Tüntetésre készülnek az egyetemisták

Legalább hét nagy egyetem hallgatói nagyszabású tüntetést szerveznek az új felsőoktatási törvény ellen, ahová több tízezer embert várnak. Az Oktatási Minisztérium a korábbi tiltakozások hatására már több ponton engedett a szakmai szervezeteknek. Az egységes ellenállás hatására megkurtították az egyetemi irányító testületekben a minisztérium túl szélesre sikerült jogkörét. A változtatások ellenére sok csoport továbbra is úgy véli, katasztrófához vezet, ha a jogszabályt elfogadják.

A szakszervezetek tiltakoznak a felsőoktatási törvény ellen

Országos tiltakozó nagygyűlést tart öt felsőoktatási szakszervezet a készülő új felsőoktatási törvény ellen október 14-én az ELTE-n. A szakszervezetek az egyetemek esetleges privatizációja és a tanársegédek, illetve adjunktusok alkalmazásának feltételei ellen tiltakoznak.

Lendületes kormányprogram a bátor kormányzásért

Bátor, cselekvő kormányzást, igazságosabb társadalompolitikát, adócsökkentést, a foglalkoztatottság és a versenyképesség javítását, valamint elérhető, betartható célok megfogalmazását ígéri az új kormányprogram nem végleges munkapéldánya. A programtervezet szerint a kormány folytatja a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, az autópálya-építést, a kórház- és iskolafelújítást, a privatizációt, a mezőgazdaság versenyképessé tételét, valamint új programokat indít az egészségügy, a felsőoktatás és az adórendszer átalakítása érdekében.

Anarchiát hozhat az új felsőoktatási törvény

Az új felsőoktatási törvénytervezet, mely még az ősszel a parlament elé kerülhet, többek szerint káoszt és anarchiát hozhat a felsőoktatásba. Az oktatási tárca szerint a tervezet a felsőoktatás korszerűsítése és régóta szükséges reformja jegyében készül. Különböző, felsőoktatásban érintett szervezetek azonban több fórumon is tiltakoztak a törvény ellen, amely szerintük a politika ellenőrzése alá vonná az egyetemeket, rontaná a hallgatók esélyeit, és kiárusítaná a közvagyont.

Elfolyik az egyetemek pénze a hibás támogatások miatt

Egyre kevésbé hatékony a felsőoktatási intézmények finanszírozása, ami az egyetemeket nem teszi érdekelté a képzési költségeik csökkentésében - állapította meg az Állami Számvevőszék, amikor megvizsgálta a felsőoktatás normatív finanszírozási rendszer működését a 2001-2003 közötti időszakban. Az intézmények a bevételeiket a hallgatói létszám megtöbbszörözésével akarták növelni, azonban a tantermek és egyéb infrastrukturális létesítményeket fejlesztés és bővítése elmaradt.

Tiltott kérdések a történelem felvételin

Hibás, az Oktatási Minisztérium által korábban betiltott kérdések szerepeltek az idei felsőoktatási történelem felvételi-feladatsorban. Három olyan kérdést is feltettek, melyek az 1968 utáni történelemre vonatkoztak, pedig ezt 1990 óta nem engedélyezi a minisztérium. A tévedést a felvételiző diákok vették észre.  

Génekről és adókról dönt a parlament ősszel

Ősszel számos jelentős javaslatot tárgyal majd a parlament. A kormány tervei szerint a képviselők vitázhatnak és szavazhatnak például az önkéntes haderőre való áttérésről, a felsőoktatási és az egészségügyi reformról, vagy éppen a 4-es metró meghosszabbításáról.

Közel egymillióan nem végeztek nyolc osztályt

Egyre többen végeznek legalább általános iskolát Magyarországon, jóllehet azok száma, akiknek ilyen végzettsége sincs, megközelíti az egymilliót - írja a Népszabadság. A diplomások aránya az erős felsőoktatási konjunktúra ellenére sem nőtt számottevően.

Videokonferencia-rendszer a felsőoktatásban

Kedden internet-alapú videokonferencia-rendszerrel bővült a hazai felsőoktatás. Első lépésben több tucat egyetem és kutatóközpont jutott modern, multimédiás kommunikációs megoldáshoz.

Ultraliberális iskolarendszertől tart a Fidesz

Élesen bírálta a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának vezetője szerdán Budapesten; az Orbán-kormány oktatási minisztere szerint a szaktárca a köz- és felsőoktatásban egyaránt ultraliberális oktatási rendszer létrehozására törekszik. A politikus a rendszer amerikanizálódásától tart.

Egyetemi karok szűnhetnek meg finanszírozási okok miatt

Egyetemi karok megszüntetéséről lehet szó, ha nem sikerül tartani az államilag finanszírozott hallgatók 58-62 ezres keretszámát - közölte az oktatási tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

UV-puskától óv az oktatási tárca

Az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára körlevélben hívta fel a felsőoktatási intézmények figyelmét arra, hogy az interneten ultraibolya-fénnyel olvasható diákpuska-gyártó készletet hirdetnek. Az [origo] által megkérdezett egyetemek a levél ellenére nem vezettek be óvintézkedéseket az amúgy egyszerű ezüstszínű golyóstollnak tűnő eszköz kiszűrésére.

Lejárt a határideje a felsőoktatási jelentkezéseknek

Eddig 92 ezer felsőoktatási jelentkezési lap érkezett be az Országos Felvételi Irodához, de sokan az utolsó pillanatban küldték el a nyomtatványokat - csakúgy, mint az előző években. A határidő, ameddig le lehetett adni a jelentkezési papírokat, hétfőn járt le. Tavaly 160 ezren jelentkeztek hazánk felsőoktatási intézményeibe.

Nem csak Pécsett lerobbantak az orvosi tantermek

Az orvosi egyetemek hallgatói látják úgy leginkább a felsőoktatási hallgatók közül, hogy az egyetemi épületek lerobbantak, felújításra szorulnak. Ezzel az általunk megkérdezett egyetemek vezetői is egyetértettek. Hétfőn a pécsi orvosi egyetem egyik előadójának plafonjáról vált le a vakolat, megsebesítve 12 diákot. Pécsett összesen négy olyan termet találtak, ahol sürgős a felújítás, a munkálatok 100 millió forintba kerülnek.

Mestereket képeznének az egyetemeken

Az Oktatási Minisztérium tervei szerint jelentősen átalakítanák a felsőoktatási képzést 2006-ra. E szerint az egyetemeken az első három évben alapképzésen, ezután kétéves mesterképzésen vennének részt a hallgatók. A jelenlegi 460 szak helyett így mindösze 100 közül lehetne választani. Az egyetemeket igazgatótanács és szenátus irányítaná. Az igazgatótanács a napi, a szenátus a stratégiai döntéseket hozná. A tervek szerint a diákhitel állami kamattámogatása gyakorlatilag megszűnne.

Kétszer annyi a mérnök az EU-ban, mint a csatlakozóknál

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn kiadott jelentése szerint - 2001-es adatokat alapul véve - a jelenlegi EU-tagállamokban a felsőoktatásban tanulók közül kétszer annyian folytattak tudományos-műszaki tanulmányokat, mint az idén belépő országok hallgatói. Míg az EU-ban a főiskolások 26 százaléka, az új belépőknél csak 13 százalék tanul ezeken a szakterületeken.

Távközlési piac: az idő hozhat megoldást

Az internethasználat terjedésének jelentős gátja a vonzó tartalmak és szolgáltatások hiánya, valamint az idegennyelv-tudás alacsony szintje - véli a Számalk volt elnöke. Havass Miklós internetről, szoftverekről, felsőoktatásról a Társalgóban.

Rossz helyen támogatja a szegényeket az oktatási tárca

Nemhogy nem segít, inkább árt a hátrányos helyzetű gyerekeknek az Oktatási Minisztérium legújabb terve, amely szerint 2005-től a hivatalos ponthatár 80 százalékával is bejuthatnának az egyetemekre, főiskolákra. Szociológusok állítják: az ilyen intézkedések nem oldják meg a szegény és állami gondozott gyerekek felzárkóztatását, viszont züllesztik a felsőoktatás színvonalát, és a kedvezménnyel felvett diákok megbélyegzéséhez vezethetnek. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint azonban érdemes minden eszközt megragadni, amely változtat a jelenlegi helyzeten.  

Igazgatóság irányíthatja az egyetemeket

Az egyetemek oktatási és gazdasági irányításának szétválasztása érdekében az intézményeket vezető igazgatóság létrehozását javasolja az új felsőoktatási törvény szakmai vitaanyaga. A testület nevezné ki az egyetem rektorát is.

Adómentes lesz a hallgatói munka

Jövőre a minimálbér mértékéig adó- és járulékmentes lesz a felsőoktatási hallgatók minden olyan jövedelme, amit oktatáshoz vagy kutatáshoz kapcsolódó munkáért kapnak - közölte az Oktatási Minisztérium.

A hallgatók fele fizet tanulmányaiért

Közel 170 ezer olyan felsőoktatási hallgató van, akik több tízezer forintos tandíjat fizetnek tanulmányaikért. Jogi végzettség megszerzése öt év alatt egymillió forintba kerül, ami egy jó állással egy év alatt megtérül. Egyre nehezebb azonban jól fizető diplomás állást találni - írja a Magyar Hírlap.

Az oktatási tárca tagadja a tandíj visszaállítását

Elképzelhető, hogy a felsőoktatásban tanulóknak ismét tandíjat kell majd fizetniük - derül ki abból a szakértői anyagból, amely a felsőoktatási rendszer átalakításával foglalkozik. Az Oktatási Minisztérium (OM) honlapján olvasható anyag szerint a tandíjat az állam tanulmányaik idejére átvállalná a diákoktól, de az iskola befejezése után a diplomásoknak fizetésükből kell majd törleszteniük a pénzt. Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta: a kormányprogram rögzítette, hogy nem lesz tandíjfizetés és ettől az alapelvtől nem is kívánnak eltérni a végső koncepció kidolgozásakor sem.

Magánkézbe adnák az egyetemeket

A jövő évi költségvetés irányszámaiban 10,5 milliárd forinttal jutna kevesebb pénz a felsőoktatásnak, amihez hozzájön az idei 3,37 milliárd forintos csökkentett költségvetés is. A jövő évi elvonásokat már csak a személyi költségek csökkentésével lehet kigazdálkodni. Egy munkaanyag az egyetemek privatizálásában látja a megoldást - írja a Napi Gazdaság.

Ma döntenek a felvételi ponthatárokról

Ma eldől csaknem 160 ezer felsőoktatási intézménybe jelentkező diák sorsa:  ugyanis ma határozzák meg a felsőoktatási intézmények ponthatárait. Idén az [origo] oldalairól is tájékozódhat a ponthatárokról.

Kibővítik a hallgatói információs központot

Az ősz folyamán 50 új PC-hellyel bővül a januárban megnyitott budapesti Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, amely felsőoktatásban részt vevő hallgatók és oktatók számára biztosít internetes, könyvtári és adatbázis-szolgáltatásokat.

Különböző egyetemi bérek lesznek

A hallgatókért, a jó tanárokért és a pénzért versengő egyetemeket, valamint négylépcsős felsőfokú képzést vázol fel az a koncepció, amely az új felsőoktatási törvény alapját képezi majd. A koncepcióról ma tárgyal Magyar Bálint oktatási miniszter az egyetemek vezetőivel, ahol több pont miatt vita várható - írja a Magyar Hírlap.

Privatizációtól félti a felsőoktatást az FDSZ

A tandíj bevezetésétől és az oktatók közalkalmazotti státusának megszűntetésétől tartanak a felsőoktatási szakszervezetek a felsőoktatási reform koncepciójával kapcsolatban. A csütörtökön nyilvánosságra hozott tervezetben ugyanis az érdekképviseletek szerint megjelenik az egyetemek és főiskolák privatizációja - írja a Népszabadság.

Megcsillagoznák a kollégiumokat

Egytől négycsillagosig minősítenék a felsőoktatási kollégiumokat. A szállodákhoz hasonló csillagos minősítés során felmérnék a diákszállások infrastruktúráját, szolgáltatásait, a szabadidős lehetőségeket. A minősítés a szükséges felújítások megállapításában is segítene. A kollégiumok java része azonban még az egycsillagos minősítést sem kapná meg.

Újságokon és a felsőoktatáson spórolnak a tárcák

Nyilvánosságra hozták a minisztériumok, konkrátan milyen intézkedésekkel spórolják meg költségvetésük 2,5 százalékát. A MeH kevesebb újságot rendel, a kulturális tárca csökkenti a Nemezti Színház és az Operaház támogatását, a BM kevesebbet költ a bérlakásfejlesztésre, az oktatási tárca pedig főleg a felsőoktatáson spórol - írja a Népszabadság.

WLAN-eszközök a felsőoktatásnak

Kedden 13 magyarországi felsőoktatási intézmény jutott vezeték nélküli hálózati eszközökhöz egy áprilisban meghirdetett pályázat segítségével.

Magányosak és kiszolgáltatottak a diákok

A felsőoktatásban tanuló diákok több mint 70 százaléka véli úgy, hogy megsértik emberi jogait és megalázzák az iskolában - derül ki az oktatási tárca megrendelésére készült felmérésből. A diákok többsége szerint a felsőoktatásban nem érvényesülnek a vallási és politikai szabadságjogok, és nem fogadják el a szexuális másságot. Minden tizedik diák számolt be arról, hogy bántalmazzák őket az iskolában, több mint 2 százalékukat pedig már szexuálisan is zaklatták. A megkérdezettek panaszkodtak az oktatás színvonalára és arra, hogy sok felesleges információt kell megtanulniuk. A diákok a legfontosabbnak a szerelmet és a boldogságot tartjáák, ...

Módosították a felsőoktatásról szóló törvényt

Az Országgyűlés 192 igen és 138 nem szavazattal elfogadta a felsőoktatásról szóló törvény módosítását.  Így  szeptember 1-jétől 40 év felett nem lesz szükség a diplomához nyelvvizsgára. 2005-től pedig megszűnik a felvételi vizsga a felsőoktatási intézményekben, helyette kétszintű érettségi lesz.

Fidesz: A kormány csak az éj leple alatt vitázik

A Fidesz úgy tartja, hogy a kormány szándékosan, kései órákban, az "éj leple alatt" a televíziós műsoridőn kívül, ezzel kirekesztve a közvéleményt kívánja a felsőoktatási és közoktatási törvény módosításának országgyűlési általános vitáját és a részletes vitát megtartani.

Újabb iraki minisztert fogtak el

Az amerikai erők elfogták az Irakban megbuktatott Szaddám Huszein-féle rezsim egyik leginkább keresett vezetőjét, Humam Abd al-Halik Abd al-Gafur felsőoktatási és tudományos kutatási minisztert.

Negyven felett nem kell nyelvvizsga a diplomához

A kormány szerdai döntése szerint módosítják a felsőoktatási törvényt. E szerint negyven év felett eltörölnék a kötelező nyelvvizsgát. A fiatalabbaknak pedig lehetővé tennék, hogy anélkül államvizsgázzanak, de csak a nyelvvizsga-bizonyítvány ellenében kapnák meg a diplomát.

Negyven felett nyelvvizsga nélkül lehetne diplomázni

Az oktatási tárca változtatna a felsőoktatási diplomához szükséges nyelvvizsgák rendszerén. A felsőoktatási törvény módosításának tervezete szerint negyven év felett eltörölnék a kötelező nyelvvizsgát, a fiatalabbaknak pedig lehetővé tennék, hogy anélkül diplomázzanak, de csak a nyelvvizsga-bizonyítvány ellenében kapnák meg a diplomát írja a Népszabadság.

72 pont alatt nem juthat be a felsőoktatásba a felvételiző

Még tíz napig adhatják postára felvételi jelentkezéseiket a felsőoktatási intézményekbe továbbtanulni kívánó diákok. Mivel az idén a hivatalos jelentkezési határidő március elseje szombatra esik, március 3-án éjfélig lehet postára adni a jelentkezési lapokat. A jelentkezők száma 2002-ben 165 ezer volt és az Oktatási Minisztériumban az idén is hasonló számot várnak.

OM: azonos elbírálás alá esik a Jobbik is

Az Oktatási Minisztérium szerint a különböző rendezvények engedélyezése az egyes felsőoktatási intézmények joga. Ezen az oktatási tárca nem is kíván változtatni, mivel a hasonló jellegű rendezvények azonos elbírálása általában érvényesül a felsőoktatásban. Ezt Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára nyilatkozta a Jobboldali Ifjúsági Közösség csütörötki bejelentése kapcsán, miszerint a szervezet működését több felsőoktatási intézményben betiltották, rendezvényeik megtartását pedig nem engedélyezik.

e-Balaton megoldás a Veszprémi Egyetemen

Új felsőoktatási programot indított útjára az IBM. Az e-business terén folyó képzés támogatását szolgáló projekt az egyetemeket segíti a megszerzett ismeretek hasznosításában és a helyi iparral fenntartott kapcsolat szorosabbra fűzésében.

Harminc százalékkal több pénz az oktatásnak

Az idei kerethez képest az oktatási tárca 31,4 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, de a források még így sem elegendők mindenütt a béremelések fedezetére. Jövőre 30 százalékkal nőnek a hallgatói juttatások a felsőoktatásban.

Megújult az Eduport felsőoktatási portál

Új külsővel és szolgáltatásokkal várja látogatóit a tavaly óta működő Eduport felsőoktatási portál. Az oldalakon az oktatással kapcsolatos hírek mellett közhasznú és kulturális információk is helyet kaptak.

Integrált állásbörze a BME-n

Integrált felsőoktatási állásbörzét rendeznek kedden és szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). A rendezvényen több mint 45 cég csaknem 500 ajánlatából válogathatnak a frissen végzett, valamint a néhány éves tapasztalattal rendelkező szakemberek.

Jövőre emelik a felvételi mércéjét

Jövőre 72 pont alatt senki sem kerülhet be egyetemre vagy főiskolára: az oktatási tárca ezzel a minőségi korláttal akarja megállítani a felsőoktatás színvonalának további romlását. A legpesszimistábbak szerint az idén egyes szakokon az is elegendő volt a sikeres felvételihez, ha valaki be tudott mutatkozni, még ha leírni nem is mindig tudja helyesen a nevét. Az egyetemi hallgatók számát és arányát nézve a hazai oktatás felzárkózott a fejlett országokhoz, a gazdaság azonban még nem képes ennyi diplomást eltartani.

Ősszel béremelés a felsőoktatásban

A felsőoktatásban dolgozó oktatók októberben 50 százalékkal magasabb bért kapnak kézhez - jelentette be Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A tárca új felsőoktatási helyettes államtitkára Mank Béla, a Miskolci Egyetem főtitkára lesz.

Ősszel béremelés a felsőoktatásban

A felsőoktatásban dolgozó oktatók októberben 50 százalékkal magasabb bért kapnak kézhez - jelentette be Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A tárca új felsőoktatási helyettes államtitkára Mank Béla, a Miskolci Egyetem főtitkára lesz.

Felsőoktatási felvételi - pénteken jár le a határidő

Péntek az utolsó nap, amikor még postára lehet adni az egyetemi és főiskolai felvételi lapokat. Aki ezt elmulasztja, az a következő tanévben nem lehet elsős egyik felsőoktatási intézményben sem. Egy jelentkező elvileg korlátlan számú helyre és szakra adhatja be jelentkezési kérelmét.

Microsoft-szoftverek az ELTE-n

Elsőként az Eötvös Loránd Tudomámyegyetemen adták át a Microsoft telepítőkészletét, mely ingyenes, illetve kedvezményes áru szoftverhsználati jogot biztosít a felsőoktatás számára.

Több a rasszista pedagógusjelölt, mint a toleráns

A végzős pedagógushallgatók 14 százaléka megrögzött előítéletes, vagy kifejezett rasszista, és mindössze 7 százalékuk tekinthető teljesen előítélet-mentesnek, toleránsnak és nyitottnak - számolt be a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Kaltenbach Jenő. A vizsgálat alapján (amely a kisebbségi jogok érvényesülését nézte meg a felsőoktatásban) számos ajánlást fogalmaztak meg az oktatási tárcának.

Hatmilliárd plusz a felsőoktatásnak

Jelentős várakozással tekintenek az egyetemek a zárszámadási törvény elfogadása elé, amely összesen 5,7 milliárd forintos pluszforrást juttatna a felsőoktatásnak.

Hétfőtől folyósítják a diákhitelt

Microsoft-szoftverek a magyar felsőoktatásnak

A Miniszterelnöki Hivatal és a Microsoft Magyarország megállapodása értelmében háromszázötvenezer hazai felsőoktatási intézmény tanára és diákja juthat hozzá a legkorszerűbb Microsoft-szoftverekhez. Az erről szóló szándéknyilatkozatot ünnepélyes keretek között írta alá Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Jean-Philippe Courtois, a Microsoft Európa, Közel-Kelet és Afrika térségének elnöke.

Ingyen szoftver tanároknak és diákoknak

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Microsoft Magyarország megállapodása értelmében 350 ezer felsőoktatási intézményben tanító tanár, illetve tanuló diák ingyen juthat a Microsoft kulcsszoftvereihez, így például a Windows és az Office program legújabb változatához - jelentették be a két szervezet képviselői.

5,7 milliárddal több jut idén a felsőoktatásnak

Közel 6 milliárddal kap többet idén a felsőoktatás, modosították a felsőoktatási törvényt, felmondták a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodásokat. Kedden az ELTE lágymányosi épülettömbjében tartott kihelyezett ülést a kormány.

Kiterjesztik a szakképzési hozzájárulást

Az elmúlt tíz évben a munkaerőpiacra belépő fiatalok között kétszeresére nőtt a felsőoktatásban végzettek aránya, ezért a július 1-jén hatályba lépő új törvény a felsőoktatásra is kiterjeszti a szakképzési hozzájárulási rendszert.

Szeptembertől igényelhető a diákhitel

Szeptembertől minden magyar állampolgárságú, felsőoktatásban tanuló diák hitelt vehet fel, amelynek éves maximális értéke 210 ezer forint lehet - közölte a kabinet keddi ülését követő sajtótájékoztatón Pokorni Zoltán oktatási miniszter. A kölcsön havi törlesztőrészletének nagysága nem haladhatja meg a hitelt felvevő későbbi, havi jövedelmének 6 százalékát.