evolúció

címke rss

Az evolúció rövid távon is visszahat a környezetre

Tudomány2010.02.03, 11:21

Ismert, hogy az élőlények környezete jelentős szerepet játszik az új fajok kialakulásában és a meglévők átalakításában, de ez a folyamat korántsem egyirányú. Az újonnan létrejövő fajok is formálhatják a környezetet, egy amerikai kutatócsoport kísérlete pedig rövid távon is bizonyította ennek a folyamatnak a létezését.

Miért maradt meg a hajunk?

Tudomány2010.02.09, 12:23

Az embernek ugyanannyi szőrszála van, mint a csimpánznak, csak az emberi szőrök sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. Mi okozta ezt az evolúciós szőrtelenítést? Milyen előnyöket jelent számunkra a nagyrészt szőrtelenné vált testfelület? Miért maradt meg a hajunk, és mit hozhat a jövő?

Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján

Tudomány2010.02.11, 12:18

Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.

Parányok révén nőttek óriásira a bálnák

Tudomány2010.02.19, 17:10

A Földünk legnagyobb állataként számon tartott kék bálna miniatűr rákokat és moszatokat fogyaszt nap mint nap, s alkalmanként több száz kilogrammnyi planktont szűr ki a vízből. Az évmilliók során a cetek kutyához hasonló szárazföldi emlősökből alakultak ki, és hatalmas méretük többek között az általuk fogyasztott apró, vízben lebegő élőlényeknek köszönhető. A Science legújabb számában a szűrögető életmód evolúciójáról közöltek új eredményeket.

Evolúciós kapcsolat a növények és az emberek között

Life Network2010.03.03, 18:03

A daganatok fejlődéséhez fontos egyik emberi fehérje segítségével újjáélednek a pusztulófélben lévő növények. Ez azt jelzi, hogy evolúciós kapcsolat van a növények és az emberek között - állítják az amerikai Purdue Egyetem kutatói.

Először igazolták a Szívkirálynő-hipotézist

Tudomány2010.03.03, 10:23

Brit kutatók baktériumokat fertőző vírusok evolúcióját vizsgálták több száz generáción át. Azt tapasztalták, hogy amint a baktériumoknak sikerült kifejleszteniük valamilyen vírus elleni védelmet, azonnal fölgyorsult a vírusok evolúciója. Ez arra utal, hogy a fajok közti kölcsönhatások erősebb hajtóerőt jelentenek az evolúció számára, mint a környezethez való alkalmazkodás.

Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj

Tudomány2010.03.05, 12:18

A Bahamákon élő barna anoliszokról kiderült, hogy a nőstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb valószínűséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.

Őslényt kézbesített a múltból a FedEx

Tudomány2010.03.18, 09:38

Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.

Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek

Tudomány2010.03.18, 07:30

A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.

Spermiumok háborúja

Tudomány2010.03.20, 13:53

Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.