Igazi szenzáció érkezett a Nyíregyházi Állatkertbe

Az 1,2 tonna súlyú, hároméves, Naomi névre keresztelt rinocérosz a hollandiai Arnhem állatkertjében született és az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében helyezték a nyírségi megyeszékhelyre.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Huszonhat ausztrál lepkefajt fenyeget a kihalás veszélye

A kihalás veszélye fenyeget huszonhat ausztrál lepkefajt, amelyek nagyjából 20 éven belül teljesen eltűnhetnek - állapították meg rovartani szakemberek.

Csaknem száznegyven faj kapott új vagy fokozottabb védelmet

Összesen 139 fajt helyeztek újonnan védelem alá vagy szavaztak meg számára fokozottabb védelmet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben megrendezett tanácskozás résztvevői.

Akkora károkat okoztunk, hogy 50 millió év kell a kiheveréséhez

Új-Zélandra érkezése óta az ember olyan mértékben megtizedelte a madárvilágot, hogy regenerálódásához mintegy 50 millió évre lenne szükség.

Drasztikusan csökkent az erdei elefántok száma

A vadorzás miatt mintegy kétharmadával csökkent az erdei elefántok (Loxodonta cyclotis) száma 2008 óta a közép-afrikai Kongó-medencében a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint.

Megkongatták a vészharangokat Londonban

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság az egyik fő felelőse a fajkihalás, a környezetszennyezés, az állatkínzás, erdőirtás, és klímaváltozás vezető okainak. Továbbá jelentősen hozzájárul az antibiotikumok hatékonyságának csökkenéséhez is. Az egyre aggasztóbb helyzetről kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak Londonban, október 5-én, és 6-án.

Nagy számban tűnnek el a poszméhek

Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás, mivel hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és Észak-Amerikában egyaránt - állapította meg egy európai, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport.

Már a grizzly is fenyegeti a jegesmedvét

Az Északi-sarkvidék egyre gyorsabban olvadó jégmezői a szárazföldre kényszerítik a jegesmedvéket, amelyek így kénytelenek bogyókat, madarakat és tojásokat falatozni. Ezeknek a csemegéknek a tápanyagtartalma azonban csekély a nagy testű ragadozó emlős számára, nem képesek pótolni a tápláló fókaprédát. Ha ez nem lenne elég, még a grizzlymedvékkel is hadakozni kell.

Elpusztult a világ északi szélesszájú orrszarvúállományának egyhatoda

Elpusztult egy a világban még fellelhetó hat északi szélesszájú orrszarvú közül. A maradék öt orrszarvú között már csak egy hím maradt. A megmentésükön dolgozók a mesterséges megtermékenyítésben bíznak.

A kihalás fenyegeti a focivébé kabalaállatát

A brazíliai háromöves tatut most világszerte meg fogják ismerni azok is, akik nem érdeklődnek a páncélos vendégízületesek iránt, mert ez az állat focivilágbajnokság kabalafigurája. A különleges élőlényt vadon élő állományai eltűnhetnek a Nemzetközi Természetvédelmi Unió frissített vörös listája szerint.

Pusztulás fenyegeti Szilszakállékat

A bálnák, elefántok és tigrisek sorsára jutnak a több száz éves faóriások, sorra tűnnek el az európai erdőkből és a szavannákról egyaránt. Megőrzésükhöz évszázadokra kiterjedő természetvédelmi programokra lenne szükség.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Kulturális örökség lesz Magányos George

Kulturális örökségének részévé nyilvánítja a júniusban elpusztult Magányos George-ot, a Galápagos-szigeteki óriásteknőst Ecuador.

Elpusztult a Föld legritkább állata

Elpusztult a Magányos George-nak nevezett óriásteknős, amely alfajának, a pinta-szigeti teknősöknek egyetlen példánya lehetett.

Egy generáció alatt kipusztulhat a szumátrai elefánt

Már csak harminc éve lehet az ázsiai elefánt egyik alfajának a mértéktelen fakitermelés miatt.

Világméretű békakórtól tartanak Magyarországon is

Több lenne Magyarországon a szúnyog, és kevesebb a gólya, ha hazai békafajok is pusztulnának a világszerte kétéltűek kihalását okozó gombás betegségtől. A kutatók a sötétben tapogatóznak, a magyar szakértő szerint csak a fertőzött állatok egyenkénti gyógyszeres fürdetése segíthet.

Könnyebb lehet a pandák nélkül

Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idő kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törődni.

Fokozatosan hátráltak a mamutok az ember térhódítása elől

Ugyan a klímaváltozás befolyásolta a leginkább a pleisztocén megafaunát az elmúlt ötvenezer évben, mégis minden faj eltérő módon reagált a klímaváltozásra, az elérhető élőhelyek nagyságára és az emberi beavatkozásra. Míg a rénszarvasok mindent túléltek, addig a hatalmas gyapjas mamutok kihalásának okai még most sem pontosan ismertek.

Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt

Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.

A szex közbeni harapdálás lehet a tasmán ördögök veszte

Tizedére csökkent a legnagyobb erszényes ragadozó populációjának mérete egy harapdálással terjedő, fertőző rákbetegség miatt. Bár egyes külföldi kutatók nem tartják elképzelhetetlennek, hogy hasonló kór az emberek körében is megjelenhet, a hazai szakértő szerint nem kell ettől tartani.

Rejtett kamerákkal figyelték meg az emlősök kihalását

Több mint száz trópusi emlősfajt figyeltek meg kameracsapdák segítségével a világ legnagyobb ilyen jellegű vizsgálatában. Az élőhelyek csökkenése és feldarabolódása a rovarevőket veszélyezteti leginkább, míg a növényevők kevésbé érzékenyek, állapította meg a nemzetközi kutatócsoport.

Egy új lelet alapján jól érezték magukat a dínók a becsapódásig

Felfedezték az eddig ismert legkésőbbi dinoszauruszt, amely a 65 millió évvel ezelőtti katasztrofális aszteroida-becsapódás előtt élhetett. A paleontológusok máris nagyon sokat vitáznak a lelet jelentőségéről.

Katasztrofális az óceánok helyzete

A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság előzetes közlése szerint az óceánokban a történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltőn belül.

Csimpánzok miatt halhat ki egy majom

Egy új tanulmány szerint nemcsak az emberek, hanem a legközelebbi rokonaink, a csimpánzok is képesek kipusztulásig vadászni egy állatot. Ez történik most egy kolobuszmajommal egy ugandai nemzeti parkban.

Tömeges fajkihalás szélére sodródott a földi élővilág

A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.

Ha nem jut gyorsan nőstényhez, kihal a világ legritkább állata

Tízezer dollár üti annak a markát, aki párt talál Magányos George-nak, a világ legritkább élőlényének. A galápagosi óriásteknős alfajának egyik utolsó példánya, s pusztulása a Pinta-szigeti teknősök kihalását jelentené.

Megfulladt a legtöbb élőlény 250 millió évvel ezelőtt

Az erőteljes vulkáni tevékenység, az elégő kőszén és a gyors ütemben felszabaduló üvegházgázok fojtották meg a földi élővilág jelentős részét 250 millió évvel ezelőtt.

Vége a biokalózkodásnak

A fejlett és fejlődő országok között húzódó érdekellentétek miatt meglehetősen feszült volt a hangulat, ám végül történelmi megállapodás született az élővilág védelmében a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján Japánban. Az elkövetkezendő tíz évben jelentősen kiterjesztik majd a védett óceáni és szárazföldi területek arányát, és megállapodtak a genetikai erőforrások, például gyógynövények hozzáféréséről is.

Felmérték a növények helyzetét a most zajló nagy fajkihalásban

Első alkalommal készült pontos becslés arra, hogy mely növényeket fenyegeti a kihalás veszélye. Bolygónk 380 000 ismert növényfaja közül a nyitvatermők a legveszélyeztetettebbek. A növényeket elsősorban természetes élőhelyeik megszűnése fenyegeti, a leggyorsabb ütemben még mindig a trópusi esőerdők tűnnek el.

Talán utoljára látták a világ egyik legtitokzatosabb emlősét

Több mint tíz év óta először láttak vietnámi antilopot, amely a világ egyik legritkább és legtitokzatosabb emlőse.

A genomelemzés segíthet a tasmán ördögökön

Ausztrál kutatók bejelentették, hogy elkészültek a tasmán ördög genetikai állományának vázlatos szekvenciájával, ami reményre adhat okot a faj megmentésében folytatott küzdelem kimenetelét illetően. A tasmán ördögből már csak 20 ezer egyed él bolygónkon, így a fajt a kihalás fenyegeti - az egyedek pusztulásának oka egy fertőzéses eredetű ráktípus, amely idővel képtelenné teszi az állatokat a táplálkozásra.

Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében

Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végső soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megőrzésére tett kemény erőfeszítések azonban egyelőre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezető kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínűségének csökkenését. A fő céljuk az, hogy meggyőzzék a kormányzatokat a sokféleség megőrzésének gyakorlati hasznáról.

Nem meteor miatt haltak ki Észak-Amerika mamutjai

A dinoszauruszokhoz hasonlóan az észak-amerikai nagytestű állatok 13 000 évvel ezelőtti kihalását is sokan szeretnék egy meteorit becsapódással magyarázni. Most az egyik utolsó ütőkártya is kiesett az elmélet támogatóinak kezéből, mivel nem találják azokat a pici gyémántokat, amelyeket a becsapódásnak kellett volna létrehozni.

Dupla meteoritbecsapódás pusztíthatta ki a dinoszauruszokat

Egy új kutatás szerint a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti eltűnését nem egy, hanem legalább két becsapódás okozta. A már jól ismert Chicxulub-kráter után Ukrajnában fedezték fel a második krátert.

A szájon át szülő béka is a körözött kétéltűek listáján

Példátlan kutatást indított a legritkább kétéltűek újrafelfedezésére egy nemzetközi természetvédelmi szervezet. Nézze meg galériánkban a 10 legkeresettebb fajt!

Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás

A tengeri ökoszisztéma központi jelentőségű bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetű klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzői azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvő koncentrációja évmilliók óta nem létező körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvető és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.

Újabb madárfaj pusztult ki a Földről

A BirdLife International csütörtökön közölte a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség Vörös Listájának 2010. évi frissítését a világ madárfajairól, amelyben bejelentette egy újabb madárfaj, az Alaotra-tavi vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) kipusztulását.

Pinokkióra hasonlító békafajt fedeztek fel Ázsiában - kép

Egy nemzetközi természetvédő szervezet, a Conservation International kutatói tegnap számoltak be azokról az új fajokról, amelyeket még 2008-as új-guineai expedíciójuk során fedeztek fel a Foja-hegységben. A távoli indonéziai erdőben megtalálható egy apró erdei kenguru, egy sárgaszemű gekkó, egy virágdenevér és egy furcsa orrú, Pinnokióra hasonlító békafaj is.

Új térképeket közöltek bolygónk állapotáról

Milyen hatással van ma a bolygóra az emberi tevékenység? Egy új természetvédelmi atlasz első alkalommal mutatja be a természetes élőhelyek jelenlegi állapotáról rendelkezésre álló összes információt.

Mázlisták voltak a korai dínók

Kétszázmillió évvel ezelőtt is nagy fajkihalás sújtotta az élővilágot. A katasztrófa okozója az Atlanti-óceán megszületése volt, amelynek során rengeteg láva ömlött a felszínre. Az emiatt bekövetkező klímaváltozás vesztesei az állatvilágot uraló, ősi krokodilszerű élőlények voltak, amelyek pusztulásával megkezdődhetett a dinoszauruszok felemelkedése.

Tizenkét kilométeres test végzett a dinoszauruszokkal

A vasárnapi egyméteres meteor fényében elképzelni is nehéz, mit láthattak 65 millió éve a dinoszauruszok, amikor egy 12 kilométeres test lépett be a Föld légkörébe. Az egymilliárd hiroshimai atombombának megfelelő robbanás olyan lyukat ütött bolygónk testébe, amelyet mi is biztosan megtaláltunk volna, hiszen körülbelül 100 kilométer átmérőjű volt. Egy kutatócsoport ismét megvizsgálta a 65 millió évvel ezelőtti katasztrófa nyomait.

Sosem látott felvételek egy szumátrai anyatigrisről és kölykeiről

A szumátrai dzsungel mélyén felállított speciális kamerák eddig még sosem látott felvételeket készítettek egy ritka anyatigrisről és kölykeiről. Jelenleg mindössze 400 szumátrai tigris él a vadonban. Életterük csökkenése és az orvvadászat miatt számuk egyre csökken.

Más vadászta le a megafauna óriásemlőseit

Fontos információra derült fény a jégkorszaki óriások kihalásáról, amely alapvetően újraírhatja a megafauna hanyatlásának okáról és következményeiről alkotott ismereteinket. Az óriásemlősök trágyájában élt gombák spórájának vizsgálata ugyanis arra utal, hogy kihalásuk Észak-Amerikában egy évezreddel megelőzte a Clovis-emberek megjelenését, vagyis a mamutokat, masztodonokat, hatalmas lajhárokat a korábbi nézettel ellentétben nem ők vadászták a kihalás szélére. A részletekről a Science-ben nemrég megjelent cikk egyik szerzője nyilatkozott az [origo]-nak.

A fajkihalás új számai

A veszélyeztetett állatok Vörös Listáján jegyzett állat- és növényfajok több mint harmadát fenyegeti a kihalás veszélye, állítja a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete, amely nyilvánosságra hozta legújabb adatait.

Az édesvizek omlanak össze először

A korábban kitűzött célt, hogy 2010-re lelassítjuk a fajkihalás növekvő ütemét, már biztosan nem érjük el, a fajkihalási hullám pedig az egész emberiség élelmiszer- és ivóvízforrásait, üzemanyagkészletét és az élhető klímát egyaránt veszélyezteti - figyelmeztetnek a szakemberek egy kedden Fokvárosban megkezdődött konferencián. Bár csupán bolygónk felszínének kevesebb, mint 1 százalékát borítják, a legújabb adatok szerint az édesvízi ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben, pusztulásuk nyomán pedig emberek milliárdjainak élete kerülhet veszélybe.

Több száz vak fajra bukkantak

Nyolcszázötven eddig ismeretlen, világtalan, halovány lényre bukkantak a föld alatti vizekben, barlangokban és mikroüregekben Ausztrália elhagyatott vidékein. A Földön ma még ismeretlen fajok száma elérheti a 100 milliót. 

Biológiai Google: egymásra kattintó fajok

A legnépszerűbb keresőprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenő oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erőfeszítéseket, amelyekből az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.

A legnagyobb kihalás után gyorsan visszatért a fajok sokfélesége

A tengeri puhatestűekhez tartozó ammoniteszek éppen csak hogy fennmaradtak 252 millió évvel ezelőtt, amikor a fajok 90 százaléka kipusztult, de ezt követően tízszer - vagy akár harmincszor - gyorsabban népesítették be a bolygót, mint azt kutatók korábban gondolták - erre a következtetésre jutott egy francia és svájci tudósokból álló őslénykutató csoport.

Veszélyben a világ legnagyobb denevére Malajziában

Kutatók nemrégiben arra figyelmeztették a malajziai kormányt, hogy ha nem tesz lépéseket a világ legnagyobb denevérének védelmében, a faj hat éven belül kipusztulhat a Maláj-félszigetről.

Továbbra is veszélyben az európai bölény

Európa legnagyobb emlősállatát, az európai bölényt még mindig a kihalás fenyegeti annak ellenére, hogy csaknem kilencven éve munkálkodnak megmentésén. Lengyel kutatók kiderítették, hogy a két, tisztavérű vadon élő csorda egyikének valós állománynagysága a négyszázas csapatlétszám ellenére mindössze huszonöt egyed.

Új jelentés: fajkihalási hullám pusztít Ausztráliában és Óceániában

Jelenleg zajlik a hatodik nagy fajkihalás bolygónkon, ezúttal azonban kétség kívül az emberi tevékenység játssza az egyik főszerepet. A déli félteke nagy részét különösen erősen sújtja a veszteség: Ausztrália, Új-Zéland és a szomszédos csendes-óceáni szigetek a globális fajkihalás forrópontjai lehetnek - figyelmeztet a térség ökológiai helyzetét bemutató első átfogó tanulmány.

Nem az üstökösmagok felelősek a nagy kihalásokért

A korábban becsültnél sokkal kevesebb üstökösmag csapódhatott a Földbe egy új modell alapján. A Jupiter és a Szaturnusz részben el is térítette a veszélyes kométákat, de azok eleve kevesebben lehettek, mint eddig feltételezték. Ennek megfelelően nem biztos, hogy a nagy kihalásokért üstökösmagok becsapódásai felelnek.

Elbuktuk a fajkihalás elleni harcot

Most már bizonyosnak tűnik, hogy 2010-re nem leszünk képesek csökkenteni a fajkihalás mértékét úgy, ahogy azt egy ENSZ-egyezményben a résztvevő országok 1992-ben vállalták - állapította meg a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete. A téma szakemberei jóideje egyetértenek abban, hogy a jelenlegi a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében.

Az ember keze is benne volt az óriáskenguruk kihalásában

Az óriáskenguruk maradványainak tanulmányozása alátámasztani látszik, hogy az ember felelős az úgynevezett megafauna 46 ezer évvel ezelőtti kihalásáért.

Magyarországnyi területet terített be egy óriási vulkánkitörés a múltban

A legújabb eredmények szerint egy korábban alig ismert, a mai Kína területén bekövetkezett óriási vulkánkitörés vezethetett 260 millió évvel ezelőtt bolygónkon az élőlények globális és tömeges kihalásához. A közvetlen összefüggés kimutatását az tette lehetővé, hogy a kitörés sekélytengeri környezetben következett be.

Legalább 130 új békafajt fedeztek fel Madagaszkár szigetén

Madagaszkár szigetén legalább százharminccal, de akár kétszázzal több békafaj él, mint amennyit eddig ismert a tudomány. Az új fajok felfedezése nyomán úgy tűnik, hogy a biodiverzitás szempontjából világviszonylatban kiemelkedő sziget kétéltűállományát eddig jócskán alulértékelték.

Elveszett világ - maradt egy kevés dinoszaurusz a nagy kihalás után

Életben maradt egy kevés dinoszaurusz a kréta végi, 65 millió éve bekövetkezett nagy fajkihalás után - állatják amerikai paleontológusok egy friss tanulmányban.

Hatalmasak és sörénytelenek voltak a jégkorszak oroszlánjai

A 13 ezer évvel ezelőtt Európában és Észak-Amerikában élt nagymacskák inkább az oroszlánokkal, mint a jaguárokkal vagy tigrisekkel voltak rokonságban. Termetük negyedével volt nagyobb a maiakénál, sörényük valószínűleg nem nőtt - derült ki nemrégiben az Oxfordi Egyetem laboratóriumában végzett DNS-vizsgálatokból.

Csontoshalak - megismétlődhet a földtörténet egyik nagy fajkihalása

Megismétlődhet a földtörténet egyik tömeges kihalása. A nagy méret és a gyors harapás volt a csontoshalak végzete 65 millió évvel ezelőtt, és ma is ugyanezek a haltípusok a leginkább veszélyeztetettek - mutattak rá amerikai kutatók.

Fajképződés szünet nélkül - az élővilág sokszínűségének kialakulása

150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van. Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (az élőlények olyan csoportja, amelynek tagjai képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogy hogyan foglalkozhatunk a fajképződésssel, ...

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Dögevők tragédiája - tíz éven belül kipusztulhat a keselyű Indiából

Európából nézve úgy érzékelhetjük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése nem különösebben látványos folyamat - a fajok legnagyobb része csendesen, észrevétlenül tűnik el a természetből, vagy "vándorol át" végül a gyűjteményekbe, a múzeumok polcaira. Valóban kézzelfogható, több millió emberre nézve veszélyes változást hoz azonban néhány keselyűfaj pusztulása Délkelet-Ázsiában.

Nem tudjuk megállítani a fajkihalást

Az 1992-ben tett vállalásnak megfelelően két évünk van hátra, hogy megállítsuk bolygónk élővilágának rohamos pusztulását, ám már most szinte biztosra mondhatjuk, hogy a célt nem érjük el - állítja a WWF bolygónk élővilágának állapotáról beszámoló, most megjelent átfogó jelentése. Napjainkban zajlik a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében: az elmúlt 35 év során a gerinces fajok átlagosan több mint negyede tűnt el, évente a fajok 1 százaléka pusztul ki.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Kagylóinvázió a Dunán

Egy új, Délkelet-Ázsiában őshonos kagylófaj jelent meg nemrég a Dunában, majd pár év leforgása alatt rohamosan elterjedt, tovább gyarapítva ezzel a Magyarországon fellelhető invazív élőlények listáját. Sok más téma mellett erről is volt szó azon a konferencián, amelyet a közelmúltban rendeztek a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, a makroszkopikus gerinctelenekkel foglalkozó szakemberek találkozóján.

Ősgerincesek kincsesbarlangjai Ausztráliában

Egy bámulatos csonttemető újabb adatot nyújt egy rejtélyes fajkihalás megértéséhez, de végső megoldást ettől sem remélhetünk.

Űrrobbanás okozta fajkihalás

A NASA és a Kansas Egyetem kutatói szerint a földtörténet egyik nagy fajkihalásának hátterében egy ún. gammakitörés állhat.

Új színben a legnagyobb fajkihalás

Egy újabb elképzelés szerint a gyakori vulkánkitörések, a felmelegedés, majd az ezt követő oxigénhiány az óceánban olyan baktériumok elszaporodásához vezetett, amelyek mérgező hidrogén-szulfidot termelnek, és végül ez okozhatta a perm végi tömeges kihalást.

Új eredmény a földtörténet legnagyobb fajkihalásáról

Az elmúlt három évben közzétett eredmények zöme azt a feltételezést támasztotta alá, hogy a földtörténet legnagyobb, perm végi fajkihalását egy kisbolygó becsapódása okozta - hasonlóan a kréta végi kihaláshoz. A Washingtoni Egyetem kutatócsoportjának új eredményei most megkérdőjelezik ezt az elképzelést.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Megtalálták a földtörténet legnagyobb gyilkosát

Amerikai kutatók bejelentették annak a nemrég azonosított becsapódási kráternek a helyzetét, amely a földtörténet legnagyobb fajkihalásával hozható összefüggésbe.

Gigászi lávaömlések okozhatták a legnagyobb fajkihalást

Elképzelhető, hogy a másfél kilométer vastagságban szétterült lávafeltörések okozták 250 millió évvel ezelőtt a Földön akkor élt csaknem összes élőlény kipusztulását.

250 millió éve is üstökösbecsapódás okozta a nagy fajkihalást

A Földön kívüli eredetű nemesgázokkal töltött fullerének vizsgálata szerint a földtörténet legnagyobb kihalása, amely a perm végén következett be, a kréta végi kihaláshoz hasonlóan egy aszteroida vagy üstökös becsapódásával hozható összefüggésbe. 250 millió évvel ezelőtt a tengeri fajok 90%-a, a szárazföldi gerincesek 70%-a halt ki nagyon rövid idő alatt.

Gigászi lávaömlések okozhatták a legnagyobb fajkihalást

Húszpercenként kihal egy faj

Az egyik legnagyobb fajkihalási időszakban élünk - állítja dr. Donald A. Levin, a University of Texas (Austin) botanikaprofesszora.

Vulkanizmus és fajkihalások

Sok kutató feltételez szoros összefüggést az élővilágban bekövetkezett tömeges kihalások és a vulkáni tevékenység között.