Megdöbbentő bizonyíték: tényleg számítógépes szimulációban élünk

Nem új keletű gondolat, hogy világunk csupán egy számítógépes szimuláció, már a legendás Mátrix című film is ezzel a kérdéssel foglalkozott. A meghökkentő elméletet ráadásul egy fizikus szerint alá lehet támasztani, ehhez pedig a sötét anyagot hívja segítségül.

A melegedés gyorsabb, mint a hűlés

Tradícionálisan, a melegedést és hűlést - termodinamika alapvető folyamatai és hasonló utakat követnek - szimmetrikusnak érzékeljük. Egy új tanulmány alapvető aszimmetriát fedezett fel a melegedés és hűlés között: a melegedés gyorsabb, mint a hűlés. Ezzel a kutatók bevezették a termális kinematika fogalmát. A spanyol és német tudósok által vezetett tanulmány a Nature Physics magazinban jelent meg.

Mi okozza az ártatlannak tűnő hólejtők összeomlását?

2024. január 10-én egy lavina összesöpörte a sízőket Tahoe-tó legnagyobb síüdülőjénél: egy 45.72 méter széles hóhenger lecsúszott egy hegylejtőn egy halomba 3.048 méter mélyen. Egy személy meghalt a lavinában és hármat megmentettek. A csúszás meredek terepen történt a KT-22 libegő közelében, ami épp az nap reggel nyílt meg a szezon miatt. Másnap egy második váratlan lavina sújtotta ugyanezt a síüdülőt, de senki nem sérült meg. A lavina halálesetek ritkák az olyan síüdülőknél, mint Palisades Tahoe, de nő a kockázat a vadonban. 30 vadonban történt lavina halálesetről számoltak be az USA-ban a 2022-2023-as szeron alatt. Nathalie Vriendd ...

Nem csak a hő, hanem a fény is párologtathatja a vizet

A látható fény, különösen a zöldes árnyalat, a vizet párolgásra sarkallhatja, erről számolnak be a MIT kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences magazin november 7-i számában. - írja a Science News magazin honlapján.

A fizika és evolúció különös kapcsolata

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről" (Assembly Theory) szóló új munka a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg október 4-én.

A HUN-REN ÖK munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport a fizika és az evolúció közötti kapcsolatot tárta fel

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről" (Assembly Theory) szóló új munka a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg október 4-én.

Szenzációs módszer, hogy felgyorsítsák a kvantumösszefonódás létrejöttének sebsségét

Az összefonódás zavarba ejti a kutatókat - és majdnem mindenkit, aki valaha olvasott a kvantumfizikáról - mióta Einstein és kollégái először felvetették ezt az 1930-as években. Az új projektben a kutatók korábbi kísérletek inspirálta elméleti modellekkel kerestek rövidebb utat az összefonódáshoz és találtak egy módszert, hogy a kvantumrendszerek az interakciójuk ereje alapján a vártnál drámaian gyorsabban összefonódjanak. Dolgozatukat a Physical Review Letters magazinban publikálták - írja a Washingtoni Egyetem a honlapján.

Szentkirályi Alexandra Krausz Ferenc budapesti kutatóközpontjába látogatott

Krausz Ferenc budapesti kutatóközpontjába, a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központba látogatott Szentkirályi Alexandra, ahol zajlik a munka, hogy minél hamarabb megreformálják a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés jövőjét - hangzott el a kormányszóvivő Facebookra feltöltött videójában szombaton.

Krausz Ferenc: Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság

A tudós arról mesélt egy interjúban, milyen érzéseket élt át, mikor megtudta, két kollégájával Nobel-díjat fog kapni. Krausz Ferenc első gondolata az volt, hogy hány barátja, kollégája és munkatársa járult hozzá ehhez a sikerhez közvetlenül vagy közvetve.

Szenzáció: újabb magyar Nobel-díj - magyar tudós kapta a fizikai Nobel-díjat!

Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Olyan szivattyúk, amik úgy vernek, mint a szív, növelhetik az energia hatékonyságot

Az emberi szív lüktetésének utánzása növelheti mindennek a hatékonyságát az olajcsővezetékektől a központi fűtőrendszerekig. - írja a New Scientist magazin.

Új, mindeddig ismeretlen erőt fedeztek fel

A Chicago melletti Bataviában működő részecskefizikai kutatóintézet, a Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL) tudóscsoportja a múlt héten tett bejelentés szerint egy mindeddig ismeretlen új természeti erőt azonosított, ami ugyanúgy kimutatható az univerzum legtávolabbi szegleteiben, mint a közvetlen környezetünkben is. Amennyiben sikerül megerősíteni az amerikai kutatók felfedezését, ez új alapokra helyezheti a modern fizikát.

Hihetetlen: macska volt a társszerzője egy tudományos cikknek

Mikor valaki elolvas egy fizikáról szóló tanulmányt egy elismert folyóiratban, ritkán gondolkodik el azon, hogy vajon egy macska írta-e azt. Pedig ez volt a helyzet egy 1970-es években megjelent cikk esetében, amelyet a társszerző F.D.C. Willardnak tulajdonítottak. Ő volt az egyetlen macska, aki tudományos publikációt jegyez.

"Wingardium Leviosa" - Emma Watson ruhája dacol a fizika törvényeivel

A Harry Potter filmekben egykor Hermione Granger karakterét alakító Emma Watson olyan ruhában pózol az Instagramon, mely a fizika törvényeivel dacolva, a gravitációt nem ismerve marad fenn a színésznőn. 

Fizikusok találtak egy megoldást a sötét anyag érzékelésére

A sötét anyagot, mely nem bocsát ki, nem nyel el vagy tükröz fényt, nem lehet közvetlenül érzékelni hagyományos teleszkópokkal, vagy képalkotó technikákkal. Az asztrofizikusok ezért évtizedek óta próbálnak alternatív módszereket megállapítani a sötét anyag érzékeléséhez.- írja a phys.org.

Indul az Eötvös 175

Az Eötvös Loránd szellemi örökségét ápoló szervezetek, intézmények, egyesületek 2023-ban - születésének 175. évfordulója alkalmából - számos rendezvényt tartanak. 

Kiderült, miért nem találkoztunk eddig földönkívüliekkel; a válasz ijesztőbb, mint hittük

Az, hogy a Hold a nyakunkba szakadjon egy meglehetősen valószínűtlen világvége-forgatókönyv, más bolygók esetében azonban ezek a katasztrofális ütközések nem elképzelhetetlenek, sőt, egy most megjelent tanulmány szerint igen sűrűn előfordulhatnak. Ez pedig magyarázatot adhat arra, miért nem találkoztunk még eddig földönkívüliekkel.

Bizarr időtükrözést valósítottak meg elektromágneses hullámokkal

Időbeli tükrözést valósítottak meg elektromágneses hullámokkal amerikai fizikusok. Az időbeli tükrözés egy régóta megjósolt, de eddig soha meg nem figyelt bizarr jelenség, amelyben a tükrözött jel visszafordul, és a frekvenciája is megváltozik. Mintha a visszhang megfordítaná a szavainkat, ahogy a visszafelé lejátszott magnószalagon halljuk őket.

Fizikusok feltárták a furcsa fémek rejtélyét

Fizikusok egyre többet tudnak meg a furcsa fémek bizarr viselkedéséről, amik az elektromosság normál szabályain kívül működnek. - írja a phys.org.

Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

10 évesen veszítette el édesapját Ronald Mallett, akit HG Wells regényei és Einstein tudományos munkái inspiráltak arra, hogy elméleti fizikus legyen, és egész életét rááldozza arra, hogy időgépet építsen.

Rádiójelet fogtak a csillagászok egy messzi, messzi galaxisból

A jelet, mely a lehető legtávolabbi galaxisból érkezett, a "21 centiméteres vonal" vagy "hidrogénvonal" néven ismert különleges és jelentős hullámhosszon észlelték, amelyet semleges hidrogénatomok bocsátanak ki. 

Ezért volt legendás a szovjet atomkutatás generálisának munkatempója

Százhúsz éve, 1903. január 12-én született Igor Vasziljevics Kurcsatov, a szovjet atombomba atyja. Hihetetlen lendülettel és kitartással foglalkozott a mesterséges radioaktivitással és az uránhasadással. Munkatársai a leningrádi Műszaki Fizikai Intézetben sokszor csak „generális"-nak hívták, mert minden őt érdeklő dologban azonnal átvette a kezdeményező szerepet.

Aki az atomtitkot meg akarta osztani a szövetségesekkel

Hatvan éve, 1962. november 18-án halt meg Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus. Az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, 1938-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia is a tiszteletbeli tagjává választotta.

Megdöbbentő: fekete lyuk keletkezett a Földön

A fekete lyuk-analóggal az igazi fekete lyukaknál elméletileg létező, ám nehezen érzékelhető sugárzást keresték a tudósok.

A fénysebességnél is gyorsabban mozgott a démoni objektum

2017-ben a tudósok két neutroncsillag látványos ütközését figyelték meg, amely olyan erős sugárzást bocsátott ki, hogy a NASA szerint a felszabaduló energia egy szupernóva energiájához hasonlítható - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal sajtóközleményében. A kutatóknak most sikerült feldolgozniuk az ütközésből kinyert adatokat és látszólag megmagyarázhatatlannak tűnő dologra bukkantak: a fénynél hétszer gyorsabban mozgó anyagra. De valóban ez a helyzet, vagy az egész csupán illúzió?

Hárman kapták idén a fizikai Nobel-díjat

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Akár 15 év börtönbüntetést is kaphat az osztályfőnökét hátba szúró győri gimnazista

Elege lett a fizikatanárából, ezért eldöntötte, hogy ha a dolgozatára rossz értékelést kap, leszúrja. A hármast rossz jegynek tartotta, ezért hátba szúrta a tanárnőt az akkor 17 éves diák. 

A koreai nukleáris fúziós reaktor eléri a 100 millió Celsius-fokot 30 másodpercen át

Egy hosszantartó, stabil kísérlet a legújabb bizonyítéka annak, hogy a nukleáris fúzió a fizikai problémától a mérnöki problémára tér át.

Sötét anyag: Eljött az idő, hogy feladtuk a keresését?

Több évtizedes kevés eredménnyel járó sötét anyag keresés után, néhány kutató azt mondja, komolyabban kellene vennünk egy új gravitációelmélet lehetőségét.

Plazmák alkalmazásával elkészíthetik a világ legerőteljesebb lézerét

Mivel a plazma nagyon intenzív fényt képes alakítani anélkül, hogy károsodna, használható lehet a létező lézereknél több ezerszer erősebb lézerek komponensének gyártásához.

Tudja-e, hogy ki volt a 17. század egyik legragyogóbb elméje?

Háromszázhatvan éve, 1662. augusztus 19-én halt meg Párizsban a 17. század egyik legragyogóbb elméje, a francia Blaise Pascal, aki maradandót alkotott a matematika, a fizika és a filozófia területén is. Gondolatok című műve nem csak a francia próza remekműve, de a nyugati és keresztény gondolkodás egyik csúcspontja is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez, mechanikus számológépet szerkesztett, megalapozta a projektív geometriát, kidolgozta másokkal közösen a valószínűség matematikai elméletét.

Első ízben erősítették meg egy nukleáris fúzió kísérletben a gyulladást

Egy 2021-es kísérlet elérte a nukleáris gyulladás mérföldkövét, amit az adatok elemzése most megerősített – de a tavalyi év során nem sikerült megismételni a gyulladást.

Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet

3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának. 

Lézert lőve az égbe, át lehet irányítani a villám útját

Úgy tűnik, hogy egy hegyen lévő toronyból kilőtt lézer visszairányítja a villámot az égbe, és ezzel a viharfelhők kisülését, a villámlást biztonságossá lehet tenni.

Párhuzamos világba vezető átjáró nyílt Svájcban?

Kedden ismét üzembe helyezték a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadronütköztetőt. Három évnyi frissítés és karbantartás után azonnal három egzotikus részecskét figyelt meg a szerkezet. Ennek nyomán rögtön meg is jelentek az első összeesküvés-elméletek.

Magyar kutatók is részt vesznek a világ első demonstrációs fúziós erőművének tervezésében

Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) is részt vesz Európa első demonstrációs fúziós erőműve, a DEMO koncepciójának tervezésében. A DEMO az első olyan fúziós berendezés, amellyel a kutatók az évszázad közepére demonstrálni tudják, hogyan lehet 300–500 megawatt tiszta és biztonságos fúziós villamos energiát termelni hálózati felhasználásra.

Egzotikus részecskéket észleltek Svájcban

Három új "egzotikus részecskét" sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.

Fizikusok kiszámították pontosan, hogy egy gyümölcshalom mikor fog leesni

Számítógép szimulációk megmutatják annak feltételeit, hogy eltávolítva egy narancsot egy halomból mikor okot gyümölcslavinát. - írja  New Scientist magazin.

Magyar rekord lett a brutális fizikai kísérletekből

Új rekord született, a valaha volt legmagasabban, 50 méterrel az utcaszint felett tartott fizikaórát Härtlein Károly a BME parkolójában. A hazai tudományos ismeretterjesztés egyik kiemelkedő alakja a paksi atomerőmű emelőkosaras tűzoltóautójának magasra emelt kosarából mutatott be fizikai kísérleteket.

Olyan ütemben tágul az univerzum, hogy erre a modern fizika sem tud választ adni

Alapjaiban változtathatja meg az űrkutatást és a csillagászatot az a felfedezés, amelyről most közölt friss információkat a NASA. Az amerikai szervezet gigászi adatelemzési munka eredményéről számolt be, és jelenleg a tudósok sem tudják, mihez kezdjenek az egymásnak ellentmondó számokkal.

Brutális fizika a szabadban címmel rendeztek rendhagyó fizika bemutatót gyerekeknek

Ultraerős fény-anyag kölcsönhatást mutattak ki magyar kutatók

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a Nano Letters című vezető tudományos lapban számoltak be új eredményükről, ultraerős fény-anyag kölcsönhatás nanoskálán történő kimutatásával kapcsolatban, a felfedezésről készült illusztráció a folyóirat címlapjára került. Az eredmények új nanoelektronikai eszközök és ultraérzékeny detektorok kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá.

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk

Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

Nem fizikát, hanem életszeretetet tanultam Stephen Hawkingtól

Mai szóhasználattal élve talán tudóscelebnek nevezhetnénk Stephen Hawkingot, akit még az is ismer, aki semmit sem konyít a fizikához, vagy a reáltárgyakhoz. A kivételes képességű kutató megváltoztatta a fizikáról alkotott képet, emberibbé, sokak számára vonzóvá tette ezt a tudományágat, azonban emellett képes volt még valamire. Megtanított élni, értékelni mindazt, ami nekünk megadatott.

Einstein milliméterre pontosan jósolt

Einstein általános relativitáselmélete azt jósolja, hogy az idő múlása függ a gravitációs mezőben elfoglalt helyzettől. Az amerikai JILA fizikusainak kísérletében két atomóra közül az egyik csupán egy milliméterrel volt magasabban, mint a másik, de már más tempóban ketyegtek.

Először sikerült időkristályokat megfigyelni

Az időkristályok rejtélyes részecske konfigurációk, amik folyton váltanak és felhasználhatóak a kvantumszámítógépekhez - írja Stephan Rachel, a Melbourne Egyetem docense az egyetem honlapján.

Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.

A játékelmélet megmutatja, hogy zsúfolódnak az emberek a vonatokon csúcsidőben

A játékelmélet és a komplex rendszerek fizikájának kombinációjával lehetséges modellezni a csúcsidőbeli ingázó tömeg viselkedését.