evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- legfrissebb
- legrégebbi
Pofon a kreacionistáknak: új faj lehet születőben
Egy amerikai kutatóházaspár évtizedeket szentelt a Galápagos-szigetcsoport egyik szigetén élő pintyfajok tanulmányozásának. Az általuk készített részletes dokumentáció alapján úgy tűnik, hogy szemtanúi voltak egy új pintyfaj létrejöttének, de legalábbis a fajképződési folyamat elkezdődésének.
Darwin árnyékában - Alfred Russel Wallace
Sok tudós akad, akit - jelentős munkássága ellenére - valamilyen oknál fogva méltatlanul elfeled az utókor. Ám kevesekkel bánt olyan igazságtalanul a sors, mint az evolúcióelmélet "társszerzőjével" Alfred Russel Wallace-szal. Ma 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Darwin korszakalkotó műve, A fajok eredete. Wallace nagy lökést adott a mű kiadásának, mert noha Darwin már évtizedek óta csiszolgatta elméletét, végül csak akkor lépett vele a nyilvánosság elé, amikor megijedt, hogy Wallace-é lesz a közlés elsősége.
Átírhatják a ragadozók törzsfáját
Elkészült a valaha elvégzett legrészletesebb felmérés a ragadozók evolúciós történetéről. Miután a ragadozófajok több mint 80 százalékának helyét határozták meg pontosan az evolúciós törzsfán, számos meglepetésre derült fény, például arra, mely állatok azok, amelyek közeli rokonok híján valódi ritkaságnak számítanak. Meglepetést okozott a jaguár és a kis panda, és kiderült, a rozmár is valódi evolúciós kölönlegesség. Az új információk változást hozhatnak a védendő fajok sorában is.
Az evolúcióba piszkálhatunk bele a madáretetéssel
A legártatlanabb cselekedetnek tűnhet, ha ablakpárkányunkra telente madaraknak szórunk eleséget, mégis alapvető, evolúciójukat meghatározó változásokat hozhat a fajok életében. Ne gondoljunk évmilliókra, a változás igen gyorsan, a szemünk láttára bekövetkezhet - derítették ki német kutatók. Az etetés egyéb tekintetben is veszélyes lehet, ezért ha most vágunk bele, jó ha tudjuk, hogyan csináljuk. Az ember a madarak életében egyéb vonatkozásokban is evolúciós tényezőnek tűnik, s a változások új fajok keletkezéséhez vezethetnek.
Mitől él az ember tovább, mint a csimpánz?
Az emberrel szinte megegyező genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más főemlősök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.
Öt meglepő tény a sírásról
Bár a sírás az egyik leggyakoribb élettani jelenség, alig tudunk róla valamit. Ismert ugyan, hogy mi a könny, hogyan zajlik a könnytermelés, de hogy melyek a síráshoz vezető idegi jelenségek, mi történik molekuláris szinten, és miért sírnak a nők többet - ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a tudomány egyelőre még adós. Egy biztos: ha jól esne sírni, ne fogd vissza magad, hagyd, hogy csak folyjanak a könnyeid!
- címkék:
- evolúció
- egészségügy
- sírás
- Címkefelhő »
Látványos mutáció segít a gyíkoknak
Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- genetika
- mutáció
- Címkefelhő »
Húszemeletes tornyok lehettek az élet bölcsői
Darwin még a meleg felszíni pocsolyákban képzelte el az első élőlényeket, a legújabb kutatások szerint azonban az óceánok mélyén kell keresni őket, ahol ásványokban gazdag forró víz tör fel a kéregből. Bár e fekete füstölgőknek nevezett, kéményszerű alakzatok körül nagyon különleges fajok élnek, a legújabb kutatási eredmények szerint mégis hűvösebb hasonmásaik, a fehér füstölgők esélyesebbek az élet bölcsői címre.
Sokkal gyorsabb a hímgének evolúciója
Az utóbbi évekig sokáig tartotta magát az elképzelés, mely szerint az Y-kromoszóma a gének temetője: az emberi Y-kromoszóma génállománya fokozatosan romlik, mert nem képes megőrizni és megújítani génjeit, és végül eltűnik az evolúció süllyesztőjében. Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának első részletes összehasonlítása azonban egészen mást mutat: az Y a leggyorsabban változó kromoszóma.
- címkék:
- evolúció
- csimpánzok
- kromoszómák
- ember
- Címkefelhő »
Meglepő hasonlóság a denevérek és a delfinek hangradarjában
A fogas cetek és a denevérek egy része az emberi fül által nem érzékelhető, magas frekvenciájú csettegéseket és csiripelő hangokat használ tájékozódásra és a zsákmány betájolására. Ezek az állatok rendkívül kifinomult hallásukkal érzékelik a közelükben lévő tárgyakról visszaverődött hanghullámokat. Ez a képesség függetlenül fejlődött ki a két csoportban az evolúció folyamán, ezért joggal feltételeznénk, hogy a háttérben álló molekuláris mechanizmusok is eltérnek. A legújabb kutatások szerint azonban nem ez a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- delfinek
- denevérek
- echolokáció
- Címkefelhő »