exobolygók
címke rss- kapcsolódó címkék:
- asztrobiológia
- Földön kívüli élet
- Kepler-ûrtávcsõ
- NASA
- Naprendszer
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egyelõre a Föld vezeti a bolygók új listáját
A Földön kívüli élet kutatásában két új mérõszámot vezettek be: az egyikkel a Föld ikertestvérei azonosíthatók az egyre gyarapodó exobolygók között, a másikkal pedig ki lehet lépni a pusztán a Föld jellemzõi alapján felépülõ megközelítésbõl.
Észrevennénk-e Coruscant vagy Trantor bolygóméretû városait a Földrõl?
A Nemzetközi Ûrállomásról látványosak bolygónk éjszakai városfényei, a technikai civilizáció egyértelmû jelei. Észre lehetne-e venni a Földrõl, ha más égitesteken, közeli exobolygókon is hasonlóan világítanának az ott lévõk?
Üstökösvihar tört ki egy közeli csillagrendszerben
Egy fiatal bolygórendszer viharos idõszakát figyelték meg a Spitzer-ûrtávcsõvel. A bolygókat üstökösmagok és egyéb apró égitestek bombázzák, amelyek ütközései sok port termelnek. Utóbbinak az infravörös sugárzását sikerült kimutatni, sõt abban különféle kémiai összetevõkre is akadtak.
Jól látták elõre az idegen bolygókat a Star Wars alkotói
Létezik-e a valóságban a Birodalom visszavág címû filmbõl ismert Hoth bolygó? Esetleg az Endor hold vagy éppen a Coruscant? Az elsõként elkészült és bemutatott Star Wars-filmekben a bolygók ötletei túlmutattak az akkori ismereteken, az új részekben azonban már felbukkantak az új felfedezések.
- címkék:
- exobolygók
- Star Wars
- Naprendszer
- Címkefelhõ »
Társkeresés a kozmoszban - könyvajánló
Vándorolhat-e az élet a Naprendszerben a bolygók között? Mik azok a biomarkerek és hogyan mutathatók ki távoli égitesteken? Almár Iván ûrkutató-csillagász új könyve, a Kozmikus társkeresõ rendhagyó megközelítéssel foglalja össze, hol tartunk ma a Földön kívüli élet keresésében.
A Star Wars csillagrendszere betört a tudományba is
Csütörtökön este jelentette be a NASA az elsõ olyan bolygó felfedezését, amely két csillag körül kering - akárcsak a Tatooine a Csillagok háborújában.
Exobolygók vizsgálatával nyert egy magyar diák egy nemzetközi fizikaversenyen
Egy hónapos lengyelországi kutatóutat nyert egy magyar középiskolás diák egy fizikai tudományos versenyen. Galgóczi Gábor az akadémiai csillagvizsgáló piszkéstetõi obszervatóriumából, illetve az óbudai Polaris Csillagvizsgálóból vizsgált három magyar-amerikai felfedezésû exobolygót.
A Földön kívüli életrõl a Mindentudás Egyetemén - elõadás, film és beszélgetés
A Mindentudás Egyeteme hétfõi televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az elõadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.
Folyékony víz lehet egy távoli kõzetbolygón egy új modellszámítás szerint
Csillagától messze van, de ha sûrû, szén-dioxidból álló légkör övezi, az üvegházhatás miatt meleg lehet a Gliese 581 d jelû exobolygón. Az égitestre korábban kevés figyelmet fordítottak, de egy új modellszámítás alapján érdekes lehet a Földön kívüli élet lehetõsége szempontjából.
Magányos, sötét bolygókkal lehet tele a világûr
Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehetõ égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetõsége szempontjából.
Egyetlen látványos ábrán 1235 bolygó
Látványos grafikát készített Jason Rowe és a Kepler-ûrtávcsõ csapata. Az ábrán a Kepler által eddig felfedezett összes, szám szerint 1235 Naprendszeren kívüli bolygójelölt együttesen szerepel, saját csillaga elõtt ábrázolva.
Létezhetett egy másik Föld is, amely összeütközött velünk
Elõször sikerült megfigyelni, hogy ugyanazon a pályán mozog két távoli bolygó csillaga körül. Egykor talán Földünknek is volt egy ilyen párja, amely összeütközhetett velünk, létrehozva a Holdat.
Ötvenmilliárd bolygó is lehet a Tejútrendszerben
Akár ötvenmilliárd planéta lehet a Tejútrendszerben, közülük ötszázmillió a lakhatósági zónában a NASA becslése szerint. Elvégezték galaxisunk elsõ "népszámlálását" a bolygóvadász Kepler-ûrtávcsõ eddigi adatai alapján.
Lehet élet az örök sötétség bolygóin is
Örök éjszaka van azokon a távoli bolygókon, amelyek kilökõdtek csillaguk körüli pályájukról. Sok ilyen magányos planéta létezhet, és egy új számítás alapján felszíni rétegük alatt folyékony víz is elõfordulhat - elméletileg tehát az általunk ismert élet is megjelenhetett rajtuk.
Nagy a tolongás az eddigi legnépesebb bolygórendszerben
Egyszerre hat távoli bolygót azonosítottak egyetlen csillag körül a Kepler-ûrtávcsõvel. A hatból öt planéta igen kis térfogatot foglal el a csillaga körül: sokkal sûrûbben sorakoznak egymás mellett, mint a mi bolygóink a Naprendszerben
Hatvannyolc Földhöz hasonló bolygójelöltet jelentett be a NASA
Hatvannyolc olyan bolygójelöltet jelentett be a NASA szerdán, amelyek a Földhöz hasonló égitestek lehetnek. Ezek közül öt az úgynevezett lakható zónában kering.
Felfedezték az eddigi legforróbb bolygót
Az eddigi legforróbb exobolygót, azaz Naprendszeren kívüli planétát fedezték fel a közelmúltban. A gázóriás légkörében a hõmérséklet eléri a 3200 Celsius-fokot, vagyis az égitesten magasabb hõmérséklet uralkodik, mint némely kistömegû csillagon.
- címkék:
- asztrobiológia
- bolygók
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Lemondtak a csillagászok az elsõ lakható bolygóról
2010 szeptemberében felfedezték, néhány nappal késõbb bizonytalanná vált a státusza, most pedig megerõsítették, hogy valóban nem létezik a Gliese 581g jelû égitest, az eddig legígéretesebbnek látszó exobolygó.
Exobolygókkal kapcsolatos bejelentéseket tesz a NASA hétfõ este
Átmeneti leállás után ismét mûködik a távoli bolygók keresésének csúcsberendezése, a Kepler-ûrtávcsõ, amelynek új felfedezéseirõl hétfõn este tartanak sajtótájékoztatót. A jelenleg elérhetõ információk alapján a Neptunusznál kisebb, a szuperföldekhez hasonló bolygókról, valamint a kistömegû csillagok körüli égitestek lakhatóságáról jelentenek be újdonságokat.
A Földnél mindössze másfélszer nagyobb bolygót fedeztek fel
A Földnél mindössze másfélszer nagyobb átmérõjû Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentette be hétfõn este a NASA. Jelenleg ez a Földhöz leginkább hasonló méretû távoli planéta, de a csillagához való szoros közelsége miatt nem alkalmas az általunk ismert élet hordozására. Észlelése azonban bizonyítja, hogy az "exoföldek" keresésének technikája már mûködik.
Aranyhíd és jeges alkonyzóna két távoli bolygón - kép
Lenyugvó csillag képe tükrözõdik egy Naprendszeren kívül bolygó tavában egy festményen. A kép párján egy fagyott, jeges világ látható, ahol a napfelkelte örökké tart - szintén egy messzi exobolygón.
Egy halott csillag túlélõ bolygói - kép
Gyilkos sugárzást, töltött részecskék intenzív záporát zúdítják a neutroncsillagok a környezetükre. Néhány bolygót sikerült már ilyen égitest körül azonosítani, de közelrõl még senki nem pillantotta meg õket. Ezúttal két fantáziarajzon mutatjuk be, miként festhet ez az egzotikus helyszín.
Elõször sikerült vizsgálni egy Földhöz hasonló távoli bolygó légkörét
Elõször figyelték meg egy a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygótípus, egy szuperföld légkörét. A mérföldkõnek számító megfigyelésre a GJ 1214b jelû exobolygónál került sor. Az égitest átmérõje 2,6-szorosa, tömege pedig 6,5-szöröse a Földének. Az ilyen planéták nagyobbak és nehezebbek a Földnél, mégis sok szempontból hasonlíthatnak rá.
Idegen világok: ilyen, amikor kétezer fok van egy bolygó felszínén
Folyamatosan izzásban lehetnek a felszíni kõzetei a CoRoT-7b jelû, Naprendszeren kívüli planétának, amely igen közel kering csillagához. A 2000 Celsius-fok körüli hõmérsékletû felszínén folyamatosan törnek ki a kisebb tûzhányók az égitestrõl készült látványos fantáziarajzon.
A Föld sorsát is megmutatja egy most felfedezett bolygó
Elsõ alkalommal fedeztek fel egy olyan exobolygót, amely más galaxisból származó, de ma már a Tejútrendszerben található csillag körül kering. Maga a csillag már túl van a vörös óriás állapoton is. A felfedezés segít megérteni, hogyan élhetik túl az exobolygók csillaguk haláltusáját.
Egy Föld keringhet minden ötödik nap körül
Új megfigyeléseken alapuló becslés szerint négy-öt Naphoz hasonló csillag közül legalább egyet kísérhet a mi Földünkhöz hasonló planéta.
Eltûnt a nemrég felfedezett lakható bolygó
Új adatok alapján bizonytalanná vált a nemrég bejelentett, Gliese 581g jelû, nagy médiavisszhangot kiváltó exobolygó létezése. A felfedezõk szerint a Földhöz eddig leginkább hasonlító, talán az élet hordozására is alkalmas planéta nyomait nem találták meg más csillagászok.
Megtalálták az elsõ potenciálisan lakható idegen bolygót
Olyan Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentették be, amelyen megfelelõ körülmények uralkodhatnak a folyékony víz és talán az élet számára is. A Gliese 581g csak háromszor nagyobb tömegû a Földnél, és az úgynevezett lakhatósági zónában kering.
Már jövõ tavasszal felfedezhetjük a Föld testvérét
Ideális esetben már jövõ tavasszal felfedezhetik az elsõ olyan planétát a Naprendszeren kívül, amely földihez hasonló körülményeket biztosíthat az általunk ismert élet számára. Egy új becslés alapján 2011-ben 50%, 2020-ig pedig 75% e fontos felfedezés esélye.
Földhöz és Szaturnuszhoz hasonló bolygókat fedeztek fel
A NASA Kepler-ûrtávcsövével elõször sikerült olyan bolygórendszert felfedezni, amelyben két bolygó is elhalad központi csillaga elõtt. A planéták a Szaturnuszhoz hasonlítanak, és az adatok arra utalnak, hogy a rendszerhez egy másfél Föld-átmérõjû bolygó is tartozik.
Az eddigi legizgalmasabb bolygórendszert fedezték fel
A Naprendszerhez nagyon hasonló bolygórendszert fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium csillagászai. A rendszerben akár 7 bolygó is keringhet, közülük egy az eddig ismert legkisebb tömegû, ebben talán Földünkhöz hasonló exobolygó lehet.
Éppen lakható exobolygót találtak
A földinél tízszer sûrûbb szén-dioxid atmoszféra üvegházhatása kellene, hogy a folyékony víz stabil legyen a Gliese 581d planétán. A távoli bolygó a Lakhatósági Zóna külsõ határvidékén kering, és nem kizárt, hogy az élethez szükséges viszonyok is megjelentek rajta.
Valóban Naprendszeren kívüli bolygót fényképeztek le
Az 1RXS1609 b jelû égitestet 2008-ban örökítették meg a vizuális tartományban. Már akkor is valószínûnek tûnt, hogy egy Naprendszeren kívüli planéta, azaz exobolygó - de további megfigyelések kellettek annak kizárásához, hogy nem véletlenül látszik-e egy csillag közelében.
Megduplázódik az ismert bolygók száma
Egy év alatt több Naprendszeren kívüli bolygójelöltet azonosított a Kepler-ûrtávcsõ, mint amennyit korábban összesen felfedeztek. Az új égitestek nagy része a Naphoz hasonló csillagok körül kering, és sok közöttük a szuperföld, azaz a Földnél már nem sokkal nagyobb tömegû bolygó. A Kepler egy-két éven belül felfedezheti az elsõ távoli földeket is.
Mikor láthatunk élõlényeket a távoli bolygókon?
A következõ évtizedekben, a távcsövek és a megfigyelési módszerek fejlõdése révén van esély arra, hogy közvetlen megfigyelésekkel is a Földön kívüli élet nyomára akadjunk. Mit láthatnánk a mûszerekben?
Nagy meglepetés: visszafelé keringõ bolygókat találtak
Kaotikusnak látszó bolygópályák: váratlan útvonalon, a megszokottal ellentétes irányban keringõ planétákra akadtak a Naprendszeren kívül. A felfedezés komoly kihívást jelent a bolygók születését magyarázó elméleteknek, sõt a lakható bolygók becsült számát is csökkentheti.
Új bolygót találtak, közel a lakható zónához
Magyar közremûködéssel azonosították a CoRoT-9b jelû Naprendszeren kívüli planétát. Bár szilárd felszíne nincs, légkörében a hõmérséklet -20 és +160 Celsius-fok között lehet - így akár folyékony víz is megjelenhet a felhõiben. Ezzel az élet szempontjából kedvezõ helyen, az úgynevezett lakható zóna környékén keringhet.
Nagy lépés a Naprendszeren kívüli bolygóknál
Csillagánál több ezerszer halványabb bolygó színképét rögzítettek a Föld felszínérõl. Ez újabb lendületet ad a Naprendszeren kívüli bolygók kutatásának: az eddigieknél gyakrabban lehet elemezni légkörük összetételét. A fontos eredmény azonban újabb nehézségeket adott: a spektrum igen szokatlan.
Ritka a Naprendszerben látható felállás
Statisztikai vizsgálatok alapján a bolygórendszereknek közel 10%-a hasonló felépítésû, mint a Naprendszer. Ritka tehát a nálunk megfigyelt "felállás" - de így is több milliárd ideális rendszer lehet csak a saját Galaxisunkban.
Jöhet az idegen Földek felfedezése
A NASA január 4-i sajtótájékoztatóján bejelentették a Kepler-ûrtávcsõ elsõ eredményeit, öt új Naprendszeren kívüli bolygó, azaz exobolygó felfedezését. Az égitestek a Földnél nagyobbak és csillagukhoz közel keringenek, ezért igen forróak. A NASA közölte: az eddigi eredmények alapján minden esély megvan a Földhöz hasonló bolygók felfedezésére is, mivel a Kepler minden mûszere a tervezettnek megfelelõen üzemel.
Endor után Pandora: lakható holdak az Univerzumban
Az Avatar címû filmben látható Pandorához hasonló, élethordozó holdak elvileg létezhetnek a Világegyetemben. Mai mûszereinkkel nehezen tudnánk kimutatni õket, de a 2014-ben startoló új ûrteleszkóp már képes lesz erre.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Avatar
- Címkefelhõ »
Víz lehet a Föld egyik távoli testvérén
Újabb izgalmas fejlemény a Föld testvérei utáni vadászatban: olyan bolygót találtak a Naprendszeren kívül, amelynek felszínén folyékony víz lehet. Bár a nagy meleg miatt ez kellemetlen környezet lenne a földi élet számára, a "legkeményebb" faj talán képes lenne elviselni.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Szuperföldeket találtak Naphoz hasonló csillagok körül
Bolygónk nagytestvéreit azonosították Napunkhoz hasonló csillagok körül. Bár az úgynevezett szuperföldek nagyobbak a Földnél, elvileg jobb körülményeket biztosíthatnak az élet számára, mint a mi bolygónkhoz hasonló, kisebb planéták. A felfedezés tovább erõsíti a nézetet, amely szerint a Földnél 4-5-ször nehezebb planéták gyakoriak lehetnek a Világegyetemben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Újabb fotók távoli bolygókról
A Naprendszeren kívüli bolygók, azaz exobolygók kutatása a csillagászat egyik leggyorsabban fejlõdõ területe. E sorok írásakor összesen 358 ilyen égitestet ismernek. Az elmúlt héten több távoli bolygó közvetlen megörökítését is bejelentették.
Elõször fotóztak bolygójelöltet Naphoz hasonló csillag körül
A japán Subaru-távcsõvel elõször sikerült közvetlenül megörökíteni egy bolygójelölt objektumot egy Naphoz hasonló csillag körül.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Stabilabb lehet az élet a szuperföldeken
Egyes modellek alapján az úgynevezett szuperföldek kedvezõbb viszonyokat is biztosíthatnak az életnek annál, amit a Föld képes nyújtani. Az intenzívebb lemeztektonika révén - látszólag ellentmondásos módon - stabilabb felszíni viszonyok várhatók rajtuk.
Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.
- címkék:
- Weiss
- R. Hurt
- Bill Saxton
- U. Colorado
- Naprendszer
- Föld
- California Institute of Technology
- csillag
- A Nap
- exobolygó
- Naprendszeren kívüli bolygó
- STScI
- asztrobiológia kurzus
- M82 X-1
- Hydra
- Jupiter
- bolygók
- exobolygók
- csillagok
- bolygókeletkezés
- tudomány
- bolygó
- Szaturnusz
- ESO
- Tatuin
- NRAO
- Trans World Airlines
- NASA
- Címkefelhõ »
Harminckét új bolygót fedeztek fel
Nem kevesebb mint 32 exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta felfedezését jelentették be hétfõn egy konferencián. A bolygók viszonylag kis tömegûek, így úgynevezett "szuperföldek" is vannak közöttük.
Lakatlan lehet Galaxisunk peremvidéke
Egy új vizsgálat megerõsíti a feltételezést: Galaxisunk peremvidékén a nehéz kémiai elemek aránya olyan kicsi, hogy kevesebb planéta születhet az összeálló csillagok körül, mint a Napunk környezetében. Ennek megfelelõen az élethordozó bolygókból is kevesebb lehet a távolabbi térségekben.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »
Mérföldkõ az exobolygókutatásban: Föld-típusú exobolygót találtak
Mérföldkõhöz érkezett az exobolygók kutatása: minden korábbinál biztosabban állítható, hogy végre egy kõzetbolygót találtak a szakemberek. A Földünkhöz hasonló planéta azonban az élet számára kellemetlen hely, ugyanis olyan közel kering csillagához, hogy felszínét nappal izzó kõzetek borítják, éjszaka pedig -200 fokos a hideg.
- címkék:
- asztrobiológia
- exobolygók
- Címkefelhõ »