evolúció

címke rss

A papagáj majdnem énekesmadár lett - felforgatják a madarak családfáját

Tudomány2008.07.08, 08:00

A dinoszauruszok egy csoportja nagyjából 65-100 millió éve tollakat növesztett és madarakká alakult. Az elsők között a struccok és emuk fejlődtek ki, majd a récék és a tyúkok. Nagyjából ennyit tudtunk eddig a madarak evolúciójáról. Egy új tanulmány hatására azonban kezd megváltozni a helyzet.

Elkészült a dinoszauruszok szupertörzsfája

Tudomány2008.08.28, 13:22

Az eddigi legnagyobb dinoszaurusz-törzsfát állították össze a paleontológusok, 440  faj adatai alapján. Kiderült, hogy az összes fontos evolúciós lépés a dínók történetének első harmadában zajlott le.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Vendégszoba2008.09.01, 16:14

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Evolúció alulnézetből - új elmélet a végbélnyílás kialakulására

Tudomány2008.09.19, 08:35

Két evolúcióbiológus olyan genetikai bizonyítékokkal állt elő a Nature folyóiratban, amellyel - véleményük szerint - megcáfolják a végbélnyílás kialakulásának eddigi vezető elméletét.

Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk

Tudomány2009.11.18, 10:02

2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.

Fajképződés szünet nélkül - az élővilág sokszínűségének kialakulása

Tudomány2009.02.12, 11:16

150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van. Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (az élőlények olyan csoportja, amelynek tagjai képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogy hogyan foglalkozhatunk a fajképződésssel, ...

Kutyák által terjesztett mutáció festette feketére a farkasokat

Tudomány2009.03.27, 17:09

Már régóta tudjuk, hogy a kutyák a farkasoktól származnak, de a legfrissebb vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy van olyan tulajdonság, amit a már háziasított kutyák terjesztettek el a farkasok között. Az észak-amerikai tundrán élő farkasok általában világos, fehér színezetűek, ám az erdősebb területeken gyakoriak a fekete bundás példányok. Genetikusok most megtalálták azt a génszakaszt, amely a sötét színért felel, s amelyet valószínűleg a kutyáktól kaptak a farkasok néhány ezer évvel ezelőtt.

A nyelvem csak egy kukac - utánzás az élővilágban

Tudomány2009.02.20, 09:52

A természetes szelekció azoknak az élőlényeknek kedvez, amelyek a leginkább összehangoltan képesek élni a környezetükkel. Ebbe beletartozik az is, hogy külső megjelenésükkel mennyire tudnak alkalmazkodni élőhelyükhöz, illetve életmódjukhoz. Az élőlények jelentős részénél - legyenek ragadozók vagy zsákmányállatok - nagyon fontos szerepet tölt be az álcázás. A ragadozók azért igyekeznek álcázni magukat, hogy könnyebben jussanak zsákmányhoz, a prédaállatok pedig azért, hogy ne váljon belőlük ennivaló. Az álcázás egyik legelterjedtebb formája a mimikri.

A legrégibb ismert modern lábnyomokat találták meg

Tudomány2009.02.27, 13:03

Talán a vadászzsákmány, talán egyik ősanyánk után futott egy emberősünk másfél millió évvel ezelőtt az afrikai vízparton, miközben talpa a puha iszapba süllyedt. Az iszap később betemetődött, megkövült, és nemrég újra felszínre került. Az így megőrződött nyomok alapján az emberős lába, teste, mozgása már nagyon hasonló lehetett a mai emberéhez. Ez nem meglepetés: akkoriban már futni kellett.

Minden eddiginél ősibb agyat fedeztek fel

Tudomány2009.03.03, 12:33

Egészen különleges dologra bukkantak francia és amerikai kutatók egy 300 millió éves halkoponya vizsgálata közben: az eddig ismert legősibb agykövületet találták meg benne.