galaxisok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Tejútrendszer
- csillagászat
- asztrofizika
- Világegyetem
Rejtélyes, az ősrobbanás után keletkezett galaxist találtak
Olyan ősi és hatalmas galaxisokat fedezett fel a James Webb űrteleszkóp, amelyeknek a jelenlegi kozmológiai elmélet szerint nem lett volna szabad létezniük. Az ősrobbanás után mindössze 500-700 millió évvel született néhai galaxisok majdnem akkorák voltak, mint a mi Tejútrendszerünk.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Itt vannak az univerzum legrejtélyesebb és legbizarrabb objektumai
Az észlelőcsillagászat látványos és rendkívül gyors fejlődése, mindenekelőtt az egyre nagyobb teljesítményű földi teleszkópok illetve űrtávcsövek szolgálatba állítása az univerzum mindeddig ismeretlen mélységeit tárta és tárja fel az asztrofizikusok számára. Olyan korábban nem ismert különleges égitestek, illetve jelenségek tárultak fel a közelmúlt csillagászati felfedezései nyomán, amelyek közül néhány még most is komoly fejtörést okoz a tudósoknak. Ezekből mutatunk be néhányat, az univerzum legkülönlegesebb jelenségei közül.
Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből
Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.
Az univerzum leglátványosabb pontjai- galéria
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait
Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.
Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton űrtávcső
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- kettős csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- NASA
- Európai Űrügynökség
- Chandra űrtávcső
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- Címkefelhő »
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- téridő görbület
- térelmélet
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Ősrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- Címkefelhő »
Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?
Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...
Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak
2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.
A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban
A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.
Láthatatlan hidakat találtak a galaxisok között
Galaxisokat összekötő "szálakat" fedeztek fel csillagászok a lokális univerzum sötét anyagának legújabb térképén. A gépi tanulás segítségével kifejlesztett atlasz segítheti a sötét anyag természetének, valamint a helyi világegyetem múltjának és jövőjének mélyebb megismerését.
- címkék:
- galaxisok
- sötét anyag
- térkép
- világűr
- Címkefelhő »
Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben
Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...
Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak
A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.
Kiderült: Einsteinnek még a legnagyobb tévedése is igaz
A kozmológiai állandó bevezetését először Albert Einstein javasolta az általános relativitáselméletéhez, mivel az egyenletei időben változó világegyetemet mutattak, egy táguló, vagy összehúzódó univerzumot jeleztek előre. Einsteinnek azonban az volt az álláspontja, hogy az univerzum statikus és időben változatlan, ezért az általa bevezetett kozmológiai állandót élete nagy tévedésének nevezte. Könnyen lehet azonban, hogy Albert Einstein mégsem tévedett, mert a sötét energia ismert tulajdonságai megfelelnek a kozmológiai állandónak. Most, hogy már bizonyított az univerzum gyorsuló tágulása, a sötét energia mint kozmológiai állandó maagyarázatot ...
Hat galaxis vergődött egy fekete lyuk fogságában
Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel
Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrtávcső
Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.
Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről
Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.
Egyesülő galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók
Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről.
Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most először észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepően kis sűrűségű, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.
Valami gyilkolja a galaxisokat, a tudósok keresik az elkövetőt
A világegyetem legextrémebb régióiban a galaxisok egymás után pusztulnak el; a bennük zajló csillagkeletkezések leállnak, a csillagászok pedig nem értik, a folyamat miért és miként megy végbe.
Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát
Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.
Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp.
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.
Időutazás: a jövő fantazmagórikusan szép zenéje
Az időutazás fikciója egyike az emberi fantáziát legjobban megmozgató kérdéseknek. Izgalmas eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen is lenne visszaugrani az ókori Rómába, vagy akár a dinoszauruszok rég elsüllyedt világába. Talán még ennél is érdekesebb azonban a tudomány álláspontja ebben az érdekfeszítő kérdésben.
Ez az eddigi legszínesebb kép az Univerzumról
Minden eddiginél átfogóbb képet készített el a napokban a Hubble-űrtávcső a viharos eseményekben bővelkedő fiatal univerzumról. A színes felvételen tízezer galaxis életének korai szakaszát figyelhetjük meg.
Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére
Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, miből áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.
Új típusú szupernóvákat fedeztek fel
Amerikai csillagászok a szupernóvák új osztályát fedezték fel. A mini-szupernóvák sokkal halványabbak az eddig ismert, robbanó társaiknál.
Felfedezték az Univerzum legnagyobb képződményét
A világegyetem legnagyobb ismert képződményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi átmérőjű halmazát fedezték fel brit csillagászok. Olyan hatalmas, hogy létezése ellentmond a kozmológiai ismereteknek.
- címkék:
- galaxisok
- kvazárok
- Univerzum
- Címkefelhő »
Ilyen az Univerzum legnagyobb spirálgalaxisa
A Tejútrendszernél ötször nagyobb az NGC 6872 jelű galaxis, mely így a jelenleg ismert legnagyobb spirálgalaxis az Univerzumban.
- címkék:
- galaxisok
- Univerzum
- spirálgalaxis
- Címkefelhő »
A világ hajnaláról közölt képeket a NASA
Folytatódtak a mélyfúrások a Világegyetem múltjába: először sikerült több objektumot is megfigyelni a galaxisok hajnalának időszakából. Az új eredmények alapján is fokozatosan fejlődtek a galaxisok, és lassan fűtötték fel az Univerzumot.
Kiderült, mikor volt a csúcson a Világegyetem
Egy nemzetközi csillagászcsoport feltérképezte, milyen lehetett a Világegyetem úgy 11 milliárd évvel ezelőtt. Meglepő felfedezésre jutottak, az Univerzum tágulását a hullámvasút mozgásához hasonlították.
Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel
Első ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati műhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Ezek az űrkorszak világképformáló fotói
A Hold egén még gyönyörű kékes bolygó a Föld, a Marsén azonban már csak egy apró pötty, és akkor még mindig csak a szomszédban járunk a hatalmas világegyetemben. Kozmikus gondolkodásunk mérföldkövei a Space.com űrportál képes összeállításában.
Elkészült a világűr legmélyebb felvétele
Az idő és a tér korábban nem látott mélységeibe enged betekintést a Hubble űrtávcső legújabb képe.
Forró galaxisokat és milliónyi fekete lyukat találtak
Ritka galaxisokra és számtalan fekete lyukra bukkantak közel tízmilliárd fényévnyi távolságban. A körülbelül ezer forró galaxis mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap, központjukban pedig óriási és aktív fekete lyukak vannak.
Először észlelték a korai világegyetem sötét galaxisait
Sikerült közvetlenül is megfigyelni azokat az ősi objektumokat, amelyek a mai nagy galaxisok építőkockái voltak.
Rejtélyes sugárzást észleltek a korai Univerzumból
A NASA Spitzer-űrtávcsövével a korai Világegyetemből érkezett halvány sugárzást azonosítottak, de egyelőre nem tudják, hogy mi a forrása.
Összeolvad a Tejútrendszer és az Androméda
Négymilliárd év múlva egy ütközés következtében a Tejútrendszerbe olvad az Androméda-galaxis. A kataklizma átalakítja a Tejútrendszert, de a Földön az élet sorsa feltehetőleg már korábban megpecsételődik.
Belepte a hó a Tejútrendszert
Ha kívülről látnánk, akkor galaxisunk, a Tejútrendszer színe a frissen hullott hóéra emlékeztetne. Egy felmérés során közel egymillió távoli csillagvárost hasonlítottak össze a sajátunkkal.
Új képet közöltek az Ősrobbanás utáni Univerzumról
Az Ősrobbanás után mindössze 600 millió évvel létezett galaxishalmazt figyeltek meg. Ez az eddig ismert legkorábbi ilyen objektum. A felfedezés megerősíti azt az elméletet, mely szerint a legnagyobb galaxishalmazok korán indultak fejlődésnek, és fokozatosan növekedett a tömegük.
Szinte tökéletes Einstein-gyűrűt fényképezett le a Hubble űrtávcső
A gravitációs tér a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy nagytömegű égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Mivel egy nagy galaxishalmaz tömege óriási, a mellette, illetve a rajta áthaladó fénysugarak útja jelentősen megváltozik.
A Plútó is keringhetne a most felfedezett, rekordméretű fekete lyukakban
Tízmilliárdszor nehezebbek a Napnál azok a fekete lyukak, amelyeket most azonosítottak két óriási galaxis centrumában. A szuper-nagytömegű fekete lyukak egykor a mostaninál is feltűnőbb objektumok lehettek.
Elkészült a legrészletesebb kép a Tejútrendszer közepéről
Magányos óriáscsillagok és akár a Naprendszert is átérő izzó gázfelhők láthatóak a Hubble-űrtávcső infravörös felvételén. Az átlátszatlan felhők mögé is belátó infravörös sugarak megmutatják, hogyan fest galaxisunk központi vidéke.
Gigantikus szappanbuborékokat fújt a galaxisok ütközése
Hatalmas szappanbuborékokhoz hasonló héjak öveznek egy elliptikus galaxist. A felvétel látványosan mutatja, milyen összetett szerkezetek fordulhatnak elő az egyébként homogénnek tekintett csillagvárosokban.
Galaktikus porvihart okozott két galaxis ütközése - kép
Egy egész csillagvárosban felkavarodott az égitestek közötti finom por, nagy valószínűséggel egy másik galaxissal történt ütközés következtében. A Hubble-űrtávcső látványos felvételén a Centaurus-A galaxis csillagközi felhői minden korábbinál részletesebben tanulmányozhatók.
Szabályozott hízókúrán voltak az ősi fekete lyukak
Már egymilliárd évvel az Ősrobbanás után is szabályosan, az őket befogadó galaxisok tömegével arányosan növekedtek a szupernagytömegű fekete lyukak. Minden korábbinál távolabb sikerült az egzotikus objektumok gyarapodását megfigyelni.
Megtalálták a Tejútrendszer ikertestvérét - kép
Bár kétszer nagyobb saját galaxisunknál, felépítését tekintve erősen hasonlít a Tejútrendszerre az NGC 6744 jelű csillagváros. A 30 millió fényévre lévő objektum megmutatja, hogyan festene saját galaxisunk, ha a távolból néznénk.
Így nézett ki az ősi Univerzum
Ősi hidrogénfelhőket térképeztek fel minden korábbinál nagyobb távolságban. A Világegyetem kezdőpillanata után 2-4 milliárd évvel létezett hidrogéngáz eloszlása segít az Univerzum jövőjének megismerésében is.
Először figyeltek meg antianyagból álló héliumot
Úttörő eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az űrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.
A világ legnagyobb virága: látványos alakzat született két galaxis ütközésével
Gyűrűvé torzult spirálkar és gyöngysorszerű csillaghalmazok: két galaxis látványos ütközését fényképezte le az ezen a héten 21 éves Hubble-űrtávcső.
Ilyen egy tökéletes galaxis - kép
Tankönyvbe illő szabályossággal tekerednek az NGC 3621 jelű galaxis spirálkarjai. Az Európai Déli Obszervatórium távcsövével készült felvételt egy műkedvelő érdeklődő alakította látványos formátumúra egy pályázati felhívás keretében, így a csillagváros fő jellemzői könnyen azonosíthatók.
Fekete lyukak hatalmas gyűrűje született egy galaxisütközés után
Egy tóba dobott kavics nyomán támadó hullámokhoz hasonlóan terjedt a csillagkeletkezés egy szétzilált spirális galaxisban. Az új csillagok közül több már fekete lyukként végezte, és elárulja őket környezetük heves röntgensugárzása.
Minden eddiginél közelebb jutottunk a Big Banghez - kép
Minden korábbinál ősibb és távolabbi galaxist azonosítottak amerikai csillagászok a Hubble-űrtávcsővel. Az objektum a Világegyetem kezdőpillanata, a Big Bang után mindössze 480 millió évvel, a "sötét korszak" vége felé létezett. Megkérdeztük a kutatócsoport vezetőjét, meddig láthatunk még vissza az időben.
Elkészült a legjobb fotó az égboltról
Több mint egytrillió pixelből áll össze az eddigi legnagyobb felvétel, amelyet az égboltról készítettek, és lefedi annak közel egyharmadát. A tizenegy év alatt gyűjtött adatok alapján nagyságrendileg félmilliárd csillag és galaxis azonosítható.
Gigantikus méretű és tömegű a legnagyobb fekete lyuk
Közvetlen mérési módszerekkel még sosem kaptak olyan nagy tömeget egy fekete lyukra, mint most egy elliptikus galaxisnál. Az Amerikai Csillagászati Szövetség Seattle-ben zajló konferenciáján jelentették be az eredményt, eszerint a vizsgált objektum tömege közel 6,6 milliárdszor nagyobb a Napénál.
Őrült ütemű csillagkeletkezést figyeltek meg a korai Világegyetemben
Olyan galaxisokat fedeztek fel 3 milliárd évvel a Világegyetem kezdőpillanata, az Ősrobbanás után, amelyek a valaha megfigyelt legintenzívebb csillagkeletkezést mutatják. Ez lehetett az Univerzum fejlődésének legaktívabb időszaka az új csillagok születesét illetően.
Szokatlan formájú galaxisok gyűjteménye
Tóba dobott kavics keltette hullámra, eltorzult hanglemezre és keskeny szivarra emlékeztető galaxisok fotóit mutatjuk be összeállításunkban. Ezek az objektumok furcsa megjelenésük ellenére gyakran a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló csillagvárosok.
Mit fog látni a világ legjobb távcsöve?
Bolygók és csillagok születésének soha nem látott részletei, a legősibb galaxisok kölcsönhatásai és a legelső csillagok felragyogása: néhány azokból az izgalmas célpontokból, amelyekre a 2015-ben felbocsátandó, minden korábbinál nagyobb űrtávcső vadászik. A várható látványt szimulációkon már most megtekinthetjük.
Felbukkant a legősibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködből
Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következő években megtudjuk, miként születtek meg a legelső csillagok és galaxisok.
Kép készült a jövőben belénk zuhanó galaxis szívéről
Napunknál 40-szer nehezebb égitestek is előfordulnak abban a csillaghalmazban, amely a Kis Magellán-felhő nevű galaxisban található. A Tejútrendszer körül keringő, a jövőben várhatóan velünk összeütköző csillagvárosról a Hubble-űrtávcső készített látványos felvételt.
Megtalálták a legnagyobb galaxishalmazt
Egy nemrég felfedezett távoli galaxiscsoportosulás egykor 800 billiószor nehezebb volt Napunknál, és több ezer galaxist tartalmazott. Hétmilliárd évvel ezelőtt már olyan nagy tömegű lehetett, mint a ma megfigyelhető legnagyobb galaxishalmazok - mára pedig ez lehet a legnagyobb tömegű ilyen objektum, amit valaha megfigyeltek.
Hatalmas fekete lyukak fűtöttek be az Univerzumban
Közel 11 milliárd évvel ezelőtt enyhén lelassult a törpegalaxisok keletkezése, mivel az aktív galaxismagok, azaz kvazárok erős ultraibolya sugárzása ionizálta a héliumatomokat. A megfigyelés új fázissal gazdagítja a Világegyetem fejlődését leíró modelleket. Ezek szerint a Nagy Bumm utáni sötét korszak és a hidrogén reionizációja után a héliumatomok is forró periódust éltek át.
Új kép egy gigantikus galaxisütközésről - mi is így végezzük majd
Gigantikus csillaghalmazok, fonalként csavarodó molekulafelhők és szétszóródó csillagközi gáz: pazar alakzatok figyelhetők meg az Antenna-galaxispárosról készült röntgen-, infravörös- és optikai felvételeken, amelyekből egyetlen színes képet állítottak össze.
Szomszédjai közé szorított galaxist fotóztak
Évmilliók alatt szép lassan leszakadnak a külső tartományai az NGC 4911 jelű galaxisnak, belső vidékei pedig összekeverednek. Mindez a közeli galaktikus szomszédok hatására történik, melyek végül egy spirális csillagvárossá alakítják az objektumot.
Délibábot láttak a világűrben
Feldarabolt és eltorzított galaxis, amelynek képét egy úgynevezett kvazár gravitációs tere erősítette fel. A jelenség miatt egy délibábhoz hasonlóan máshol figyelhető meg a távoli galaxis képe, mint amerre valójában elhelyezkedik.
Kozmikus rekord: minden eddiginél távolabbi galaxishalmazt találtak
A korábban ismert legtávolabbi galaxiscsoportnál közel 400 millió fényévvel még messzebb lévő objektumokat azonosítottak európai és japán csillagászok. Eszerint a Nagy Bumm után nagyon hamar megjelentek az első csillagvárosok.
Leleplezte a rejtőzködő csillagokat az új űrtávcső
A csillagok hatalmas por- és gázködök belsejében születnek meg, amelyekbe optikai távcsövekkel nem láthatunk bele. Az infravörös űrtávcsövek azonban "átlátnak" a sűrű anyagfelhőkön, és megfigyeléseik révén egyre pontosabban értjük, hogyan keletkeznek a csillagok. A legújabb ilyen űrtávcső az európai Herschel, amelynek első tudományos eredményeit csütörtökön mutatták be Hollandiában.
Sötét energia hajtja az Univerzumot
Távoli és eltorzult galaxisok képei segítenek a Világegyetem megértésében. Az eddig készült legrészletesebb felmérés megerősítette a feltételezést: az Univerzum valóban gyorsulva tágul, amiért a benne lévő sötét energia felel.
Galaxisméretű kereszt az égen - kép
A gravitációslencse-hatás legérdekesebb példája egy igazán ritka jelenség, az Einstein-kereszt. Kép az egyik legszebb példányról.
Az Androméda-köd, ahogy még nem láttuk: közölték az új űrtávcső első fotóit
Csillagok kék, porfelhők vörös színnel - röntgenfelvételhez hasonlóan lát a nemrég Föld körüli pályára állt WISE-űrszonda égi célpontjai belsejébe. Az új űrtávcső főleg hűvös égitestekre vadászik, és most közölt első felvételei látványosan bizonyítják tökéletes működését.
Új fotó a legtávolabbi galaxisokról
A Nagy Bumm után mindössze 600-900 millió évvel létezett objektumokat örökített meg a felújított Hubble-űrtávcső. Ezek az eddig azonosított legtávolabbi galaxisok. Felfedezésükhöz egy újonnan beszerelt csúcsműszer kellett, mert ezek az objektumok körülbelül egymilliárdszor halványabbak annál, mint amit az emberi szem távcső nélkül érzékelni képes.
- címkék:
- galaxisok
- Hubble-űrtávcső
- Címkefelhő »
Galaxist bombáz egy kvazár
Első alkalommal azonosítottak egy olyan szupernagytömegű fekete lyukat, amelyet nem vesz körbe galaxis. A fekete lyuk heves anyagsugárral bombáz egy közeli csillagvárost, és az emiatt keletkező csillagokat később maga köré gyűtjtheti.
- címkék:
- galaxisok
- fekete lyukak
- kvazárok
- Címkefelhő »
Csillagontó galaxis az űrtávcső felvételén
Hatvan szupernóvamaradvány, több ezer csillaghalmaz, bennük több millió újszülött égitesttel - mindez a felújított űrtávcső egyetlen káprázatos felvételén.
- címkék:
- galaxisok
- csillagok
- szupernóvák
- Címkefelhő »
Óriási szuperhalmazt fedeztek fel nagy távolságban
Több mint 150 galaxisból álló szuperhalmazt azonosítottak a Földtől hétmilliárd fényévnyire. Ilyen hatalmas távolságban még nem találtak ilyen nagy objektumot. Létezése arra utal, hogy a Világegyetem távoli része is olyan szerkezetű, mint azt eddig feltételezték.
- címkék:
- galaxisok
- galaxishalmazok
- Címkefelhő »
Kicsi, de gazdag galaxist fotóztak a szomszédban
Tízezerszer kevesebb csillagot tartalmaz, mint a Tejútrendszer, mégis látványos objektum az égen. A Barnard-galaxis egyik kozmikus szomszédunk, amelyről az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közölt új felvételt, a Tejútrendszer csillagai között "kitekintve".
Egy galaxis vagy kettő? Csillagvárosok látványos ütközése
Egy galaxis helyett kettőt talált a Hubble-űrtávcső: két már majdnem teljesen összeolvadt csillagvárost figyelt meg, ahol a kölcsönhatás csillaghalmazokban és gázanyagban bővelkedő, látványos csóvákat hozott létre.
- címkék:
- csillagászat
- galaxisok
- Címkefelhő »
Hatalmas gáznyúlvány tart Galaxisunk felé
Új kutatási eredmények alapján a Tejútrendszer idővel magába olvaszthatja két kísérőgalaxisát, a Nagy- és Kis Magellán-felhőket. Utóbbiak felől egy gáznyúlvány már felénk mozog, és a vele való találkozás alaposan megbolygathatja csillagvárosunk szerkezetét. Az esemény után a Galaxis korongjának pereme kivastagodhat. Hasonló kölcsönhatások nyomaira akadtak az Androméda-ködnél is.
Látványos kép a legnehezebb fekete lyuk otthonáról
Temérdek csillag és bekebelezésre váró szomszédok - ez látszik a szuperóriás M87 galaxis fotóján. Egy új mérés alapján pedig a centrumában lévő fekete lyuk tömege két-háromszor nagyobb a korábban becsültnél. Elképzelhető, hogy más fekete lyukak tömegét is alábecsülték.
- címkék:
- galaxisok
- fekete lyukak
- Címkefelhő »
Kölcsönható csillagvárosok - gyönyörű kép az Örvény-galaxisról
- címkék:
- galaxisok
- asztrofotó
- Címkefelhő »
Összeolvadó galaxisok - születésnapi kép a 19 éves űrtávcsőtől
Április 24-én lesz 19 éve, hogy a Föld körül kering a Hubble-űrtávcső (HST). Az Űrtávcső Tudományos Intézet egy látványos "születésnapi" fotót közölt a teleszkóptól.
- címkék:
- galaxisok
- Hubble-űrtávcső
- Címkefelhő »
Lélegzetelállító galaktikus porgyűrű - kép
Az NGC 7049 jelű galaxis a déli égbolton, az Indus csillagképben figyelhető meg. A tőlünk 100 millió fényévre lévő égitest 150 ezer fényév átmérőjű, tehát a Tejútrendszerhez hasonló méretű csillagváros, amelynek látványos porfelhőit a Hubble-űrtávcső örökítette meg.
- címkék:
- csillagászat
- galaxisok
- Címkefelhő »
Gigászi üregek vannak az űrben az Univerzum új térképe szerint
Összesen 136 ezer felvett színkép és 125 ezer kimért helyzetű galaxis - a hatalmas adatmennyiséget egy új égboltfelmérés rögzítette. Az eredmények alapján megrajzolt világtérképen hatalmas ürességek mutatkoznak, és az anyag eloszlását mutató szuperhalmaz-szerkezet minden korábbinál messzebbre követhető.
Távoli galaxisok erdeje - a legjobb ultraibolya kép az Univerzumról
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszereivel temérdek igen távoli galaxist örökítettek meg, amelyek a csillagvárosok korai állapotába és fejlődéstörténetébe nyújtanak bepillantást.
Szerves anyag más galaxisokban
Az elmúlt időszakban született megfigyelések alapján távoli galaxisokban is előfordulnak szerves molekulák, amelyek egy része a szupernóva-robbanások lökéshullámainak hatását is túléli.
- címkék:
- Caltech
- galaxisok
- nyom
- NASA
- Címkefelhő »
Előttem nem volt semmi - vendégünk volt a Nagy Bumm
"Ha már nem lesz mit megismerni, csak az összegyűjtött teljes ismeretanyagot lehet ragozni, permutálni, akkor az intellektuális izgalom elhal, a technika és valószínűleg a szellem fejlődése véget ér. Kívánom, hogy ezt az állapotot sohase érjétek el, mindig maradjon a Világban izgalmas kihívás, kutatni- és felfedeznivaló." A Földön kívüli élet után a Nagy Bumm volt a vendégünk rendhagyó chat-sorozatunkban. Számtalan érdekes dolgot megtudhattunk a Világegyetem keletkezésekor jellemző állapotokról és az Univerzum jövőjéről is.
Széttépett galaxisok nyomai a Tejútrendszerben
Három ősi, mára szétszakadt galaxis maradványát találták meg a Tejútrendszerben, kiterjedt csillagáramlások formájában.
Fokozatosan fejlődő galaxisok - a hét asztrofotója
Elméleti megfontolások alapján már régóta feltételezték, hogy egy galaxis fejlődésére a környezete is erős hatással van. Első alkalommal sikerült azonosítani ilyen összefüggést kiterjedt méretskálán is.
Meg nem született galaxisok
Egy új szimuláció alapján számos olyan sötét anyagcsomó lehet a Tejútrendszer közelében, amely nem fejlődött galaxissá.
Petrovay Kristóf: A Nap élete delén jár
Petrovay Kristóf napfizikus, elméleti csillagász, aki távcső közelébe csak elvétve kerül. Szakterülete az asztrofizikai plazmák áramlástana, bár szakdolgozatát még a galaxisok szerkezetéről írta. A Vendégszobában a Napról beszélgetett velünk.
Ütköző galaxisok óriási csillaghalmazokkal
Két ütköző galaxisban nemrég született csillaghalmazokat azonosítottak a Spitzer-űrteleszkóp infravörös felvételein.
Új felismerés a galaxisok eloszlásáról
Régóta keresett jelenség nyomára akadtak a szakemberek: megfigyelések alapján a galaxisok hossztengelye általában merőleges helyzetű az ún. szuperbuborékok felületeire.
Felfedezték az eddigi legtávolabbi galaxisokat
Az eddig ismert három legtávolabbi égitest felfedezésével minden korábbinál mélyebben pillanthatunk az Univerzum múltjába. A három kvazár akkor létezett, amikor világegyetemünk mindössze 800 millió éves volt.
- címkék:
- galaxisok
- bolygó
- exobolygó
- Univerzum
- Címkefelhő »
Pillantás a legvadabb galaxisok szívébe
A legtávolabbi aktív galaxisok fiatal koruk ellenére is igazi "nehézfiúk".
- 1