főemlősök
címke rss- kapcsolódó címkék:
- etológia
- csimpánzok
- bonobók
- evolúció
- majmok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hárommillió éves emberelőd-horda nyomait találták meg
Emberelődök több millió éves lábnyomaira bukkantak Tanzániában - számolt be róla az eLife-ban megjelent tanulmány alapján a BBC News.
Ezért nincs péniszcsontja az embernek
Sokáig rejtély volt, hogy miért fejlődött ki a péniszcsont az evolúció folyamán számos főemlősben és ragadozóban, ezzel szemben, miért nem fejlődött ki másokban, például az emberben sem. Amerikai kutatók úgy gondolják, megfejtették a rejtélyt. A péniszcsont ott alakult ki, ahol nagy a hímek közötti versengés.
Öt év, és kihal a keleti síkvidéki gorilla
A kihalás szélén áll a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő keleti síkvidéki gorilla, a főemlős öt éven belül teljesen eltűnhet a térségből - erre a következtetésre jutottak a Vadvédelmi Társaság szakemberei a PLOS One tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
- címkék:
- állatok
- főemlősök
- gorilla
- kihalás
- Címkefelhő »
A világ legkisebb főemlőse megszégyenít bármilyen tornászt
Az elbűvölő szürke egérmaki bámulatosan erős a kis termetéhez képest. Francia kutatók vizsgálták az állat kapaszkodásának erősségét, és megállapították, hogy testtömegének akár tízszeresét is képes megtartani.
Fura viselkedést figyeltek meg a csimpánzoknál
Egy eddig teljesen ismeretlen magatartási formát fedeztek fel kutatók nyugat-afrikai majmoknál: bizonyos fák tövében vagy odvában az állatok köveket halmoznak fel, amelyeket aztán huhogó hang kíséretében újra és újra a fák törzséhez dobálnak.
- címkék:
- állatok
- főemlősök
- csimpánz
- Címkefelhő »
Iránytű van elrejtve a kutyák és a főemlősök szemében
A kutyaszerű ragadozók és egyes főemlősök szemében a madarakéhoz hasonló mágneses iránytű lehet a német kutatók legújabb felfedezése szerint.
Téli álmot alszik a lajhármaki
Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül - derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból.
Új akcióterv készült a világ legritkább főemlősének megmentésére
Új akcióterv készült a világ legritkább főemlősének megmentésére - derült ki a hajnani gibbon védelmében létrejött több mint száztagú nemzetközi csoport jelentéséből.
- címkék:
- főemlősök
- természetvédelem
- gibbon
- Címkefelhő »
Fákon éltek a Föld legősibb főemlősei
Amerikai paleontológusoknak sikerült megtalálniuk egy olyan főemlős bokacsontjait, amely nem sokkal a dinoszauruszok kihalása után tűnt fel. A csontfosszíliák tanulmányozásából arra következtettek, hogy már ezek az állatkák is a fákon éltek.
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- főemlősök
- Címkefelhő »
Az utódok megölését akadályozza meg a monogámia a főemlősöknél
A monogámia valószínűleg azért alakult ki az embernél és néhány főemlősnél az evolúció során, hogy biztosítsa az utódok túlélését.
Megtalálták a mai ember ősét?
Kulcsfontosságú leletre bukkantak Kínában: előkerült a legkorábbi ismert főemlős. Így fontos adatokhoz juthatunk az emberi evolúció egyik legjelentősebb eseményéről.
Megtalálták az emberi evolúció nyitólépését
Rendkívüli lelet került elő Kínából: a mindössze 30 grammos, 55 millió éve élt állat a legkorábbi ismert főemlős, amely nagyon fontos adatokat nyújt az emberhez vezető evolúció egyik kulcsfontosságú lépéséről.
Egymástól tanulták a szívást a csimpánzok
Először bizonyították, hogy a csimpánzok megfigyelik a többiek eszközhasználatát, és ennek alapján tökéletesítik a saját módszereiket.
- címkék:
- csimpánzok
- főemlősök
- tanulás
- viselkedés
- Címkefelhő »
Emberi füleket zsákmányolnak a kongói csimpánzbandák
Csimpánzok tartják rettegésben a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében élőket. Helyi beszámolók szerint rendszeressé vált, hogy a majmok csapatosan támadnak az emberekre. Az állatok egy csecsemőt biztosan megöltek, de még tíz ember halálát okozhatták. Az állatok és emberek közötti konfliktus azért éleződött ki, mert a csimpánzok kezdik elveszíteni az életterüket.
Hosszú volt az út a haláltól a temetőkig
Bár az emberősök halálfogalma már hárommillió éve kialakulhatott, az első igazi temetőkre csak 14 ezer évvel ezelőttről találni példákat. Ekkoriban kezdtek az emberek letelepedni, ekkoriban alakult ki a mezőgazdaság és a vallás.
Ha jól fizet az olaj, annyi a gorilláknak
Kőolajkitermelés veszélyezteti Afrika legelső nemzeti parkját és a gorillák egyik utolsó menedékét. A gorillák legnagyobb veszélyben lévő alfajából már csak alig 300 példány él a vadonban.
Titokzatos kézfogást figyeltek meg csimpánzok között
A majmok kurkászás közben, a fejük felett kulcsolják össze a kezüket. A dolognak valószínűleg kulturális háttere van, és csoportról csoportra változik.
Csak magukra gondolnak a csimpánzok, ha élelem a tét
Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemről van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek - derítették ki brit kutatók, akik a Biology Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.
Csak aludni kelnek fel az erdei kísértetek
A kutatók nemrég különös felfedezést tettek. A hideg vagy a táplálékhiány miatt hosszú időt nyugalmi állapotban töltő állatoknak igazi alvásra is szükségük van, különben elpusztulnak. A nyugalmi állapot és az alvás kapcsolatának megfejtése hozzájárulhat a nehéz orvosi beavatkozásokhoz vagy a hosszabb űrutazásokhoz szükséges emberi hibernáció megvalósításához is.
Először láttak csimpánz mentőcsapatot
Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy csapdába esett fajtársukhoz nagy távolságból is visszatért egy bonobócsoport. A különleges viselkedés összefüggésben állhat azzal, hogy a bonobóknál nőuralom van.
Feltérképezték a gorilla DNS-ét is
Elkészült a gorilla genomszekvenciája is, és ezzel teljessé vált az összes ma élő emberszabású majom DNS-ét leíró adatbázis.
Pár millió évük maradt még a férfiaknak
Mégsem halnak ki egyhamar a férfiak: egy új kísérlet szerint a hímivart meghatározó Y-kromoszómát nem fenyegeti az eltűnés veszélye.
- címkék:
- evolúció
- főemlősök
- kromoszómák
- ember
- Címkefelhő »
IPhone-kamerába mosolyognak a majmok
Párdolláros trükkel készített közeli videót az állatkert gorilláiról egy amerikai férfi. Mark Rober arra ébredt rá, hogy a majmokat jobban érdekli a saját képük, mint az emberek - adta hírül a Digital Trends blog.
Leharapta a lajhármaki fejét a húsevő orangután
Lelökött egy lajhármakit a fáról, leharapta a fejét, majd komótosan elfogyasztotta a többi részét az egyébként vegetáriánus szumátrai orangután.
Az aje-aje hűtve tartja értékes szerszámát
Madagaszkár egyik rejtélyes állata, a véznaujjú maki csak akkor melegíti fel különösen hosszú ujját, amikor ennivaló után kutat.
Miért vált az emberi arc ennyire dísztelenné?
Amerikai kutatók Közép- és Dél-Amerikában élő majmok pofáját tanulmányozták, és arra a megállapításra jutottak, hogy a nagy csoportokban élő majmok arca az evolúció folyamán egyszerűbbé és dísztelenebbé vált. Felfedezésük az emberi arc evolúciójának értelmezésében is hasznosítható.
Meglepetés született a csimpánzok elmebajnokságán
Két belga állatkert elmebajnokságot rendezett közönséges csimpánzok és bonobók között. A szakemberek meglepetésére a vetélkedőt egy nőstény bonobó nyerte meg, amely a hím csimpánzok konfliktusát kihasználva diadalmaskodott.
A majmok bolygója csak az emberiség kihalásával jöhet létre
A hazai mozikban a héten bemutatott A majmok bolygója: Lázadás című tudományos-fantasztikus filmben az emberhez hasonlóan intelligens csimpánzok és gorillák támadnak emberekre. Nem zárható ki, hogy egyes főemlősök évmilliók múlva fejlettségükben megközelítik az embert, ám ehhez az [origo] által megkérdezett szakértő szerint az kell, hogy a Homo sapiens előbb eltűnjön a Föld színéről.
Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását
Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.
Mi szüksége az emberiségnek elkábított csimpánzokra?
Már csak két országban végeznek fizikai beavatkozásokkal járó kísérleteket csimpánzokon: Gabonban és az Egyesült Államokban. A kutatók egy része azzal érvel, hogy a csimpánzok felhasználása nélkülözhetetlen bizonyos gyógyszerkísérletekhez, az állatvédő aktivisták szerint azonban megengedhetetlen, hogy a 21. században is kínozzanak állatokat - írja a Nature. Az Egyesült Államokban most egy független bizottság vizsgálja, szükség van-e a tudományos célú csimpánzkísérletekre.
Az ember önzetlensége az állatvilágból ered
Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.
A figyelmes majmok ránézésre tudják, mikor termékeny a nőstény
Megéri időt áldozni a nőstények megfigyelésére, állítja egy új tanulmány. Azok a hím majmok ugyanis, amelyek jobban ismerik a csoportjukba tartozó nőstényeket, már az arckifejezésükből meg tudják állapítani, hogy pillanatnyilag termékenyek-e vagy sem.
Képről is felismerik egymást a gibraltári majmok
A felnőtt berber makákók képesek fényképről felismerni a társaikat, mutatták ki német kutatók. A fiatal állatokban még nem alakul ki ez a képesség.
Az emberek ugyanúgy öregszenek, mint más főemlősök
Sokáig úgy gondolták, hogy mi emberek - viszonylag hosszú élettartamunkkal és a modern orvosi ellátással - lassabban öregszünk, mint más állatok. Egy több főemlősfajt átfogó összehasonlítás azonban azt mutatja, hogy az emberi öregedés üteme egyáltalán nem egyedülálló.
Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó
A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.
Ázsiából jöhettek a korai főemlősök
Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.
Távoli ősünk inkább préda volt, mint sikeres vadász
Távoli elődeink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok. A kutatók eredményeikről a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.
Még egy makákó is felismeri magát a tükörben
Első alkalommal sikerült bizonyítani, hogy a főemlősök közül nemcsak az emberszabású majmok képesek önmagukat felismerni a tükörben, hanem az alacsonyabbrendűek közül a rhesusmajmok is. A Wisconsin-Madison Egyetem két állata a nemi szerveik körüli területeket vizsgálgatta, és az is előfordult, hogy fejjel lefelé nézegették magukat, vagy igazgatták a tükröt, hogy előnyösebb szögből látszódjanak.
Ürüléke árulta el az új főemlősfajt - hallgassa meg a kiáltását!
Új főemlősfajt fedeztek fel az Indokínai-félsziget trópusi esőerdeiben német kutatók. Az északi barnaarcú gibbont különleges hangja és genetikai vizsgálat alapján különítették el a többi fajtól.
Így nevetnek a patkányok és a delfinek - humorérzék az állatvilágban
Van-e az állatoknak humorérzékük? Talán bizonyos értelemben van, de ezt semmiképp sem szabad összekeverni az ember ilyen képességével. Az viszont majdnem biztos, hogy egyes, fejlettebb értelmi képességű állatok nevetnek. Az utóbbi évek egyik legmeghökkentőbb felfedezése volt, hogy nemcsak a főemlősök fejezik ki kacagással a jókedvüket, hanem például a patkányok is. Persze ne gondoljunk emberi hahotázásra, csak szerény ciripelésre.
Egyre többször támadnak majmok az emberre
Élőhelyeik beszűkülése okozhatja a vadon élő csimpánzok emberre irányuló támadásait Afrikában, állítja egy a The American Journal of Primatology című folyóiratban most megjelent tanulmány. Az erdők pusztítása miatt a jövőben várhatóan egyre többször alakul majd ki konfliktus a főemlősök a helyiek között.
"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall
Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.
Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál
A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.
Ida mégsem volt emberős
Ez év májusában mutattak be az Egyesült Államokban a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A kutatók akkor úgy vélték, hogy ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek. A Nature legújabb számában megjelent cikk szerint azonban ez a fejlődési vonal zsákutcába torkollott.
- címkék:
- evolúció
- főemlősök
- emberi evolúció
- Címkefelhő »
Már az emberek és főemlősök közös őse is használhatott kőeszközöket
Közelmúltban előkerült leletek igazolják, hogy a csimpánzok már 4000 évvel ezelőtt is használtak eszközöket, s valószínű, hogy a főemlősök eszközhasználata már azelőtt kialakult, hogy az evolúció során az emberi vonal különvált volna. Egy a Nature folyóiratban a közelmúltban megjelent cikk szerint az emberi evolúció megértéséhez szükséges, hogy közelebb hozzák egymáshoz a főemlőskutatást és az archeológiát.
Lányszöktető galléros páviánok - hárem a vadonban
A kutatók ma is az evolúció sok kérdésére keresik a választ. Amikor az emberré válás folyamatának "foghíjait" próbálják kitölteni, a Földünket benépesítő állatvilág életmódját, társas kapcsolatait is tanulmányozzák. Ezen belül a elsősorban a főemlősök, így az emberszabású majmok együttélésének, társas viszonyainak csoportos formáiból próbálnak következtetni a régmúlt időkben lejátszódott változásokra. A galléros páviánok nem tartoznak ugyan az emberszabású majmok közé, sajátos berendezkedésű "minitársadalmuk" tagozódásával, szokásaival mégis felkeltették a magatartáskutatók nem kis részének érdeklődését.
Az új fosszilis főemlős ázsiai közös ősre utal
A Mianmar (korábbi nevén Burma) területéről előkerült új lelet alapján az emberek, a majmok és az emberszabású majmok közös őse Ázsiában fejlődött ki, nem pedig Afrikában.
- címkék:
- főemlősök
- emberi evolúció
- Címkefelhő »
Bemutatták New Yorkban a szenzációsnak kikiáltott főemlősleletet
Kedden délután az Egyesült Államokban bemutattak a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A fosszília állapota olyan kitűnő, hogy az állat szőrzetének körvonala is kivehető, sőt az utolsó táplálékának nyomai is láthatók. A kutatók szerint ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek.
- címkék:
- főemlősök
- emberi evolúció
- Címkefelhő »
Emberi evolúció: titkos hiányzó láncszemet mutat be a BBC
A Daily Mail című brit lap értesülései szerint május 19-én mutatják be New Yorkban azt a leletet, amely kulcsfontosságú hiányzó láncszem az ember kialakulásához vezető evolúciós úton.
- címkék:
- főemlősök
- emberi evolúció
- Címkefelhő »
Szex húsért a csimpánzok között
Német kutatók megfigyelései szerint a vadon élő nőstény csimpánzok gyakrabban hajlandók párosodni azokkal a hímekkel, amelyek hosszabb időn át megosztják velük a vadászatból származó húst.