Újra hamis információk terjednek a Marsról

Idén is terjednek az interneten olyan téves információk, melyek szerint a Mars bolygó augusztus 27-én minden eddiginél közelebb lesz a Földhöz, és akkorának látszik majd, mint a telihold. Úgy tűnik, a 2003-as nagy marsközelségnek még fél évtized múlva is van hatása.

Az erős melegedés leállíthatja a Föld szívverését

Új modellszámítások alapján a távoli jövőben bolygónk hőmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.

Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett

A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.

Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti ős- és előidő, a prekambrium

A földtörténeti ősidő és előidő közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett időszak 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött. Földtörténeti sorozatunk első részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is. 

Minden eddiginél ősibb lehetséges életnyomot találtak

Miközben a Phoenix-űrszonda a Marson próbálja felderíteni az egykori lakhatósági viszonyokat az ősi, egysejtű élet számára, egy új felfedezés több százmillió évvel tolhatja ki az élet keletkezésének időpontját a Földön.

Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...

Már idén nyáron eltűnhet a jég az Északi-sark környékéről

A kutatók több mint 50 százalék esélyt látnak arra, hogy az idei nyár végére jégtakaró nélkül marad Földünk legészakibb pontja, az Északi-sark és környéke. Hogy valóban sor kerül-e klímaváltozás terén szimbolikus jelentőségű eseményre, már csak az időjáráson múlik - állítja a sarkvidékek jég- és hótakaróinak állapotát nyomon követő amerikai kutatóközpont egyik vezető szakembere.

Kutatórobotok raja népesítheti be bolygónk sarkvidékeit

Szélsőséges körülményekről és roverekről hallva sokunknak a Marson jelenleg is dolgozó kutatóegységek jutnak elsőként az eszébe, ám még a Földön is akadnak szép számmal olyan eldugott, zord helyek, amelyek felderítésére az ember szívesebben küld maga helyett robotokat.

50 fok a Perzsa-öbölben

Vasárnap és hétfőn a Perzsa-öbölben a levegő hőmérséklete meghaladta az 50 fokot, azzel idén először lépte át a Földön ezt a különleges határt. Az abszolút födi rekordtól azonban még így is 8 fokra van.

Szomorú klotyóhelyzet a fővárosban

Bezárt, szakadt és büdös vécék fogadják a népet fővárosszerte. A messze nem első osztályú szolgáltatásért pedig pengetni kell. Az itt lakók csak végszükség esetén térnek be, de a turisták sem szívesen látogatják, inkább visszatartják, vagy felkeresik Ági mamát.

Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása

A bolygókutatás történetében először végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének első eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tűrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevője pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).

A méhhalál küszöbén - a méhek között tarol a kaptárelhagyás

2006 év vége illetve 2007 tavasza óta a méhek pusztulása soha nem látott mértéket öltött egyes ázsiai és európai országokban, valamint az Egyesült Államokban. Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak 30-40%-a elnéptelenedett. A jelenlegi helyzetben a méhészek segítsége nélkül a mézelő méhek több faja néhány éven belül kipusztulhat Földünkről. A méhek, mint a megporzást végző rovarok fogyatkozása közvetlenül érzékelhető gazdasági következménnyel jár, így nem csoda, hogy az USA-ban több egyetem és kutatóintézet bekapcsolódott az okok felderítésébe, a lehetséges megoldások kid ...

Tájfuntól hóesésig - világ időjárási körkép

Európában a mediterrán térségben stabilizálódik a nyár, míg északon hidegebb van, mint egy hónapja. Dél-Ázsiában a monszun okoz rengeteg esőt, a fülöp-szigeteki tájfun Japán felé halad tovább. Délkelet-Ausztráliában az enyhe télkezdet után már havazást okoz a hegyekben a hidegfront. A maximumhőmérsékletek jelenleg az algériai 49 foktól az antarktiszi mínusz 76 fok közötti tartományt jelölik ki a Földön.

Három szuperföldet fedeztek fel

Első alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.  

Kárpótolnák a Plútót

Két évvel a Plútó "lefokozása" után újabb égitestcsoport elnevezés született a távoli objektumokra: a plutoida, amelynek megalkotása további kérdéseket vet fel.  

Rendben landolt a Discovery

A Discovery űrrepülőgép az első adandó alkalommal visszatért a Földre. A Kennedy Űrközpont területén június 14-én, szombaton, magyar idő szerint 17:15-kor sikerrel landolt. A kéthetes küldetés során felvitték és üzembe helyezték a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi legnagyobb modulját, a japán Kibo rendszer PM-jelű egységét.

Az ózonlyuk lassíthatja az Antarktisz melegedését

Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.

GLAST - elindult az új űrteleszkóp

Többszöri halasztás után június 11-én elindult a GLAST űrteleszkóp, amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés a Föld körüli pályán.  

Kedvenc tévés űrlényeink

A Marson állomásozó Phoenix űrszonda kifejezetten az élet nyomait keresi a vörös bolygón - ha talál valamit, az óriási áttörés lesz az űrkutatásban, sőt az emberiség egész világképét megváltoztathatja. A televíziózás természetesen már sokkal hamarabb felfedezte a földönkívülieket, a képernyőn az ötvenes évek elejétől kezdve számos marslakóval és egyéb űrbéli szerzettel találkozhattunk.

Közel az első idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó

A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretű és tömegű Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegű objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselőjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegű exobolygót azonosítani egy csillag körül.

Vulkáni köd a Hawaii-szigetek felett - a hét műholdképe

Űrfelvételeket nemcsak a műholdakon elhelyezett automata észlelőberendezések készítenek. Az emberes űrrepülések során is sok fénykép készül a Földről. Ráadásul az űrhajósok nem "automaták": felismerik az érdekes témákat. E heti műholdképünk esetében is ez történt.

A Phoenix készül a nagy ásásra

Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.

A legősibb terhes anya

Ausztrál kutatók egy devon időszaki páncélozott halmaradványban meg nem született embriót és köldökzsinórt fedeztek fel. Ez azt bizonyítja, hogy az élveszülés legalább 380 millió éves múltra tekint vissza - 200 millió évvel korábbra, mint ahogy eddig tudtuk.

Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől

Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfőn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig első - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.

Megjöttek az első képek a Marsról

A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.

Napelemes ablakok, intelligens üvegek

Merész tervvel álltak elő az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem kutatói: átlátszó napelemből készítik el a házak ablakait. A napelem a ráeső fény egy részéből energiát termel és ellátja a hagyományos üvegablak szerepét is, beengedi a fényt a lakásba. Átlátszó napelemük halványrózsaszín árnyalatú, tehát az ablakon kinézve rögtön jókedvünk kerekedik, rózsaszínben látjuk a világot.

A K2 térségében sejtik bin Ladent

Észak-Pakisztánban, a Föld második legmagasabb hegycsúcsának a térségében bujkálhat Oszama bin Laden - jelentette kedden az al-Arabíja arab hírtelevízió egy olasz napilapra hivatkozva.

Kép: az első dinoszaurusz-lábnyomok az Arab-félszigeten

Először találtak dinoszauruszoktól származó megkövesedett lábnyomokat az Arab-félszigeten. A helyszínen, Jemen mocsaras partjain a szárazföldön valaha élt legnagyobb testű állatok, 11 hatalmas Sauropoda vonult végig, 150 millió évvel ezelőtt.

Hetvenhat éves férfi jutott fel a Mount Everestre

Megmászta a Föld legmagasabb hegycsúcsát egy hetvenhat éves nepáli. A Mount Everesten járt legidősebb ember eddig egy hetvenegy éves japán volt.

A frissítő zivataroktól a pusztító szörnyetegekig

A tavasz beköszöntével az erősödő nappali felmelegedéssel együtt menetrendszerűen megérkeznek a zivatarok is. A gyengébbek általában csak felfrissülést, éltető csapadékot hoznak, de a zivatarok családjába tartoznak a hazánkban legtöbb kárt okozó időjárási jelenségek is. A szupercellákhoz kapcsolódó tornádók pedig a Föld legpusztítóbb légörvényei.

Kép az űrből vizsgált óriáskengururól

Ausztrál tudósok reményei szerint egy óriás kartonkenguru révén, amelyről május 20-án műholdas felvételeket készítettek, pontosabban megismerhető, miként veri vissza a Föld felszíne a napsugarakat, és ennek milyen hatása van a légkör hőháztartására.

Nem tudjuk megállítani a fajkihalást

Az 1992-ben tett vállalásnak megfelelően két évünk van hátra, hogy megállítsuk bolygónk élővilágának rohamos pusztulását, ám már most szinte biztosra mondhatjuk, hogy a célt nem érjük el - állítja a WWF bolygónk élővilágának állapotáról beszámoló, most megjelent átfogó jelentése. Napjainkban zajlik a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében: az elmúlt 35 év során a gerinces fajok átlagosan több mint negyede tűnt el, évente a fajok 1 százaléka pusztul ki.

Tűzvihar pusztíthatta ki a dinoszauruszokat

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan mikroszkopikus méretű széngolyókat fedezett fel a dinoszauruszok kihalása idején lerakódott üledékekben, amelyek csak a fosszilis tüzelőanyagok elégésekor keletkeznek.

80 ezer alatt a Föld körül

Megszorító intézkedések ide, csökkenő reálkereset oda, nyaralni idén is kell, csak épp nem mindegy mennyiből. Sorozatunk első részében megnéztük, hogy hová és mennyi időre utazhatunk el egyénileg és szervezett módon 80 ezer forintból.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

Kép: robotkarmester vezényelt Detroitban

Robotkarmester vezényelte a detroiti szimfonikusokat, majd elbűvölte képességeivel a Yo-Yo Ma világhírű gordonkaművész mesterkurzusára összesereglett helyi zeneiskolásokat. A szokatlan ötlet a Honda Motor Co. vállalattól eredt, amely a nyolcvanas évek közepe óta foglalkozik robotfejlesztéssel.

Pakisztán május hőközpontja

Pakisztán déli részén napok óta 45-47 fok körül tetőzik a hőmérséklet. Ez azonban csak egy-két fokkal haladja meg az átlagos értéket, ugyanis májusban a térség a Föld legmelegebb vidéke.

Magyarok indulnak az Everestre

Klein Dávid és Várkonyi László hegymászó március 29-én indul Budapestről, hogy a magyar hegymászás történetében először oxigénpalack használata és teherhordók segítsége nélkül megmássza a Föld legmagasabb pontját, a Mount Everestet - jelentették be a résztvevők egy hétfői sajtótájékoztatón.

Űrutazás akciós áron

Bár a néhány éven belül rendszeresen közlekedő turistaűrhajók utasai - ellentétben a hétvégén startoló második magyar űrturistával - csak űrugráson vesznek részt, turisztikai szakemberek körében egyöntetű a vélemény, hogy a közeljövő egyik legsikeresebb üzletága lehet a világűr megismertetése az érdeklődőkkel. A jegyek már most kaphatók az első járatokra.

A kacsacsőrű emlős genomja éppoly különleges, mint maga az állat

Egy amerikai vezetésű nemzetközi tudóscsoportnak sikerült dekódolnia a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlősnek a genomját, azaz a teljes örökítő állományát. A kacsacsőrű emlős részben madár, részben hüllő, részben emlős küllemű, és a genomjában is föllelhetők az ezekre az állatokra jellemző sajátosságok.

A világfalu közösen mozizik: Pangea Nap

Filmajánló: 3D-ben a Nemzetközi Űrállomáson

A Cinema City IMAX mozijában már látható Az űrállomás 3D című film, amelyen a nézők térhatású felvételeken élvezhetik az űrbeli látványt. Megnéztük mi is.

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Kalandozás bolygónk múltjában - az [origo] földtörténeti sorozata

A Föld éve alkalmából új sorozatot indít a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytára és az [origo]. Bemutatjuk bolygónk múltjának legfontosabb geológia és éghajlati eseményeit, a kontinensek vándorlásától a jégkorszakokig. A "fő fogást" azonban az egykori élőlények jelentik: felfedjük a legjelentősebb ősmaradványokat és a leghíresebb lelőhelyeket. A sorozat bevezető részében ismerkedjenek meg az őslénytárral és néhány híres lakójával!  

Ma délután kérdezhetnek az idegen civilizációk kutatásáról

Mint arról néhány napja beszámoltunk, az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti. Almár Ivánt május 5-én (hétfőn) 15 órától kérdezhetik a Vendégszobában a Földön kívüli civilizációk utáni tudományos kutatásokról.

Váratlan jelöltek a világ hét új csodájára

Már csak egy évünk maradt arra, hogy szavazzunk a világ legújabb hét csodájára. A jövő év januárjában ugyanis lezárul a mintegy öt éve zajló játék az interneten. A Föld lakossága 77 építészeti csoda közül válogathatta ki, hogy melyik kerüljön a legjobb 21 közé. A hátralévő évben ebből a 21-es listából kell kiválasztani azt a hetet, amelyik a jövőben a világ hét új csodája büszke címet viselheti majd. A sorozat első részében a Colosseumot, az Akropoliszt, az agrai Tádzs Mahalt és Angkor Vatot mutatjuk be.

Magyar kísérlet készül a Nemzetközi Űrállomásra

Az ultraibolya sugárzás a kémiai és biokémiai folyamatok serkentésében, valamint az élővilág evolúciójában is döntő szerepet játszott. A biológusok nem csupán passzívan figyelik az élőlények, illetve egyes szerves anyagok reakcióját a rövid hullámhosszú sugárzásokra, de azt laboratóriumokban modellezik is. Ilyen munka zajlik az MTA-SE Biofizikai Kutatólaboratóriumában, ahol a Földön kívül jellemző sugárterhelés következményeit tanulmányozzák, részben a Nemzetközi Űrállomásra repülő kísérletet is előkészítve. A vizsgálatok az élőlények ultraibolya sugártűrése szempontjából hozhatnak új eredményeket, és akár a marsi élet lehetőségénekk ...

Széthasadás előtt az északi félteke legnagyobb jégselfje

Három nagyobb részre törik a Föld északi féltekéjén található legnagyobb jégself, a Kanada északi partjaitól 800 kilométerre húzódó Ward Hunt. Az esemény, amely a kutatók szerint a fölmelegedés egyértelmű következménye, várhatóan néhány éven belül bekövetkezik.

Megvadult galaxisok galériája

Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringő Hubble-űrtávcsőtől. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedő, összeütköző galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.

Tüntetők verekszenek a dús mezőkön túl

A gyerekek többsége szép dolgokat gondol az emberi jogokról: különböző bőrszínű emberek ölelik át a Földet, ismeretlen jótevők segítenek a hajléktalanoknak, dús mezőn játszanak gyerekek, kerekesszékesekkel labdáznak társaik - derül ki az ombudsmani hivatal rajzpályázatából. Bőven akadnak viszont olyan általános iskolások is, akik kevésbé látják vidámnak a helyzetet: az ő képeiken korbácsoló vagy vedelő felnőttek, brutális tüntetők, pártpolitika, punkok és agresszív ficsúrok tűnnek fel.