evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Mi az igazság a hableány mitosza körül? - Milyen volna egy valódi kis hableány? Valószínűleg nevetségesen szőrös volna a tudomány szerint
A hableány mítosza évszázadokon át fennmaradt. Az ókori Szíriában az emberek termékenység felett uralkodó,Atargatist, egy félig ember, félig hal istennőt tiszteltek. Az ókori Görögországban a tengerészek a szirénektől való félelemmel és kéjvággyal szálltak tengerre, mert a szirének, ha lehetőségük volt, a halálba énekelték őket. Egy tengerbiológus a BBC Science Focus magazinban feltárja, milyen volna egy valódi sellő. Mi az igazság a sellők mítoszában. Létezhet-e egy ilyen kény?
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták az SZBK kutatói
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.
- címkék:
- evolúció
- kutatás
- immunitás
- Címkefelhő »
Baktériumoktól lopott génekkel váltak túlélővé a muslicák
A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.
Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok
A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.
Botanikai különlegesség a virágzó bambusz
A vörös pandák kifutója mellett zöldellő sövénybambusz virágai nem annyira szépségükkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem különlegességükkel, mivel a bambuszok több évtized, vagy akár egy évszázad elmúltával hoznak csak virágot. - írja a Budapesti Álalt- és Növénykert honlapján.
Nagyon ritka fosszíliákat találtak Walesben
A szakértők szerint a világ egyik legfontosabb fosszília lelőhelyét találták meg Walesben. Nagy számú új fosszíliákat fedeztek fel Llandrindod Wells közelében a kutatók, akiknek adományt kellett gyűjteniük, hogy megvegyék a felszerelést. - írja a BBC tudomány rovata.
A nagy állatok lassabban mozognak, mint kicsik, hogy elkerüljék a túlhevülést
Egy több mint 500 faj analízise szerint a több mint 1 tonna súlyú állatok hosszútávú sebessége nem csak tömegük korlátozza, hanem hogy ne hevüljenek túl. - írja a New Scientist.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
Koevolúciós kapcsolatok tartják fent az élővilágot
Vajon mi okozza, hogy a lazacok vándorlása még az űrből is látszik, és melyik az a rovar, amely a dzsungel legnagyobb büféjét egymaga életben tartja? A neves brit biológus – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Viasat Nature legújabb, Patrick Aryee vadvilága című műsorban. A március 20-án (hétfőn) 20 órakor debütáló dokusorozatban a filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát, hogy informatív, ugyanakkor szellemes módon mutassa a természetes csodálatos kapcsolódásait (a legapróbb élőlényektől a legnagyobb ragadozókig). A dokumentumfilm egyúttal felhívja a figyelmet arra, hoogy ...
Átírhatja a dinoszauruszok történetét ez az ichtioszaurusz felfedezés
Az őslénykutatók egy ichtioszaurusz maradványaira bukkantak a Norvégia északi részén, a Svalbard szigetcsoportnál található Spitzbergák területén. Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, az ichtioszauruszok vagy más néven halgyíkok nagyméretű, kihalt tengeri hüllők, amelyek a mezozoikum korszakának nagy részében virágoztak. A halgyíkok a középidő triász, azon belül is alsó triász időszakában, körülbelül 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők. Mintegy 90 millió évvel ezelőttig éltek, a késő kréta időszakig.
A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.
- címkék:
- evolúció
- ősember
- beszéd
- nyelv
- Címkefelhő »
Több évtizedes elméletet cáfolhattak meg az állatok kommunikációjáról
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. A kutatók egy általános megoldóképletet alkottak, amelynek segítségével ki lehet számolni az őszinte evolúciós egyensúly lehetséges állapotait. Eszerint léteznek olyan őszinte egyensúlyi állapotok, amelyekben az őszinte szignál nemhogy költségmentes, de akár többlethasznot is hozhat a jelzést használó egyed számára. Ezzel magyarázatot kkaphatunk ...
- címkék:
- evolúció
- állatok
- kommunikáció
- állat
- Címkefelhő »
Feltárták az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát
Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek révén sokkal jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature közölte.
- címkék:
- evolúció
- állatok
- gombák
- ELKH
- Címkefelhő »
Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll
Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.
Miért imádnak a nők vásárolni? Az evolúció választ ad erre az égető kérdésre
Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon a legtöbb hölgy miért lelkesedik annyira a shoppingért, míg a férfiak lehetőleg inkább lepasszolják ezt a feladatot másnak, vagy megpróbálják minél gyorsabban letudni? A kézenfekvő válaszért őseink szokásait érdemes elemezgetni.
Itt a tudományos válasz, miért dagasztanak a macskák
Ez a masszírozó művelet a tésztadagasztáshoz való hasonlóságáról kapta a nevét, amely ritmikusan ismétlődik. Bizonyára már minden macskatulajdonos észrevette, amikor a cicája dagaszt, és azon töprengett, hogy hogyan alakíthatott ki ilyen viselkedést. A tudósok ezért tették fel a kérdést: vajon miért dagasztanak a macskák? Vajon elárul valamit arról, hogyan érzik magukat ilyenkor?
Gigantikus tengeri szörny maradványait találták meg
Több mint tizenhét méter hosszú halgyík fosszilis maradványaira bukkantak Nevada triász időszaki tengeri üledékes kőzetrétegeiben. Az egykor élt óriás korának óceáni szuper ragadozója lehetett, amelynek teljes testhossza, illetve tömege a ma élő cetekével vetekedett.
Kiderült, mit ettek a Föld első állatai
A Földet legkorábban benépesítő állatok algákkal és baktériumokkal táplálkoztak ausztrál kutatók tanulmánya szerint.
- címkék:
- evolúció
- táplálkozás
- Címkefelhő »
Sokkal korábban kezdtünk tűzzel sütni és főzni, mint hittük
Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat - derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.
- címkék:
- evolúció
- főzés
- sütés
- Címkefelhő »
Elárverezik Darwin egy ritka kéziratát, ami 800 ezer dollárt is érhet
Charles Darwin egy rendkívül ritka kézirata kerül kalapács alá novemberben New Yorkban - jelentette be a Sotheby's, amelynek előzetes becslése szerint a leütési ár akár a 800 ezer dollárt (336 millió forint) is elérheti.
Ijesztő, éjfekete lényeket fogtak Csernobil mellett
Több mint 35 évvel később a csernobili baleset hatásai még mindig láthatóak; egy kutatócsoport éjfekete színű békákat fogott a sérült atomerőmű környékén. Az is kiderült, miért változtak ilyen sötétté ezek az eredetileg élénkzöld színű állatok.
Megvan az idei orvosi Nobel-díjas
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete
A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.
Miért nőnek ilyen nagyra a nők mellei?
Több mint 5000 emlősfaj él ezen a bolygón, a méretes és állandó mellek azonban csak egyetlen fajra, a Homo sapiensre jellemzőek. Egyesek szexinek nevezhetik ezt az anomáliát, de felvetődik a kérdés is: miért ilyen nagyok a nők mellei? Evolúciós hibáról van szó, vagy valamilyen praktikus ok áll a háttérben?
Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük
Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
Megdöbbentő felfedezés az ősi halak fogairól
Két elmélet létezik arról, hogy a halak fogai honnan származnak: vagy külső pikkelyekből fejlődtek ki (a kívülről befelé hipotézis), vagy valahol a szájon belülről (a belülről kifelé hipotézis). A kutatók most meglepő eredményekkel álltak elő.
Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra
Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
A hüllők fellendülést 250 millió évvel ezelőtt a globális felmelegedés okozhatta
A globális hőmérséklet kiugrása lehetett a kiváltó oka a hüllők felemelkedésének a perm időszak vége felé, nem az emlősök tömeges kihalása, ahogy korábban gondolták.
Megoldódott a rejtélyes félmillió éves végbélnyílás nélküli állat rejtélye
A tudósok azt mondják, hogy megoldottak egy 500 millió éves mikroszkopikus, gerinces állatot érintő rejtélyt, akinek van szája, de nincs végbélnyílása. Amikor 2017-ben felfedezték arról számoltak be, hogy ez a zsákszerű tengeri állat kis fosszíliája lehet az emberek legkorábbi ismert őse.
A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát
Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.
Egy rajongó robotlábakat épített egy kígyónak - vidóval
Körülbelül 100 millió év telt el azóta, hogy több genetikai változtatás megfosztotta a kígyókat a járási képességüktől. Allen Pan, a kígyók szerelmese és a YouTube „ezermestere" azonban most nagyot gondolt és újat alkotott.
Mutánsok növekednek bennünk, és megölhetnek
Egy új tanulmány szerint a bélbaktériumok idővel képesek lehetnek arra, hogy a bélrendszeren kívül is életben maradjanak. Ez veszélyesebbé teheti őket, mert krónikus gyulladást, és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat okozhatnak más szervekben.
Miért esznek húst egyes növények?
A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.
Pokoli járványt szabadíthat a világra egy rejtélyes lény
A betegségekkel foglalkozó szakértők attól tartanak, hogy a következő világjárványt nem vírus, hanem gomba fogja előidézni. A tudósok szerint ez ijesztő lehetőség, tekintve, hogy milyen keveset tudunk ezekről az élőlényekről. Ráadásul számos gombáról kiderült, hogy ellenállóvá válik a kezelésekkel szemben, ami fokozza a veszélyt.
Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet
3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának.
Tudja-e, miért van a macskáknak hasi zacskója?
Nem minden macska túlsúlyos, akinek úgy tűnik, hogy nagy a hasa. Bár úgy néz ki, mintha pocakos lenne és ring ez a pocak szerű valami, amikor fut, vagy sétál, nem biztos, hogy erről van szó.
Rejtélyes dolgot találtak a pingvinek DNS-ében
A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az emelkedő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire. A tudósok mégis attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja most megtorpanhat.
Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt
A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.
Így lettek a dinoszauruszok a világ urai
A dinoszauruszok a versenytársaikat kipusztító hirtelen globális lehűlések után vették át az uralmat a Föld fölött.
Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei
Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.
Megdöbbentő felfedezés: kiderült, mi az előnye a diszlexiának
A modern világot az írott nyelv szálai fűzik össze. A diszlexiás olvasási zavarral küzdők számára a szavak végtelen kusza szövevénye a túlélés akadályának tűnhet. A sokáig pusztán tanulási zavarnak tekintett neurológiai állapot, amely a szöveg dekódolását megnehezíti, az egyének és közösségük számára is előnyös lehet egy ismeretlenekkel teli világban.
- címkék:
- evolúció
- diszlexia
- előny
- döntéshozatal
- Címkefelhő »
Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt
Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.
El tud képzelni egy kettő és fél méteres ezerlábút?
A rovarok és a szárazföldi ízeltlábúak már a dinoszauruszok idejét megelőzően benépesítették a Földet, ám a karbon földtörténeti időszak alatt jóval nagyobbra nőttek, mint azt elképzelni tudnánk, részben a Föld légkörében található oxigéntöbblet miatt.
Ősidők óta komoly harci eszközként használják a nyakukat a zsiráfok
Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött?
- címkék:
- evolúció
- nyak
- harc
- zsiráf
- Címkefelhő »
Az evolúció akár négyszer gyorsabban is megtörténhet, mint véltük
Minél több a genetikai különbség egy fajban, annál gyorsabban megy végbe az evolúció, mivel bizonyos tulajdonságok elhalnak, mások pedig megerősödnek. A legfrissebb tanulmány mögött álló csapat az evolúció „üzemanyagának" nevezi, akik 19 különböző vadon élő állatcsoport adatait vizsgálták világszerte.
A káros mutációk is hasznosak lehetnek
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- mutáció
- Címkefelhő »
Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek
A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott.
Már nem rejtély, miért alakul ki a rovarok színjátszó, fémes fénye
Számtalan állat visel irizáló, ragyogó, változó árnyalatokat, ami lenyűgözővé teszi őket. A szakemberek azonban régóta rejtélyesnek tartják, hogy a természetes szelekció miért részesítette előnyben olyan széles körben az ilyen színjátszó, fémes fényű színeket.