Összefüggés van a kihalások és a füves területek tüzei közt

A füves területek növényevői szerepet játszanak a futótüzek limitálásában azzal, hogy elfogyasztják az éghető anyagot. Allison Karp, a Yale Egyetem tudósa és kollégái bebizonyították, hogy a növényevő-tűz interakciók globális mértékű hatással voltak a futótűzekre a múltban.  

Brit tudósok szerint nem csak a Földön élnek emberek

Az űrkutatás egyik visszatérő kérdése, hogy vajon a Földön kívül máshol is van-e élet? A tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy nem csak kezdetleges formájú, hanem a mienkhez hasonló, nagyon is fejlett élőlények lakják az univerzumot.

A világ legnagyobb tömeges kihalása vulkanikus téllel kezdődhetett

A perm végi tömeges kihalás 252 millió évvel ezelőtt lehet, hogy akkor kezdődött el, amikor heves vulkánkitörések sorozata vulkanikus telet váltott ki.

Miért növeszt egyre kevesebb elefánt agyarat? Szomorú az oka

A mozambiki polgárhábú négylábú áldozatairól, a Gorongosa Nemzeti Park elefántjairól ritkán hallani, pedig 1977-1992 között több mint 90 százalékkal csökkent az állományuk, sőt annyian estek áldozatául az orvvadászoknak, mint korábban soha. 

A bűnös kutya - videó

Sok gazdi úgy véli, kutyája képes bűntudatot érezni. Amikor valami rosszat csinál, például szétrágja a papucsot, felforgatja a lakást, és a rosszaságot felfedezi a gazdi, akkor a kutyának bűntudata van. A bűntudat jeleit mutatja, kerüli a szemkontaktust, lehajtja a fejét, bebújik az ágy alá. De nem csak a gazdik vélik így. Az etológusok közt nincs konszenzus a kérdést illetően. Nagyon kevés az erre vonatkozó kutatás, irodalom. 

Különleges gyermek maradványait találták meg egy barlangban

A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport.

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

Ezért fázósabbak a nők, mint a férfiak

Tudományos magyarázat született a légkondicionáló távirányítójáért folytatott csatákra. A Tel-Avivi Egyetem kutatói új evolúciós magyarázatot kínálnak a jól ismert forgatókönyvre, ahol a nők pulóverben, míg a férfiak pólóban ülnek a légkondicionált irodában. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a jelenség nem csak az emberekre jellemző, hanem az állatvilágban is megjelenik: számos hím endoterm faj (madarak és emlősök) a hűvösebb hőmérsékletet részesíti előnyben a nőstényekkel ellenben.

Miért pont a fejük tetején van a cetfélék orrnyílása?

A cetfélék (közéjük tartoznak a bálnák és delfinek) a fejük tetején lévő orrnyíláson át lélegeznek, a légcsövük pedig egy speciális útvonalon kapcsolódik a nyíláshoz.

Ijesztő kezet találtak egy felboncolt cetben - fotó

Bár elsőre nehéz elhinni, a cetek ősei nem az óceánokban éltek, szárazföldi állatok voltak. Az évmilliók során külsejük, és életmódjuk drasztikusan megváltozott, az ősi jellegzetességek ugyanakkor nem tűntek el teljesen. Egy közelmúltban elvégzett cetboncolás ilyen evolúciós maradványt tárt fel – olvasható az IFL Science tudományos portál cikkében.

Az ősi földművesek elnyomták az immunrendszerüket a túlélés érdekében

Amikor a Vinca kultúra korai farmerei először vetettek árpát és búzát 7700 évvel ezelőtt a Duna és mellékfolyóinak termékeny földjébe, megváltoztatták nem csak az étrendjüket, hanem új életmódot vezettek be a régióba. Összezsúfoldódtak sárkunyhóikban, szorosan együtt bölényekkel, szarvasmarhákkal, sertésekkel, kecskékkel, és ezek trágyáival éltek a településeken, ami végül emberek ezreivé duzzadt. Az együttlét betegségek megugrását okozta mint például influenza, tubercolosis, és más betegségeket, amik állatokról emberekre terjedtek és végig és végigterjedt a korai mezőgazdasági közösségeken. Most egy új ókori DNS tanulmány megmutatjja, ...

Alakváltással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

A klímaváltozásra reagálva "alakot változtatnak" egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat - állapították meg ausztrál tudósok.

Kutya mama egy kis libát adoptál-videó

 Egy ausztrál pásztorkutya adoptált egy kislibát és az újszülött kiskutyái közé betette az alomba. Amikor a kisliba eltotyog, a kutya ismételten megragadja és visszateszi az alomba a többiek közé.                    

A tojvajló mézelő méhek bepillantást nyújtanak a virágok evolúciós eredetébe

Bár értékes beporzó szerepükről ismertek, a mézelő méhek időnként pollent lopnak, anélkül, hogy segítenék a pollent képző növényt.

A babákhoz hasonlóan a kis denevérek is gőgicsélnek

Ahogy a mi csecsemőink, úgy a bébi denevérek is gőgicsélés útján fedezik fel fajuk hangrepertoárját.

Az állatok számolnak és használják a nullát

A számok értését gyakran jellegzetesen emberi adottságnak tekintik – intelligenciánk egy fémjele, ami a nyelvvel elkülönít bennünket minden más állattól. De ez távol van az igazságtól. A kutatók gyre komlexebb numerikus képességeket fednek fel az állatok világban. A Journal od Neuroscience júniusi számában arról számolnak be, hogy a varjak értik a zéró fogalmát, amivel még az emberek is küzdenek. Ez csak a legutóbbi bizonyítéka az állatok numerikus absztrakciót illető képességeinek - amely mégis eltér a mi saját szám felfogásunktól.

Még mindig nem ismerjük a kutyák bundájának titkait

Az új kutatások szerint a kutyabundák általunk ismert, fő típusai a háziasítás legkorábbi napja óta léteznek. Egyes mintákat már maguk a farkasok is mutatták. Eddig a tudósok gyakran azt feltételezték, hogy fajunk volt a felelős a kutyabundák hatalmas sokféleségéért a több ezer éves, gondos tenyésztés révén. A modern és ősi kutyák, valamint a farkasok közelmúltbeli elemzése azonban azt mutatja, hogy túl sok szerepet tulajdonítottunk magunknak.

Ébresztő, emberiség! - Miért semmisítjük meg az állatok élőhelyét?

Súlyos probléma a mai világban, hogy sajnos nagyon sok veszélyeztetett állatfaj van. Egy tanulmány szerint az állat- és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek ennek a legfőbb okai.

Ilyen lehetett a legkorábbi állat a Földön

Egy csaknem 900 millió éves, szivacsnak vélt ősmaradvány lehet az eddig felfedezett legkorábbi állati fosszília a Földön - derül ki egy új tanulmányból.

Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

Nem az intelligencia miatt vált különlegessé a bálnák és delfinek agya

A Scientific Reports tudományos szaklapban közzétett új tanulmány megállapítása szerint a cetek agya egy különleges evolúciós folyamat eredményeként vált az állatvilág legnagyobb, illetve legfejlettebb agyává.

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.

A világ leglustább állatai annyira lomhák, hogy még vizsgálni is alig lehet őket

A lajhárok anatómiai felépítése úgy alakult az evolúció folyamán, hogy az állatok a lehető legkevesebb energiát használják fel megfontolt életmódjuk során. A világ leglustább állatai úgy mozognak, mintha az ágak alján sétálnának, csak mindezt rettentő lassan teszik.

Ősi kutyafajta genetikai térképe segíthet megérteni a kutyák evolúcióját

Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.

Ezért nem tudunk ellenállni a kutyák tekintetének

A kutyák tekintete úgy fejlődött a háziasítás hosszú évezredei során, hogy az minél megnyerőbb legyen az ember számára. Ezért ha úgy tűnik, hogy a kutya valamit el akar mondani nekünk a tekintetével, vagy a figyelmünket kéri, valószínű, hogy az evolúció manipulálja ilyen módon az érzéseinket.

Einstein kísérteties távolhatása, és a vörösbegy

Évszázadok óta rejtély, hogyan tájékozódnak az állatok, és hogy tudják az esetenként rendkívül hosszú, kontinenseken átívelő vonulási útvonalaikat megtalálni. Azt már tudjuk, hogy ehhez különféle módszereket alkalmaznak, vannak, amelyek napközben a Naphoz igazodnak, és vannnak, amelyek éjszak a csillagos égbolt alapján tájékozódnak. Néhány állatfaj képes megjegyezni a tájékozódási pontokat, és olyanok is akadnak, amelyek szaglás útján lelik meg az útvonalukat. Mindközül a vörösbegy rendelkezik a legrejtélyesebb tájékozódási képességgel. Ez az apró madár a Föld mágneses mezejének erejét és irányát érzékeli, amelyre más állatfajok is ...

Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók

Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel.

Fém robotfarok segíthet az egyensúly megőrzésében

Fantasztikus filmekben láthatunk hasonlót, de a való életben valószínűleg nem pont így képzelnénk el a „kiborg életünkbe való átlépést". Ennek ellenére a most bemutatott, új eszköz lenyűgöző: egy japán kutatócsoport mesterséges robotfarkat fejlesztett ki, amelynek elsődleges célja az idős vagy fogyatékkal élő emberek egyensúlyának megőrzése.

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az agyat, mint a riasztó sikoly

Az örömkiáltás erőteljesebben aktiválja az emberi agyat, mint a riasztó sikoly - állapították meg zürichi kutatók.

Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit

Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.

A coywolf egy új kutyaféle?

A prérifarkasok és a szürkefarkasok Észak-Amerikában képesek kereszteződni, hibrid szuperragadozó kölyköket hozva létre, melyet „coywolf"- nak hívnak.- írja a BBC tudományos magazinja.

Megkondították a vészharangot a cápák és ráják túlélése miatt

Harminckilenc cápa- és rájafaj természetvédelmi besorolása módosult fenyegetettre a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.

Az eddig véltnél 30 millió évvel korábban alakulhattak ki a fejlábúak

Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak - állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.

600 millió éve növekedett meg a mélytengerek oxigéntartalma

A mélytengerek oxigéntartalma 600 millió éve ugrott meg egy új kutatás szerint, ez teremtette meg a többsejtű organizmusok kialakulásának alapját.

Az emberek miatt kezdhettek köpködni a kobrák

A kutatók meglepetésére kiderült, hogy a köpködőkobrák névadó képessége – nevezetesen hogy fájdalmas méreggel távolról szemen köpik vélt támadójukat – három egymástól független leszármazási ágon is kialakult.

Megoldották az evolúció egyik nagy rejtélyét

A virágos növények eredetére világít rá egy új nemzetközi tanulmány: svájci, svéd, brit és kínai kutatók egy a tudományt már Darwin óta foglalkoztató rejtélyt oldottak meg.

A tengeri csillagok fejlődésének titkát tárhatja fel egy ősi fosszília

Egy 480 millió éves fosszília segítheti a biológusokat abban, hogy feltárják a tengeri csillagok fejlődésének történetét.

A Trónok harca óriásfarkasai csupán távoli rokonai a mai farkasoknak

Óriásfarkasok megkövesedett maradványain végzett DNS-vizsgálatok szerint a Trónok harca című népszerű sorozattal "ismertté vált" ősi ragadozók csupán távoli rokonai a modern farkasoknak - derült ki a témában készített eddigi első tanulmányból.

A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak

Úgy tűnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szőrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetű. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval később kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szőre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.

Meglepő, miből fejlődött ki a rovarszárny

Hogyan lett a rovaroknak szárnya? Ez nem egy mesecím, hanem komoly tudományos kérdés. A válasz ráadásul nem magától értetődő: az evolúciós viszonyok és az embrionális fejlődés tanúságai egyértelműen ezt mutatják, hogy a rovarszárny hajdanvolt tengeri rákok lábnyúlványaiból származik.

A nők és a tájékozódás

Erre kell mennem a kávézóhoz, ahol találkozóm lenne? Emlékszem, jártam már ott pár hónapja, de hol is van pontosan? Jobbra kell fordulni? Nem, inkább balra...

Kutyák és macskák villámgyors evolúciója

A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.

Az emberi faj közeli rokonának koponyáját tárták fel Dél-Afrikában

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról.

Százezer évig tartott a leghosszabb háború, de végül megnyertük

Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte. A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa. Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.

Megtalálhatták az ízeltlábúak evolúciójának hiányzó láncszemét

Az ízeltlábúak (arthropoda) evolúciójának hiányzó láncszeme lehet az az 520 millió évvel ezelőtt élt ötszemű, rákszerű teremtmény, amelynek megkövesedett maradványait Délnyugat-Kínában tárták fel.

Már legalább öt kutyaféle létezett a jégkorszak alkonyán

Már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.

A Golgotavirág meséje...

A Golgotavirág (latin nevén Passiflora) történetének kezdetén ennek a gyönyörű lián fajnak mindössze egyetlen ellensége volt, mégpedig a Heliconius lepke hernyója, amely nemzedékről-nemzedékre felfalta a növény leveleit.

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei

Már negyven millió éve léteztek a beszéd alapkövei, az ember és a majom közös elődei is ismerték a komplex nyelvi szerkezetek bizonyos szabályait - állapította meg a Zürichi Egyetem (UZH) Összehasonlító Nyelvtudományi Intézete egy mesterséges nyelvtan segítségével.

Új artéria jelent meg az emberi karban

Az emberi evolúció nem állt meg, erre a legjobb példa a medián artéria elterjedése; egyre több embernél van jelen az alkarban egy extra ütőér – írja a Futurism tudományos portál.

Háromszázmillió éve ciripelnek a tücskök

Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak rendjében.

Tudja-e, honnan ered a kíváncsiság megölte a macskát szólásmondás?

A kíváncsiság megölte a macskát - szokták mondani a britek, aminek magyar megfelelője, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik, vagy a kíváncsiság árt a szépségnek. De mégis, hogy kerül akkor ide a macska?

Egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.

Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.

Tudja-e, hogy miért olyan barátságosak a kutyák?

Miért olyan kedvesek a kutyák és vajon miért lettek az emberek legjobb barátai? A legújabb kutatások szerint a választ a génjeikben találjuk.

Az ember is képes hegyezni a fülét

Az ember is képes "hegyezni a fülét" német kutatók szerint, legalábbis egy kicsit.

Kanyarós gyerek tüdejét vizsgálták, érdekes felfedezést tettek

A kanyaróvírus az eddig véltnél lényegesen korábban, már időszámításunk előtt 600 évvel kialakulhatott és nem csak a középkorban, mint ahogyan ezt eddig feltételezték. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport, amely munkájáról a Science című tudományos lapban számolt be.

Élőben az evolúció

Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...

Megfejthették, miért tűnt el a neandervölgyi ember

Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint.

Ezért a növények a legügyesebb zöld vadászok a bolygón

Körülbelül 70 millió évvel ezelőtt, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet, egyes növények egyfajta genetikai rendellenesség miatt rovarevővé váltak. Egy most publikált tanulmány szerint a húsfogyasztás mögött egy evolúciós hajtóerő állhat, amely során a növény „újratervezte" a leveleket és a gyökérzetét – írja a LiveScience.

Végre tudjuk, hogy miért van a férfiaknak szakálla

Egy szépen gondozott arcszőrzet nem csak kellemes látvány lehet, hanem gyakorlati célokat is szolgálhat. Az Integrative Organismal Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a férfiak arcszőrzete az evolúció során azért fejlődhetett ki, hogy elnyelje az arcot érő ütések energiáját.

Hőálló korallokat hoztak létre

A tengervíz melegedését jobban tűrő korallokat hoztak létre ausztrál kutatók a globális felmelegedés okozta pusztító korallfehéredés elleni harc jegyében.

Tudja-e, hogyan és miért mosolyognak a kutyák?

Mindannyian láthattunk már kutyát, amint az ajkát felhhúzva úgy látszik, mintha "mosolyogna". De vajon tényleg ez a helyzet?  Itt van rá a tudományos magyarázat.

A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában

A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.

Bámulatos, ahogyan a ló és a kutya önfeledten játszik egymással

Két nagyon különböző állatfaj, a lovak és a kutyák ugyanazt az arckifejezést mutatják játék közben, ami a kutatók szerint mély evolúciós gyökereket takar. Amikor ránézünk a kutyánkra, akkor teljesen egyértelmű, hogy mikor szeretne játszani: behajlítja a mellső lábait és lelkesen csóválja a farkát. Ha ezután megfigyelünk kettő, egymással játszadozó, kergetőző ebet, akkor azt is látjuk, hogy a mozdulataik szinte megegyeznek és az arckifejezéseket látva leginkább a mosoly szó jut az eszünkbe. A tudósok most először elemezték és találtak rá bizonyítékot, hogy a kutyák pontosan ugyanígy játszanak a lovakkal is: nyitott szájjal és összehaangolt ...

A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki egy fogból

A valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyagot vonták ki kutatók egy ősi fogzománcból, ami segíthet tisztázni a spanyol barlangokban talált fosszíliák alapján megismert Homo antecessor nevű kihalt fajnak az emberi evolúcióban elfoglalt helyét.

Kiderült, hogy hány balkezes él a világon

Minden tizedik ember balkezes a világon - közölte a bochumi Ruhr Egyetem pénteken.

A békák koponyája sokkal különlegesebb, mint azt valaha gondoltuk

Első ránézésre talán minden béka feje simának és lekerekítettnek tűnik, ám néhány fajuknál komoly meglepetések érhetnek minket, ha a „felszín alá" nézünk. A kutatók szerint a dolgok mélyre ásva ugyanis olyan koponyákat találhatunk, amelyek leginkább a mitikus, mesebeli sárkányokéhoz hasonlítanak, rajtuk tüskékkel, tövisekkel és más csontos szerkezetekkel.

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse

Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.

Kréta időszaki „csodacsirkét” fedeztek fel Belgiumban

A legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit tárták fel Belgiumban. A különleges lelet betekintést enged a modern madarak korai evolúciójába a dinoszauruszok korának végén, épp azelőtt, hogy egy aszteroida becsapódása megváltoztatta volna az életet a Földön.

A modern ember nem a neandervölgyivel keveredett leggyakrabban

A modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

Kideríthették, mi hozta létre az új koronavírust

Az új, SARS-CoV-2 néven ismert koronavírus 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban. Azóta világméretű járványt okozott, jelenleg több mint 70 országban pusztít. A kutatók egy új tanulmányban igazolták, hogy a kórokozót természetes evolúciós folyamatok hozták létre, és nem az ember. Az eredményeket a Nature Medicine folyóiratban publikálták.

A Föld legtitokzatosabb folyama: a Kongó

Rejtélyesen haldokló halak kutatása során derült ki, hogy melyik a világ legmélyebb folyója: A Malebo-tóból eredő és az Atlanti-óceánba torkolló Kongó alsó szakasza a világ leggyorsabb és legmélyebb folyamja, ahol különleges, felgyorsult formában zajlik az evolúció. A tudósok a Kongó mélységeivel kapcsolatos megdöbbentő kutatási eredményeiket tavaly december 12-én az American Geophysical Union éves találkozóján mutatták be.

Virágporral együtt ragadt a borostyánkőbe a kréta időszaki méh

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben.

A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában

A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Tudja-e, ki volt Magányos György?

Lonesome George  volt a Galápagos-szigetek és a galápagosi természetvédelem egyik legismertebb ikonja. A Pinta-szigeten élő óriás teknős  fajának, a Pinta teknősöknek az utolsó példánya volt. A biológiailag izolált vulkanikus szigetcsoporton olyan fajok és alfajok élnek, amelyek sehol másutt a nem fordulnak elő a világon, talán ezért sem véletlen, hogy Charles Darwin az itteni megfigyelései alapján alkotta meg az evolúció elméletét.

Az emberi DNS könyvét tárta fel az 5700 éves "rágógumi"

Egy 5700 éves "rágógumi" vizsgálatával dán tudósok képesek volt feltárni fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.

Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.

Egy kövület teljesen átírta a tengeri liliom evolúciós történetét

A tengeri liliom evolúciós történetével kapcsolatos új kutatások arra találtak bizonyítékot, hogy az 1800-as évekből származó, korábbi elméletek valószínűleg tévesek.

Új halfajok jöttek létre, meglepő a magyarázat

Egyes halleányok hajlandók akár más fajba tartozó hímmel is párosodni, ha elég jól néz ki a pasi – vagy ha rosszak a látási viszonyok. Az effajta apró tévedésekből új fajok keletkezhetnek, így a jelenség evolúciós jelentőséggel bír.

Bizarr fülek a kifinomult hallásért cserébe: áldás vagy átok?

Egy körülbelül 120 millió évvel ezelőtt élt, rágcsálószerű emlősnek furcsa fülei voltak. Kínai paleontológusok szerint mindez az egyedi rágóstílusa eredményeként alakulhatott ki. Eredményeiket a Nature tudományos folyóiratban publikálták.

Nem mi öltük meg a neandervölgyieket, egészen más végzett velük

Új elmélet született arról, miért is tűnhetett el a neandervölgyi ember. Kiderült, hogy elsősorban nem mi okoztuk közeli rokonunk végzetét, hanem a belterjesség.

Hetven millió évvel ezelőtt kígyók szaladgáltak a Földön

A kígyók már legalább 170 millió éve, a felső-középső jura időszak óta élnek a Földön, ám a kutatók meglepően keveset tudnak az evolúciós fejlődésükről, hiszen csak ritkán kerülnek elő a régmúltról tanúskodó fosszíliák. Az azonban biztos, hogy egykor rendelkeztek hátsó lábakkal is, majd később váltak „lábatlanná". Egy, a Science Advances tudományos folyóiratban most publikált tanulmány szerint ez az átmenet sokkal hosszabb ideig történt, mint azt korábban gondoltuk.

Karbon időszaki lopás alapozta meg a páratlan karriert

A repülő, ásó, kúszó, mászó bogarak rendkívüli sokszínűségüket és elterjedésüket nagyrészt génjeiknek köszönhetik, melyeket egykor mikrobáktól "loptak" - írja egy nemzetközi kutatócsoport.

Groteszk emberszerű lény csontjait találták meg Németországban

Már 12 millió éve felegyenesedve járó emberelődre bukkantak Bajorországban - derült ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.

Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások

A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.

Őskőkori hűtőszekrényt találtak régészek Ausztriában

Őskőkori hűtőszekrényt találtak az Osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben.

Nem találja ki, hogy melyik ősi fajnak van egy plusz hüvelykujja

Van egy kis extra hüvelykujja a furcsa kinézetű Madagaszkáron őshonos véznaujjú makinak. Ott bújik meg a csukló közelében és pont úgy néz ki, mint egy hasznos csontkinövés. A kutatók a közelmúltig nem is tudtak ennek jelenlétéről. A madagaszkári nyelven aje-aje az egyik legősibb faj a félmajmok közül, amely mögött hosszú, önálló evolúciós út áll.

Gyorsan regenerálódott az élővilág a nagy kihalást követően

Gyors volt az élővilág regenerációja a 66 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után egy coloradói leletegyüttes tanúsága szerint.

A farkcsontnál is haszontalanabb maradványt fedezték fel az emberben

Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.

Kutatók megfejtették a női orgazmus titkát, ezért volt rá szükség

A női orgazmus evolúciós eredete és értelme sokáig az élet nagy kérdései közé tartozott, kutatók nemzedékei foglalkoztak vele, ám mindenki számára kielégítő válaszokat idáig nem sikerült találni. Kutatók egy csoportja most úgy véli, a női nemi aktus tetőpontja egy régóta funkcióját vesztett biológiai folyamat maradványa.

Így még nem láthatta az egyik legrejtélyesebb emberfélét

Izraeli tudósok rekonstruálták a gyenyiszovai ember csontvázát egy 70 ezer évvel ezelőtt élt 13 éves lány csontmaradványaiból nyert DNS-minták alapján.

Agyszkenner mutatta meg, mitől olyan különböző a kutyák viselkedése

Az emberek és a kutyák különleges kapcsolatban állnak. Néha jobb, máskor rosszabb ez a viszony, de az ebek teljes mértékben az emberekre támaszkodnak, akik magukat a kutyafajtákat tenyésztették ki. Egy új tanulmány most azt is megmutatta, hogy az ember legjobb barátjának agya fajtánként mennyire különbözhet egymástól a mesterséges "kiválogatásnak" köszönhetően.

Tudta-e, hogy a stressz és a szorongás hasznos is lehet?

Az emberek csupa negatív dolgot asszociálnak a stresszhez, pedig megfelelő mennyiségben adagolva véd és segít minket a mindennapokban.

A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén

A nők nem jobbak a férfiaknál a megosztott figyelem terén - állapította meg egy német kutatócsoport.

Robotfarokkal segítenének az egyensúlyi problémákon

Az idősek egyensúlyát segítő robotfarkat fejlesztettek a japán Keio Egyetem tudósai, amellyel a bizonytalanul járó embereknek segítenének egyensúlyuk megőrzésében.

Közel négyszázmillió éves erdőségre bukkantak

Ázsia legrégebbi fosszilizálódott erdejét találták meg kínai kutatók; a felfedezés új ismeretekkel szolgálhat arról, hogyan fejlődtek ki az ősi fák, amelyek végül szénné váltak.

Kulcsfontosságú az utódok nevelésében a hímek segítsége

A Zürichi Egyetem kutatói közel 500 emlősfajt vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szülők hogyan gondoskodnak az utódaikról és mindez hogy kapcsolódik a nagyobb agymérethez, és így a magasabb intelligenciához.