evolúció

címke rss

Évszázados peték életre keltésével figyelik az evolúciót

Tudomány2009.07.21, 09:57

Sok állatot ismerünk, ahol a peték hosszabb nyugalmi időszak után is életképesek maradnak. Egy amerikai kutató és társai olyan apró vízi állatok petéire "vadásznak", amelyek évtizedes vagy akár évszázados nyugalmi állapot után is életre kelthetők. A kikelt élőlényeket összehasonlítják a ma élő rokonaikkal, hogy megfigyelhessék az időközben bekövetkezett evolúciós változásokat.

Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak

Tudomány2009.08.02, 09:59

A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.

Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák

Tudomány2009.08.04, 12:15

Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák ősei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.

Rögtön két lábon járhattunk, miután lejöttünk a fáról

Tudomány2009.08.11, 09:07

Számos főemlősfaj csuklóízületének és csontjainak alapos vizsgálata megkérdőjelezi azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy az emberi két lábon járás valamilyen kézfejre támaszkodó ősi mozgásából alakult ki, miközben fokozatosan fölegyenesedtünk az evolúció folyamán.

Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak

Tudomány2009.08.16, 08:55

Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.

Kiderült, hogy Ausztráliából származnak a sárkányok

Tudomány2009.09.30, 12:07

Mintha a mesék világából lépett volna ki a világ legnagyobb élő gyíkfaja, a hatalmas testű komodói varánusz. Az állatról még keveset tudunk, például csak nemrég fedezték fel a biológusok, hogy harapása mégsem a nyálában található baktériumok miatt halálos. Új eredmények szerint - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem az indonéz szigetvilágból, hanem az ausztrál kontinensről származik.

Fülünkkel éltük túl a dinoszauruszokat

Tudomány2009.10.08, 20:13

Egy ősi emlős rendkívül jól megőrződött maradványait mutatják be a felfedezők a Science legújabb számában. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött az emlősök füle a földtörténeti középidőben. Az érzékeny hallás döntő fontosságú alkalmazkodás volt a csoport életében, mivel lehetővé tette, hogy az emlősök aktív életet éljenek az éjszakai sötétben is, és túléljék a dinoszauruszok által uralt évmilliókat.

Ida mégsem volt emberős

Tudomány2009.10.26, 15:53

Ez év májusában mutattak be az Egyesült Államokban a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A kutatók akkor úgy vélték, hogy ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek. A Nature legújabb számában megjelent cikk szerint azonban ez a fejlődési vonal zsákutcába torkollott.

Kellemes illatokat is megőrizhetünk örökre

Tudomány2009.11.09, 11:23

Ahogy a nagymamák frissen sült süteményeinek illata, úgy egy döglött hal bűze is képes akár örökre belevésni magát az ember agyába. A kutatók szerint bár a rossz szagok erősebb benyomást gyakorolnak ránk - valószínűleg az evolúciós védekezési mechanizmusunkból adódóan - a kellemes illatok is képesek akár örökre beleivódni az emberi emlékezetbe.

Hímnőssé változtattak egy fonálférget - videó

Tudomány2009.11.16, 07:59

A Föld egyik legjobban ismert állata, számos biológiai kutatás modellállata az alig egy milliméteres fonálféreg, a Caenorhabditis elegans. Amerikai kutatók most azt is megfejtették, hogyan alakult ki a féreg különös párzási rendszere.