Vége a biokalózkodásnak

A fejlett és fejlődő országok között húzódó érdekellentétek miatt meglehetősen feszült volt a hangulat, ám végül történelmi megállapodás született az élővilág védelmében a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján Japánban. Az elkövetkezendő tíz évben jelentősen kiterjesztik majd a védett óceáni és szárazföldi területek arányát, és megállapodtak a genetikai erőforrások, például gyógynövények hozzáféréséről is.

Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban

Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.

A genomelemzés segíthet a tasmán ördögökön

Ausztrál kutatók bejelentették, hogy elkészültek a tasmán ördög genetikai állományának vázlatos szekvenciájával, ami reményre adhat okot a faj megmentésében folytatott küzdelem kimenetelét illetően. A tasmán ördögből már csak 20 ezer egyed él bolygónkon, így a fajt a kihalás fenyegeti - az egyedek pusztulásának oka egy fertőzéses eredetű ráktípus, amely idővel képtelenné teszi az állatokat a táplálkozásra.

Talán utoljára látták a világ egyik legtitokzatosabb emlősét

Több mint tíz év óta először láttak vietnámi antilopot, amely a világ egyik legritkább és legtitokzatosabb emlőse.

Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében

Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.

Nem meteor miatt haltak ki Észak-Amerika mamutjai

A dinoszauruszokhoz hasonlóan az észak-amerikai nagytestű állatok 13 000 évvel ezelőtti kihalását is sokan szeretnék egy meteorit becsapódással magyarázni. Most az egyik utolsó ütőkártya is kiesett az elmélet támogatóinak kezéből, mivel nem találják azokat a pici gyémántokat, amelyeket a becsapódásnak kellett volna létrehozni.

Dupla meteoritbecsapódás pusztíthatta ki a dinoszauruszokat

Egy új kutatás szerint a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti eltűnését nem egy, hanem legalább két becsapódás okozta. A már jól ismert Chicxulub-kráter után Ukrajnában fedezték fel a második krátert.

A szájon át szülő béka is a körözött kétéltűek listáján

Példátlan kutatást indított a legritkább kétéltűek újrafelfedezésére egy nemzetközi természetvédelmi szervezet. Nézze meg galériánkban a 10 legkeresettebb fajt!

Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás

A tengeri ökoszisztéma központi jelentőségű bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetű klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.

Újabb madárfaj pusztult ki a Földről

A BirdLife International csütörtökön közölte a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség Vörös Listájának 2010. évi frissítését a világ madárfajairól, amelyben bejelentette egy újabb madárfaj, az Alaotra-tavi vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) kipusztulását.

Pinokkióra hasonlító békafajt fedeztek fel Ázsiában - kép

Egy nemzetközi természetvédő szervezet, a Conservation International kutatói tegnap számoltak be azokról az új fajokról, amelyeket még 2008-as új-guineai expedíciójuk során fedeztek fel a Foja-hegységben. A távoli indonéziai erdőben megtalálható egy apró erdei kenguru, egy sárgaszemű gekkó, egy virágdenevér és egy furcsa orrú, Pinnokióra hasonlító békafaj is.

Új térképeket közöltek bolygónk állapotáról

Milyen hatással van ma a bolygóra az emberi tevékenység? Egy új természetvédelmi atlasz első alkalommal mutatja be a természetes élőhelyek jelenlegi állapotáról rendelkezésre álló összes információt.

Mázlisták voltak a korai dínók

Kétszázmillió évvel ezelőtt is nagy fajkihalás sújtotta az élővilágot. A katasztrófa okozója az Atlanti-óceán megszületése volt, amelynek során rengeteg láva ömlött a felszínre. Az emiatt bekövetkező klímaváltozás vesztesei az állatvilágot uraló, ősi krokodilszerű élőlények voltak, amelyek pusztulásával megkezdődhetett a dinoszauruszok felemelkedése.

Tizenkét kilométeres test végzett a dinoszauruszokkal

A vasárnapi egyméteres meteor fényében elképzelni is nehéz, mit láthattak 65 millió éve a dinoszauruszok, amikor egy 12 kilométeres test lépett be a Föld légkörébe. Az egymilliárd hiroshimai atombombának megfelelő robbanás olyan lyukat ütött bolygónk testébe, amelyet mi is biztosan megtaláltunk volna, hiszen körülbelül 100 kilométer átmérőjű volt. Egy kutatócsoport ismét megvizsgálta a 65 millió évvel ezelőtti katasztrófa nyomait.

Sosem látott felvételek egy szumátrai anyatigrisről és kölykeiről

A szumátrai dzsungel mélyén felállított speciális kamerák eddig még sosem látott felvételeket készítettek egy ritka anyatigrisről és kölykeiről. Jelenleg mindössze 400 szumátrai tigris él a vadonban. Életterük csökkenése és az orvvadászat miatt számuk egyre csökken.

Más vadászta le a megafauna óriásemlőseit

Fontos információra derült fény a jégkorszaki óriások kihalásáról, amely alapvetően újraírhatja a megafauna hanyatlásának okáról és következményeiről alkotott ismereteinket. Az óriásemlősök trágyájában élt gombák spórájának vizsgálata ugyanis arra utal, hogy kihalásuk Észak-Amerikában egy évezreddel megelőzte a Clovis-emberek megjelenését, vagyis a mamutokat, masztodonokat, hatalmas lajhárokat a korábbi nézettel ellentétben nem ők vadászták a kihalás szélére. A részletekről a Science-ben nemrég megjelent cikk egyik szerzője nyilatkozott az [origo]-nak.

A fajkihalás új számai

A veszélyeztetett állatok Vörös Listáján jegyzett állat- és növényfajok több mint harmadát fenyegeti a kihalás veszélye, állítja a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete, amely nyilvánosságra hozta legújabb adatait.

Az édesvizek omlanak össze először

A korábban kitűzött célt, hogy 2010-re lelassítjuk a fajkihalás növekvő ütemét, már biztosan nem érjük el, a fajkihalási hullám pedig az egész emberiség élelmiszer- és ivóvízforrásait, üzemanyagkészletét és az élhető klímát egyaránt veszélyezteti - figyelmeztetnek a szakemberek egy kedden Fokvárosban megkezdődött konferencián. Bár csupán bolygónk felszínének kevesebb, mint 1 százalékát borítják, a legújabb adatok szerint az édesvízi ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben, pusztulásuk nyomán pedig emberek milliárdjainak élete kerülhet veszélybe.

Több száz vak fajra bukkantak

Nyolcszázötven eddig ismeretlen, világtalan, halovány lényre bukkantak a föld alatti vizekben, barlangokban és mikroüregekben Ausztrália elhagyatott vidékein. A Földön ma még ismeretlen fajok száma elérheti a 100 milliót. 

Biológiai Google: egymásra kattintó fajok

A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.

A legnagyobb kihalás után gyorsan visszatért a fajok sokfélesége

A tengeri puhatestűekhez tartozó ammoniteszek éppen csak hogy fennmaradtak 252 millió évvel ezelőtt, amikor a fajok 90 százaléka kipusztult, de ezt követően tízszer - vagy akár harmincszor - gyorsabban népesítették be a bolygót, mint azt kutatók korábban gondolták - erre a következtetésre jutott egy francia és svájci tudósokból álló őslénykutató csoport.

Veszélyben a világ legnagyobb denevére Malajziában

Kutatók nemrégiben arra figyelmeztették a malajziai kormányt, hogy ha nem tesz lépéseket a világ legnagyobb denevérének védelmében, a faj hat éven belül kipusztulhat a Maláj-félszigetről.

Továbbra is veszélyben az európai bölény

Európa legnagyobb emlősállatát, az európai bölényt még mindig a kihalás fenyegeti annak ellenére, hogy csaknem kilencven éve munkálkodnak megmentésén. Lengyel kutatók kiderítették, hogy a két, tisztavérű vadon élő csorda egyikének valós állománynagysága a négyszázas csapatlétszám ellenére mindössze huszonöt egyed.

Új jelentés: fajkihalási hullám pusztít Ausztráliában és Óceániában

Jelenleg zajlik a hatodik nagy fajkihalás bolygónkon, ezúttal azonban kétség kívül az emberi tevékenység játssza az egyik főszerepet. A déli félteke nagy részét különösen erősen sújtja a veszteség: Ausztrália, Új-Zéland és a szomszédos csendes-óceáni szigetek a globális fajkihalás forrópontjai lehetnek - figyelmeztet a térség ökológiai helyzetét bemutató első átfogó tanulmány.

Nem az üstökösmagok felelősek a nagy kihalásokért

A korábban becsültnél sokkal kevesebb üstökösmag csapódhatott a Földbe egy új modell alapján. A Jupiter és a Szaturnusz részben el is térítette a veszélyes kométákat, de azok eleve kevesebben lehettek, mint eddig feltételezték. Ennek megfelelően nem biztos, hogy a nagy kihalásokért üstökösmagok becsapódásai felelnek.

Elbuktuk a fajkihalás elleni harcot

Most már bizonyosnak tűnik, hogy 2010-re nem leszünk képesek csökkenteni a fajkihalás mértékét úgy, ahogy azt egy ENSZ-egyezményben a résztvevő országok 1992-ben vállalták - állapította meg a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete. A téma szakemberei jóideje egyetértenek abban, hogy a jelenlegi a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében.

Az ember keze is benne volt az óriáskenguruk kihalásában

Az óriáskenguruk maradványainak tanulmányozása alátámasztani látszik, hogy az ember felelős az úgynevezett megafauna 46 ezer évvel ezelőtti kihalásáért.

Magyarországnyi területet terített be egy óriási vulkánkitörés a múltban

A legújabb eredmények szerint egy korábban alig ismert, a mai Kína területén bekövetkezett óriási vulkánkitörés vezethetett 260 millió évvel ezelőtt bolygónkon az élőlények globális és tömeges kihalásához. A közvetlen összefüggés kimutatását az tette lehetővé, hogy a kitörés sekélytengeri környezetben következett be.

Legalább 130 új békafajt fedeztek fel Madagaszkár szigetén

Madagaszkár szigetén legalább százharminccal, de akár kétszázzal több békafaj él, mint amennyit eddig ismert a tudomány. Az új fajok felfedezése nyomán úgy tűnik, hogy a biodiverzitás szempontjából világviszonylatban kiemelkedő sziget kétéltűállományát eddig jócskán alulértékelték.

Elveszett világ - maradt egy kevés dinoszaurusz a nagy kihalás után

Életben maradt egy kevés dinoszaurusz a kréta végi, 65 millió éve bekövetkezett nagy fajkihalás után - állatják amerikai paleontológusok egy friss tanulmányban.

Hatalmasak és sörénytelenek voltak a jégkorszak oroszlánjai

A 13 ezer évvel ezelőtt Európában és Észak-Amerikában élt nagymacskák inkább az oroszlánokkal, mint a jaguárokkal vagy tigrisekkel voltak rokonságban. Termetük negyedével volt nagyobb a maiakénál, sörényük valószínűleg nem nőtt - derült ki nemrégiben az Oxfordi Egyetem laboratóriumában végzett DNS-vizsgálatokból.

Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása

Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.

Fajképződés szünet nélkül - az élővilág sokszínűségének kialakulása

150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van. Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (az élőlények olyan csoportja, amelynek tagjai képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogy hogyan foglalkozhatunk a fajképződésssel, ...

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Dögevők tragédiája - tíz éven belül kipusztulhat a keselyű Indiából

Európából nézve úgy érzékelhetjük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése nem különösebben látványos folyamat - a fajok legnagyobb része csendesen, észrevétlenül tűnik el a természetből, vagy "vándorol át" végül a gyűjteményekbe, a múzeumok polcaira. Valóban kézzelfogható, több millió emberre nézve veszélyes változást hoz azonban néhány keselyűfaj pusztulása Délkelet-Ázsiában.

Nem tudjuk megállítani a fajkihalást

Az 1992-ben tett vállalásnak megfelelően két évünk van hátra, hogy megállítsuk bolygónk élővilágának rohamos pusztulását, ám már most szinte biztosra mondhatjuk, hogy a célt nem érjük el - állítja a WWF bolygónk élővilágának állapotáról beszámoló, most megjelent átfogó jelentése. Napjainkban zajlik a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében: az elmúlt 35 év során a gerinces fajok átlagosan több mint negyede tűnt el, évente a fajok 1 százaléka pusztul ki.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Kagylóinvázió a Dunán

Egy új, Délkelet-Ázsiában őshonos kagylófaj jelent meg nemrég a Dunában, majd pár év leforgása alatt rohamosan elterjedt, tovább gyarapítva ezzel a Magyarországon fellelhető invazív élőlények listáját. Sok más téma mellett erről is volt szó azon a konferencián, amelyet a közelmúltban rendeztek a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, a makroszkopikus gerinctelenekkel foglalkozó szakemberek találkozóján.

Ősgerincesek kincsesbarlangjai Ausztráliában

Egy bámulatos csonttemető újabb adatot nyújt egy rejtélyes fajkihalás megértéséhez, de végső megoldást ettől sem remélhetünk.

Űrrobbanás okozta fajkihalás

A NASA és a Kansas Egyetem kutatói szerint a földtörténet egyik nagy fajkihalásának hátterében egy ún. gammakitörés állhat.

Új színben a legnagyobb fajkihalás

Egy újabb elképzelés szerint a gyakori vulkánkitörések, a felmelegedés, majd az ezt követő oxigénhiány az óceánban olyan baktériumok elszaporodásához vezetett, amelyek mérgező hidrogén-szulfidot termelnek, és végül ez okozhatta a perm végi tömeges kihalást.

Új eredmény a földtörténet legnagyobb fajkihalásáról

Az elmúlt három évben közzétett eredmények zöme azt a feltételezést támasztotta alá, hogy a földtörténet legnagyobb, perm végi fajkihalását egy kisbolygó becsapódása okozta - hasonlóan a kréta végi kihaláshoz. A Washingtoni Egyetem kutatócsoportjának új eredményei most megkérdőjelezik ezt az elképzelést.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Megtalálták a földtörténet legnagyobb gyilkosát

Amerikai kutatók bejelentették annak a nemrég azonosított becsapódási kráternek a helyzetét, amely a földtörténet legnagyobb fajkihalásával hozható összefüggésbe.

Gigászi lávaömlések okozhatták a legnagyobb fajkihalást

Elképzelhető, hogy a másfél kilométer vastagságban szétterült lávafeltörések okozták 250 millió évvel ezelőtt a Földön akkor élt csaknem összes élőlény kipusztulását.

Gigászi lávaömlések okozhatták a legnagyobb fajkihalást

250 millió éve is üstökösbecsapódás okozta a nagy fajkihalást

A Földön kívüli eredetű nemesgázokkal töltött fullerének vizsgálata szerint a földtörténet legnagyobb kihalása, amely a perm végén következett be, a kréta végi kihaláshoz hasonlóan egy aszteroida vagy üstökös becsapódásával hozható összefüggésbe. 250 millió évvel ezelőtt a tengeri fajok 90%-a, a szárazföldi gerincesek 70%-a halt ki nagyon rövid idő alatt.

Húszpercenként kihal egy faj

Az egyik legnagyobb fajkihalási időszakban élünk - állítja dr. Donald A. Levin, a University of Texas (Austin) botanikaprofesszora.

Vulkanizmus és fajkihalások

Sok kutató feltételez szoros összefüggést az élővilágban bekövetkezett tömeges kihalások és a vulkáni tevékenység között.