Újra hamis információk terjednek a Marsról

Idén is terjednek az interneten olyan téves információk, melyek szerint a Mars bolygó augusztus 27-én minden eddiginél közelebb lesz a Földhöz, és akkorának látszik majd, mint a telihold. Úgy tűnik, a 2003-as nagy marsközelségnek még fél évtized múlva is van hatása.

Az erős melegedés leállíthatja a Föld szívverését

Új modellszámítások alapján a távoli jövőben bolygónk hőmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.

Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett

A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.

Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti ős- és előidő, a prekambrium

A földtörténeti ősidő és előidő közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett időszak 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött. Földtörténeti sorozatunk első részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is. 

Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...

Minden eddiginél ősibb lehetséges életnyomot találtak

Miközben a Phoenix-űrszonda a Marson próbálja felderíteni az egykori lakhatósági viszonyokat az ősi, egysejtű élet számára, egy új felfedezés több százmillió évvel tolhatja ki az élet keletkezésének időpontját a Földön.

Már idén nyáron eltűnhet a jég az Északi-sark környékéről

A kutatók több mint 50 százalék esélyt látnak arra, hogy az idei nyár végére jégtakaró nélkül marad Földünk legészakibb pontja, az Északi-sark és környéke. Hogy valóban sor kerül-e klímaváltozás terén szimbolikus jelentőségű eseményre, már csak az időjáráson múlik - állítja a sarkvidékek jég- és hótakaróinak állapotát nyomon követő amerikai kutatóközpont egyik vezető szakembere.

50 fok a Perzsa-öbölben

Vasárnap és hétfőn a Perzsa-öbölben a levegő hőmérséklete meghaladta az 50 fokot, azzel idén először lépte át a Földön ezt a különleges határt. Az abszolút födi rekordtól azonban még így is 8 fokra van.

Kutatórobotok raja népesítheti be bolygónk sarkvidékeit

Szélsőséges körülményekről és roverekről hallva sokunknak a Marson jelenleg is dolgozó kutatóegységek jutnak elsőként az eszébe, ám még a Földön is akadnak szép számmal olyan eldugott, zord helyek, amelyek felderítésére az ember szívesebben küld maga helyett robotokat.

Szomorú klotyóhelyzet a fővárosban

Bezárt, szakadt és büdös vécék fogadják a népet fővárosszerte. A messze nem első osztályú szolgáltatásért pedig pengetni kell. Az itt lakók csak végszükség esetén térnek be, de a turisták sem szívesen látogatják, inkább visszatartják, vagy felkeresik Ági mamát.

Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása

A bolygókutatás történetében először végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének első eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tűrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevője pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).

A méhhalál küszöbén - a méhek között tarol a kaptárelhagyás

2006 év vége illetve 2007 tavasza óta a méhek pusztulása soha nem látott mértéket öltött egyes ázsiai és európai országokban, valamint az Egyesült Államokban. Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak 30-40%-a elnéptelenedett. A jelenlegi helyzetben a méhészek segítsége nélkül a mézelő méhek több faja néhány éven belül kipusztulhat Földünkről. A méhek, mint a megporzást végző rovarok fogyatkozása közvetlenül érzékelhető gazdasági következménnyel jár, így nem csoda, hogy az USA-ban több egyetem és kutatóintézet bekapcsolódott az okok felderítésébe, a lehetséges megoldások kid ...

Tájfuntól hóesésig - világ időjárási körkép

Európában a mediterrán térségben stabilizálódik a nyár, míg északon hidegebb van, mint egy hónapja. Dél-Ázsiában a monszun okoz rengeteg esőt, a fülöp-szigeteki tájfun Japán felé halad tovább. Délkelet-Ausztráliában az enyhe télkezdet után már havazást okoz a hegyekben a hidegfront. A maximumhőmérsékletek jelenleg az algériai 49 foktól az antarktiszi mínusz 76 fok közötti tartományt jelölik ki a Földön.

Három szuperföldet fedeztek fel

Első alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.  

Kárpótolnák a Plútót

Két évvel a Plútó "lefokozása" után újabb égitestcsoport elnevezés született a távoli objektumokra: a plutoida, amelynek megalkotása további kérdéseket vet fel.  

Rendben landolt a Discovery

A Discovery űrrepülőgép az első adandó alkalommal visszatért a Földre. A Kennedy Űrközpont területén június 14-én, szombaton, magyar idő szerint 17:15-kor sikerrel landolt. A kéthetes küldetés során felvitték és üzembe helyezték a Nemzetközi Űrállomás jelenlegi legnagyobb modulját, a japán Kibo rendszer PM-jelű egységét.

Az ózonlyuk lassíthatja az Antarktisz melegedését

Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.

GLAST - elindult az új űrteleszkóp

Többszöri halasztás után június 11-én elindult a GLAST űrteleszkóp, amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés a Föld körüli pályán.  

Kedvenc tévés űrlényeink

A Marson állomásozó Phoenix űrszonda kifejezetten az élet nyomait keresi a vörös bolygón - ha talál valamit, az óriási áttörés lesz az űrkutatásban, sőt az emberiség egész világképét megváltoztathatja. A televíziózás természetesen már sokkal hamarabb felfedezte a földönkívülieket, a képernyőn az ötvenes évek elejétől kezdve számos marslakóval és egyéb űrbéli szerzettel találkozhattunk.

Közel az első idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó

A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretű és tömegű Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegű objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselőjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegű exobolygót azonosítani egy csillag körül.

Vulkáni köd a Hawaii-szigetek felett - a hét műholdképe

Űrfelvételeket nemcsak a műholdakon elhelyezett automata észlelőberendezések készítenek. Az emberes űrrepülések során is sok fénykép készül a Földről. Ráadásul az űrhajósok nem "automaták": felismerik az érdekes témákat. E heti műholdképünk esetében is ez történt.

A legősibb terhes anya

Ausztrál kutatók egy devon időszaki páncélozott halmaradványban meg nem született embriót és köldökzsinórt fedeztek fel. Ez azt bizonyítja, hogy az élveszülés legalább 380 millió éves múltra tekint vissza - 200 millió évvel korábbra, mint ahogy eddig tudtuk.

A Phoenix készül a nagy ásásra

Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.

Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől

Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfőn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig első - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.

Megjöttek az első képek a Marsról

A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.

Napelemes ablakok, intelligens üvegek

Merész tervvel álltak elő az ausztrál Queenslandi Műszaki Egyetem kutatói: átlátszó napelemből készítik el a házak ablakait. A napelem a ráeső fény egy részéből energiát termel és ellátja a hagyományos üvegablak szerepét is, beengedi a fényt a lakásba. Átlátszó napelemük halványrózsaszín árnyalatú, tehát az ablakon kinézve rögtön jókedvünk kerekedik, rózsaszínben látjuk a világot.

A K2 térségében sejtik bin Ladent

Észak-Pakisztánban, a Föld második legmagasabb hegycsúcsának a térségében bujkálhat Oszama bin Laden - jelentette kedden az al-Arabíja arab hírtelevízió egy olasz napilapra hivatkozva.

Kép: az első dinoszaurusz-lábnyomok az Arab-félszigeten

Először találtak dinoszauruszoktól származó megkövesedett lábnyomokat az Arab-félszigeten. A helyszínen, Jemen mocsaras partjain a szárazföldön valaha élt legnagyobb testű állatok, 11 hatalmas Sauropoda vonult végig, 150 millió évvel ezelőtt.

Hetvenhat éves férfi jutott fel a Mount Everestre

Megmászta a Föld legmagasabb hegycsúcsát egy hetvenhat éves nepáli. A Mount Everesten járt legidősebb ember eddig egy hetvenegy éves japán volt.

A frissítő zivataroktól a pusztító szörnyetegekig

A tavasz beköszöntével az erősödő nappali felmelegedéssel együtt menetrendszerűen megérkeznek a zivatarok is. A gyengébbek általában csak felfrissülést, éltető csapadékot hoznak, de a zivatarok családjába tartoznak a hazánkban legtöbb kárt okozó időjárási jelenségek is. A szupercellákhoz kapcsolódó tornádók pedig a Föld legpusztítóbb légörvényei.

Nem tudjuk megállítani a fajkihalást

Az 1992-ben tett vállalásnak megfelelően két évünk van hátra, hogy megállítsuk bolygónk élővilágának rohamos pusztulását, ám már most szinte biztosra mondhatjuk, hogy a célt nem érjük el - állítja a WWF bolygónk élővilágának állapotáról beszámoló, most megjelent átfogó jelentése. Napjainkban zajlik a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében: az elmúlt 35 év során a gerinces fajok átlagosan több mint negyede tűnt el, évente a fajok 1 százaléka pusztul ki.

Kép az űrből vizsgált óriáskengururól

Ausztrál tudósok reményei szerint egy óriás kartonkenguru révén, amelyről május 20-án műholdas felvételeket készítettek, pontosabban megismerhető, miként veri vissza a Föld felszíne a napsugarakat, és ennek milyen hatása van a légkör hőháztartására.

Tűzvihar pusztíthatta ki a dinoszauruszokat

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan mikroszkopikus méretű széngolyókat fedezett fel a dinoszauruszok kihalása idején lerakódott üledékekben, amelyek csak a fosszilis tüzelőanyagok elégésekor keletkeznek.

80 ezer alatt a Föld körül

Megszorító intézkedések ide, csökkenő reálkereset oda, nyaralni idén is kell, csak épp nem mindegy mennyiből. Sorozatunk első részében megnéztük, hogy hová és mennyi időre utazhatunk el egyénileg és szervezett módon 80 ezer forintból.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

Kép: robotkarmester vezényelt Detroitban

Robotkarmester vezényelte a detroiti szimfonikusokat, majd elbűvölte képességeivel a Yo-Yo Ma világhírű gordonkaművész mesterkurzusára összesereglett helyi zeneiskolásokat. A szokatlan ötlet a Honda Motor Co. vállalattól eredt, amely a nyolcvanas évek közepe óta foglalkozik robotfejlesztéssel.

Pakisztán május hőközpontja

Pakisztán déli részén napok óta 45-47 fok körül tetőzik a hőmérséklet. Ez azonban csak egy-két fokkal haladja meg az átlagos értéket, ugyanis májusban a térség a Föld legmelegebb vidéke.

Űrutazás akciós áron

Bár a néhány éven belül rendszeresen közlekedő turistaűrhajók utasai - ellentétben a hétvégén startoló második magyar űrturistával - csak űrugráson vesznek részt, turisztikai szakemberek körében egyöntetű a vélemény, hogy a közeljövő egyik legsikeresebb üzletága lehet a világűr megismertetése az érdeklődőkkel. A jegyek már most kaphatók az első járatokra.

Magyarok indulnak az Everestre

Klein Dávid és Várkonyi László hegymászó március 29-én indul Budapestről, hogy a magyar hegymászás történetében először oxigénpalack használata és teherhordók segítsége nélkül megmássza a Föld legmagasabb pontját, a Mount Everestet - jelentették be a résztvevők egy hétfői sajtótájékoztatón.

Filmajánló: 3D-ben a Nemzetközi Űrállomáson

A Cinema City IMAX mozijában már látható Az űrállomás 3D című film, amelyen a nézők térhatású felvételeken élvezhetik az űrbeli látványt. Megnéztük mi is.

A kacsacsőrű emlős genomja éppoly különleges, mint maga az állat

Egy amerikai vezetésű nemzetközi tudóscsoportnak sikerült dekódolnia a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlősnek a genomját, azaz a teljes örökítő állományát. A kacsacsőrű emlős részben madár, részben hüllő, részben emlős küllemű, és a genomjában is föllelhetők az ezekre az állatokra jellemző sajátosságok.

A világfalu közösen mozizik: Pangea Nap

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Kalandozás bolygónk múltjában - az [origo] földtörténeti sorozata

A Föld éve alkalmából új sorozatot indít a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytára és az [origo]. Bemutatjuk bolygónk múltjának legfontosabb geológia és éghajlati eseményeit, a kontinensek vándorlásától a jégkorszakokig. A "fő fogást" azonban az egykori élőlények jelentik: felfedjük a legjelentősebb ősmaradványokat és a leghíresebb lelőhelyeket. A sorozat bevezető részében ismerkedjenek meg az őslénytárral és néhány híres lakójával!  

Ma délután kérdezhetnek az idegen civilizációk kutatásáról

Mint arról néhány napja beszámoltunk, az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti. Almár Ivánt május 5-én (hétfőn) 15 órától kérdezhetik a Vendégszobában a Földön kívüli civilizációk utáni tudományos kutatásokról.

Váratlan jelöltek a világ hét új csodájára

Már csak egy évünk maradt arra, hogy szavazzunk a világ legújabb hét csodájára. A jövő év januárjában ugyanis lezárul a mintegy öt éve zajló játék az interneten. A Föld lakossága 77 építészeti csoda közül válogathatta ki, hogy melyik kerüljön a legjobb 21 közé. A hátralévő évben ebből a 21-es listából kell kiválasztani azt a hetet, amelyik a jövőben a világ hét új csodája büszke címet viselheti majd. A sorozat első részében a Colosseumot, az Akropoliszt, az agrai Tádzs Mahalt és Angkor Vatot mutatjuk be.

Magyar kísérlet készül a Nemzetközi Űrállomásra

Az ultraibolya sugárzás a kémiai és biokémiai folyamatok serkentésében, valamint az élővilág evolúciójában is döntő szerepet játszott. A biológusok nem csupán passzívan figyelik az élőlények, illetve egyes szerves anyagok reakcióját a rövid hullámhosszú sugárzásokra, de azt laboratóriumokban modellezik is. Ilyen munka zajlik az MTA-SE Biofizikai Kutatólaboratóriumában, ahol a Földön kívül jellemző sugárterhelés következményeit tanulmányozzák, részben a Nemzetközi Űrállomásra repülő kísérletet is előkészítve. A vizsgálatok az élőlények ultraibolya sugártűrése szempontjából hozhatnak új eredményeket, és akár a marsi élet lehetőségénekk ...

Széthasadás előtt az északi félteke legnagyobb jégselfje

Három nagyobb részre törik a Föld északi féltekéjén található legnagyobb jégself, a Kanada északi partjaitól 800 kilométerre húzódó Ward Hunt. Az esemény, amely a kutatók szerint a fölmelegedés egyértelmű következménye, várhatóan néhány éven belül bekövetkezik.

Megvadult galaxisok galériája

Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringő Hubble-űrtávcsőtől. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedő, összeütköző galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.

Tüntetők verekszenek a dús mezőkön túl

A gyerekek többsége szép dolgokat gondol az emberi jogokról: különböző bőrszínű emberek ölelik át a Földet, ismeretlen jótevők segítenek a hajléktalanoknak, dús mezőn játszanak gyerekek, kerekesszékesekkel labdáznak társaik - derül ki az ombudsmani hivatal rajzpályázatából. Bőven akadnak viszont olyan általános iskolások is, akik kevésbé látják vidámnak a helyzetet: az ő képeiken korbácsoló vagy vedelő felnőttek, brutális tüntetők, pártpolitika, punkok és agresszív ficsúrok tűnnek fel.

Háromszorosára növeli védett területeit Madagaszkár

Az Afrika délkeleti partjaitól 300 kilométerre fekvő sziget a Föld biológiai kincsesbányája: tizenháromezer itt őshonos állat-és növényfajnak ad otthont.

Föld Napja ÖKO-teregetéssel

Földtudományos forgatag a Természettudományi Múzeumban

A Föld évének egyik központi hazai eseménye az a rendezvény, ahol a Magyar Természettudományi Múzeumban előadások, filmvetítések mutatják be, hogyan szolgálják a földtudományok az emberiség mindennapi életét. A Földtudományos forgatag április 17-20-ig látogatható.

Kisbolygó-becsapódás 2036-ban: a NASA cáfolja a százszoros tévedést

A NASA cáfolja, hogy tévesen számította ki egy aszteroida és a Föld ütközésének esélyét, ám egy 13 éves német fiú helyesre javította.

Nyolcezer éves gyökérből nőtt a világ legöregebb fája

Feltehetően a világ legöregebb élő fáira, egy csoport lucfenyőre bukkantak Svédország közepén. Bár a fák törzse 600 évenként elhal, a növények 6-8 ezer éve ugyanabból a gyökérrendszerből élednek újra.

Felhőképződés kozmikus hatásra

Egy új tanulmány alapján mégsincs olyan erős hatása a kozmikus sugaraknak a felhőképződésre és az éghajlatra, mint azt korábban feltételezték.

Porzik az Aral-tó - a hét műholdképe

Az Aral-tó az emberi beavatkozás által egyik legmarkánsabban érintett terület Földünkön. Az elmúlt évtizedekben a tavat tápláló folyók vizének elvezetése miatt szintje több méterrel süllyedt, a vízfelület pedig töredékére zsugorodott. A nagyobb szelek felkapják a kiszáradó tómedence porát, és több száz kilométerre repítik.

Ötször a világ körül egy abronccsal

Egy brit fiatalember sajátos rekordot állított be, miután ugyanazon gumiabroncsokat használva majdnem annyi utat tett meg a terepjárójával, mintha ötször körbe utazta volna a Földet.

Ismeretlen óriáslények az Antarktisz vizeiből

Hatvan centisre növő tengeri csillagok, termetes tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle méretű és kinézetű, eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során, amelynek tagjai a Nemzetközi Poláris Év alkalmával a sarkköri kontinens tengeri élővilágának sokféleségét kutatták, a vártnál is szélsőségesebb körülmények között. Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet jóvoltából a Ross-tenger legkülönösebb élőlényeiről közlünk felvételeket.

Szavazhatunk a világ hét természeti csodájáról

Az arizonai Grand Canyon, a Fuji-hegy, vagy az Amazonas esőerdei csak néhány azon természeti látnivalók közül, amelyek jó eséllyel pályáznak a "Világ hét természeti csodája" kitüntető címre. Az épített örökségekről döntő szavazáshoz hasonlóan több száz pályázó közül választhatják ki a Föld lakói a legjobb hetet.

Elkerülheti a rákot a tasmán ördög

A Föld legnagyobb termetű húsevő erszényesét egy titokzatos bőrbetegség tizedeli - a tasmán ördögből már csak 20 ezer egyed él bolygónkon. Egy új bejelentés azonban némi reményt adhat: kiderült, hogy egy befogott példány immunis a daganatos megbetegedéssel szemben, amely immáron az állomány felét kiirtotta.

Győzeleméhes férfiak örök favoritja: a Rizikó

Halállista a tévében

A természetvédelem is igazságtalan bolygónkon

A fejlett országokban óriási összegeket költenek olyan területek megóvására és fenntartására, amilyeneket ezzel párhuzamosan ezerszám pusztítanak el a fejlődő világban - akár éppenséggel a nyugati gazdasági igények kiszolgálása végett.

Viharos időjárás a Föld túlsó felén

Egy markáns ciklon és hidegfrontja okoz viharos időjárást Ausztrália déli államaiban és Új-Zélandon. Orkánerejű szél, jégeső, heves esőzések jelzik a hidegfront útját. Új-Zéland Déli-szigetéről tornádót jelentettek. 

Egy óra a Földért - tízmilliók oltották le a lámpákat szombat este

Világszerte emberek tízmilliói kapcsolták le szombat este helyi idő szerint 20 és 21 óra között a villanyt, a televíziót és minden egyéb nélkülözhető elektromos berendezést a globális felmelegedés elleni harc jegyében. Budapest, Pécs és Sátoraljaújhely számos fénye is kialudt.

Kép az Endeavour landolásáról

Tizenhat világűrben eltöltött nap és 250 Föld körüli keringés után az Endeavour űrrepülőgép épségben landolt a floridai Kennedy Űrközpontban.

Oltsd le a villanyt!

Sikeresen landolt az Endeavour

Az alacsonyszintű felhők és a bizonytalan időjárás miatt a tervezetthez képest egy keringéssel később: március 27-én, magyar idő szerint 0 óra 39-kor landolt az Endeavour.

A boldogságot keresik a Mennydörgő Sárkány Földjén

Fél évszázada közelít apró lépésekkel a középkorból a modern világ felé Bhután. A Himalája csúcsai közt megbúvó apró királyság hétfőn átlépett egy igazi vízválasztót: bevezette a demokráciát. Bhután uralkodói három nemzedék óta fáradoznak azon, hogy elkerüljék Tibet sorsát, és úgy ugorjanak az információs korba, hogy megőrzik kultúrájukat és biztosítják alattvalóik boldogságát. Az idillikus képet csak egy folt csúfítja el: százezernyi jogfosztott menekült.

Kordáék a Baywatch-ban

Kuba, Finnország, Ausztrália és Thaiföld után, Ecuador előtt kaptuk el pár szóra a Viasat3 által megutaztatott Korda házaspárt. A meglehetősen szórakoztató reality, a Kordáék a Föld körül hétfő esténként fut - a táncdalénekes hol török futballszurkolót, hol aranyásót, hol David Hasselhoffot, hol kubai dzsigolót alakít benne. Komoly társadalomkritika, mélyebb filozófiai gondolatok nincsenek a műsorban, de ez nem is a műfaj sajátja.

A turisták sem segíthetnek Tibeten

Kevés annyira távoli, egzotikus és csábító hely létezik a Földön, mint Tibet, ahová évről-évre növekvő számban érkeznek turisták a világ minden pontjáról. Az elmúlt hetek zavargásainak egyik eredménye, hogy az országot hermetikusan elzárták a külvilág elől, a külföldiek egy ideig biztosan nem tehetik be a lábukat Tibet földjére. A helyzet a helyiek számára legnagyobb bevételforrásnak számító idegenforgalmat is ellehetetleníti egy időre.

Hetven métert süllyedhet a tengerszint a következő 80 millió évben

A teljes földi jégtakaró elolvadása miatt akár 50 méterrel emelkedhet, a lemeztektonika révén pedig 120 méterrel süllyedhet a világtenger szintje a következő 80 millió évben. Rövid távon azonban a globális felmelegedés miatt a vízszint növekedése lesz jellemző.

Az író és a csillagok

Sajnos az sem garancia az örök életre, ha az ember látja a jövőt. Egy igazi nagy vizionárius hagyott itt bennünket: Arthur C. Clarke, az író, a tudós. Az emberbarát. Még halálában sem tagadta meg sci-fi-írói énjét: a világ nagyobbik fele március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az időzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik folyton a jövőt fürkésző életéhez.

Sorozatban gyártanák a turistaűrhajókat

Az űrturisták igényeit kielégítő űrrepülők sorozatgyártását tervezi az űrtechnológiai óriáscég, az EADS részlege, az Astrium. A turistaűrhajók a tervek szerint heti egy alkalommal indulnak és tíz évig lennének üzemképesek.

Először azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón

Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: első alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetőleg nem biogén eredetű, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetőségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövőben is.

Meteoritok fűszerezték az őslevest

Két idős meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az ősi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.

Csak bálnát zabálna - áll a bál a Bálnavadászati Tanácsban

Néhány napja még elkeseredett csata dúlt a Csendes-óceánon: savas palackok röpültek a japán bálnavadász-flotta fedélzetére, majd csupán a golyóálló felszerelés mentette meg a bálnavédők kapitányának életét - ebben a hangulatban tartotta meg Londonban a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács háromnapos ülését. A kedélyeket kissé sikerült csillapítani, ám érdemi előrelépés nem történt; a bálnavédők hajója is csak azért tért haza, mert elfogyott a benzin.

Kína 2013-ban önjáró szondát küld a Holdra

Kína azt tervezi, hogy 2013-ban önjáró robotszondát juttat el a Holdra, majd négy évvel később olyan egységet indít, amely talajmintával megrakodva tér vissza a Földre - jelentette be Je Pej-csian, az ázsiai ország Hold-programjának főkonstruktőre.

Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül

Néhány éven belül megtalálhatjuk az első Földünkhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül. Újabb elméleti modellek alapján elképzelhető, hogy ehhez az egyik legközelebbi csillagot, az Alfa Centauri B-t kell majd alaposan megfigyelni.

2010-re nyolcmillió robot lesz a Földön - képek és videók néhány érdekes típusról

Bár a mesterségesintelligencia-kutatásban a nagy áttörés még kitartóan várat magára, a kutatók lelkesedése töretlen, az útkeresések lankadatlanul folynak. A Plymouth Egyetem robotikusai most például azt vették a fejükbe, hogy beszélni tanítják iCub-ot, a humanoid gyereket. Egy 2007-es felmérés szerint a robotok száma megközelíti a négy és fél milliót, és pár éven belül már közel kétszer ennyien lesznek.

Először figyeltek meg kőomlást a Földön kívül - színes fotók NASA-tól

Lélegzetelállító képeket közölt a NASA a Marsról: első alkalommal sikerült egy olyan omlást megfigyelni a vörös bolygó felszínén, amely folyamatában, a törmelék mozgása során látható.

A Korda házaspár az új Mézga család

Sajtótájékoztatón mutatta be a Viasat3 új produkcióját, a Kordáék a Föld körül című műsort, ami ugyanúgy doku soap, mint Győzike, csak kevesebbet rikoltoznak benne artikulátlan hangon. Az első részben tevegelnek, búvárkodnak és Puskás gyakori emlegetése közben elvesznek egy egyiptomi bazári nyüzsgésben, miközben Klárikát egy fess, fiatal boltos, urát pedig két szállodai vendéghölgy nézi ki magának.

Részletes radarképek az első holdbázis környékéről

A Hold déli sarkvidékének kráterei a bennük feltételezett vízjég, illetve az ide tervezett holdbázis helyszíneként fontosak. Nemrég a Földről radarral tanulmányozták a térséget, és elkészítették eddigi legrészletesebb domborzati térképét.

Ősi marsi folyókat modelleztek a Földön - a hét asztrofotója

Egy új földi kísérlet alapján elképzelhető, hogy némely marsi folyóvölgy csak nagyon rövid ideig volt aktív, és ezalatt rakta le hatalmas üledékes képződményeit.

Már láthatók a kiscápák a fővárosi állatkertben

Már láthatja a fővárosi állatkert közönsége az idei év elején kikelt kiscápákat. A bemutató "bölcsőmedencében" jelenleg két állat úszkál, ám további szaporulatra is számítani lehet.

Hűtő nincs, pisztoly van, fürdés gázmaszkban - hétköznapok az űrben

A hírekben gyakran olvasunk az űrben végzett tudományos  kísérletekről és nagy szerelésekről - az asztronauták hétköznapi élete és a szerelések során jellemző körülmények azonban kevéssé ismertek a legtöbb ember számára. Kevesen gondolnák például, hogy a hatás-ellenhatás törvénye miatt még egy egyszerű csavar behajtása is komoly fizikumot igényel, és még kevesebben igazodnának ki elsőre a vákuumtoaletten. Képes összeállításunk az űrbeli mindennapi élet néhány érdekességéről.

Megnyílt a legnagyobb magbank a "világvégén"

A fagy Édenkertjének nevezte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt a föld mélyére épített sarkvidéki bunkert, ahol a bolygónkon termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagját őrzik majd. A világ legnagyobb magbankjába a megnyitó napján százmillió mag érkezett.

Több a szénhidrogén a Titanon, mint a Földön

A Szaturnusz legnagyobb holdján sok százszor több különféle szénhidrogén lehet, mint a Föld összes kőolaj- és földgázlelőhelyén együttvéve.

Új térképek: ijesztő a világtenger állapota

Bolygónk felszínének háromnegyede, az élőlények életterének nagy része. Több mint egymilliárd köbkilométernyi víztömeg. Egy átfogó amerikai kutatás nyomán először tárul fel előttünk összegző térképen bolygónk tengereinek, óceánjainak állapota. A látvány aggasztó: a világtenger közel felét súlyosan érinti az ember tevékenysége; a tengereknek mára nem maradt egyetlen érintetlen foltja sem. Az eredmények szerint mindenhol az óceánok hőmérsékletének emelkedése jelenti a legalapvetőbb problémát.

Soha nem látott lények az Antarktisz vizeiből

Eddig soha nem látott élőlényeket hoztak a felszínre annak a három kutatóhajónak a szakemberei, amelyek a tengeri élővilág eddigi legátfogóbb felmérését végezték el az Antarktisz térségében. Az óceán mélyén húzódó hegyek és völgyek élővilágáról először készültek filmfelvételek.

Kiszúr a hamis méz a gürcölő méhecskékkel

Akkora távolságot tesznek a méhek egy kilo méz megtermelése érdekében, hogy akár kétszer körbe tudnák repülni a Földet a méhészek számítása szerint. A méhészkedés tehát fáradságos munka, de még ez sem elég, a méhészeknek meg kell küzdeniük a mézhamisítókkal és a külföldről beáramló olcsó méz terjedésével is. A hamisított mézet felismerni nem lehet, hiába kóstolgatjuk, vagy nézegetjük, az összetételére nem lehet rájönni, a hamisítványok profik, Magyarországon pedig még laborban sem lehet kiszűrni őket.

Megsemmisült a kémműhold mérgező üzemanyaga is

Az Egyesült Államok biztos benne, hogy sikerült elpusztítaniuk az irányíthatatlanná vált kémműhold üzemanyagtartályát is, amikor tegnap rakétát lőttek ki rá - írja a BBC. A mérgező hidrazin, ami a Földre visszakerülve megölhette volna azokat, akik belélegzik, valószínűleg megsemmisült. A haditengerészet szerint a legnagyobb törmelékdarab, amit láttak, focilabda méretű volt.

Hajóutak a Föld legzordabb vidékeire

Ha tengeri luxus-hajóútról beszélünk, legtöbbünknek a Karib-, vagy a Földközi-tengeri napsütéses utazás jut eszünkbe, a napozófedélzeten kortyolgatott koktéllal. Pedig egyre többen fizetnek be olyan hajóutakra, ahol a jég nemcsak a pohárban fordul elő. Ezek a hajóutak nem a legolcsóbbak közül valók, de az átélt élmények talán megérik a súlyos százezreket.

Megsemmisítették a Föld felé tartó műholdat

Egy amerikai cirkálóról kilőtt rakétával sikeresen megsemmisítették a meghibásodott, Föld felé tartó kémműholdat - közölte az amerikai védelmi minisztérium. Úgy tűnik, a műhold mérgező üzemanyagát is sikerült megsemmisíteni.

Megszületett a világ legnagyobb tengeri menedéke

A világ legnagyobb védett tengeri területét hozták létre a Csendes-óceánon, a Hawaii és Ausztrália között félúton elterülő, apró szigetekből álló Kiribati államban. A rezervátum megalakulásával a Föld utolsó, még érintetlen korallszigetcsoportjainak élővilágát kívánják megóvni a túlhalászástól.

Jövő héten semmisítik meg a kémműholdat

A tervek szerint még a március elején várható lezuhanása előtt megsemmisítenek egy amerikai kémműholdat. A műveletet nem helyeslik az orosz politikusok, mert katonai demonstrációnak tartják.

A Föld tíz leghalálosabb állata

Hatalmas fenevadak, villogó szemfogú ragadozók, kíméletlen, kitartó vadászok - bolygónk legveszélyesebb, legtöbb halált okozó állatai közé bizonyára sokan a nagytestű húsevőket, a trópusi tengerek, végtelen szibériai erdőségek vagy az afrikai szavannák vérszomjas fenevadait sorolnák. Bár a ragadozókról szóló hiedelmeknek gyakran van némi igazságalapjuk, ma már egyetlen húsevő sem akad, amelynek legfőbb prédája az ember lenne. A legnagyobb gyilkosokat nem a nagytestű ragadozó emlősök körében kell keresnünk. Ismerjék meg az emberre legveszélyesebb állatokat!

Felélesztették az űrállomás új modulját - a hét asztrofotója

Kisebb számítástechnikai probléma után sikeresen üzembe helyezték a Nemzetközi Űrállomás újonnan felszállított nagy európai kutatómodulját, a Columbust. A munkák biztos befejezéséhez a küldetést egy nappal meghosszabbították. Képes összefoglalónk.

Lelövik a meghibásodott amerikai kémholdat

A washingtoni védelmi minisztérium azt tervezi, hogy szétlövik azt az amerikai kémműholdat, amely elromlott, s rövidesen a Földre zuhan - közölték csütörtökön a Pentagonban anonimitást kérő illetékesek.