A nagy színész, aki a kommunista diktatúra idején sem engedett az igazából és börtönbe is zárták

Az 1953-as Liliomfi című film főhőseként lett országosan ismert. 1956-ban kiszabadította börtönbe került bátyját, amiért utóbb több éves börtönbüntetésre ítélték. Darvas Iván a rácsok mögül szabadulva segédmunkásként dolgozott. A pályára visszakerülve a Vígszínház lett színházi otthona, s a Várkonyi Zoltán igazgatta teátrumban játszotta el azokat a főszerepeket kortárs és klasszikus drámák sorában, amelyek saját értékelése alapján súlyt adtak színészi pályafutásának. Az orosz anya és magyar apa gyermekeként született színész – generációjának s a honi színházművészetnek egyik legnagyobb művésze – úgy vélte, a börtönben megszerzett taapasztalatai ...

A nagy magyar nevettető, aki a történelem poklát és a szocializmus börtönét is megjárta

Kissrác korában bohóc akart lenni, aztán a színészet kezdte vonzani, nagy drámai szerepekről álmodozott. Pestre kerülve mégis jobbnak látta, ha kertésznek tanul, mert azt hallotta: adott történelmi körülmények között az a szakma nagyobb biztonságot jelent a számára. Tévedett. A koncentrációs táborból visszatérve ismét a színészetet akarta kitanulni, bár volt tanoda, ahonnan azzal az indokkal tanácsolták el: az ő külsejével semmiképen sem léphetne színpadra. Végül mégis akadtak színházi emberek, aki pártfogásukba vették. Hamar kiderült, hogy leginkább humorával érhet el sikereket a színészi pályán. Saját adottságain is ironizálni képpes ...

Boldognak hitték, pedig rengeteg szenvedés érte a valaha élt egyik legnagyobb magyar színészt

Bessenyei Ferenc az újkori színháztörténet egyik legnagyobb színművésze volt. Habitusában, orgánumában, megjelenésében hősi karakter. Joggal várta el a rászabott szerepeket. Megformálhatta a magyar történelem legnagyobb alakjait színpadon és filmekben is. Szélesebb skálán is hiteles alakítások voltak a repertoárján. Egyik legnagyobb sikerét a Hegedűs a háztetőn című musical tejesembereként aratta. Igazságérzetének is része volt 1956-os szerepvállalásában. Korábbi sikerei ellenére sem úszhatta meg a rámért penitenciát, de a súlyosabb büntetést annak ellenére is elkerülte, hogy a forradalmat követően megtagadta a párttagságot. Nem vollt ...

Szex a szocializmusban – híres magyar színésznők, akik levetkőztek a vásznon

A meztelen női testek sokáig csak a kiszolgáltatottság vagy a megaláztatás szimbólumaként jelentek meg a magyar filmművészetben, majd az 1960-as évek közepére már nem tudta a szocializmus teljes egészében kizárni a nyugati hatásokat. Így, ha szemérmesen is, de a nagy tömegeket megszólító hazai produkciókban és a művészfilmekben egyaránt egyre nagyobb teret nyert az erotika. A meztelen magyar színésznőkről szóló cikksorozatunk első részében bemutatjuk azokat a neves színésznőket, akik áttörték a hatvanas években a prüdéria falait.

A nagy színésznő, akit a kommunizmus idején sokszor megaláztak, mégis itthon maradt

Szakmai indulásakor, filmszerepei okán külföldön is jegyzett művész volt. Ám több mint öt évtizedes színészi pályáját jórészt vidéken töltötte. 1963-tól a Szolnoki Szigligeti Színház, 1969-től a Miskolci Nemzeti Színház, 1970-től a József Attila Színház, 1972-től ismét a Miskolci, 1979-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1981-től 2014-ig a Győri Nemzeti Színház (1992-ig Kisfaludy Színház) társulatának tagja volt. Az utóbbi időben szabadúszó. 2019-ben elnyerte a Kossuth-díjat. Mostanában a fővárosi közönség is találkozhat vele a budapesti Nemzeti Színház Macskajáték című előadásában, Giza szerepében, Udvaros Dorottya partnereként. Sztaankay ...

Akit szovjet katonák vallattak, a kommunisták a színházából is kitiltották és élete utolsó 11 évében betegágyában feküdt

Mezei Mária egyike volt a honi színháztörténet legnagyobb drámai színésznőinek. Ám ritkán kapott drámai szerepet. Pedig eredeti egyénisége, személyiségének lírai és drámai vonásai, a színészi átlagot meghaladó műveltsége is predesztinálta erre a szerepkörre. Amikor tehette, bizonyította: képes az összetettebb hősnőket is olyan árnyaltan, emberi mélységeiket feltárva megformálni, ahogy a franciás kokottok, vampok sorát. Mely utóbbiakhoz olykor maga adott plusztartalmakat, ha a darab szerzője elmulasztotta alaposabban kidolgozni az adott karaktert. A színésznő helyzetét az is megnehezítette, hogy a háborút megelőző években „baloldali ...

Fábri Zoltán klasszikusát beválasztották a velencei fesztivál programjába

Az 1966-ban készült rendhagyó holokausztfilm, az Utószezon felújított változatát tűzi műsorára a szeptember 2-án kezdődő 77. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Venice Classics programja.

Benkő Gyula békebeli eleganciája a Kádár-korban

Halála után a legtöbb megemlékező civilben is kifinomult stílusát emelte ki. Egyikük úgy fogalmazott: „Egy darab békebeli elegancia távozott vele." Benkő Gyula eleganciája elsősorban a tiszta értékeket ösztönösen felismerő, s azokhoz ösztönösen ragaszkodó szellemiségéből fakadt. A Vígszínház művészét még Jób Dániel szerződtette a társulathoz, amelyben természetesen nemcsak elegáns alakokat formált meg, de még azokat is elegánsan jelenítette meg, mert megértette motivációikat, és a róluk alkotott véleményét is „beleépítette" a karakterükbe. Néhány évvel a második világháború lezárása után tagja lett a Vígszínházat vezető igazgatói háármasnak, ...

Az Ők ketten és Az ötödik pecsét felújítva látható a Lumiere fesztiválon

A hétvégén kezdődött Lyonban Európa legjelentősebb klasszikus film ünnepe, a 11. Lumière Grand Lyon Filmfesztivál. A rangos eseményt Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti igazgatója és Bertrand Tavernier világhírű francia rendező hívta életre, az idei válogatásba két magyar filmet is meghívtak. A Filmalap tíz éves Nemzeti Filmdigitalizációs és Restaurálási Programja keretében felújított Ők ketten című Mészáros Márta-filmet és Fábri Zoltán Az ötödik pecsét című alkotását vetítik Lyonban.

Az operatőr, aki egy tolnai mozi gépházában született

Kedd, Elégia, Szerelem, Macskajáték, Örök mozi. A 88 éves korában meghalt Tóth János, Kossuth-díjas operatőr-rendező páratlan életművel gazdagította a magyar filmes örökséget. 

Velemi melódiák - látogatóban Törőcsik Marinál

Ez valójában csak egy képaláírás. Mégis kiderül belőle, hogy Törőcsik Mari lelkileg ma sincs rossz bőrben. Ebben a képaláírásban Törőcsik Mari, a Nemzet Színésznője – aki két Kossuth-díja mellé idén tavasszal Orbán Viktor miniszterelnöktől átvehette a Kossuth-nagydíjat is velemi házában – olykor csak úgy említődik, hogy Mari. A személyes viszony okán ez másként hamis lenne. Hogy ez a képaláírás most napvilágra kerül, az egyben azt jelenti, hogy Törőcsik Mari elfogadta: a hogyléte iránti érdeklődés sokkal többet is jelenthet puszta kíváncsiságnál.

Egy hónapig magyar filmeket vetít a patinás berlini művészmozi

A patinás berlini művészmozi, a Babylon februárban egyhónapos vetítéssorozatot szentel a közép-európai szerzői film nagy korszakának. „A keleti blokk filmjei a hatvanas években – 50 év távlatából" című sorozat 50 híres hatvanas években készült filmet kínál. Az izgalmas visszatekintésbe 9 magyar filmet is beválogattak. Fábri Zoltán, Jancsó Miklós és Szabó István restaurált klasszikusait két-két vetítésen láthatja a berlini közönség. A vetítéssorozat a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum együttműködésével valósul meg.

Igazi magyar remekmű a lyoni Lumière Fesztiválon

A mozi „születési helyén”, Lyonban megrendezett fesztivál a restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléje. Idén már ötödik alkalommal kerül be magyar filmklasszikus a nívós válogatásba: Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című, teljeskörűen felújított klasszikus filmjét október 16-án és 17-én vetítik az archívumok kincseit és ritkaságait bemutató szekcióban.

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Két félidő a pokolban: a magyar focis film, ami megihlette Hollywoodot

A magyar labdarúgás aranykorának idején, 1961-ben született Fábri Zoltán mai napig élvezetes, társadalmi összetartásról is szóló futballfilmje, a Két félidő a pokolban. A második világháborús példázatot megtörtént események ihlették, pontosabban, az alapötlettel Bacsó Péter kereste meg Fábrit – Bacsó pedig „véletlenül" bukkant a témára. Egy szovjet dramaturgtól hallotta a híres történetet: 1942 augusztusában a kijevi kenyérgyár csapata kétszer is legyőzte a német légvédelem válogatottját, amit a vesztesek kegyetlen géppuskatűzzel bosszultak meg. Ezt a – az azóta kiderült: hamis – legendát és egy auschwitzi mérkőzés történetét írták ...

Szuper Fábri-sorozat a Tabánban

Fábri Zoltán filmrendező 1917. október 15-én született. A budapesti Tabán mozi most öt filmjét tűzi műsorára, hogy így tisztelegjen a Körhinta, Az ötödik pecsét és a 141 perc A befejezetlen mondatból világhírű rendezője előtt.

Telt ház előtt vetítették a Körhintát a Lumiére Filmfesztiválon

Telt ház előtt vetítették a 100 évvel ezelőtt született Fábri Zoltán Körhinta című klasszikusának felújított és digitalizált változatát hétfő este a lyoni Lumiére Filmfesztiválon – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel kedden.

Újra a mozikban A Pál utcai fiúk

Az idei Fábri Zoltán Centenárium alkalmából újra a mozikba kerül A Pál utcai fiúk digitális felújításban. Az évforduló napján október 15-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban kiállítással és beszélgetéssel kísért díszvetítést tartottak.

100 éve született Fábri Zoltán

Száz éve, 1917. október 15-én született Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmművészet kimagasló alakja.

Így lett szerelmes Törőcsik Mari a magyar James Deanbe

61 évvel a bemutatója után újra vetítik Cannes-ban a Körhintát, ami megismertette az országgal Törőcsik Marit, nagy rendezőt faragott Fábri Zoltánból, és visszahelyezte Magyarországot a filmes térképre. Ennek alkalmából felelevenítjük, hogyan csúszott át a film Rákosi Mátyás cenzúráján, miért lelkesedett érte a fél világ Cannes-ban, és miként érte el Törőcsik Mari a magyar James Deannel, hogy még a cinikusok is hinni kezdjenek a szerelemben. Íme, négy nyomós érv a mellett, hogy miért számít még ma is az egyik legjelentősebb filmünknek a Körhinta.

A húszéves Törőcsik Marit ünnepli a filmvilág krémje

Fábri Zoltán legendás filmjének, a Körhintának a felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére műsorra tűzi a Cannes Classics, a világelső filmfesztivál filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja.

Isten nélkül nem megy. De néha jól jön egy rendező is

A 2015 áprilisa és 2016 májusa között, 20 ülésben készült életútinterjú fesztelen, csapongó, fésületlen, és semmiképpen sem tart igényt a színháztörténeti teljességre. Célja ennél szerényebb, Bérczest idézve: megmutatni egy embert. Persze ennél nagyobb kihívás aligha lehet. Különösen, ha az illető egyben istennő is. De mindenekelőtt vérbeli színész: drámai szende és sötét tragika, apácajelölt és „bárcás kurva”.

Hangutánzóból színész, színészből pedig filmes legenda lett Bencze Ferenc

1924. október 4-én Nagyváradon született Bencze Ferenc, aki bármilyen karaktert meg tudott formálni. Románia után Magyarországot is meghódította játékával. Az áttelepülés után elsősorban filmszínész volt, alkalmanként játszott színházakban, azt is szerette, de a filmet még jobban. Teljesen mindegy volt, hogy éppen mit és hol alakított, két dolog mindig meghatározta a játékát: profizmus és félelmetes hitelesség. Eljátszott mindent, kivéve Rómeót – igaz, azt nem is akarta. Sokan ösztönös színésznek tartották, amit el is ismert, de rengeteg dolgot gyűjtött az ösztönös tehetsége mellé az utcán, autóbuszon és még a borozóban is. Bencze FFerenc ...

Ezt fogják majd bejátszani, ha meghalok

Csütörtökön mutatják be Zomborácz Virág Utóélet című filmjét, amiben egy lelkészt játszik, aki halála után visszatér, hogy befejezze a fia nevelését. Gálffi László uralja a filmet elveszett lélekként. Persze nem akárkik mellett szerzett filmes rutint. Dolgozott Jancsóval, Fábri Zoltánnal, Makk Károllyal, sőt Sir John Gielguddal, Richard Burtonnel és Vanessa Redgrave-vel is. Az Origo riporterének - aki egykor tanítványa volt - nemcsak régi filmes élményeiről mesélt, hanem arról is, mi a baja az arcával, miért hasznos amatőrökkel dolgozni, és hogyan buktatta le Milánóban Federico Fellinit.  

Néha Isaurának éreztem magam

Pályakezdőként mert meztelenkedni Fábri Zoltán filmjében, majd elcsábította Ötvös Csöpit. Aztán mosógépet akartak neki venni a tévénézők, és mindig Mágenheim doktorról faggatták a piacon. Frajt Edit a doktor feleségét, a kozmetikus Julit játszotta a kilencvenes évek legendás televíziós sorozatában, a Szomszédokban. Most 29 év után újra mozikamera elé állt, Mundruczó Kornél kutyás filmjében alakít egy rendőrnőt. A Szomszédok szerinte politikai okok miatt szűnt meg, büszke Kulka János coming-outjára, viszont castingokra hiúságból már nem jár.

"Lenyeshetik a szárnyaimat, akkor is repülök" - interjú az ötvenéves Eszenyi Enikővel

Egy hajdani, messzi árvíz indította el azon az úton, amely a Vígszínház igazgatói szobájához vezetett. Születésnapi beszélgetés az ötvenedik évét kedden betöltő Eszenyi Enikővel, aki mesél az [origo]-nak arról, hogyan imádkozott térden állva azért, hogy színésznő lehessen, mikor szerettek egymásba Kaszás Attilával, hogyan éltek havi száz forintból és arról, mire jó egy félhangon megemlített fél vese. Szó esik még saolin papokról, láthatatlan kételyekről, Megasztárról, hipnotikus éjféli táncosokról és a Vígszínház pincéjében zajló szupertitkos színházigazgatói képzésről. Exkluzív interjú.

Fábri Zoltánra emlékezik a Filmmúzeum

Új sorozatában Fábri Zoltán életművéből válogat a Filmmúzeum: újranézhetjük többek között a Körhintá-t és a Hannibál tanár úr-t is.

Éljen a Grund! Légy nemecsek