evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- legfrissebb
- legrégebbi
A szem sem az intelligens tervezettség bizonyítéka
A gerinces állatok szeme az egyik legbonyolultabb szerv az állatvilágban. Az evolúcióelmélet támadói, a kreacionisták és az intelligens tervezettség hívei ezért gyakran hivatkoznak rá, mint olyan szervre, amely "nyilvánvalóan nem jöhetett létre a természetes kiválasztódás útján". A következőkben összegezzük a szem evolúciójára vonatkozó mai ismereteinket, és felsorakoztatjuk a látószerv fokozatos kialakulására és tökéletesedésére vonatkozó bizonyítékokat.
Látványos bizonyíték a nagy fehércápa eredetéről
A Florida Egyetem kutatóinak új tanulmánya segíthet megoldani egy régi őslénytani vitát: melyik cápacsoportból fejlődött ki a ma élő nagy fehércápa?
- címkék:
- evolúció
- cápák
- Címkefelhő »
Minden eddiginél korábbi tollas dinoszauruszt fedeztek fel
Ma már nem számít rendkívüli leletnek, ha tollakat találnak egy dinoszaurusz maradványán, ám míg a korábbi tollas dinoszauruszok a hüllőmedencéjű Theropodákhoz tartoztak, a most leírt, több mint 100 millió évvel ezelőtt élt Tianyulong madármedencéjű. Ez egyben az eddig ismert legrégebbi tollasdinoszaurusz-maradvány, és léte arra utal, hogy a toll primitív formája jóval korábban kifejlődhetett, mint eddig gondolták.
Két farok, két élet - mérgeskígyók ellen jó a gyíkok farokledobó trükkje
A gyíkoknál közismert ragadozó elleni védekezésmód, hogy támadás esetén megválnak a farkuktól. A biológusoknak hosszú ideig nem sikerült megválaszolniuk egy fontos kérdést: mi volt az a fő hajtóerő az evolúció folyamán, amely miatt a gyíkokban kialakult a farokledobás képessége? Úgy tűnik, a Michigani Egyetem ökológusai megtalálták a választ.
- címkék:
- evolúció
- gyíkok
- Címkefelhő »
A szárazföldről vissza a tengerbe: megtalálták a fókák ősét
Kanadai és amerikai kutatók megtalálták azt a hiányzó láncszemet, amely megmagyarázza a fókák és a rozmárok korai evolúcióját. A vidraszerű teremtmény úszóhártyái és egyéb más anatómiai tulajdonságai egy korai állapotot mutatnak azon az evolúciós úton, amelyen kialakultak a fókák és a rozmárok uszonyai, hogy aztán hosszú évmilliókra benépesítsék a tengerek vizeit.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- Címkefelhő »
Darwin is fölfedezhette volna az öröklődés alaptörvényeit
Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.
Ősibbek az afrikai pigmeusok
Az apró termetű afrikai vadászó-gyűjtögető népcsoport, a pigmeusok ősei 60 ezer évvel ezelőtt váltak külön a többi afrikai népcsoporttól, és léptek önálló evolúciós útra - régebben, mint azt eddig feltételezték.
- címkék:
- Afrika
- evolúció
- genetika
- pigmeusok
- Címkefelhő »
Az evolúció lassítja a csigákat
A természetes szelekció azoknak a csigáknak kedvez, amelyeknek lassabb az anyagcseréjük - derítették ki chilei kutatók. Ez az első alkalom, hogy az evolúciónak ilyen hatását kimutatták egy fajnál. A lassú anyagcseréjű csigák úgy jutnak előnyhöz, hogy több energiájuk jut másra, például a növekedésre vagy a szaporodásra.
- címkék:
- evolúció
- csigák
- Címkefelhő »
A csikizéstől nem csupán az ember nevet
Az embergyerekekhez hasonlóan az emberszabású majomkölykök is kacagó, sikoltozó hangokat adnak ki, amikor csiklandozzák őket. Vajon jogos-e ezeket a vidámnak tűnő hangokat valódi nevetésnek nevezni? Angol, német és amerikai kutatók most megjelent beszámolója szerint a válasz igen.
- címkék:
- evolúció
- etológia
- majmok
- emberszabásúak
- Címkefelhő »
Létfontosságú hulladék az evolúcióhoz
Egy belga biotechnológiai intézet kutatóinak új eredményei is azt támasztják alá, hogy a régebben haszontalannak hitt, fehérjét nem kódoló "hulladék" DNS létfontosságú szerepet játszik genomunk evolúciójában. Kimutatták, hogy a "hulladék" DNS instabil darabjai részt vesznek a génaktivitás finomhangolásában, és lehetővé teszik az élő szervezetek számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a környezetük változásaihoz. A kutatók eredményei a Science folyóiratban láttak napvilágot.
- címkék:
- evolúció
- DNS
- Címkefelhő »