Drámai felfedezés: önbeporzóvá válhatnak a virágok

A rovarok száma olyannyira lecsökkent, hogy a növények most már a „saját kezükbe" (vagy szirmaikba) veszik a szaporodás ügyét. Úgy fejlődnek, hogy egyre gyakrabban végezzenek önbeporzást ahelyett, hogy az egyre ritkuló rovarokra hagyatkoznának, hogy messzire szállítsák a virágporukat.

A fejtetű evolúció tükrözi az emberi migrációt és kolonizációt Amerikában

A tetű globális genetikai tanulmánya azt sugallja, hogy kétszer érkeztek a tetvek az amerikai kontinensekre az emberi gazdatesteken. A tetvek genetikai diverzitásának egy új analízise azt sugallja, hogy a tetvek kétszer mentek Amerikába - egyszer az első emberi migrációs hullám idején a Bering-szoroson át, aztán az európai kolonizáció során. A kutatás vezetője, Marina Ascunce, a Floridai Természettudományi Múzeum munkatársa és kollégái felfedezésüket a PLOS ONE magazinban publikálták. - írja a Floridai Természettudományi Múzeum honlapján.

Gyakorivá válnak az agyar nélküli elefántok: ez az evolúciós reakció az orvvadászatra

A Gorongosa Nemzeti Park elefántjainál fizikai következményei vannak az orvvadászat örökségének. - írja a Science News honlapján.

A tudósok végre megfejtették, hol van a tengeri csillag feje

A Southamptoni Egyetem kutatása fényt derített az állat érdekes testére. A tengeri csillag mindig érdeklődés tárgya volt, akár azért, mert képes újra növeszteni végtagjait, vagy a kérdés miatt, hogy hol a testük vége és hol kezdődik a fejük. Úgy tűnik, az utóbbira megvan a válasz. - írja a BBC Science Focus magazin honlapján.

A fizika és evolúció különös kapcsolata

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről" (Assembly Theory) szóló új munka a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg október 4-én.

A HUN-REN ÖK munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport a fizika és az evolúció közötti kapcsolatot tárta fel

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársának részvételével egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „összeállítás-elméletről" (Assembly Theory) szóló új munka a rangos Nature szakfolyóiratban jelent meg október 4-én.

Új megvilágításba került az evolúció

Vezető filozófusok és természettudósok a PNAS folyóirat hasábjain amellett érvelnek, hogy az evolúció nem a földi élet speciális sajátsága, hanem a komplex rendszerekre vonatkozó természettörvény, amely a világegyetemben mindenütt érvényes.

Félmillió éves, nem evilági faépítményt fedeztek fel Zambiában

Egy új tanulmány szerint félmillió évvel ezelőtt – tehát jóval korábban, mint azt korábban lehetségesnek tartották – az emberi faj már fát használt bizonyos szerkezetek építésére. A kutatók a zambiai Kalambo-vízesés régészeti lelőhelyén végzett jól megőrzött fa feltárásáról számoltak be, amely legalább 476 ezer éves múltra tekint vissza, ezzel pedig megelőzi a Homo sapiens evolúcióját.

Újabb lépést tettünk az élővilág tömeges kihalása felé

Egy új tanulmány megerősítette, hogy a dinoszauruszokra lecsapó üstököshöz hasonlóan – lassabban, de ugyanolyan halálosan – „tör le egész ágakat" az emberi tevékenység az élet fájáról, ami egyes fajok tömeges kipusztulásához vezethet.

Megoldották az élő fosszília fa rejtélyét

A Wollemi fenyőt 2 millió éve kihaltnak vélték, míg egy kiránduló csoport 1994-ben fel nem fedezte. Most a tudósok dekódolták a fenyő genomját, hogy megtudják, hogyan élt túl - majdnem változatlanul - a dinoszauruszok kora óta. A  bioRxiv oldalon augusztus 24-én publikált dolgozat felülvizsgálata még nem történt meg. - írja a Live Science magazin.

Itt az emberiség történetének egyik legnagyobb rejtélye

A korai kőkorban a kihalás szélén táncolt az emberiség. A kedvezőtlen klíma közepette a modern emberek teljes lélekszáma annyira lecsökkent, hogy több mint 100 ezer éven át nagyjából 1280 szaporodóképes egyed tartotta fenn fajunkat.

Egy kis egér túlélte a sarki hideget a dinoszauruszok korában

Alaszka északi részén dolgozó paleontológusok felfedeztek egy kis emlős fosszíliát, ami virult abban az időszakban, ami az egyik leghidegebb lehetett a Földön, körülbelül 73 millió éve. - írja a phys.org. 

Százhúszmillió éves kínai madárkövület tanúskodik a növények evolúciójáról

Kínai őslénytankutatók egy csoportja jelentős tudományos felfedezést tett, amikor a Kína észak-keleti részén talált 120 millió éves madárkövület gyomortartalmának növényi alkotóelemeit vizsgálta.

A méhek és a ragadozódarazsak megoldottak egy gyakori építészeti talányt

Amiket egykor fészekhibáknak gondoltak, azok megoldások a különböző méretű hatszögek kombinálására. A kutatók felfedezésüket július 27-én a PLOS Biology magazinban publikálták.

Nem szép dolog a pletyka, de néha hasznos

A pletyka társadalmi megítélése nem túl kedvező, pedig a magánéletben és az üzleti világban is nagyon fontos közösségépítő szerepet tölt be.

A csőr alakja előre jelzi milyen fészekanyagot használnak a madarak

Egy a Bristoli Egyetem és a Szent András Egyetem kutatócsapata által végzett tanulmány szerint egy madár által kiválasztott fészekanyag a csőrének kiterjedésétől függ. - írja a phys.org.

A gombák 700 millió éves múltját tárták fel az SZBK kutatói

A gombák korai evolúciójának fontos részleteit rekonstruálták az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, Merényi Zsolt, Nagy László és kollégáik. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban június 22-én megjelent tanulmány 123 teljes gombagenom összehasonlításával tárta fel a gombák megjelenésének genetikai mérföldköveit.

A mohák létfontosságúak a bolygó egészségének szempontjából

Az emberek a mohákat valószínűleg nem tartják különleges növénynek. Beleolvadnak a növényi élet hátterébe, és úgy tűnik mindenütt nőnek - akár akarjuk, akár nem. Egy ausztrál tanulmány részletesen vizsgálta a mohák élőhelyeihez való viszonyát, és azt találták, hogy meghatározóak a termőtalaj egészségéhez. Tanulmányukat a The Conversation magazinban publikálták.

Ezt tanítják nekünk az orangutánok a beszéd evolúciójáról

Az orángutánok hihetetlen vokális képességeikkel hódítják meg a színpadot. A Warwicki Egyetem által vezetett úttörő tanulmányból kiderült, hogy ezek a csodálatos állatok nem csak egy, hanem egyszerre két külön hangot is képesek produkálni. Ez a figyelemre méltó teljesítmény az énekesmadarak komplexitását és az emberi szájdobosok lenyűgöző tehetségét is tükrözi.

Mi az igazság a hableány mitosza körül? - Milyen volna egy valódi kis hableány? Valószínűleg nevetségesen szőrös volna a tudomány szerint

A hableány mítosza évszázadokon át fennmaradt. Az ókori Szíriában az emberek   termékenység felett uralkodó,Atargatist, egy félig ember, félig hal istennőt tiszteltek. Az ókori Görögországban a tengerészek a szirénektől való félelemmel és kéjvággyal szálltak tengerre, mert a szirének, ha lehetőségük volt, a halálba énekelték őket. Egy tengerbiológus a BBC Science Focus magazinban feltárja, milyen volna egy valódi sellő. Mi az igazság a sellők mítoszában. Létezhet-e egy ilyen kény?

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták az SZBK kutatói

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.

Baktériumoktól lopott génekkel váltak túlélővé a muslicák

A veleszületett immunitás evolúcióját vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Kaliforniai Egyetem (University of California, Berkeley) munkatársai, kimutatták, a rovaroknál bakteriális eredetű gének töltenek be fontos szerepet a parazita darazsak elleni hatékony védekezésben - tájékoztatta a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.

Áttörő tanulmány kiderítette, hogy a szupermasszív dinoszauruszok hogy lettek olyan nagyok

A szauropodák voltak a Földön élő valaha volt legnagyobb állatok - egy új tanulmány feltárta evolúciós utazásukat. - írja a BBC Science Focus.

Botanikai különlegesség a virágzó bambusz

A vörös pandák kifutója mellett zöldellő sövénybambusz virágai nem annyira szépségükkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem különlegességükkel, mivel a bambuszok több évtized, vagy akár egy évszázad elmúltával hoznak csak virágot. - írja a Budapesti Álalt- és Növénykert honlapján.

Nagyon ritka fosszíliákat találtak Walesben

A szakértők szerint a világ egyik legfontosabb fosszília lelőhelyét találták meg Walesben. Nagy számú új fosszíliákat fedeztek fel Llandrindod Wells közelében a kutatók, akiknek adományt kellett gyűjteniük, hogy megvegyék a felszerelést. - írja a BBC tudomány rovata.

A nagy állatok lassabban mozognak, mint kicsik, hogy elkerüljék a túlhevülést

Egy több mint 500 faj analízise szerint a több mint 1 tonna súlyú állatok hosszútávú sebessége nem csak tömegük korlátozza, hanem hogy ne hevüljenek túl. - írja a New Scientist.

A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben

A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.

Koevolúciós kapcsolatok tartják fent az élővilágot

Vajon mi okozza, hogy a lazacok vándorlása még az űrből is látszik, és melyik az a rovar, amely a dzsungel legnagyobb büféjét egymaga életben tartja? A neves brit biológus – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Viasat Nature legújabb, Patrick Aryee vadvilága című műsorban. A március 20-án (hétfőn) 20 órakor debütáló dokusorozatban a filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát, hogy informatív, ugyanakkor szellemes módon mutassa a természetes csodálatos kapcsolódásait (a legapróbb élőlényektől a legnagyobb ragadozókig). A dokumentumfilm egyúttal felhívja a figyelmet arra, hoogy ...

Átírhatja a dinoszauruszok történetét ez az ichtioszaurusz felfedezés

Az őslénykutatók egy ichtioszaurusz maradványaira bukkantak a Norvégia északi részén, a Svalbard szigetcsoportnál található Spitzbergák területén. Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, az ichtioszauruszok vagy más néven halgyíkok nagyméretű, kihalt tengeri hüllők, amelyek a mezozoikum korszakának nagy részében virágoztak. A halgyíkok a középidő triász, azon belül is alsó triász időszakában, körülbelül 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, így az egyik legkorábbi hüllőcsoportnak tekinthetők. Mintegy 90 millió évvel ezelőttig éltek, a késő kréta időszakig.

A dögevésnek köszönhető, hogy beszélhetünk

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a világ egyik legrégebbi tudományos kiadványában, a Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban jelent meg. A kiadványnak az emberi evolúció nagy átmeneteiről szóló legfrissebb számát részben Szathmáry Eörs szerkesztette.

Több évtizedes elméletet cáfolhattak meg az állatok kommunikációjáról

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. A kutatók egy általános megoldóképletet alkottak, amelynek segítségével ki lehet számolni az őszinte evolúciós egyensúly lehetséges állapotait. Eszerint léteznek olyan őszinte egyensúlyi állapotok, amelyekben az őszinte szignál nemhogy költségmentes, de akár többlethasznot is hozhat a jelzést használó egyed számára. Ezzel magyarázatot kkaphatunk ...

Feltárták az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát

Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek révén sokkal jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature közölte.

Madagaszkár egyedülálló vadvilága a kihalás küszöbén áll

Egy új tanulmány szerint a gyűrűsfarkú makitól a véznaujjú makiig több mint 20 millió év egyedülálló evolúciós története tűnhet el a bolygóról, ha nem teszünk semmit Madagaszkár veszélyeztetett emlőseinek kihalása ellen.

Miért imádnak a nők vásárolni? Az evolúció választ ad erre az égető kérdésre

Felmerült már benned a kérdés, hogy vajon a legtöbb hölgy miért lelkesedik annyira a shoppingért, míg a férfiak lehetőleg inkább lepasszolják ezt a feladatot másnak, vagy megpróbálják minél gyorsabban letudni? A kézenfekvő válaszért őseink szokásait érdemes elemezgetni.

Itt a tudományos válasz, miért dagasztanak a macskák

Ez a masszírozó művelet a tésztadagasztáshoz való hasonlóságáról kapta a nevét, amely ritmikusan ismétlődik. Bizonyára már minden macskatulajdonos észrevette, amikor a cicája dagaszt, és azon töprengett, hogy hogyan alakíthatott ki ilyen viselkedést. A tudósok ezért tették fel a kérdést: vajon miért dagasztanak a macskák? Vajon elárul valamit arról, hogyan érzik magukat ilyenkor?

Gigantikus tengeri szörny maradványait találták meg

Több mint tizenhét méter hosszú halgyík fosszilis maradványaira bukkantak Nevada triász időszaki tengeri üledékes kőzetrétegeiben. Az egykor élt óriás korának óceáni szuper ragadozója lehetett, amelynek teljes testhossza, illetve tömege a ma élő cetekével vetekedett.

Kiderült, mit ettek a Föld első állatai

A Földet legkorábban benépesítő állatok algákkal és baktériumokkal táplálkoztak ausztrál kutatók tanulmánya szerint.

Sokkal korábban kezdtünk tűzzel sütni és főzni, mint hittük

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat - derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.

Elárverezik Darwin egy ritka kéziratát, ami 800 ezer dollárt is érhet

Charles Darwin egy rendkívül ritka kézirata kerül kalapács alá novemberben New Yorkban - jelentette be a Sotheby's, amelynek előzetes becslése szerint a leütési ár akár a 800 ezer dollárt (336 millió forint) is elérheti.

Ijesztő, éjfekete lényeket fogtak Csernobil mellett

Több mint 35 évvel később a csernobili baleset hatásai még mindig láthatóak; egy kutatócsoport éjfekete színű békákat fogott a sérült atomerőmű környékén. Az is kiderült, miért változtak ilyen sötétté ezek az eredetileg élénkzöld színű állatok.

Megvan az idei orvosi Nobel-díjas

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Gusztustalan, de hasznos: a nyálka evolúciós eredete

A csigatalptól a nyálunkig mindenütt jelen van, mégsem tudtuk eddig, hogyan fejlődött ki a nyálka az evolúció során. A jelek szerint számos független alkalommal, különböző fehérjékből, de mindegyiknek közös vonása a sok kapcsolódó cukorlánc.

Miért nőnek ilyen nagyra a nők mellei?

Több mint 5000 emlősfaj él ezen a bolygón, a méretes és állandó mellek azonban csak egyetlen fajra, a Homo sapiensre jellemzőek. Egyesek szexinek nevezhetik ezt az anomáliát, de felvetődik a kérdés is: miért ilyen nagyok a nők mellei? Evolúciós hibáról van szó, vagy valamilyen praktikus ok áll a háttérben?

Sokkal hamarabb elpusztul a Föld, mint eddig hittük

Az asztronómia iránt érdeklődők előtt jól ismert, hogy a csillagoknak - csakúgy, mint az élőlényeknek -, megvan a saját életciklusuk; a „csecsemő", a felnőtt és öregkoruk, valamint a végzetük. A csillagoknál azonban egy-egy életszakasz hossza teljesen mást jelent mint az élőlényeknél, mert ezek tartama csak milliárd években mérhető. Ugyanez igaz a bolygókra is, hiszen a planéták sorsa elválaszthatatlan az anyacsillagukétól. Az univerzum eddig ismert egyetlen, technikai civilizáció által lakott bolygóját, a Földet ugyanaz a Nap fogja elpusztítani a kozmikus közeljövőben, ami évmilliárdokon át éltette, és megajándékozta az élet lehetőségével.

Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?

A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.

Megdöbbentő felfedezés az ősi halak fogairól

Két elmélet létezik arról, hogy a halak fogai honnan származnak: vagy külső pikkelyekből fejlődtek ki (a kívülről befelé hipotézis), vagy valahol a szájon belülről (a belülről kifelé hipotézis). A kutatók most meglepő eredményekkel álltak elő.

Mikor vált szét a gombák és az állatok útja? Magyar kutatók jöhettek rá a válaszra

Az ELTE Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói nemzetközi együttműködés keretében vizsgálták két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és gombák evolúciós eredetét. A rangos Nature folyóiratban megjelenő munkájukban a mai genetikai sokféleséget felhasználó, az ELTE-n fejlesztett számítógépes modelleken alapuló evolúciós rekonstrukciót mutatnak be. Az egyes gének történetét egyenként rekonstruáló eljárás segítségével feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját a komplex többsejtűség felé. Eredményeik szerint a két csoport már meglepően korán, szinte közvetlenül közös őssüktől ...

A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói

Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.

A hüllők fellendülést 250 millió évvel ezelőtt a globális felmelegedés okozhatta

 A globális hőmérséklet kiugrása lehetett a kiváltó oka a hüllők felemelkedésének a perm időszak vége felé, nem az emlősök tömeges kihalása, ahogy korábban gondolták.

Megoldódott a rejtélyes félmillió éves végbélnyílás nélküli állat rejtélye

A tudósok azt mondják, hogy megoldottak egy 500 millió éves mikroszkopikus, gerinces állatot érintő rejtélyt, akinek van szája, de nincs végbélnyílása. Amikor 2017-ben felfedezték arról számoltak be, hogy ez a zsákszerű tengeri állat kis fosszíliája lehet az emberek legkorábbi ismert őse.

A kontinensek mozgása alakította az óceánok élővilágát

Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.

Egy rajongó robotlábakat épített egy kígyónak - vidóval

Körülbelül 100 millió év telt el azóta, hogy több genetikai változtatás megfosztotta a kígyókat a járási képességüktől. Allen Pan, a kígyók szerelmese és a YouTube „ezermestere" azonban most nagyot gondolt és újat alkotott.

Mutánsok növekednek bennünk, és megölhetnek

Egy új tanulmány szerint a bélbaktériumok idővel képesek lehetnek arra, hogy a bélrendszeren kívül is életben maradjanak. Ez veszélyesebbé teheti őket, mert krónikus gyulladást, és ezzel kapcsolatos egészségügyi kockázatokat okozhatnak más szervekben.

Miért esznek húst egyes növények?

A húsevő növények ragadozó viselkedése általános növényi védekező mechanizmusokból fejlődött ki – állapították meg a Salk Institute kutatói.

Pokoli járványt szabadíthat a világra egy rejtélyes lény

A betegségekkel foglalkozó szakértők attól tartanak, hogy a következő világjárványt nem vírus, hanem gomba fogja előidézni. A tudósok szerint ez ijesztő lehetőség, tekintve, hogy milyen keveset tudunk ezekről az élőlényekről. Ráadásul számos gombáról kiderült, hogy ellenállóvá válik a kezelésekkel szemben, ami fokozza a veszélyt.

Fizikusok kiszámolták mekkora az a műugró magasság, ahonnan az ember biztonságosan műugrást végezhet

3 dimenziós nyomtatott modellekkel és egy tartályba dobva őket, a kutatók megtalálták azt a magasságot, ahonnan az emberek merülhetnek, mielőtt sérülést okozó erőkkel találkoznának. 

Tudja-e, miért van a macskáknak hasi zacskója?

Nem minden macska túlsúlyos, akinek úgy tűnik, hogy nagy a hasa. Bár úgy néz ki, mintha pocakos lenne és ring ez a pocak szerű valami, amikor fut, vagy sétál, nem biztos, hogy erről van szó.

Rejtélyes dolgot találtak a pingvinek DNS-ében

A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az emelkedő és csökkenő hőmérséklet alakította, testük pedig erősen specializálódott a Föld legszélsőségesebb körülményeire. A tudósok mégis attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja most megtorpanhat.

Háromszemű vadász cserkelt a tengerekben 500 millió évvel ezelőtt

A kambrium periódusban élt Stanleycaris hirpexnek két kinyúló szem volt feje két oldalán és egy nagyobb középen. - írja a New Scientist magazin.

Így lettek a dinoszauruszok a világ urai

A dinoszauruszok a versenytársaikat kipusztító hirtelen globális lehűlések után vették át az uralmat a Föld fölött.

Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei

Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik. Az Astrobiology című rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.

Megdöbbentő felfedezés: kiderült, mi az előnye a diszlexiának

A modern világot az írott nyelv szálai fűzik össze. A diszlexiás olvasási zavarral küzdők számára a szavak végtelen kusza szövevénye a túlélés akadályának tűnhet. A sokáig pusztán tanulási zavarnak tekintett neurológiai állapot, amely a szöveg dekódolását megnehezíti, az egyének és közösségük számára is előnyös lehet egy ismeretlenekkel teli világban.

Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt

Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.

El tud képzelni egy kettő és fél méteres ezerlábút?

A rovarok és a szárazföldi ízeltlábúak már a dinoszauruszok idejét megelőzően benépesítették a Földet, ám a karbon földtörténeti időszak alatt jóval nagyobbra nőttek, mint azt elképzelni tudnánk, részben a Föld légkörében található oxigéntöbblet miatt.

Ősidők óta komoly harci eszközként használják a nyakukat a zsiráfok

Az erőforrások körüli brutális harc, azaz a természetes szelekció fényében a tudósok egy része természetesnek vette, hogy a zsiráf ikonikus nyaka azért fejlődött úgy, ahogy ma látjuk és ismerjük, hogy az állat elérje a leveleket, amelyekhez más növényevők nem férhetnek hozzá. De vajon tényleg ez állhat az evolúció furcsa játéka mögött?

Az evolúció akár négyszer gyorsabban is megtörténhet, mint véltük

Minél több a genetikai különbség egy fajban, annál gyorsabban megy végbe az evolúció, mivel bizonyos tulajdonságok elhalnak, mások pedig megerősödnek. A legfrissebb tanulmány mögött álló csapat az evolúció „üzemanyagának" nevezi, akik 19 különböző vadon élő állatcsoport adatait vizsgálták világszerte.

A káros mutációk is hasznosak lehetnek

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja közös vizsgálatai során a káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csütörtökön az MTI-t.

Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek

A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott. 

Már nem rejtély, miért alakul ki a rovarok színjátszó, fémes fénye

Számtalan állat visel irizáló, ragyogó, változó árnyalatokat, ami lenyűgözővé teszi őket. A szakemberek azonban régóta rejtélyesnek tartják, hogy a természetes szelekció miért részesítette előnyben olyan széles körben az ilyen színjátszó, fémes fényű színeket.

Kiderült, miért érezzzük jó illatúnak a tavaszi esőt

Evolúciós oka lehet annak, hogy a legtöbben szeretik a friss eső illatát, amely a talajban lévő kémiai anyagok hirtelen felszabadulása miatt alakul ki.

Ezek a világ legbizarrabb állatai - fotógaléria

Ez az állat lehetett a világ legrégebbi kardfogú ragadozója

Körülbelül 40 millió évvel ezelőtt Kalifornia trópusi erdőiben egy vad, szablyaszerű fogakkal felvértezett ragadozó kúszott az árnyékban, türelmesen várva, hogy lecsaphasson a gyanútlan zsákmányra. Ez az ősi emlős akkora volt, mint egy hiúz, és kizárólag húst fogyasztott. Bár mindez nagyon úgy hangzik, mintha egy tigrisről vagy oroszlánról lenne szó, ám egy új tanulmány szerint ennek a kardfogú emlősnek semmi köze a macskafélékhez. Szakemberek szerint inkább egy „úttörő evolúciós kísérlet" lehetett, amely megalapozhatta a jóval később megjelent nagymacskákat.

Hazai képernyőre kerül Attenborouhg legújabb dokumentumfilmje

Két amatőr fosszíliavadász séta közben felfedezett egy mamut lábszárcsontot, a világhírű természettudós, Sir David Attenborough pedig nem tudott ellenállni a különleges leletnek, így egy régészekből és paleontológusokból álló csapattal azonnal a helyszínre sietett. A 215.000 éves maradványok végül sztyeppei mamutok állattemetőjéhez vezettek, a mellettük talált őskori eszközök pedig neandervölgyiek által készített kőszerszámok lehetnek. A felfedező kutatás eredményeit összegző dokumentumfilmet, az Attenborough és a mamut temetőt a hazai közönség a Viasat Nature csatornán láthatja majd, 2022. március 13. vasárnap 13:30-tól.

Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse

Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

A kisebb sűrűségű erdők ellenállóbbak a többes stresszel szemben

Egy reziliens erdőben sokkal kevesebb a fa, mint amihez szokva vagyunk a Kaliforniai Egyetemnek az erdőtüzek hatásairól publikált tanulmánya szerint.

106 millió éves vírust találtak fosszilizálva a humán genomban

Egy a dinoszauruszok korában élt emlős őseinket gyötrő vírus maradványaira bukkantak a genomjainkban lappangva.

Döbbenetes eredményt hozott egy patkányokkal végzett kísérlet

Azok a patkányok, akiket megtanítottak, hogy hagyjanak 3,2 másodpercet egy kar lenyomásai között, vagy hogy tartsák lent ennyi ideig, úgy tűnik képesek megítélni, vajon elég pontosak voltak-e ahhoz hogy jutalmat érdemeljenek.

Új fosszíliák tárják fel az ízeltlábúak légzőrendszerének eredetét

A Manchester Egyetem kutatója, David Legg, egy Kínából, Svájcból és Svédországból származó nemzetközi tudóscsoporttal együttműködve, február 7-én a Royal Society tudományos magazinjában bejelentett egy új fosszíliát, ami felfedi az ízeltlábúak kopolyújának eredetét.

Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó

 „A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a  kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.      

Én választok párt, vagy a testem?

Azt mondják, mindig a nő választ, és ezt sokszor a férfiak is szívesen hangoztatják. Vajon tényleg így van? Én választottam a férjemet, netán ő engem? Egyáltalán, honnan vesszük, hogy az egymásra találásunk tudatos döntés eredménye? 

Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége

Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?

500 millió éve ez az ízeltlábú lenyűgöző idegrendszerrel rendelkezett

Két apró kövület, amelyek mindegyike kisebb, mint egy aszpirintabletta, 508 millió évvel ezelőtti megkövesedett idegszövetet tartalmaz. Ezek az ízeltlábú kambriumi lények segíthetnek a tudósoknak megérteni és felállítani a mai pókok és skorpiók evolúciós történetét.

Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén

Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.

A sünök miatt jött létre a rengeteg ember halálát okozó szuperbaktérium

A makacs kórházi fertőzések okozójaként ismert MRSA szuperbaktériumokról azt gondoltuk, biztosan az emberi antibiotikumhasználat nyomán evolváltak a közelmúltban. Erre most kiderült, hogy a sündisznók bőrén már legalább 200 éve ott vannak.

A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata

A melegedő óceáni hőmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány

A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt

Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.

Kiderült, mit evett mindannyiunk közös őse

Áttekintve azt a 402 kémiai reakciót, amely valamennyi mai élőlényben megtalálható, arra következtethetünk, hogy mindannyiunk közös ősének a hidrogén volt az energiaforrása.

Megdöbbentően hatalmas volt az óriásfogú cápa

Minden idők legnagyobb húsevő cápája, a Carcharocles/Otodus megalodon a miocén kor elejétől a pleisztocén időszak végéig népesítette be a Föld tengereit. Az óriásfogú cápának nem csak a foga, hanem a testtömege is hatalmas volt, mint ahogyan a testhossza is jóval meghaladta a jelenkor legnagyobb húsevő cápája, a nagy fehér méretét. A cápakutatók és a paleontológusok között hosszú évtizedek óta vitatott, hogy vajon mekkorák lehettek a megalodon legnagyobb példányai. Egy nemrég publikált új kutatási eredmény szerint e kihalt félelmetes őscápa mind az átlagméretét, mind pedig a testhosszát tekintve jóval nagyobb lehetett az eddig véltnél.

Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Ilyen még sosem volt! Dinoszauruszfiókát találtak egy megkövesedett tojásban - Fotó

Kínában egy megkövesedett tojásban bukkantak rá a valaha talált, legjobb állapotban fennmaradt dinoszaurusz maradványra, őskövületre. A fennmaradt állat lelete megdöbbentő állapotban van.

Fénybe borul egész Párizs: különleges fesztivál az evolúció jegyében - Galéria

Különleges fényfesztivál várja a Párizsba látogatókat egészen január végéig. Az evolúció tematikájában nem mindennapi fényszerkezetek által elevenednek meg élőlények a párizsi Természettudományi Múzeumban. 

Különleges fényfesztivál Franciaországban

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

A rákok furcsa módon cserélnek házat - VIDEÓ

A remeterákok (Paguroidea) elhagyott kagylóhéjakat mobil otthonként használnak. Ahogy egy rák növekszik héja egyre szorosabban illeszkedik. Így végül a ráknak egy nagyobba kell költöznie. Megfelelő üres héj kevés van és nagy távolságokra. Érdekes módon szereznek új otthont maguknak.

Kiderült, mit kell tennünk, ha sokáig akarunk élni

Közhely, hogy a mozgás a hosszú élet titka, de tulajdonképp miért is kell nekünk, embereknek, mindhalálig sportolnunk? Úgy tűnik, az evolúciónk alakított minket így.

A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet

A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.