evolúció

címke rss

Akcióban az evolúció: a végtagvesztés nyomában

Tudomány2009.06.10, 10:37

Magukat a kutatókat is meglepte az új tudományos fölfedezés, hogy közeli rokon fajok azonos anatómiai megváltozását különböző gének is okozhatják. A tüskés pikó két faja is elvesztette medencéjét és testpáncélját az evolúció folyamán. A kutatók előzetes feltételezésével szemben a változásért más más gének felelősek a két fajban.

Az ujjbegy barázdái nem növelik a súrlódást

Tudomány2009.06.15, 09:33

Közkeletű tévhitet cáfoltak meg kísérleteikkel angol kutatók. Az emberek többségének - a szakemberek zömét is beleszámítva - mindeddig az volt a meggyőződése, hogy az ujjbegy barázdáinak, azaz az ujjlenyomatnak az a legfőbb szerepe, hogy biztosabb fogást adjon az ujjak és a megfogott tárgyak közötti súrlódás növelésével. Az alaposabb mérések azonban rácáfoltak erre.

Új tanulmány a homoszexuális viselkedés evolúciós következményeiről

Tudomány2009.06.17, 16:23

A homoszexuális viselkedés kialakulásával és a fennmaradásának magyarázatával számos tanulmány foglalkozott már. Amerikai kutatók most megjelent cikkükben áttekintik a fontosabb munkákat, és ezek elemzése alapján igyekeznek föltárni a homoszexualitás evolúciós vonatkozásait állatoknál.

Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban

Archívum2009.06.18, 20:00

A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...

Az ujjak evolúciójáról árulkodó kínai dinoszaurusz

Tudomány2009.06.20, 11:37

Egyedülálló növényevő dinoszaurusz került elő Kínában, amely azt bizonyítja, hogy a jura időszaki theropodák ökológiai szempontból sokkal változatosabbak voltak, mint eddig gondolták. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött ki a madarak háromujjú végtagja.

Kiderült, hogyan alakult ki a piranják fogazata

Tudomány2009.07.01, 09:53

A legendásan vérengző édesvízi húsevő halak, a piranják borotvaéles fogakkal rendelkeznek, amelyeket senki sem szeretne a saját bőrén érezni. Hogyan alakult ki ez a veszélyes fogazat? Argentin, amerikai és venezuelai paleontológusok most egy meglepő, átmeneti tulajdonságokat mutató állkapcsot tanulmányozhattak, ami választ adhat a kérdésre.

A rendszeres búvárkodás megváltoztatta az emlősök molekuláit

Archívum2009.07.02, 08:19

A vízi életmód nagy kihívások elé állítja az élőlényeket, és ez igaz még a testük legkisebb molekuláira is. Amikor a jelenlegi tengeri emlősök ősei visszatértek a vízbe, fiziológiájuknak jelentős mértékben meg kellett változnia, hogy alkalmazkodjanak az új közeghez. Brit kutatók a Kísérleti Biológiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be arról, milyen evolúciós változásokat okozott az emlősökben a visszatérés a vízi életmódra.

Zsugorodnak a juhok a klímaváltozás hatására

Archívum2009.07.03, 10:47

Az enyhébb telek hatására fokozatosan csökken egy skót félvad juhféle testmérete, holott a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár. Brit kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya az első példa arra, hogy a környezeti változás felülírhatja a természetes szelekció hatásait.

A legújabb elmélet a dinoszauruszok nagy méretére

Tudomány2009.07.07, 09:25

Egyes dinoszauruszok hatalmas méretével kapcsolatban már sok elmélet született. Egy amerikai kutató most újabbal bővítette a hipotézisek sorát. Szerinte a dinoszauruszok azért nőhettek olyan nagyra, mert jóval több táplálékhoz jutottak, mint a mai emlősök, emellett sokkal kevesebb energiát használtak fel.

A legfurább embrionális fordulat: a teknőspáncél evolúciója

Tudomány2009.07.09, 23:01

A gerinces állatok embriói rendkívül hasonlítanak egymásra az egyedfejlődés korai stádiumaiban. Mindegyiken megfigyelhető a nagy fej, az apró végtagok és a farokszerű, hosszú gerincoszlop. Természetesen minden állatnak megvannak a maga jellegzetességei, de egyik fejlődése sem vesz olyan különleges fordulatot, mint a teknősöké: kialakul rajtuk egy csontvázzal összeforrt páncél. Egy japán kutatócsoport most új elmélettel állt elő a teknőspáncél kialakulását illetően, amely a legújabb Science címlapi anyaga.