hónapjuk lesz bírósághoz fordulni.
Még drágák a nyugdíjbiztosítások
Az MNB szerint magas volt a nyugdíjbiztosítások költsége. Ezért ajánlást tett közzé, mely maximalizálja a költségszinteket annak érdekében, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokkal az átlagember valós pénzügyi előrelépést érhessen el. A Bankmonitor megvizsgálta, hogy mi történt az ajánlás közzététele óta. Az eredmény: a költségszint alig 0,1 százalékponttal, azaz nulla egész egy tized százalékponttal csökkent. Megtakarító legyen a talpán, aki többletet tud elérni a nyugdíjas éveire a nyugdíjbiztosítással.
Miért átláthatatlan a bankok díjszabása?
Új, egységes költségmutatót szeretne bevezetni a Magyar Nemzeti Bank a folyószámlák esetén is, egy olyan viszonyszámot, amelyre rápillantva bárki azonnal össze tudja hasonlítani az egyes számlacsomagok teljes költségét. A káoszt azonban éppen az MNB okozta a bírságaival. Hiszen a bankoknak nincs más esélyük, mint elrejteni a költségeiket a számlacsomagok átláthatatlan díjaiba.