földtörténet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- geológia
- fosszília
- paleontológia
- evolúció
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megtalálták Kanada tengeri Jurassic Parkját
Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában alkalmatlan lágytestű fajok maradványait is feltárták paleontológusok.
Csodálatosan ép polipfosszíliát elemeztek
Jó állapotú fejlábú-fosszíliát nehéz találni. Természetesen a héjas fejlábúaknak, például az ammoniteszeknek rengeteg héjkövülete fennmaradt, de a paleontológusoknak ritkán van alkalmuk a lágy szövet anatómiáját tanulmányozni. Ez teszi különösen csodálatossá a Franciaországban, 165 millió éves kőzetekben talált fosszíliát.
Tudta, hogy a legvérengzőbb tengeri hüllő a varánusz rokona volt?
68 millió éve, az észak-amerikai kontinens már a maihoz hasonló alakot öltött. A magasból nézve egyetlen jelentős különbség tűnne fel számunkra; a kontinenst észak-déli irányba kettéosztó hatalmas Nyugati Belső Tengerág. Ez a Mexikói-öböltől Alaszkáig nyúló trópusi sekélytenger volt a késői kréta legrettegettebb ragadozója, a bármit megtámadó hatalmas Tylosaurus hazája.
Hegyeket mozdított el a kréta végi Armageddon
Hegy méretű kőzettömböket mozdított el becsapódásakor az az aszteroida, amely 65,5 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalását okozta.
Egy nagy kihalást túlélhettek a dinoszauruszok
A dinoszauruszok eddigi legkiterjedtebb törzsfáját állították össze brit és amerikai paleontológusok, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az őslények 250 millió évvel ezelőtt, a feltételezettnél 20 millió évvel korábban kezdték el benépesíteni bolygónkat.
Tudta, hogy angolnaszerű volt a legvérengzőbb őscet?
A jelenkori világóceán táplálékpiramisának csúcsán álló kardszárnyú delfint angol nyelvterületen gyilkos bálnaként emlegetik. Ez az elnevezés azonban sokkal jobban illik arra az angolnaszerű testtel rendelkező és a mai ámbráscetnél is hosszabb őscetre, amely az eocén időszak tengereit tartotta rettegésben.
Hivatalos lehet az antropocén mint földtörténeti kor
Az ember korszaka, vagyis az antropocén felvételét javasolta a földtörténeti korok közé a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által megbízott munkacsoport a Nemzetközi Geológiai Kongresszuson Fokvárosban hétfőn.
- címkék:
- földtörténet
- antropocén
- Címkefelhő »
Nyolcéves fiú felfedezése oldotta meg a teknőspáncél rejtélyét
Ha megkérdezik, mire szolgál a teknősök páncélja, szinte mindenki rávágja, hogy védekezésre. A mai teknősöknél ez valószínűleg helytálló, de egy új tanulmány szerint a páncél kialakulása eredetileg a föld alatti ásást könnyítette meg.
Tudja, hogy mekkora volt a világtenger legnagyobb hala?
A földtörténeti középkor, a dinoszauruszok korának is nevezett időszak a gigászok világa volt. A fantasztikus filmek világát idéző hatalmas állatok népesítették be ekkor a kontinenseket és a világóceánt is.
Tudja, mikor volt a leghidegebb a Földön?
A jégkorszakról szinte mindenki a mamutokra és a barlangok mélyén a tűz mellett ülő, prémekbe burkolózott ősemberekre asszociál. Való igaz, hogy a legutolsó, úgynevezett pleisztocén jégkorszak legnagyobb eljegesedése, a Würm glaciális idején az északi sarki jégsapka egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le. Azonban még a Würm eljegesedés is csupán kellemes mediterrán nyárnak tűnik a földtörténet valaha volt legkeményebb jégkorszakához képest.
Élhettek-e Tyrannosaurusok Magyarország területén?
Minden idők talán legismertebb dinoszauruszai, a Tyrannosaurus-félék a kréta időszak legvégén élt hatalmas, szárazföldi húsevő theropoda ragadozók voltak. Maradványaik a mai Észak-Amerika és Ázsia területéről kerültek elő, Európából egyelőre még nem ismertek fosszíliáik.
Magyarország kőbe zárt óceánjai
A mai Magyarországnak nincs tengerpartja. Az emberi elme számára szinte felfoghatatlan időtartam, a földtörténeti ókort, középkort és újkort, valamint a jelen időt is magába foglaló több mint félmilliárd éves periódus, a fanerozoikum alatt azonban a szárazföldi lét hazánk földtörténetében is a kivételek közé tartozott.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Meglepő új elmélet a tömeges kihalás okáról
A földtörténeti múltban lezajlott tömeges kihalási események közül néhány esetében a tengervíz megbomlott nyomelem-egyensúlyát teszi felelőssé egy új elmélet.
Pusztító kataklizmák baljós árnyai
A világvégét vizionáló próféciáktól, jövendölésektől eltérően a tudomány több olyan földi, illetve földön kívüli természeti jelenséget ismer, amely teoretikusan valóban elhozhatja az Armageddont. Tömeges kihalást okozó aszteroidabecsapódás, katasztrofális szupervulkán-kitörés vagy a kozmikus szomszédságunkban történő gammafelvillanás – csupa olyan jelenség, amely nem az emberi fantázia sci-fi ízű terméke. A civilizáció nagy szerencséje, hogy mindezek bekövetkezésére igen kicsi az esély.
Kamion méretű cápák ólálkodtak a felszín alatt
Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlősök virágkorának is nevezett korszak. A földi élővilágban ekkor elkezdődött látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új időszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.
A jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója
A mezozoikum középső periódusában, a jura időszakban volt a leggyorsabb az emlősök evolúciója, amelynek során az alkalmazkodási módszerek széles spektrumát fejlesztették ki - erre a következtetésre jutottak brit és ausztrál kutatók.
Lesznek-e pálmaerdők ismét a Dunántúlon?
A Kárpát-medencét elárasztó, most tapasztalható szaharai hőség egyre kevésbé számít elszigetelt jelenségnek. Az elmúlt évtized csúcshőmérsékleti rekordja és az évről évre egyre forróbbá váló nyarak a feltartóztathatatlan globális felmelegedés nyilvánvaló tünetei. A szélsőséges klímaingadozás azonban egyáltalán nem egyedi esemény a földtörténetben.
Nagy múltja volt, és nincs jövője: az ezerarcú Földközi-tenger
Nyárelőn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükröző víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhető jövőről regélnek.
Dinoszauruszok kényszerfogyókúrán
Izgalmas kérdés, hogy valójában mekkorák lehettek, és hogyan nézhettek ki a földtörténeti múlt állatóriásai. Egy újonnan kidolgozott súlyszámítási modell trónfosztásra készül; minden idők egyik legnagyobb szárazföldi teremtményét éppen a fele súlyára „fogyasztotta” le.
Szenzációs fordulat a cápák eredettörténetében
A cápaalakúakat a halak állatkörének ősi, és a csontos halakénál primitívebb csoportjának tartják, porcból álló vázszerkezetük miatt. Egy, a földtörténeti ókorból származó rendkívül jó állapotban fennmaradt fosszilis lelet azonban átírhatja a cápák származástörténetét.
Így nézett volna ki az őskontinens a mai országokkal
Massimo Pietrobonnak köszönhetően most láthatjuk, hogy festett volna az egykori szuperkontinens, a Pangea, ha a mai országhatárok szerint osztjuk fel.
Csirkék Velociraptor-szájjal
Génsebészeti módszerrel csibeembriók csőrképződménye helyére széles, Velociraptor-szerű szájat bütyköltek a Yale és a Harvard Egyetem kutatói. A bizarrnak tűnő kísérlet nem áprilisi tréfa, hanem a dinoszauruszok és a madarak leszármazási kapcsolatát, egész pontosan a fogas állkapcsok csőrré alakulásának evolúcióját vizsgáló kutatási projekt része.
Kalandozás a Föld titokzatos őstörténetében
A most megtalált 600 millió éves szivacs fosszíliája időben előretolja a soksejtű állati evolúció kezdetét.
Valószínű élvezte a kagylóvacsorát a lapátszájú őskrokodil
Több új miocén-időszaki őskrokodil és kajmán fajt fedeztek fel Peruban, az ország északkeleti vidékén, köztük a mai rokonaiktól merőben eltérő életmódot folytató fajokat.
- címkék:
- őslénytan
- földtörténet
- krokodilok
- Címkefelhő »
Tiszta szerencse, hogy kihaltak!
Ha egy képzeletbeli időgép fedélzetén leereszkednénk a földtörténeti múlt feneketlenül mély kútjába, mindenekelőtt alaposan fel kellene készülnünk arra, hogy ép bőrrel ússzuk meg ezt a valódi adrenalinbombának ígérkező, különleges kalandot. A földtörténeti közép- és újkor varázslatos szépségű trópusi esőerdei mélyén, vagy a forró napfényben hívogatóan csillogó kobaltkék ősóceánok víztükre alatt az emberi fantázia rémálmait meghazudtoló, hatalmas szörnyetegek ólálkodtak prédára lesve. Az élénk képzeletre csak az egykor volt valóság, a szeszélyes törzsfejlődés tud rácáfolni.
Mikor vált kék bolygóvá a Föld?
Egy új felfedezés alapján sokkal korábban kezdődött a Nagy Meteoritbombázás, mint eddig gondolták, így az élet is jóval ősibb lehet.
- címkék:
- földtörténet
- óceánok
- Címkefelhő »
Amikor volt még Magyarországnak tengerpartja
Massimo Pietrobon készítette ezt a nem mindennapi térképet, amelyen a 250 millió éve létezett szuperkontinensre, a Pangeára helyezi rá a a mai világ politikai térképét.
Még láthatták a dinoszauruszok a legnagyobb kanyont
Hetvenmillió évvel ezelőtt kezdődött a Grand Canyon kimélyülése, állítja egy friss tanulmány. A Colorado Egyetem kutatói szerint a dinoszaurusz még láthatták a szurdok ősi formáját, mielőtt eltűntek a Föld színéről.
- címkék:
- USA
- Grand Canyon
- földtörténet
- geológia
- Címkefelhő »
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal próbáltuk kideríteni, mi rejlik a Balaton feneke alatt.
- címkék:
- Balaton
- földtörténet
- geofizika
- Címkefelhő »
Hajszálpontosan belőtték a legnagyobb tömeges kihalás idejét
Amerikai és kínai kutatók minden eddiginél pontosabban meghatározták a földtörténet legnagyobb tömeges kihalásának idejét. Mivel a kihalás nagyon rövid ideig tartott, szűkíteni lehet az eseményt előidéző lehetséges okok körét is.
Csodás Földünk
Valójában igen keveset tudunk a Földről. Azt sejtjük, hogy milyen most, de azt soha ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy sokkal régebbre nyúlik vissza a történelme mint az emberiségé. Meteorok, vulkánok, kihűlés, felmelegedés, és még sok olyan dolog, amikről mi beszélünk, de a Föld az évmilliók során át is élte. Mi bemutatjuk a Földet a születésétől kezdve 3D animációkkal fűszerezve!
- címkék:
- földtörténet
- Föld
- földrajz
- Címkefelhő »
Megbolondulna a Föld a Hold nélkül
Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését. Még az sem kizárt, hogy a női menstruációs ciklus is a Holdnak köszönhető.
- címkék:
- Hold
- földtörténet
- Jégkorszak
- Föld
- Címkefelhő »
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Óriási borostyánkőlelet Indiában
Hatalmas borostyánkő lelőhelyet fedeztek fel Indiában. A megkövült gyantában található ízeltlábúak arról mesélnek, hogy a trópusi erdők jóval idősebbek, mint korábban gondolták.
Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről
A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.
Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték
Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idős, mint a Hold.
- címkék:
- Föld
- Hold
- földtörténet
- Föld kora
- Címkefelhő »
Jöhet az ember kora a földtörténetben
A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekből álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti időskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.
Mázlisták voltak a korai dínók
Kétszázmillió évvel ezelőtt is nagy fajkihalás sújtotta az élővilágot. A katasztrófa okozója az Atlanti-óceán megszületése volt, amelynek során rengeteg láva ömlött a felszínre. Az emiatt bekövetkező klímaváltozás vesztesei az állatvilágot uraló, ősi krokodilszerű élőlények voltak, amelyek pusztulásával megkezdődhetett a dinoszauruszok felemelkedése.
Őslényt kézbesített a múltból a FedEx
Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett
A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.
Az első színek a dinoszauruszok világából
A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.
Gigantikus vízesés volt a Gibraltárnál
A Földközi-tenger medencéje körülbelül 5 millió évvel ezelőtt töltődött föl vízzel az Atlanti-óceán felől. Új eredmények alapján a hatalmas víztömeg zömének beáramlása igen rövid idő, mindössze két év alatt mehetett végbe, és drámai változásokat okozott.
Korábban volt oxigén az ősóceánokban
A földtörténeti régmúltból származó kőzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az ősóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdődött az oxigénképződés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.
- címkék:
- földtörténet
- geológia
- óceánok
- Címkefelhő »
T. rex reggelire - óriás tengeri szörny került elő az angliai Jura-partról
Egy 150 millió évvel ezelőtt élt kolosszális méretű tengeri ragadozó került elő Anglia partjai mentén. A Pliosaurusok közé tartozó kihalt hüllő koponyája 2,4 méter hosszú. Egy ember mindössze jókora falatot jelentett volna neki, de egy T. rexet is könnyedén elfogyaszthatott volna reggelire.
- címkék:
- ősmaradványok
- földtörténet
- jura
- Címkefelhő »
Egy felfedezés megváltoztatja az ősi Földről alkotott képünket
Újabb vizsgálatok alapján a maihoz hasonló lemeztektonikai folyamatok már 4,2 milliárd évvel ezelőtt is működhettek bolygónkon. Nem csupán lemezek buktak alá az ősi szubdukciós zónákban, de már ekkor is óceánok boríthatták a Föld felszínét. Az új felismerés alapvetően megváltoztathatja a korai Földről kialakult képünket.
- címkék:
- lemeztektonika
- földtörténet
- Föld
- Címkefelhő »
Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak
Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.
Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak
A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.