galaxis
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- Tejútrendszer
- ûrkutatás
- világûr
- Univerzum
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében
Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.
Valódi idegen a mélyûrbõl idetévedt utas
Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése elõtti idõkrõl.
Negyedmillió galaxisról készített panorámaképet a Hubble
Panorámaképet készített negyedmillió galaxisról a Hubble: egyetlen képpé állították össze az ûrteleszkóp 265 ezer galaxisról készített 7500 felvételét.
Világszenzáció: íme az elsõ valódi kép egy fekete lyukról
Az Event Horizon Telescope teleszkóphálózat elkészítette az elsõ igazi felvételt egy fekete lyukról.
Megmérték a Tejútrendszer tömegét
Megmérte a Tejútrendszer tömegét a Hubble és a Gaia ûrteleszkóp: több misszió eredményeként szerzett információk szerint a Földnek otthont adó galaxis becsült tömege 1,5 ezer milliárd Napénak felel meg.
Meggörbült a Tejútrendszer
Meggörbült a Tejútrendszer, legalábbis a szélein - derült ki egy amerikai és kínai kutatók által bemutatott tanulmányból.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Kristálygömbbé fog dermedni a Nap
Életük vége felé fémes oxigénbõl és szénbõl álló kristállyá alakul a csillagok belseje – bizonyították elsõként brit csillagászok. A mi Napunkra is ez vár tízmilliárd év múlva.
Elállt a kutatók szava, mikor kiderült, mi villant fel az égen
Elõször sikerülhetett megfigyelni egy fekete lyuk születését.
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Kirepülhet a helyérõl a Naprendszer
Katasztrofális galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhõ.
Megmérték az összes csillagfényt, amely valaha kibocsátódott
Elõször mérték meg a összes csillagfény mennyiségét, amelyet valaha az égitestek kibocsátottak.
Galaktikus szökõkutat találtak
A csillagászok az ALMA távcsõrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által mûködtetett grandiózus gázszökõkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökõkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.
Hatalmas robbanás várható a galaxisunkban, eltalálhatja a Földet
Tudósok nemzetközi csoportja egy tõlünk alig 8000 fényévre található, nagytömegû, szélkerék formájú csillagrendszert fedezett fel a Tejútrendszeren belül. Az új eredmény megkérdõjelezi a nagyobb csillagok pusztulását leíró jelenlegi elméleteket, továbbá az sem elképzelhetetlen, hogy elsõ ízben fog lejátszódni gammakitörés a Tejúton belül.
Hatalmas "szellemgalaxist" észleltek a Tejútrendszer peremén
Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia ûrszondája a Tejútrendszer peremén.
Lefotózták a világegyetem legnagyobb szmájliját
Mosolygó arcra hasonlító galaxisformációt rögzített egy felvételen a Hubble ûrteleszkóp.
Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén mûködõ VIMOS mûszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.
- címkék:
- galaxis
- távcsõ
- szuperhalmazok
- ESO
- Címkefelhõ »
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Ausztrál csillagászok szerint kannibál volt nagy Magellán-felhõ
A Tejútrendszerhez legközelebb fekvõ két galaxisnak, a Nagy és a Kis Magellán-felhõnek létezhetett egy harmadik társa, amelyet a Nagy Magellán-felhõ bekebelezett - állapították meg az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai kedden bemutatott tanulmányukban.
Lenyûgözõ gyöngyszem tündöklik az égen
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén mûködõ FORS2 mûszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelû spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevû megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetõvé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.
- címkék:
- galaxis
- fénykép
- fotó
- ESO
- Címkefelhõ »
Meglepõ felfedezést tettek a galaxisok magját vizsgáló magyar kutatók
A galaxismagban hemzsegnek a fekete lyukak: az idei év elején röntgencsillagászati módszerekkel 12 feketelyuk-kettõs jelöltet fedeztek fel. Valószínûsíthetõ azonban, hogy ennél jóval több, akár több ezer fekete lyuk is keringhet galaxisunk magjában. Az ELTE kutatói egy most közzétett tanulmányban rámutattak, hogy ezek a fekete lyukak várhatóan egy korongba rendezõdve keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.
- címkék:
- galaxis
- magyar kutatók
- fekete lyuk
- ELTE
- Címkefelhõ »
Két csillag ütközött, de amit utána láttak, az meglepte a tudósokat
A csillagászok az ALMA és NOEMA mûszerekkel elõször mutattak ki egyértelmûen radioaktív molekulákat a csillagközi térben. A molekula radioaktív tagja az alumínium egyik izotópja. A megfigyelések azt mutatják, hogy ez az izotóp két csillag ütközése nyomán szóródott szét a világûrben, aminek a nyomán kialakult a CK Vulpeculae jelû csillagmaradvány. Most elõször találtak ilyen elemet közvetlen úton, és úgy, hogy annak forrását is azonosítani tudták. Korábban csillagközi radioaktív anyagot csak a gamma-sugárzása révén sikerült érzékelni, ám annak pontos forrását nem tudták feltárni.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Felavatták a déli félteke legerõsebb rádióteleszkópját
Felavatták a MeerKAT rádióteleszkópot pénteken a Dél-afrikai Köztársaság déli-délnyugati részén elterülõ, félsivatagos Karoo régióban.
Frontális ütközés változtatta meg galaxisunkat
Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal 8-10 milliárd éve, ez változtatta meg a külsõ és belsõ szerkezetét - írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva.
- címkék:
- galaxis
- Tejút
- világûr
- ütközés
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Sötét titkot rejtenek az õsi galaxisok magjai
A „vörös rögöknek" nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az õsrobbanás utáni elsõ évmilliárdban létrejött, elsõ nagy tömegû galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt õsi állapotában. Legújabban az egyik MTA–ELTE Lendület kutatócsoport vezetõje egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcsõ megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök" magjában lévõ fekete lyukak a csillagok kialakulására.
- címkék:
- galaxis
- magyar kutatók
- fekete lyuk
- ELTE
- Címkefelhõ »
Ismeretlen objektumok bukkantak fel a galaxisunk centrumában
Az 1970-es években a csillagászok egy masszív rádióforrást fedeztek fel galaxisunk centrumában. Mint késõbb kiderült, a jelek egy szupernagy tömegû fekete lyuk felõl érkeztek, amely a Sagittarius A* nevet kapta. Egy közelmúltbéli kutatásban az is kiderült, hogy nagyjából ugyanebben a régióban további több száz vagy ezer kisebb fekete lyuk is megbújhat. A NASA Chandra röntgenteleszkópjának és a W. M. Keck obszervatóriumnak a legújabb megfigyelése azonban még ennél is izgalmasabb eredményeket hozott: titokzatos objektumok mozognak a központi, nagy fekete lyuk körül.
Megdöbbentek, amikor kiszámították a Tejútrendszer tömegét
A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlõ - állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.
Elképesztõen hatalmas a Tejútrendszer galaktikus korongja
A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték.
- címkék:
- galaxis
- méret
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Megtalálták a világegyetem eddig ismert leghatalmasabb objektumát
Az univerzum „gyermekkorában" 14 galaxis összeolvadása létrehozta a világegyetem legnagyobb ismert objektumát, amely azóta is növekedhet – írja a Science Alert tudományos portál.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Õsrobbanás
- rejtély
- Címkefelhõ »
Nemcsak az emberek, a galaxisok is meghíznak a koruk elõrehaladtával
Koruk elõrehaladtával megnõnek és meghíznak a galaxisok - állapította meg egy kedden megjelent ausztrál tanulmány.
Rejtély, hogyan keletkezhetett ez a galaxis
Eddig úgy tudtuk, hogy a galaxisok anyagának többségét a sötét anyag adja. Ehhez képest most találtak egy galaxist, amiben alig van sötét anyag, és a csillagászok egyelõre azt se értik, hogyan keletkezhetett ilyen egyáltalán.
- címkék:
- galaxis
- sötét anyag
- világûr
- rejtély
- Címkefelhõ »
Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlõdésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Ûrügynökség a következõ M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkezõ - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.
A Földnél is fiatalabb lehet az Androméda galaxis
Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközésébõl jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Elõször figyelhettek meg bolygókat egy másik galaxisban
Manapság már nem számít nagy hírnek az, ha egy Naprendszerünkön kívüli bolygót felfedeznek a Tejútrendszer valamely pontján. Ám a világegyetem óriási, és most úgy tûnik, kutatók egy csoportjának sikerült galaxisunkon túli planétákat találnia – írja a Popular Mechanics.
Sikerült megvizsgálni a bébigalaxisok mozgását
Elõször sikerült megvizsgálni az univerzum elsõ galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.
Óriásszivar érkezett egy távoli csillagrendszerbõl
Egy másik csillagrendszerbõl származó objektum látogatta meg Naprendszerünket. A történelmi felfedezést a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp tette.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Távoli galaxisokból érkezik a kozmikus sugárzás
Eddig úgy hitték, a kozmikus sugárzás a Tejútrendszer központjából érkezve éri a Földet, egy új felfedezés szerint azonban éppen ellenkezõleg történik, ugyanis távoli galaxisokból érkeznek a kozmikus részecskék.
Az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról
Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz.
Feltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben
Elsõ alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévõ teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok
A Földtõl mintegy négymilliárd fényévnyire lévõ galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.
Hemzsegnek a barna törpék a galaxisunkban
Galaxisunkban 25-100 milliárd "barna törpe", vagyis elvetélt csillag lehet egy nemzetközi kutatócsoport új elemzése szerint.
Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas
Egy nemzetközi kutatócsoport most bemutatott eredményei szerint a galaxishalmazokat alkotó galaxisok közötti térséget kitöltõ ritka anyagban azonos a vas elõfordulási gyakorisága, függetlenül a galaxishalmaz össztömegétõl. A kutatók ebbõl arra következtetnek, hogy a galaxisok közti térség anyaga már azelõtt feldúsult a nehezebb elemekben, mielõtt maguk a galaxishalmazok kialakultak nagyjából 10 milliárd éve. A hamarosan megjelenõ cikk szerzõi között egy magyar kutató is szerepel: Werner Norbert, az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport vezetetõje.
Ilyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni
Példátlan eredményt értek el amerikai csillagászok: az objektumok által kibocsátott rádióhullámok segítségével elõször sikerült két egymás körül keringõ fekete lyukat megfigyelniük. Az eredmény – a gravitációs hullámokat érzékelõ LIGO detektorral együtt – a fekete lyukak kutatásának új dimenzióit nyithatja meg – írja az IFL Science tudományos hírportál.
A németalföldi látcsõtõl az ûrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérõ mûszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcsõ feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.