Hihetetlen focisztori: egy magyar fedezte fel a spanyol futball egyik legnagyobb sztárját

A Jószemű José című filmnek tavaly karácsonykor volt a bemutatója Magyarországon. Aki azt gondolja, hogy a kiváló televíziós szerkesztő, Bencsik Róbert által rendezett film egy vadnyugati történet, az téved. Az alkotás az igazi európai vadkeleten kezdődik, és főszereplője innen indulva hódítja meg a kontinenst, és ért el olyan magasságokba, amelyekről egy füzesabonyi fiatal a legmerészebb álmaiban sem álmodozhatott.

Teljes a káosz Ukrajnában, Zelenszkij nagy bajban van

Egy újabb forradalom Ukrajnában az ország hadseregének fronton való kudarca vagy a lakosság társadalmi-gazdasági helyzetének romlása miatt indulhat el - közölte Koszt Bondarenko ukrán politológus november 18-án.

Gyurcsányné megint elfelejtett bocsánatot kérni

Élesen kritizálta Dobrev Klára november negyedikei posztját a Hír TV által megkérdezett történész. Gyurcsány Ferenc felesége a forradalom leverésének napján azt írta közösségi oldalán: nem szabad elfelejteni az akkori eseményeket. Köő Artúr szerint elvárható lenne, hogy az ilyen írások mellett Gyurcsányné elnézést kérjen nagyapja tetteiért - különösen azért, mert máig abban a villában él, amelyet Apró Antal a kommunista bűnökért kapott.

Képeken az ünnepi megemlékezés és Orbán Viktor beszéde Veszprémben

Forradalom a moziban: ezek a legjobb 56-os filmek

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából gyűjtöttük össze az 1956-os eseményeket valamilyen formában megörökítő legjobb, legizgalmasabb filmeket. Listánkon, jelképesen, 23 film szerepel – egy 1958-as amerikai rémfilmtől kezdve nagy magyar klasszikusokon át egészen a 2010-es évek filmterméséig mutatunk be olyan alkotásokat, amelyek hol csak virágnyelven, hol pedig direkt módon mutatják be a szabadságharc eseményeit.

Orbán Viktor: Nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül!

Ma is elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, és elsőként javasoltuk a békét a háború helyett. Ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy vakon meneteljenek bele egy újabb háborúba – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb vidéki helyszínén, Veszprémben elmondott október 23-i ünnepi beszédében. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk. S ha nem akarunk, akkor nem táncolunk - mondta a miniszterelnök, aki hozzátette: nekünk a szabadság életösztön.

Gyurcsány Ferenc újabb elképesztő provokációja: az Apró-villából gyalázza meg 1956-ot

Az 1956-os forradalom és a 2006-os, Gyurcsány Ferenc által vezényelt brutális rendőrterror évfordulóján a baloldal vezére nem tud hallgatni, most is provokál - a Mandiner számolt be róla.

A szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell, a mi erőnk pedig az egységünk

Nem engedünk az '56-ból! Ma is követnünk kell az '56-os hőseink példáját, akiknek a szabadságvágyát nem tudták megtörni – írta a forradalomra emlékezve Deutsch Tamás. A Magyar Nemzet összefoglalója szerint a Fidesz európai parlamenti képviselője a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy mi, magyarok tudjuk jól, hogy a szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell, a mi erőnk pedig az egységünk.

A magyarok sorsáról a magyarok fognak dönteni - ezek voltak Orbán Viktor legjelentősebb október 23-i beszédei

A magyar szabadság és függetlenség megtartásának és hazánk szuverenitásának az erősítéséről szóltak Orbán Viktor kormányfő elmúlt években elmondott október 23-i beszédei. Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak - hangsúlyozta többször is a miniszterelnök. Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is "megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettünk a fejünket", mert volt mire és kikre büszkének lenni - idézte fel többször is. Idén Veszprémben tartja Orbán Viktor az ünnepi beszédét, amit az Origo élőben közvetít. 

Dömötör Csaba: 1956 küzdelme minket is kötelez

1956 küzdelme minket is kötelez: bármilyen rázós utat elviselünk, bármilyen terhet felvállalunk, bármilyen ellenerővel szembe szállunk, csak hogy a magyarok jövőjét biztonságban lássuk - hangsúlyozta beszédében Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett állami ünnepségen vasárnap, a Műegyetemen.

Ajánló a HírTV Radar című műsorából

Összefoglaljuk és ajánljuk a HírTV Radar című műsorának mai tartalmát. A 17:30-kor kezdődő riportműsor, ami ezen a linken élőben, de egy órás, késleltetett formában is nézhető, egyébként izgalmas témákkal és megközelítéssel próbál a hétköznapi embereknek segíteni olyan problémák feltárásával és megoldásával, amelyek a nagyközönséget érintik.

Megszólal az utolsó élő pesti srác

Varga János az utolsó élő Corvin-közi srác. A Kontextus videójában elmeséli az 1956-os forradalmat és szabadságharcot úgy, ahogy ő látta.

Rendhagyó tárlatvezetések a Terror Háza Múzeumban

Nemzeti ünnepünk, október 23. alkalmából egyhetes programsorozattal készül a Terror Háza Múzeum. Október 16-tól rendhagyó tárlatvezetésekkel és történelemórákkal, gyertyagyújtással, ingyenes nyitvatartással valamint fényfestéssel emlékezhetünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira.

Franciaország királynéja, akit a Madame deficit gúnynévvel illettek

Kétszázharminc éve, 1793. október 16-án hajtotta fejét a nyaktiló alá a párizsi Concorde téren Marie Antoinette, az utolsó francia királyné.

Az 1956-os forradalomról és a szovjet megszállásról beszélt Vlagyimir Putyin - videó

A Valdaj Klub csütörtöki plenáris záróülésén Vlagyimir Putyin orosz elnöktől kérdezett a Moszkvatér.com főszerkesztője. A kérdések között szerepelt az új orosz történelemtankönyvek 1956-ról szóló fejezete is, ami komoly vitát váltottak ki hazánkban. Putyin világossá tette: 1956 a magyarok forradalma volt, amelyet a kommunista vezetés tevékenysége váltott ki, a szovjet megszállás pedig hiba volt.

A Polgárkirály, akinek a forradalom során félresiklott az élete

Kétszázötven éve, 1773. október 6-án született I. Lajos Fülöp, az utolsó francia király, „a Polgárkirály". Az 1848. februári forradalom nyomán lemondott, ezután angliai száműzetésben élt Neuilly grófja néven.

Törölközőforradalmat indítottak a helyiek Görögországban, visszakövetelik a strandjaikat

Egy hazugsággal választottál el az igaz szerelmemtől

Erős, kemény asszony volt. Még a kék szeme is megkeményedett a keserűséggel teli évek súlyától. De voltak olyan pillanatok, amikor tekintete kifényesedett, és már-már lágy pillantással időzött el beszélgetőtársán.

Mi köze a Lánchíd oroszlánjának a honvédekhez? Debrecenben kiderül!

Hogyan fogadták a debreceniek az 1849-ben a városba érkező több ezer fővárosi menekültet? Mivel töltötte kevés szabadidejét Debrecenben Kossuth? Mi köze Szabó Magdának Petőfi kardjához? És a Lánchíd oroszlánjának a honvédáldozatokhoz? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha felkeressük Debrecen forradalmi emlékhelyeit.

Szabadságharc a filmvásznon: a forradalom kitörésétől a leverés utáni pillanatokig

A magyar történelem talán legismertebb és egyik legmeghatározóbb eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Jelentősége vitathatatlan: az elmúlt 175 évben szerves részévé vált a magyar nemzeti identitásnak. Nem csoda, hogy az elmúlt hét évtizedben játékfilmek, dokumentumfilmek és irodalmi alkotások sokasága állított emléket a márciusi ifjaknak.

Orbán Viktor: 1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet

A miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján mondott beszédet, amiről mi is beszámoltunk. 

Fotókkal emlékezünk '56-os szabadságharcosainkra

Március 15. akkor és most: ennyit változtak a '48-as forradalom legjelentősebb helyszínei - Fotók

1848. március 15-én Pesten kitört a forradalom. Az esemény nemcsak az elnyomással szembeni fellépés szimbóluma, de a modern alkotmányos Magyarország történetének kezdete is. Mi is történt pontosan ezen a jeles napon? Melyek voltak azok az ikonikus helyszínek, ahol a leginkább forrongott a pesti ifjúság? Azt is kérdezhetnénk: hol dőlt el a nemzet sorsa 1848-ban?

Így készíts egyszerűen és gyorsan kokárdát és huszárcsákót a gyermekednek

Közeleg az egyik legszebb nemzeti ünnepünk: március 15. Mindenki szereti, mindenkinek van valamilyen gyerekkori szép emléke arról, ahogy a szüleivel, vagy az iskolában ünnepelték. A gyerekek ilyenkor otthon és a suliban is szívesen készítenek a forradalomra és szabadságharcra jellemző tárgyakat: kokárdát, huszárcsákót, nemzeti színű virágot. Ebben próbálunk segíteni néhány ötlettel, melyet otthon, együtt is megvalósíthattok. 

Németország leállította a kazahsztáni fegyverexportját

Németország leállította a Kazahsztánba irányuló fegyverexportját az ottani zavargások miatt - jelentette szombat hajnalban a dpa német hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Életképek az 1956-os Budapestről

Gulyás Gergely: Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról

Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról - jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi önkormányzat által az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szombaton Budapesten.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

Galéria az 1956-os forradalmat feldolgozó történelmi társasjátékról

Mi köze van Elvis Presley-nek az 1956-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. A Life.hu az összeállításában olyan eseményeket, momentumokat írt le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére.

Mi köze van Elvis Presley-nek az '56-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. Cikkünkben olyan eseményeket, momentumokat írtunk le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére. 

Olasz Testvérek: 1956 üzenete a mai Európának szól

A népek szuverén döntési jogát hangsúlyozza a mai Európában is az 1956-os magyar forradalom Francesco Lollobrigida, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezetője szerint, aki a nemzeti ünnep alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.

Elektromos gitárral verte félholtra nagyanyját

Elektromos gitárral akarta agyonverni a nagyanyját egy mentális zavarokban szenvedő, shanklini lány februárban, aki a bíróságon mindent bevallott, sőt azt is elmondta, miért késztette őt a brutális bűncselekményre. Mint kiderült, már régóta tervezte a merényletet nagyanyja ellen, amelynek minden lépését megosztotta négy barátjával az interneten keresztül, ők azonban nem hittek neki. A kamaszt büntetésképpen két év javítóintézeti nevelésre ítélték.

Egy forradalom véres jelképe: a guillotine

Szinte biztos, hogy az 1789-es francia forradalomra gondolva az egyik első dolog, ami eszedbe jut, az a nyaktiló, ismertebb, francia nevén: a guillotine. De hogyan született ez az ijesztően hatékony kivégzőeszköz? És honnan ered a név? Most megtudod!

KVÍZ: Mennyit tudsz az 1848-as forradalomról? - II. rész

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legfontosabb és legmaradandóbb eseménye volt. Elhoztunk öt kérdést, amelyek segítségével tesztelheted, mennyit tudsz erről a jeles eseményről!

A legforradalmibb badass: meglepő történetek Petőfi Sándorról

Petőfi ha ma élne, egészen biztosan rapperként keresné a kenyerét. Azon túl, hogy költeményeiben számtalanszor megjelenik a vátesz- és költői öntudat (tudod, nála senki nem ír jobb szövegeket), a tudatmódosítók (esetünkben bor, szerelem, forradalom), sőt a társadalmi egyenlőtlenségek ellen is rendre szót emel.

A világszínvonalú magyar pénz, amelynek még a nevétől is rettegtek a bécsi udvarban

A forintot évtizedek óta használjuk, a pengő a hiperinfláció miatt máig emlékezetes, de legalább ennyire legendás magyar fizetőeszköz volt a Kossuth-bankó is. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több, mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis óriási szerepük volt.

Elképesztő látvány: piros-fehér-zöldbe borult a Niagara-vízesés - Fotó

Október 23-án magyar nemzeti színekben pompázott a Niagara-vízesés.

Forradalmi mozi - a legemlékezetesebb filmek 1956-ról

Október 23-a alkalmából összeválogattuk azokat a legfontosabb - és általunk legkedveltebb- magyar filmeket, amelyek mozivászonra vitték az '56-os forradalmat. Családok, disszidensek, hazatérők, vízilabdázók, totógyőztesek és pesti vagányok a lyukas nemzeti lobogó alatt.

A külügyminiszter szerint változásokra van szükség Fehéroroszországban

Senki sem vitatja, hogy szükségesek a változások Fehéroroszországban, de ennek nem egy forradalom révén kell megtörténnie - mondta Minszkben Uladzimir Makej külügyminiszter a tárca dolgozóihoz csütörtökön intézett nyilatkozatában.

Százötven éve született Lenin, a vörös zsarnokság, a bolsevizmus megteremtője

Százötven éve, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Uljanov, később felvett mozgalmi nevén Lenin, az orosz kommunista párt alapítója, és az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel irányítója, a Szovjetunió, a múlt század első totalitárius államának megalapítója, valamint a róla elnevezett marxista gyökerű ideológia, a milliók életét követelő diktatórikus államrendet megalapozó leninizmus szellemi atyja.

Alig ismert, meglepő történetek Petőfi Sándorról

Március 15. kapcsán Petőfi Sándor neve egészen biztosan az elsők között jut az eszünkbe. A költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotójának alakja mondhatni egybefonódott az 1848-as forradalommal és az azt követő szabadságharccal. A pesti forradalom lánglelkű vezérének rövid élete tele volt izgalmakkal, érdekes momentumokkal és az olyan, kevéssé ismert tényekkel, mint hogy balkezesként mindkét kezével egyaránt tudott jól írni, éveken át élt nélkülözésben és nyomorban, alkalmatlannak minősítették a katonai szolgálatra és hogy Nietzsche több versét megzenésítette.

Szakértő: Nagy belpolitikai vihart okozna, ha az ukrán kormány visszalépne a nyelvtörvény ügyében

Nem akar engedni Ukrajna az oktatási és a nyelvtörvény ügyében, ennek egyik oka, hogy ez a lépés nagy belpolitikai vihart okozna - mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton.

Tőkés László: A forradalmat nem tekintjük befejezettnek

Tőkés László szerint a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.

A csehországi köztéri telefonfülkék mesélnek a bársonyos forradalomról

Megszólalnak a csehországi telefonfülkék és a templomok harangjai is vasárnap a csehszlovákiai bársonyos forradalom 30. évfordulója alkalmával.

Böröcz László: az 1956-os forradalom kétszer is diadalmaskodott

A véráztatta 20. századi magyar történelem fénypontját jelentő 1956-os forradalom és szabadságharc kétszer is diadalmaskodott - mondta a Fidelitas elnöke a Fidesz ifjúsági szervezete által a budapesti Széna téren megtartott kedd esti megemlékezésen.

Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján

230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom

230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.

Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért

Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.

A forradalommal a mai demokrácia alapelveinek szereztek érvényt

A reformkor maga nem volt nagyszerű, de a reform gondolata igen - mondta Katona Csaba történész az M1-nek adott interjújában.

Trócsányi László: Ma is érvényes a 12 pont

Az 1848-49-es események 12 pontja ma is érvényes - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, tárcájának a forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén.

Fekete-Győr: 16-17 évesen nem biztos, hogy elbírtam volna egy utcakövet

A Nem Izmos Emberek Pártjának vezetője a forradalomról anekdotázgatott egy lapinterjúban, amiből kiderült, 16-17 évesen nem biztos, hogy megbirkózott volna egy párkilós macskakő felemelésével és elhajításával. Nem minden az izom és az erő!

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, Budapesten mutatták be ünnepélyes keretek között.

Korábban még sohasem próbáltak meg acélt előállítani szén nélkül

Globálisan is egyedülálló kísérleti acélgyártó üzemet építenek Svédországban, melyben az acél előállításához nem használnak majd szenet. Az előzetes tanulmányok szerint, a sikerre minden esély megvan. Ha a tervezett üzem a gyakorlatban is az elvárásoknak megfelelően teljesít, akkor nem túlzás a kijelentés: történelmi jelentőségű technológiai fordulat mehet végbe az acélgyártásban. S nem utolsó sorban, a klímaváltozás elleni harcban is.

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Szakértő: Nem a Majdan népe jutott hatalomra Ukrajnában

Nem a Majdan népének jutott az új politikai hatalom, a választások utáni politikai garnitúra nem a Kijev főterén tüntetők közül került ki – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán kedden.

Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast

Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt

Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.

Egyetlen választásom volt: túlélni

Szablya Ilona önéletrajzi könyvét olvasva úgy éreztem, találkoznom kell ezzel az asszonnyal. Nemcsak átélte a 20. század minden borzalmát, hanem át is adta annak minden tanulságát az utókornak. De úgy, hogy az csontig hatol.

Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?

Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.

Az aszályos időszak is hozzájárult a forradalomhoz

Aszályos időszak, élelmiszer-ellátási gondok voltak az 1848 előtti három évben Európában, ami általában előmozdítja a mozgalmakat, a forradalmat - mondta Pelyach István történész.

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Október 23. – a nap eseményei képekben

Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!

A rádió előtt lőttek meg

„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét. 

Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban

Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...

Tank állt ott, most Burger King

Ez a honlap garantáltan közel hozza az 1956-os forradalmat.

A magyar újságírót lenyűgözte a kanadai automata mosógép

A Brumi-mesekönyvek írója, Bodó Béla egészen Kétegyházáig utazhatott, hogy riportot írjon az Elek felé tartó vonatról. Bajor Nagy Ernő távolabbi célpontot választott – a neves újságíró hetekig kalandozott a Szovjetunióban, majd hazatérése után útinaplóban mesélte el élményeit. Osvát Katalin még náluk is sokkal szerencsésebb volt, mert háromrészes írásában mutathatta be a magyar olvasóközönségnek az osztrák fővárost, Bécset. Mindez hatvan éve, 1956-ban történt. Az akkori magyar sajtótermékek közül a Nők Lapja volt az az újság, amelyben rendszeresen megjelenhettek útleírások. Az olvasóközönség pedig imádta ezeket a beszámolókat, amelyyeket ...

Szabadságvágyó fiataloknak állít emléket az 56 csepp vér című musical

A székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Magyar Állami Operaház közös bemutatóra készül: Mihály Tamás, Horváth Péter és Pintér Tamás 56 csepp vér című forradalmi musicaljének október 23-án lesz a premierje az Erkel Színházban. A musical tíz évvel ezelőtt, a Sportarénában debütált nagy sikerrel. Most, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján az alkotók annak szeretnének emléket állítani, hogy a forradalmat szabadságra vágyó, fiatal emberek robbantották ki.

Sztálin kezétől Chagall békegalambjáig

A Magyar Nemzeti Múzeum ma, június 23-án nyitotta meg Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete címmel az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező, új kiállítását. A hivatalos megnyitó előtti sajtóbejáráson a különleges kiállítással kapcsolatos legizgalmasabb tudnivalókat árulták el a kurátorok.

Forradalomról énekel a Quimby

Új dallal rukkolt elő a Quimby. Kiss Tibiék nem fogták vissza magukat, inkább egyenesen beletenyereltek a társadalmi elégedetlenség kellős közepébe. Van itt minden, aminek egy forradalomban lennie kell: lángoló kukáktól elkezdve a saját vérükben horkoló részegekig.

Romániában nem nyitják újra az 1989-es forradalom dossziéját

Bíróságon sem sikerült elérnie az 1989-es román forradalom újbóli kivizsgálását a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21-e Egyesületnek, miután a katonai ügyészség tavaly októberben megszüntette az újranyitással összefüggő nyomozást, pénteken a legfelső bíróság elutasította a dosszié lezárása ellen emelt óvást.

Valóban II. Miklóst rejtette a sír

Az orosz ortodox egyház kérésére elvégzett újabb DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy valóban II. Miklós maradványait exhumálták a közelmúltban Szentpéterváron - közölte szerdán az orosz vizsgálóbizottság közleményében.

Bokáig gázoltunk a véres vízben

Az épületen belül élte át a rádió 1956-os ostromát Dudás Ferenc. Az egykori zenei szerkesztőben az maradt meg leginkább, ahogy másnap reggel a véres vízben bokáig gázolva hagyták el az épületet. November 4-én az orosz tankokat látva, tudta, elveszett a remény.

Visszarepíti az '56-os Budapestre ez az app

Miközben végigjárjuk a forradalom legfontosabb helyszíneit Budapesten, visszarepülünk az időben. A Sighter egy '56-os tematikájú történelmi játék és kincskereső egyben.

Okosak és szépek a notebookgyilkos kütyük

Apple, Google, Microsoft. Három óriáscég, amik úgy gondolták, ideje megváltoztatni a számítástechnika és a mobilpiac felépítését. Hosszú évek stagnálása után teljesen új irányba terelik az ipart. Így végre arra is választ kapunk, mire jó egy táblagép, és miért érdemes csúcsmobilt venni. Buktatók még jöhetnek: évekbe telik, mire a felhasználók reagálnak az új felállásra.

Az Ipatyev-ház sötét titkai

1918. július 17-re virradó hajnalán véres bűntény helyszíne volt Jekatyerinburgban az Ipatyev-ház pincéje. A felcsattanó lövésekkel nemcsak a Romanov-család tagjait gyilkolták meg, hanem ezzel a cárizmus is végleg sírba szállt Oroszország történelmében.

Festékszóróval támadta meg saját művét

Az Anarchia. Utópia. Forradalom. című kiállítás egyik művésze, SI-LA-GI illegálisan átfestette saját művét, hogy párbeszédet generáljon művészet és forradalom kapcsolatáról. A múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora, Fabényi Júlia szerint az akció nem más, mint infantilis vandalizmus, a módosított mű mégis fent maradt a múzeum falán, és jelenleg is megtekinthető, egészen a kiállítás január 11-i zárásáig.

A pincebörtön rejtélye

Az ávósok titkos pincebörtöneiről már az 1956-os forradalom kitörése előtt is keringtek hírek, nem is alaptalanul, hiszen az Andrássy út 60. –  az ÁVH székháza –, és a Belgrád rakpart 5. alatt tényleg voltak ilyenek. A 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án az a hír terjedt el, hogy a pártbizottság épülete alatt hatalmas kazamaták vannak, ahol foglyokat őriznek és kínoznak. A feldühödött felkelők megostromolták a Köztársaság téri MDP-székházat, amelynek védői közül többet agyonlőttek, meglincseltek. Az ostrom után napokon át tartó kutatás kezdődött a téren titkos föld alatti pincebörtön után. A kereséshez a közeli metróépíttkezésekről ...

Tank jön villamos helyett a budapesti megállóba

Egy gombnyomással visszarepülhetünk az időben a Sighter mobilalkalmazással: az '56-os tematikájú történelmi játékban Budapestet fedezhetjük fel újra. Egy séta közben élhetjük át ismét, mi történt a forradalom legfontosabb helyszínein.

Éljen a melltartó! Ünnepeljük meg legnőcisebb ruhadarabunkat!

Több mint egy évszázada kezdődött a melltartó forradalma, a ruhadarab 122 éve, 1892. szeptember 20-án szerzett szabadalmat. A megalkotó Marie Tucker, a név viszont a Vogue magazintól ered (brassiere – „mellemelő").

Foglaljanak le egy nyomdagépet!

1848. március 15. egyik fontos szereplője Landerer Lajos nyomdaipari vállalkozó volt, az ő nevéhez kötődik a szabad sajtó első termékeinek kinyomtatása. Saját korában is sokszor vádolták őt azzal, hogy a bécsi kormány besúgója, pedig a forradalomban még a Kossuth-bankók nyomtatását is rá bízták. A legjobban az üzlettársa, Heckenast Gusztáv járt, aki március 15-én nem ment be a nyomdába.

Batman a Majdanon

Bontják a barikádokat Kijevben

Egy forradalom, négy temetés - 5. rész: Egy koponya, fekete hajfürtökkel

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Egy forradalom, négy temetés - 4. rész: Talán jönnek még jobb napok

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Egy forradalom, négy temetés - 3. rész: Ön mióta ekkora magyar?

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Villámgyorsan lebontották a régi Magyarországot

Noha az 1848-as pesti forradalom mozgalmas eseményei azok, amelyek inkább megmozgatják az izgalmakra vágyó emlékezők romantikus fantáziáját, a lényeg mégis alig egy hónappal később, egy látszólag unalmas jogalkotási lépés során történt. 165 éve, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd az áprilisi törvényeket, amelyek mindössze három hét alatt készültek el, hogy fölszámolják a rendi társadalom Magyarországát, és helyébe korszerűbb, új országot teremtsenek.

Batman és a proletárfelkelés

Bruce Wayne rendes kapitalizmust akar, Bane viszont esélyegyenlőséget és újraelosztást. A legújabb Batman szokás szerint legitimálja a kapitalizmust, mint keretrendszert, pedig azt is nyilánvalóvá teszi, hogy az emberek alig várják, hogy valami más jöjjön. De érdeke-e Hollywoodnak, hogy a társadalom saját magán segítsen?  

5 rendkívüli asszony a magyar szabadságharcban

A középiskolai történelem- és irodalomórák alapján hajlamosak vagyunk azt hinni, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban csak és kizárólag férfiak játszottak jelentős szerepet. Lehet, hogy a tankönyvek szerzői csak őket emelték ki, de mi pontosan tudjuk, hogy minden valamirevaló férfi mögött egy erős asszony áll. 

Petőfinek ma nehezebb lenne

A közösségi médiával és a sok kütyüvel ma könnyebb lenne megszervezni a 48-as forradalmat, ugyanakkor nehezebb lenne meghallani Petőfiék mondanivalóját a kommunikációs zajban. A technológiai eszközök mindhárom magyar forradalomban fontos szerepet játszottak.

Vérfürdő és tárgyalás

Miközben újabb és újabb áldozatai vannak a szír rezsim és a lázadók összecsapásainak, a nyugat nem követheti a Líbiában alkalmazott módszert. Milyen esélyei vannak a további vérontás elkerülésének Szíriában?

1956 emlékére

A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt 1956 október 23-a.

Líbia nem a mi forradalmunk

Tripoli főterére nem amerikai csapatok vonultak be, hanem líbiai forradalmárok. Szükség van-e a nyugati világ közreműködésére Líbia demokratikus átmenetében?