A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Fotók a Szegedi Vadaspark új jövevényéről

Törpevíziló-lány érkezett a Szegedi Vadasparkba. A másfél éves Tigi augusztus 13-án délben tette meg első lépéseit a szabadban a számára épült kifutóban. Tigi mellé jövőre egy hím állat is érkezik, s ezzel megindulhat a ritka faj szaporítása Szegeden. 

Visszatért egy ritka faj Angliába

Váratlanul csaknem megkétszereződött egy különösen veszélyeztetett madárfaj, az erdei pacsirták száma az elmúlt tíz évben Angliában, a biológusok azonban arra intenek, hogy a populáció felvirágzása könnyen rövid életű lehet.

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Az ember modernkori evolúciójának motorja

Az emberi evolúció az utolsó 40 000 évben leállt, az ember ugyanakkor átruházta evolúcióját a tárgyakra, amelyek használatával képességei hihetetlen mértékben megnőttek, és olyan tulajdonságokra tett szert, amelyek eléréséhez biológiai úton évezredekre lett volna szükség. Az átruházott evolúció segítségével kivédhetők a szelekció pusztító, ugyanakkor a faj minőségét megőrző, sőt javító hatásai, de elő is mozdítja a degeneráció tömegméretű kialakulását.

Fehér delfint láttak Hongkongnál

Egy keleti púpos delfint (Sousa chinensis) kaptak lencsevégre Hongkong partjainál. A helyi delfinfigyelő szervezet, a Hong Kong Dolphinwatch beszámolói szerint a városhoz közeli vizek annyira szennyezettek, hogy az amúgy is ritka és kevéssé ismert faj rövid időn belül teljesen eltűnhet erről a területről.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Hogyan látjuk magunkat a jövőben?

Jövőbe látni ugyan nem tudunk, de a jövőben látni magunkat mindannyiunk képessége - olyan emberi vonás, amelyben lehet, hogy egyetlen másik fajjal sem osztozunk. Amerikai kutatók először vizsgálták képzeletünk e rendkívüli teljesítményét az agykutatás legkorszerűbb módszereivel.

Repülőkutya-kölykök a budapesti Pálmaházban

Az elmúlt hetek során három kölyökkel gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházában élő repülőkutya-kolónia. A kert szakemberei kíváncsian várják, hogyan alakul a kicsik fejlődése, mivel az állatkertben látható délkelet-ázsiai fajnál az egyedfejlődés különféle szakaszainak időtartamát eddig nem dokumentálták kellő alapossággal.

Partra szállt a szalamandra-robot

Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Műszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az első gerinces a szárazföldre. A kétéltű szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az első négylábúakhoz.

Már láthatók a karmosmajom-kölykök az Állatkertben

A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, ezért az állatkertek tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.

Odúépítés agyrázkódás nélkül

Bár az idei tél enyhén indult, az esetleges fagyok még nagy erőpróba elé állíthatják a nálunk telelő madarakat. Az etetésen kívül odúépítéssel is segíthetjük tollas vendégeinket. Az odúlakó, természetes vagy mesterséges odúkban "fészkelő" közismert vagy ritka hazai fajok - madarak, emlősök, ízeltlábúak - életét, szokásait, velük kapcsolatos információkat tartalmazó oldalt indított a Magyar Madártani Egyesület, ahol az odúkészítés legapróbb részletei is kiderülnek.

Óriáspanda-szaporulat Kínában

Termékeny volt a 2006-os év a kínai Csengtui óriáspanda-tenyésztési központban: 30 életképes bocs látta meg a napvilágot, ami egyértelmű siker a faj mesterséges megtermékenyítéssel történő szaporításában.

Három Földre lehet szükségünk 2050-re

Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

Új emlősfajt fedeztek fel az Andokban

Új állatfajra bukkantak kutatók a perui Andok keleti lejtőin. Hasonló, nagy testű rágcsálót már nem egy inka sírban találtak, ám a kutatók a fajról eddig azt hitték, hogy rég kihalt.

A mezei veréb az év madara 2007-ben

A mezei verebet választotta az év madarának 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület. A faj állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például Nagy-Britanniában az eredeti létszám 3%-ára csökkent.

Hang alapján képet alkotnak a kutyák

Gazdájuk hangját hallva a kutyák már látják is maguk előtt annak képét - állítják japán kutatók kísérleteik alapján. Ez első olyan eredmény, amely szerint az emberen kívül más faj is rendelkezik ezzel a képességgel.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Villogj, ha jön a túzok!

Talán nem gondolnánk, de hazánk kiemelt természeti értékére, a túzokra a halálos csapás a levegőben leselkedik, ott, ahol a legkevésbé várná. A faj védelmére példaértékű összefogás valósult meg: a Tiszántúli Áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve túzokriasztó szerkezetekkel látja el a légvezetékeket azokon a szakaszokon, ahol a tapasztalatok szerint a legtöbb túzokbaleset történik.

Tetten ért evolúció

A környezethez való rendkívül gyors alkalmazkodásnak lehetettek szemtanúi azok az ornitológusok, akik az elmúlt évtizedben a galápagosi Darwin-pintyek két faja közti vetélkedést követték figyelemmel. A táplálékforrás megfogyatkozásával lépéselőnyhöz jutott az a faj, amelyet korábban inkább hátrányosan érintett egyik adottsága, a kisebb csőr.

Az óriáspandák visszatérnek

Egy újfajta eljárással, az állatok ürülékéből vett minták alapján készült felmérés örömteli eredménnyel zárult: az óriáspandák száma 1998 óta megduplázódott egyik legfontosabb természetes élőhelyükön, a nyugat-kínai Wanglang Rezervátumban, s ezzel megnőtt a remény a kihalás szélén álló faj fennmaradására.

A globális felmelegedés felgyorsítja az evolúciót

A tudósok szerint a jövőben azok a fajok lesznek előnyben, melyek rugalmasan képesek alkalmazkodni a felmelegedéshez. 

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Szadomazo kezdőknek (18+)

Sokak számára riasztóan hangzik minden, ami szado vagy mazo, de a szex ezen fajátja talán közelebb áll hozzád, mint hinnéd.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Szétszéledtek az állatkerti Nagyszikla vadjai

Aki a Fővárosi Állatkertbe látogat, hiába keresi a Nagyszikla oldalában a kecskéket, páviánokat, barlangjainak árnyékában sem hűsölnek a medvék. A több ragadozófajnak is otthont adó sziklát ugyanis felújítják. Egyes fajok a kert egyéb állataihoz bekvártélyozva vészelik át a "lakásfelújítást", másokat vidéki állatkertek fogadtak be.

Íme, a nyolcas

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Hatalmas fajfelfedezés a pápuai vadonban

Több tucat eddig ismeretlen állat- és növényfaj él az indonéziai esőerdőnek azon a részén, ahol 2005 decemberében elsőként járt ember, s ami felfedezői szerint nem más, mint maga az érintetlen földi édenkert.

Luxus és babona fenyegeti a ritka fajokat

Kaviár, cápauszonyleves, bálnahús. Tigrispénisz, korall ékszer, krokodilbőr cipő. Mind-mind olyan csemege, gyógyhatásúnak vélt szer vagy luxustárgy, amelyért komoly pénzeket hajlandók fizetni az emberek a világ bármely részén. A luxusfogyasztás miatt azonban fajok százai kerülnek végveszélybe, legutóbb például a kaviárkereskedelmet kellett betiltani, mivel az egyik kaviárt adó tokhalféle egyedszáma drasztikusan lecsökkent. Olvassa el összeállításunkat a luxusfogyasztás miatt kihalás felé sodródó állatfajokról!

Titokzatos ragadozót láttak Borneón

Egy új, eddig még ismeretlen ragadozó emlősfajt fedeztek fel Borneó sűrű erdeiben  - állítják a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet kutatói. A házimacskánál alig nagyobb, sötétvörös bundájú és hosszúfarkú állatról mindössze két éjszakai felvételt sikerült készíteni fotócsapda segítségével. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban új fajjal állunk szemben, több mint egy évszázad után ez lesz az első alkalom, hogy újabb ragadozófajra bukkannak a trópusi szigeten.

A géneket nem kódoló DNS rejtélye

A különféle állatfajok genetikai állományának összehasonlításával számos olyan DNS-szakaszt azonosítottak a kutatók, amelyek minden fajban jelen vannak és nagyon hasonló a szekvenciájuk, azaz az őket felépítő bázisok sorrendje (szakkifejezéssel igen konzerváltak). Ezeknek a szakaszoknak a többsége azonban nem a kódoló régiókban helyezkedik el, vagyis nem a gének részét képezi. Innen kapták a nevüket is: konzervált nem-génikus szekvenciák, röviden CNG-k. Van-e, és ha igen, akkor mi lehet a szerepe ezeknek a szakaszoknak? Miért maradtak változatlanok az evolúció hosszú évmilliói során?

Elkészült a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása

Befejeződött a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása. A kutatás - amely új utakat nyithat meg az orvosbiológia számára is - egyrészt meglepő hasonlóságokat, másrészt jelentős különbségeket tárt fel a két genom között.

Jó állapotban lévő gorilla eladó

"Költözés miatt 7 éves, jó állapotban lévő gorilla eladó." Ehhez hasonló, a nemzetközi tövények értelmében szigorúan bűntetendő hirdetéseket keresett és ezerszámra talált is az az állatvédő szervezet, amely elsőként járt utána, mennyiben járul hozzá az internet a vadon élő, védett állatfajok pusztulásához. Kiderült: a világhálón Földünk kihalásra ítélt fajainak utolsó példányait árusítják ki.

Kicsi és nagy emberek

1,06 méter magas volt, 13-36 kilót nyomott és agytérfogata 380 cm 3 lehetett. A törpeszerű Homo floresiensis még 18 ezer évvel ezelőtt is élt az indonéziai Flores szigetén. Hogy mettől meddig létezett ez a faj, nyitott kérdés. Valószínűleg egy másik korai embertől, a Homo erectustól származott.

Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között

A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.

Meglepő eredmények az idegsejtek fejlődéséről

A Stanfordi Egyetem kutatóinak első alkalommal sikerült megfigyelniük egy gerinces faj agyának neuronhálózatát működés közben, valamint azt a folyamatot, hogy miként alakítják ki az idegsejtek szövevényes kapcsolatrendszerüket egymással.

Mobilos csengőhangot utánoznak a madarak

Német biológusok megfigyelték, hogy több fajuk egyre többször "kicsenget", vagyis meglepően élethű hangon utánozza a telefon hívásjelzését.

Turulmadár a sláger az állatcsempészeknél

Hiába tiltják nemzetközi egyezmények a védett fajok kereskedelmét, tömegesen csempésznek külföldre madarakat és hüllőket. A kerecsensólyom az arab országokban kedvelt, az olasz éttermekben pedig a magyar énekesmadarak számítanak különlegességnek. A csempészek körében népszerű a rákosi vipera és a ciklámen is.

Fotoszintetizálás a Naptól távol

Madársztráda van tavasszal hazánk felett

Magyarország felett vonul át március-áprilisban az európai madárállomány nagy része. Május végéig folyamatosan érkeznek délről a hazánkban fészkelő madarak, a téli vendégmadarak pedig vonulnak vissza északra. A tranzitforgalmat tovább növelik az átvonuló fajok: az európai daruállomány közel fele repül át felettünk.

Altruista baktériumok

Hogyan magyarázzuk az altruizmus nem is ritka előfordulását az élővilágban? Az elméleteknek se szeri, se száma, de eddig még nem végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket. Egy angol kutatócsoportnak az a meglepő ötlete támadt, hogy baktériumokon vizsgálja az altruista viselkedést.

Nagy lépés a személyre szabott gyógyszerek felé

Sikerült elkészíteni azt a térképet, amely feltárja a Föld különböző részéről származó emberek genetikai állományának apró különbségeit. Ez nagy segítséget jelent azokban a kutatásokban, amelyek célja genetikai szempontból személyre szabott gyógyszerek előállítása.

Csak az északi faj kellett a brit hadseregnek

Eddig titkosított iratokból kiderült, hogy a brit hadsereg a hetvenes évek végéig faji alapon toborzott. A sorozottak színét titokban nyilvántartották, olyan kódolt kifejezéseket használva, mint például D-faktor. A brit hadvezetés eddig csak annyi kommentárt fűzött a most nyilvánosságra került tényekhez, hogy most már csak az alkalmasságot nézik, az újoncok színével nem törődnek.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Könyvajánló: A sötét bábok királynője

A pitypangok nem csinálják; a levéltetvek sem csinálják; a parányi édesvízi araszoló kerekes férgek pedig egyáltalán nem csinálják, mivel a faj egyedei között nincsenek hímek. Az emberi lények azonban két különböző neműek, és a két nem minden gond ellenére egymásra talál. Ez a lenyűgöző és pompás evolúcióelméleti olvasmány választ ad a kérdésre: a reprodukció több lehetséges formája közül miért éppen a szex, vagyis az ivaros szaporodás terjedt el az élővilágban?

Könyvajánló: A tudomány története 1543-tól napjainkig

A tudósok hihetetlen felfedezései és találmányai az elmúlt 450 év alatt gyökeresen megváltoztatták a Világegyetemről és önmagunkról alkotott képünket. John Gribbin könyve bemutatja az időszakot, amikor először döbbentünk rá, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, s hogy az ember csupán az állatvilág számtalan fajának egyike, egészen az Ősrobbanás elméletéig és az emberi testet felépítő molekulák szubmikroszkopikus világának vizsgálatáig.

RNS-interferencia: új forradalom a genetikában

Egy módszer, amellyel lehetséges szinte bármilyen fajban kikapcsolni egy gént akár egy nap alatt. Egy módszer, amit a jövőben betegségek újszerű gyógyítására lehet felhasználni. Az RNS-interferencia olyan molekuláris mechanizmus, amelyben rövid, duplaszálú RNS-molekulák specifikusan elnyomják a gének kifejeződésében kulcsszerepet játszó hírvivő RNS-ek működését.