felsõoktatási reform
címke rss- kapcsolódó címkék:
- felsõoktatás
- Hoffmann Rózsa
- egyetem
- tandíj
- oktatás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Alapszakok szûnhetnek meg az egyetemeken
A felsõoktatási reform szükségességérõl beszélt Palkovics László új felsõoktatásért felelõs államtitkár a Napi Gazdaságnak. Szükség lesz alapszakok megszüntetésére, de azt is mondta, kellenek a kevésbé forintosítható képzések is.
Hetven évben maximálnák az egyetemi oktatók korát
Csak középfokú nyelvvizsgával lehetne valakibõl rektor, oktatói és kutató munkakörben pedig legfeljebb 70 évesen lehetne dolgozni. Ezt tartalmazza a felsõoktatási stratégiához kapcsolódó törvénytervezet, amelyet a Magyar Nemzet ismertet.
Klinghammer lazítana a röghöz kötésen
Az új felsõoktatási államtitkár szerint csak a képzési idõ erejéig kellene kötelezettséget vállalniuk a hallgatóknak, hogy diplomájuk fejében Magyarországon vállalnak munkát.
Nincsen hangotok
Holnapig le kell adni a felvételi jelentkezést, a diákság meg elnémult. Mintha mindegy lenne nekik, mi lesz.
Nyilasok a Bölcsészkaron
A Kádár-rendszer sulykolta harminc éven át, hogy az 1956-os felkelõk ellenforradalmárok, fasiszták, nyilasok voltak. Ezt a hazugságot akkor csak a börtönbõl szabadult 56-osok, meg a demokratikus ellenzék cenzúrázatlan kiadványai próbálták cáfolni. Most a szélsõjobboldal a kádárista történelemképet igazolná vissza.
Kétezer hallgató tanulhat ingyen Navracsics egyetemén
Kihirdették az államilag finanszírozott hallgatói keretszámokat a Navracsics Tibor által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. A csütörtök éjjel közzétett határozat szerint közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági alapképzésre 2013-ban közel 1500 hallgató járhat ingyen, mesterképzésre pedig további közel 500 jelentkezõt vehetnek fel.
Csak a bátor tanárok órái maradnak el szerdán
A diákok nem mennek be óráikra, a vakmerõ tanárok pedig megtagadják a tananyag leadását - így készülnek a szerdai sztrájkra a kormány intézkedései ellen lázadó diákok. Több fronton is támadnak holnap: a középiskolások az MTA elõtt gyülekeznek, a HÖOK a parlamentnél ülõsztrájkol, az ország több pontján pedig az iskolák elõtt állnak néma csendben.
Orbán felesleges kormánya
A kabinet néhány tagjának illene elgondolkodnia a jövõrõl. Mert mi értelme munkájuknak, ha koncepciójukat Orbán gond nélkül a kukába hajítja? Ha pedig mindent a miniszterelnöknek kell elintéznie, akkor mi szükség van a kormányra?
Orbán Viktor eltörli a betegségeket
Kiderült: Orbán az oktatás kérdéseiben végképp elszakadt nemcsak a valóságtól, hanem attól, ami egyáltalán lehetségesnek elgondolható. Aki komolyan kijelenti, hogy szombattól szerdáig alapjaiban megreformálja a magyar felsõoktatást, az nem fogja megmásítani tévedhetetlen elhatározását akkor sem, ha éppen a közoktatás összeomlása a tét.
Hoffmann kitartásra buzdítja a diákokat
Ha valaki nem akar diákhitelt felvenni, és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára - idézi a Baon.hu Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkárt, aki csütörtökön, egy kecskeméti rendezvényen beszélt.
Balog Zoltán: A kormányfõ szombaton bejelentést tesz
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton bejelentést tesz a felsõoktatás struktúráját érintõ változásokról - közölte Balog Zoltán miniszter a Magyar Rektori Konferencia elnökségével folytatott megbeszélés után pénteken Pannonhalmán.
Kezdhetnek pakolni a 65 évesnél idõsebb rektorok
Külön levélben emlékeztette az egyetemi és fõiskolai rektorok egy részét a kormány, hogy hamarosan el kell búcsúzniuk a posztjuktól - írja az eduline.hu oktatási portál. 2013-tól ugyanis nem lehetnek már 65 évesnél idõsebbek a rektorok, és kettõnél többször nem is lehet õket megválasztani. A felsõoktatási intézmények majdnem felének vezetõje készülhet a távozásra.
Én nem hiszem, hogy bekerülhetnék közéjük
Kevesen voltak a Nemzeti Erõforrás Minisztérium felsõoktatási tájékoztatójának zárórendezvényén, a résztvevõk többsége azt mondta, sok újat már nem hallott itt az új felvételi rendszerrõl. A megkérdezettek közül többen is módosítottak korábbi terveiken, miután kiderült, a legtöbb szakon kevesebben jutnak be államilag finanszírozott képzésre. A minisztertõl nem kérdezett senki. Nem lehetett. Egyetemre, fõiskolára péntekig lehet jelentkezni.
Újra termet foglaltak a tiltakozó hallgatók
Nagyjából százötven hallgató vonult be az ELTE Bölcsészkarának egyik elõadójába a Hallgatói Hálózat szerda délutáni tüntetésén. A szervezet tagjai így tiltakoznak a kormány felsõoktatási tervei ellen. Az elõadóban megjelent a bölcsészkar dékánkja, aki hét óráig adott idõt arra, hogy elhagyják az elõadót. Az épületnél több rendõr is megjelent, de a határidõ letelte után sem intézkedtek. Este nyolc órakor maguktól távoztak a hallgatók, akik eldöntötték, hogy a következõ rendezvényükre Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt is meghívják.
Akciókkal csábítják a felvételizõket a lépéskényszerbe került egyetemek
Családi kedvezmény, ingyenes kollégium és tandíjátvállalás. Ezekkel csábítják a felvételizõket a tandíjmentes helyekbõl kimaradó felsõoktatási intézmények. Az ösztöndíjak finanszírozásához, vagyis a tandíj átvállalásához több egyetem is vállalatok segítségét kérte. És van, ahol az önkormányzat száll be a tandíj fizetésébe, ráadásul ott, ahol a képviselõ-testületet a csökkenõ számú állami finanszírozást bevezetõ oktatási államtitkár KDNP-s frakciótársa vezeti.
Pályaelhagyókat termelnek Hoffmann kedvenc szakjai
Az átlagnál alacsonyabb bér, magasabb munkanélküliség vár azokra, akik természettudományi képesítést szereznek a hazai felsõoktatásban, így a többi szak átlagánál nagyobb a pályaelhagyók aránya is. A kormány viszont a gazdaság motorjának szánja ezeket a szakokat, így megemelte az államilag támogatott férõhelyek számát. Az [origo] által megkérdezett egykori hallgatók a kevés álláslehetõségre és a túl sok diplomásra panaszkodnak, van közöttük, akibõl ügyfélszolgálatos lett, más inkább kocsmanyitással próbálkozik.
Matekozás borítja fel a kormány szigorú egyetemi keretszámait
Határozott döntéssel szabta meg a keretszámokat a kormány az egyetemeken és fõiskolákon, de könnyen lehet, hogy egyszerû matematikai okokból kénytelen lesz módosítani rajtuk. Ha több diák ér el ugyanannyi pontot a felvételin, akkor ugyanis nehéz lesz tartani a megszabott kereteket. Így pontszámítási játék és alkudozás kísérheti a végleges keretszámok meghúzását.
Ez úgy tûnik, hogy ugrott - felvételizõk az új keretszámokról
Van, akinek az álmait zúzta szét, és lemond a tervezett szakról, más munkával próbálja majd elõteremteni a tandíjra valót, és akad, aki több szakot is megjelöl a jelentkezési lapján, hogy biztosan felvegyék. A kormány januárban csökkentette drasztikusan az államilag támogatott felsõoktatási férõhelyeket. Az [origo] által kérdezett diákokat lelombozta az utolsó pillanatban bejelentett változtatás, de sokan akkor is ragaszkodnak az évekkel ezelõtt kinézett pályához, ha fizetni kell a képzésért.
Éles árharcba kezdtek az egyetemek és fõiskolák
A korábbi évekhez képest is nagyobb küzdelem indult az egyetemek és a fõiskolák között a diákokért, fõleg a legnépszerûbb gazdasági szakokon, amelyek finanszírozását a leginkább kurtította meg a kormány. A nagy egyetemeknek erõs konkurenciát támasztanak a kisebb fõiskolák, van olyan intézmény, amely egy év alatt több százezer forintot vágott az árain. Az elitképzésben is beindult az árverseny, még az eddigi legdrágább MBA-szakokon is zuhantak a tarifák.
Hoffmann Rózsa az életre tanít
Nagyon rossz üzenetet küldött a kormány a felsõoktatási keretszámok és a tandíjfizetés módjának radikális átszabásával, valamint a döntés utolsó utáni pillanatban való bejelentésével - ráadásul pont annak a korosztálynak, amelyre a legjobban kellene vigyáznia.
Kihirdették a tandíjakat: 150 ezer és egymillió között a slágerszakokon
Félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell szeptembertõl fizetni azoknak az egyetemi és fõiskolai hallgatóknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé. Ráadásul a legnépszerûbb szakok állami finanszírozását vágta vissza leginkább a kormány: gazdasági képzésre összesen 250 ingyenes hely jut, jogot pedig csak két budapesti egyetemen lehet majd állami támogatással tanulni. Idén tízezerrel kevesebb ingyenes hely lesz az alap- és az osztatlan képzésen.
Háromszáz ponton módosítanák a felsõoktatási törvényjavaslatot fideszes képviselõk
Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje - ezeket is javasolják fideszes képviselõk a felsõoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban.
Több ponton is átírná a felsõoktatási törvény tervezetét a Fidesz
Alapvetõen "helyesnek" tartja, de több ponton is módosítaná a Nemzeti Erõforrás Minisztérium által készített felsõoktatási törvénytervezetet a Fidesz. A párt vezérszónoka szerint nem helyes, hogy felvételi követelmény legyen a nyelvvizsga, mert a szegényebbek kiszorulhatnak a továbbtanulásból. Az MSZP szerint átgondolatlan, hogy a leendõ hallgatók csak januárban tudhatják meg, hogy a februári felvételin milyen szakon mennyit kell majd fizetniük.
Orbán "eredményes" beszélgetést folytatott a hallgatói szervezetekkel
"Intellektuálisan izgalmasnak" nevezte Hoffmann Rózsa az Orbán Viktor, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége közötti megbeszélést a felsõoktatási törvényrõl. A HÖOK örül, hogy garanciát kaptak arra, hogy a jövõben már a javaslatok tervezése során figyelembe veszik a hallgatók indítványait.
Virtuális számlán vezetné az állam az egyetemisták tartozását
A hallgatói érdekképviselet és a kormány arról tárgyal, hogy az állam virtuális számlán tartaná nyilván az ösztöndíjszerzõdést aláíró egyetemisták tartozását - mondta az InfoRádiónak Nagy Dávid a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A virtuális tartozás a számlán a tervek szerint akkor csökkenne, ha a diplomás Magyarországon dolgozik.
Lazít a kormány az egyetemisták szorításán
Több engedményt is elértek a felsõoktatási törvény tervezetében a közigazgatási miniszterrel folytatott tárgyalásokon a hallgatói érdekképviseletek - tudta meg az [origo]. A jelenlegi állás szerint jelentõsen felpuhul az egyetemet végzettek röghöz kötése, húsz év alatt öt évet kell majd Magyarországon dolgozniuk. Néhány más sarkalatos ponton is érik a változás.
Jóváhagyta az új köznevelési törvény tervét a kormány
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár javaslata október végén, november elején kerülhet a parlament elé. Hoffmann Rózsa korábban azt mondta, hogy a szakmai oldal nagyobb részt pozitívan fogadta az elképzeléseket, de a szakszervezeti oldal elutasította a javaslatot, és annak elhalasztását kérte.
Kétezren tüntettek Szegeden az új felsõoktatási törvény ellen
Dj és rézfúvósok szórakoztatták a tüntetõ egyetemistákat Szegeden, akik Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár távozását követelték. A hallgatói önkormányzat elnöke azt kérte az államtitkártól: "ne legyen a felsõoktatás Matuska Szilvesztere".
Jön a hallgatói szerzõdés és a kötelezõ felvételi nyelvvizsga
Vasárnapig lehet véleményezni az új felsõoktatási törvény tervezetét, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az oktatásért felelõs államtitkárság. A javaslat szerint nem szûnne meg jövõre egyetlen felsõoktatási intézmény sem, az államilag finanszírozott képzésben szerzõdést kötne az állam a hallgatókkal, és felvételi feltétel lenne egy C típusú, középfokú nyelvvizsga.
Kedden tárgyal a hallgatókkal a felsõoktatási törvényrõl a minisztérium
Tárgyalásra hívja a Nemzeti Erõforrás Minisztérium a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját a készülõ felsõoktatási törvény miatt. A HÖOK elmegy a keddi egyeztetésre, de ragaszkodik ahhoz, hogy kikerüljön a törvénytervezetbõl a hallgatók röghöz kötése.
Október 27-én tüntetnek a diákok a fõvárosban
A hallgatók a készülõ felsõoktatási törvényben szereplõ "bújtatott tandíj és a röghöz kötés" ellen tiltakoznak majd az oktatási államtitkárság épülete elõtt Budapesten.
Magyar Nemzet: Csak öt évig lehetne halasztani az államvizsgákat
Nem diplomázhat az, aki a fõiskola vagy egyetem befejezése után öt éven belül nem tesz záróvizsgát a felsõoktatási törvény terve szerint - írja a Magyar Nemzet a felsõoktatási törvénynek a birtokába került koncepciójáról. A terv szerint elbocsáthatják az egyetemrõl azt, aki négyszer bukik egy tárgyból, és kisebb befolyásuk lesz a hallgatói önkormányzatoknak, a pedagógusképzésben részt vevõket pedig ösztöndíjjal támogatná a törvény.
Önköltséges diákok is kaphatnak állami támogatást a felsõoktatási terv szerint
Nem köti egységes tanulmányi átlaghoz az ingyenes felsõoktatási képzésben való részvételt a felsõoktatási törvény legutóbbi tervezete, amely szerint a költségtérítéses szakokra felvett hallgatók szerzõdést köthetnek az állammal, és támogatást kaphatnak a képzési költségekhez. A koncepció szerint az önköltséges hallgatóknak megmarad a lehetõségük arra, hogy jó tanulmányi eredmény alapján átkerüljenek az ingyenes kurzusra.
Lesz félig költségtérítéses képzés is a felsõoktatásban a rektorok szerint
Két napjuk lesz a rektoroknak arra, hogy véleményezzék a felsõoktatási törvény tervezetét. Hoffmann Rózsa szerint a kormány nem fogja visszadobni a koncepciót. A terv várhatóan tartalmazni fogja azt, hogy ha egy diák nem teljesíti egy tantárgy követelményeit, akkor ki kell fizetnie a költségeit, és javasolja a felvételt nyerõ, de be nem iratkozó hallgatók szankcionálását is.
Hoffmann Rózsa: Új típusú diákhitel kell a tandíjas hallgatók miatt
A jelenlegi rendszer legfeljebb a megélhetéshez nyújt segítséget, az új diákhitel-konstrukció kimondottan a képzési költséget fedezné - mondta a Magyar Nemzetnek Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.
Akár 15 évre is röghöz kötné a diplomásokat a készülõ felsõoktatási törvény
Visszafizettetné az állam taníttatásuk költségeit azokkal a diplomásokkal, akik az egyetem vagy fõiskola befejezése után külföldre mennek dolgozni - derül ki a felsõoktatási törvénynek az [origo] birtokába került legfrissebb tervezetébõl. A javaslat nem határozza meg, hogy mennyi ideig kellene Magyarországon dolgozniuk a diplomásoknak, példaként 7-15 évet említ. A koncepció szerint a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekkel lehet majd egyetemet alapítani, és a mostaninál jóval kevesebb pénz jut a felsõoktatásra 2014-tõl.
Több mérnököt szeretne a kormány, mégis kevesebbet fognak képezni
Fideszes politikusok korábban hevesen tiltakoztak minden olyan terv ellen, amely csökkentette volna az államilag pénzelt felsõoktatási keretszámokat, a kiszivárgott információk szerint ugyanakkor most épp erre készül a kormány. Annak ellenére képeznének kevesebb mérnököt, hogy az álláspiaci adatok alapján épp belõlük van a legnagyobb hiány. Igaz, a bölcsészeknél és a jogászoknál még jobban lefaragnák a kereteket.
Magyar Nemzet: Levették a napirendrõl a felsõoktatási koncepciót
A közigazgatási államtitkári egyeztetéseken egyelõre nem foglalkoznak a felsõoktatási törvény részben kiszivárgott, legújabb változatával - írja a Magyar Nemzet meg nem nevezett forrásra hivatkozva. A lap szerint annak egyes pontjait nem találták kellõen megalapozottnak.
Orbánék szûrõjén még nem ment át a vihart kavaró felsõoktatási terv
Orbán Viktor kormányfõnek és több miniszternek is látnia kell az új felsõoktatási törvény koncepcióját, mielõtt a tervezeten a közigazgatási államtitkárok elvégeznék az utolsó simításokat, és a kormány elé kerülne a dokumentum - tudta meg az [origo]. Az államtitkárok értekezlete azért nem vette napirendre a koncepciót, mert hiányoztak az ehhez szükséges politikai döntések. Az általunk megkérdezett rektorok remélik, hogy heteken belül velük is egyeztet majd az oktatási államtitkár, mielõtt a kormány elé terjeszti a koncepciót, mert többen "minden eddiginél szigorúbbnak" tartják.
Szijjártó nem cáfolja, hogy Hoffmann benyújtotta a lemondását
Kilátásba helyezte lemondását a miniszterelnöknél Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erõforrás Minisztériumának oktatási államtitkára az Index információi szerint. Hoffmann állítólag személyes találkozót is kért Orbán Viktortól. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje hétfõ reggel annyit mondott, hogy nincsen szó négyszemközti találkozóról, de a lemondást nem cáfolta.
Megtiltották az egyetemi virrasztást a Corvinuson
Megtiltotta a Corvinus Egyetem rektora, hogy a diákok megtartsák a csütörtökre, a felsõoktatási törvény elleni tiltakozásul az egyetemre tervezett rendezvényüket. Mészáros Tamás rektor szerint túlpolitizált lenne az esemény, és pénzügyi problémák is voltak vele.
Hoffmann Rózsa: Még az idén lesz új felsõoktatási törvénye Magyarországnak
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár továbbra is tartja magát ahhoz, hogy még az idén megszavazhatja a parlament az új felsõoktatási törvényt - írja szerdai számában a Magyar Nemzet.
Alternatív felsõoktatási terveket kért Pokornitól Orbán
Az oktatási államtitkárságtól független felsõoktatási javaslatok kidolgozására kérte Pokorni Zoltánt Orbán Viktor miniszterelnök- jelentette ki Pokorni egy az MTI-nek adott interjúban. Az oktatáspolitikus szerint már januárban felkéte õt a kormányfõ, hogy "gondolkozzon el" a lemorzsolódó halllgatók és külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozásán. Pokorni állítja, hogy senkivel nem áll harcban a véleménye miatt.
"Egyelõre nem szédülök" - interjú Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral
Továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát, és csak látszat, hogy harcban áll az oktatásügy valamennyi szereplõjével - mondta az [origo]-nak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Bár a kormány gazdaságélénkítési terve errõl szól, Hoffmann szerint nem lehet kivonni 88 milliárd forintot a felsõoktatásból. Átalakításokra viszont szükség lesz, bár egyelõre nem dõlt el, hogy mi lesz az egyetemek sorsa, a kormány elhalasztja az errõl szóló döntést.
Kivár az oktatási államtitkárság az egyetemek átszervezésével
Mégsem zárja le a nyár közepéig, hanem késõbbre halasztja a kormány a felsõoktatási intézménystruktúra átszervezését. Az [origo] információi szerint most azt vizsgálják, hogy a szakok ésszerûsítésével hogyan lehetne megtakarításokat elérni a felsõoktatásban. Illetve tovább folyik az ötletelés a lehetséges összevonásokról is: a Corvinus Egyetem egy elképzelés szerint József Nádor Egyetem néven olvadhat össze a Mûegyetemmel.
Utólag fizettetné ki a tandíjat a felsõoktatásból kimaradókkal Pokorni
Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsõoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. A Fidesz oktatáspolitikusa a Tv2 Mokka címû mûsorában kedden reggel arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
Nem csökkentené a felsõoktatásban tanulók számát Pokorni
Pokorni Zoltán nem ért egyet azzal az iránnyal, hogy kevesebb diplomás kell, és több szakmunkás - írja a csütörtöki Népszabadság. A Fidesz oktatáspolitikusa szerint nem a felsõoktatási helyek szûkítése a jó megoldás, és a diplomát minél szélesebb körben reálisan elérhetõ célként tûzné ki a gyerekek elé.
Találkozik Hoffmann Rózsa az eddig elkerült rektorokkal is
Az [origo] információi szerint kedden ül le egyeztetni azoknak a felsõoktatási intézmény vezetõivel az oktatási államtitkár, amelyeket az [origo] birtokába jutott koncepció szerint az oktatási államtitkárság más intézményekbe olvasztana be. Hoffmann Rózsa pénteki sajtótájékoztatóján tagadta, hogy döntöttek volna a Corvinus egyetem bezárásáról.
Nem zárják be a Corvinust az oktatási államtitkár szerint
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Tv2 Mokka címû mûsorában péntek reggel azt mondta, hogy nincs szó a budapesti Corvinus Egyetem bezárásáról. A rektor úgy látja: minden háttér megvan az intézmény egyben tartására.