A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.

Két Földhöz hasonló bolygó ütközött össze

Egy születő bolygórendszerben olyan törmeléket azonosítottak, amelyet két, korábban már összeállt, Földünkhöz hasonló égitest ütközése termelhetett. Ez minden korábbinál erősebb közvetett bizonyítékot jelent a bolygónkhoz hasonló, szilikátos összetételű és viszonylag nagy méretű kőzetbolygók születésére.

A szegényeket sújtja majd a klímaváltozás

Az ENSZ illetékes bizottságának legfrissebb jelentésétől a világszervezet elnöke is megrettent. Éhínség, betegségek, áradások, hőhullámok - elsősorban az elmaradott területeken.

A földi élet keletkezése - asztrobiológia kurzus, III. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat harmadik részében az élet lényegét próbáljuk megközelíteni. A Földön kívüli élet kereséséhez ugyanis első lépésként a földi életet kell megismerni, és különösen kialakulási körülményeit megérteni. A feladat nehéz, azonban az elmúlt években sok olyan eredmény született, amelyek közelebb visznek bennünket a válaszhoz - ezekből tekintünk át néhány fontosat a következő összeállításban.

A himbák és a mundurukúk - kulturális különbségek az emberi magatartásban

Az emberiség benépesítette a Föld szinte minden részét, így az emberi csoportoknak túlélésük érdekében igen eltérő ökológiai viszonyokhoz kellett alkalmazkodniuk. Más képességek váltak fontossá a sivatagi népek életében, mint az amazóniai őserdő indiánjai számára. Minthogy az ember képességei is az evolúció során alakultak ki, az egymástól távol élő népcsoportok viselkedési jellegzetességei eltérő utakon fejlődtek. Cikkünkben áttekintjük az emberi magatartásban rejlő kulturális különbségeket.

Lajka csak 5-6 órát élt

Mint arról korábbi képes-videós összeállításunkban beszámoltunk, 1957. november 3-án kezdődött Föld körüli pályán az első biológiai űrrepülés, azaz ekkor jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe. A cikkhez számos hozzászólás érkezett, amelyek egy része szerint Lajka mindössze 5-6 órát élt. A cikk szerzőjének hozzászólása.

Tíz űrhajós hölgy képekben

Összeállításunkban tíz olyan hölgyet mutatunk be, akik fontos szerepet játszottak az emberes űrrepülésekben. Közülük kettő jelenleg is parancsnok a Föld körüli pályán.

Gondolatban környezettudatos a világ nagy része

Egy világméretű felmérés szerint a Föld lakosságának nagy többsége kifejezetten környezettudatos, sőt hajlandó lenne tenni és anyagi áldozatot vállalni a környezet védelme érdekében - írja a BBC. A 21 országra, több kontinensre kiterjedő felmérés szerint a világ legnagyobb szennyezőjének számító Egyesült Államokban és Kínában is többségben vannak azok, akik támogatnák valamilyen környezetvédelmi adó bevezetését.

Lajka szelíd kis kutya volt

A Szputnyik-1-nek olyan fantasztikus visszhangja volt világszerte, hogy Nyikita Hruscsov újabb, még nagyobb szenzációt kért Szergej Pavlovics Koroljovtól, a szovjet űrkutatás vezetőjétől. A kérést sikerült is teljesíteni: alig egy hónappal az első műhold után pályára került a Szputnyik-2, amelynek méreteit az amerikaiak egyszerűen nem akarták elhinni. Ezen jutott el az első élőlény, a legendás Lajka kutya a világűrbe.

2007 legjobb magyar természetfotói

A Magyar Természetfotósok Szövetsége idén is meghirdette Az év természetfotósa című pályázatát. Idén az év természetfotósának járó elismerést Karai Csaba kapta; a madarat ábrázoló, bronzból készült plasztikát október 30-án vehette át Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban. Lapozza végig a díjnyertes alkotásokat itt, az [origo]-n!

Szélvihar, árvíz - időjárás a Föld körül

Mérsékelt övi ciklonként folytatja a korábbi Noel hurrikán a pályafutását. Jelenleg az USA északkeleti partvidékén okoz szélviharokat, heves esőzéseket és helyenként 8 méteres hullámokat. Mexikóban rendkívüli áradások pusztítottak a héten, míg a Fülöp-szigeteket vasárnap érik el a trópusi viharfelhők.

Kenguru-halált okozott a kutyatámadás Szegeden

Állapotjelentés az Északi-sarkvidékről

Az utóbbi időszak kutatási eredményei szerint a globális felmelegedés hatásai sokkal intenzívebben és szélesebb körben jelentkeznek az Északi-sark környezetében, mint azt korábban a klímamodellek alapján gondolták. A felmelegedés jelentős hatást gyakorol mind a növényzetre, mind az állatvilágra azáltal, hogy élőhelyük természetes környezetét nagymértékben átalakítja.

Megtalálták a Föld leghosszabb életű állatát

Megtalálták a Föld feltehetően leghosszabb életet élt állatát. Az Izland partjainál felszínre vetődött kagyló a becslések szerint 405-410 évet élhett - még "kisded" volt, amikor 1600-ban Giordano Brunót máglyán égették el akkoriban eretneknek számító gondolataiért.

Jön a pénzevés korszaka!

Hamarosan valóra válhat az indiánok jóslata és lehet, hogy nem marad más, amit megehetnénk, mint a pénz - legalábbis ez derül ki az ENSZ drámai hangvételű környezetvédelmi jelentéséből, amely szerint az elmúlt 20 évben az emberiség minden korábbinál jobban felélte a Föld erőforrásait. Az 1400 kutató munkáját összegző dokumentum szerint az emberiségnek egyharmaddal nagyobb bolygóra lenne szüksége a Földnél. Emiatt minden harmadik kétéltű, és minden negyedik emlősfaj a kihalás szélén áll. A lehangoló helyzetértékelés annak fényében különösen érdekes, hogy soha ennyit nem beszéltek a környezettudatosságról, mint az elmúlt két évtizedben.

A világ legnagyobb ugrása

Michael Fournier a világ legnagyobb ejtőernyős ugrására készül, 40 kilométeres magasságból. Összeállításunkban rövid interjút olvashatnak a merész franciával, és megismerhetik dr. Szabó Sándor orvos alezredes véleményét arról, hogy egyáltalán túlélhető-e egy ilyen ugrás.

Tíz kép a tíz éve indult Cassini-űrszondától

1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens űrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idők legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyűrűrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevű óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.

Időjárás a világ körül

Heves zivatarok a spanyol partokon, havazás Európa északkeleti szélén, kései hóesés Tasmaniában, tornádók a Mexikói öböl környékén: rövid válogatás a Föld jelenlegi időjárásából.

Célpont a Hold: a közeljövő küldetései égi kísérőnkre

A japán SELENE-űrszonda elérte égi kísérőnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhető, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló űrverseny kezdődik.

Al Gore és a klímaharcosok kapták a Nobel-békedíjat

Al Gore volt amerikai alelnök és a klímaváltozás problémájával foglalkozó kormányközi szervezet (IPCC) megosztva kapta idén a Nobel-békedíjat. Amióta elbukott az amerikai elnöki székért folytatott küzdelemben Al Gore minden idejét a globális felmelegedés elleni harcra fordítja. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága - amely közel 3000 kutatóval dolgozik - folyamatosan élesen támadja a kormányokat, hogy a jelenleginél sokkal többet tegyenek a Föld védelméért.

A Föld nem dőlt ki a sarkából - a kommunizmus szelleme a rockzenében

Negyven éve halt meg Ernesto "Che" Guevara, a túlzás nélkül egyetlen kommunista popkulturális ikon, akinek az arcképét milliók viselik világszerte pólójukon, és akinek a megítélése finoman szólva is ellentmondásos a mai napig. Nekünk nem tisztünk, hogy ebben a kérdésben állást foglaljunk, viszont az a tény, hogy Che Guevara halála után négy évtizeddel is gyakran bukkan fel dalszövegekben vagy lemezborítókon, indokolttá teszi, hogy megnézzük a kommunizmus/szocializmus popkultúrában játszott szerepét. Hasonló jellegű cikkben egyébként foglalkoztunk már a nácizmus és a popzene viszonyával is.

Nem veszélyes a november 6-án érkező kisbolygó

A közelmúltban azonosított 2007 RR9 jelű égitestről kiderült, hogy egy közel fél évszázada elveszettnek hitt objektum, amely 2007. november 6-án 0,07 csillagászati egységre fog elhaladni bolygónk mellett.

Földhöz hasonló bolygó szülőhelyét figyelték meg

Olyan poranyagot találtak egy fiatal csillag körül, amelyből akár Földünkhöz hasonló bolygó is kialakulhat az ún. Lakhatósági Zónában. Ez az a csillag körüli tartomány, ahol folyékony víz stabilan létezhet egy planéta felszínén - ami nélkülözhetetlen az általunk ismert élethez.

Pillantás a Bajkálra - a hét műholdképe

Szibéria egyik ékessége, bolygónk legmélyebb tava a Bajkál. A csodálatosan tiszta vizű tavat hegygerincek veszik körül, északi és déli partján pedig két fontos vasútvonal halad.

Fél évszázada kezdődött az űrkorszak

1957. október 4-e világtörténelmi dátum. Ezen a napon sikerült először Föld körüli pályára állítani egy mesterséges holdat, egy szatellitát, a Szputnyik-1-et. Ezt a napot ma már bátran nevezhetjük egy új korszak, az űrkorszak kezdetének is. Kevesen tudják, hogy az oroszok eredetileg egy jóval nagyobb és bonyolultabb műholdat akartak indítani, de kifutottak volna az időből.

Új elgondolások az ősi Föld fejlődéséről

Néhány vizsgálat alapján elképzelhetőnek tűnik, hogy a Föld felszíne kialakulása után gyorsabban lehűlt, mint eddig feltételezték. Egyes modellek szerint pedig nem biztos, hogy az óceánok vize a becsapódó kisbolygók és üstökösmagok szállította anyagokból származik.

Nyálunk összetétele fontos lépés lehetett az emberré válásban

Az antropológusok évtizedek óta keresik azokat a viselkedési és élettani különbségeket az ember és emberszabású rokonai között, amelyek magyarázhatják fajunk kialakulását. Egy minap közölt tanulmány szerzői szerint e folyamatban fontos szerepet játszott az, hogy őseink képessé váltak a keményítő megemésztésére. Így értékes tápanyaghoz jutottak, amely fedezhette nagyobb agyuk megnövekedett energiaigényét.

Felfalják a Föld nyelveinek felét

Háromig számolni minden nyelven egyszerű, giljakul azonban 26 módon lehet, attól függően, hogy szárított halakról, sílécekről, vagy csónakokról van szó. Nem csoda, ha a giljakok többsége inkább oroszul kommunikál. Nyelvészek szerint a 80 nagy nyelv ehhez hasonló módon fenyegeti kihalással a világ 7 ezer nyelvének felét. Az arány nagyobb, mint a veszélyeztetett állat-, és növényfajoké. A kihalás folyamata egyre gyorsul: kéthetente örökre eltűnik egy nyelv. A globalizáció a túlélő nagyokat gazdagítja, miközben pusztítja a kicsiket.

A Föld tíz legszennyezettebb helye 2007-ben

Ismét megjelent a világ legszennyezettebb helyeinek tízes listája. Földünk legélhetetlenebb településein ezúttal hét ország osztozik, a szennyezésben mintegy 12 millió ember érintett - a mérgezések genetikai problémákat, koraszüléseket, születési rendellenességeket okoznak.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Közeledik az 50 forintos tojás

Nem bírnak a takarmány árakkal a gazdák, ezért úgy döntöttek a napokban, ismét 15 százalékkal emelik a tojás árát. Így az darabonként 35-38 forint lesz. Ha a szaktárca nem hoz be hamarosan az árak megfékezésére az országba nagyobb mennyiséget, akkor karácsonyra 50 forintos tojásból kell majd a beiglit sütni - vélik a szakemberek. Évente 300 tojást eszik egy átlag magyar ember.

Ismét jó hírek az ózonrétegről

Újabb és újabb kutatási eredmények bizonyítják a bolygónk ózonpajzsát védő, 20 évvel ezelőtt született nemzetközi megállapodás eredményességét. A legfrissebb mérési adatok szerint a korábban vizsgáltak mellett egy további olyan vegyület jelenléte is csökkent a légkörben, amely a veszélyezteti a Földet körülvevő ózonréteget.

Pécsi tánc a Földért - hétvégi partyajánló

Elkezdődött az őszi szezon, bár a szabadtéri Earthdance Pécsett és a mosolyt fakasztó skamuzsika az A38-on még a nyarat idézi. Választható továbbá a keceli Club Korona nyitóbulija René Amesszal pénteken, illetve a manapság talán legnépszerűbb dj-producer, Paul van Dyk lemezbemutatója szombaton.

DNS-elemzés árulkodik az egykor hatalmas bálnacsapatokról

Néhány ma élő cet genetikai állományának elemzése arra vall, hogy a szürke bálnák egykor jóval nagyobb számban uralták az óceánokat, mint azt a biológusok mostanáig feltételezték. Az újonnan felállított becslések tükrében viszont lényegesen nagyobbnak mutatkozik a szürkebálna-populációkat ért veszteség, és felmerül a kérdés: mi az oka, hogy a bálnák képtelenek újra benépesíteni a tengereket.

Finn műkorcsolyázó a legszebb sportolónő

Mi kiválasztottunk 13+1 jelöltet, olvasóink pedig döntöttek arról, hogy ki a Föld legszebb sportolónője. A több mint 21 ezer szavazat összeszámlálása után a végeredmény: a finnek szőke műkorcsolyázója, Kiira Korpi látogatóink egynegyedének nyerte el a teszését, az "ezüstérmes" az IndyCarban (autó)versenyző Danica Patrick nyert, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az az Ana Ivanovic került fel, aki decemberben Budapestre látogat, hogy összemérje tenisztudását Szávay Ágnessel.

Hatalmas barna felhők veszélyeztetik a Himaláját

A levegőben szálló apró részecskék, az aeroszolok eddig elsősorban az emberi egészségre káros és a globális felmelegedést némileg ellensúlyozó hatásaikról voltak ismertek. A Dél-Ázsia nagy részének egét mára az év felében beborító, hatalmas kiterjedésű, sűrű barna felhők összetételét és hatását vizsgáló megfigyelések azonban arra figyelmeztetnek, hogy az aeroszolok Földünk egyik legnagyobb fagyott édesvízbázisára, a Himalája gleccsereire is hatással lehetnek.

A jegesmedvék kétharmada tűnhet el 50 éven belül

Ötven éven belül eltűnhet a jegesmedvék kétharmada a Földről a globális felmelegedés, az északi sarkvidéki jégtakaró vékonyodása következtében - olvasható az amerikai geológiai szolgálat (US Geological Survey) tanulmányában.

Tiszta Földről álmodnak a nagy szennyezők

Szigorú biztonsági intézkedések közepette Sydney-ben megkezdődött az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) kétnapos csúcstalálkozója. A résztvevők konkrét kötelezettségeket nem tartalmazó, az üvegházhatás csökkentéséhez szükséges hosszú távú célkitűzéseket megfogalmazó nyilatkozatot fogadtak el.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Ökológiai katasztrófák képei az új Times világatlaszban

Drámai változások követhetők nyomon a The Times legfrissebb, szeptember 3-án megjelent átfogó világatlaszának (The Times Comprehensive Atlas of the World) oldalain. A globális klímaváltozás és az emberi tevékenység - elsősorban a vízválság miatt felépült gátak, öntözőrendszerek - nyomán földtörténeti léptékkel nézve drasztikus sebességgel rajzolódnak újra bolygónk egyes területei. Melyek a leglátványosabb változások?

India az élre tör - világnépesség 2050-ben

Nem telik el 50 év, és India lekörözi Kínát, Nagy-Britannia Franciaországot, Japán viszont kikerül a Föld első tíz legnépesebb állama közül. Lesznek olyan országok is, amelyek népessége a mostani 40 százalékával lesz kevesebb - olvasható a legfrissebb amerikai népességkutató tanulmányban.

A galamb csőre iránytűként szolgál

Eddig is gyanították, hogy a galambok a Föld mágneses mezejét használják tájékozódásra. Német kutatóknak most sikerült kimutatni, melyik szervben rejlik ez a "hatodik érzék": a csőr felső részét fedő bőrben találtak egy összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon.

A klímaváltozás átrajzolja térképeinket

A globális felmelegedés és a pazarló vízhasználat következtében zajló változások jelentősen megváltoztatják Földünk földrajzi képét. A térképek újrarajzolásánál a térképészeknek a globális felmelegedés hatására bekövetkező változások nyomon követése a legnagyobb feladat.

Olvad a jég az Északi-sarkon

A globális felmelegedés hatására drasztikusan emelkedik a hőmérséklet az Északi-sarkvidéken, kétszer olyan gyorsan, mint bárhol máshol a Földön, komoly károkat okozva ezzel az ökoszisztémában.

A húsevőket tartják a klímaváltozás csúcsragadozóinak

Lemondana ön a rántott húsról, hogy megmentse a Földet? Amerikai környezetvédők - ENSZ adatokra hivatkozva - azt mondják: a húsevés jobban hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint az összes autó, kamion, repülő és hajó üvegházi gázkibocsátása együttvéve. Szerintük a vegetáriánusok az igazán etikus, környezettudatos polgárok, nem pedig az olyan húsevő képmutatók, mint a környezetvédővé vált Al Gore volt amerikai alelnök. De kik a világ legetikátlanabbjai a húsevők mellett?

Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Google Sky: virtuális égbolt a monitoron

Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.

Az emberi agy alkalmazkodott a csoportos élethez

Sok kutató szerint a Homo sapiens azért tudott egyeduralkodóvá a Földön, mert igen hatékonyan volt képes együttműködni csoportjának többi tagjával. Egy új kutatás eredményei szerint az emberi agy amygdalának nevezett része fontos szerepet játszhat abban, hogy az ember könnyedén együtt tud élni sok társával.

Putyin szexszimbólum lett

Mikor Putyin kivillantotta felsőtestét, még nem tudhatta, hogy hasizma bejárja majd a Földet, s hogy nők, s melegek ikonja lesz kidolgozott izmaiból.

A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.