EU-csatlakozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Európai Unió
- Magyarország
- Európa
- Fidesz
- Törökország
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kicsit több az EU-szkeptikus az [origo] olvasói között
Az [origo] EU-csatlakozással kapcsolatos szavazásán az derül ki, hogy olvasóink között nagyjából egyenlő arányban vannak "feltétlen EU-reménykedők" és "EU-szkeptikusok". A "Nagy tévedés az EU-ban reménykedni" - választ 6 százalékkal jelölték meg többen, mint azt, hogy a csatlakozás mindenképp fellendülést fog hozni.
Várhatóan enged az MSZP alkotmánymódosítás-ügyben
Kedden szavaz az Országgyűlés az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról. A végszavazás kimenetele továbbra is kétséges, mivel a Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy az általa kifogásolt - a csatlakozáshoz kevésbé szorosan kötődő - három pont kikerüljön a szövegből. Fodor Gábor szabad demokrata képviselő szerint alkotmánymódosítás nélkül is lehet csatlakozni, csak úgy sokkal bonyolultabb, és károkat szenvedhet az ország. Az [origo] információi szerint az MSZP várhatóan engedni fog a Fidesznek.
Nincs egyetértés az EU-s alkotmánymódosításról
Csütörtöki találkozójukon sem sikerült megállapodniuk a parlamenti pártok képviselőinek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás végső szövegéről. A Fidesz azt kifogásolja, hogy a véglegesített szövegben szerepel három olyan pont, ami a párt szerint az eredeti megállapodás értelmében kimaradt volna. A kormánypártok képviselői szerint azonban a Fidesz visszatáncol a megállapodás elől, és akadályokat gördít az alkotmánymódosítás parlamenti elfogadása elé.
Bekiabálások a Parlamentben az EU-vitában
Bekiabálások és hangoskodás mellett vitázott az Országgyűlés az EU-csatlakozásról. Kovács László kifogásolta az MDF nyilatkozatát, miszerint nem vagyunk felkészülve a csatlakozásra. Dávid Ibolya megjegyezte: támogatják a belépést, de a hibákra fel kell hívni a figyelmet. Kuncze Gábor a hangzavarra utalva kijelentette: nem lábujjhegyen kell bemenni Európába, de ordibálva sem érdemes.
SZDSZ: az EU-ba csak profi hadsereg mehet
A szabad demokraták azt kérik a kormánytól: az EU-csatlakozás időpontjáig deklarálja, hogy fel kívánja számolni a kényszersorozás rendszerét. A kisebbik kormányzó párt szerint a profi hadsereget legkésőbb 2006-ig fel kell állítani.
Az USA török EU-csatlakozást akar
Washington arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy adja fel a Törökországgal szembeni távolságtartását, és mielőbb kezdje meg Ankara integrációs folyamatát. Az Egyesült Államok szerint ugyanis ez a lépés segítené a terrorizmus elleni harcot a muzulmán világban.
Jancsó az EU-csatlakozás ellen kampányol
Zenészek, filmesek, tudósok és politikusok vitatkoztak a Parlamentben hétfőn megrendezett konferencián az uniós csatlakozásról. A rendezvényen részt vett Bródy János, Zorán, Koltai Lajos, Jancsó Miklós, Glatz Ferenc, Göncz Árpád és Boross Péter is. A legtöbben a csatlakozást népszerűsítették, Jancsó azonban erre nem volt hajlandó. Szerinte úgyis csak másodosztályú állampolgárok leszünk az EU-ban.
Hajnalig fognak szavazni a képviselők
Jövő hét kedden maratoni parlamenti ülés vár a képviselőkre, ekkor fognak ugyanis szavazni a költségvetéshez érkezett 1945 módosító indítványról, és az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítási javaslatokról. Szili Katalin szerint a parlamenti ülés egészen hajnalig fog tartani.
EU-népszavazás április 12-én vagy 13-án
Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, az április 12-13-i hétvégén lesz az ügydöntő népszavazás az EU-csatlakozásról. Medgyessy Péter miniszterelnök néhány nappal később, április 16-án írja alá a csatlakozási szerződést Görögországban.
Orbán borúlátó EU-ügyben
Orbán Viktor szerint Magyarország nem tudott előnyös pozíciót elérni az EU-csatlakozásról folytatott eddigi tárgyalásokon, ezért a magyar mezőgazdasági termelőket, különösen a gazdákat komoly veszély fenyegeti.
Kedvezőbb uniós ajánlat várható
A 2004-es EU-csatlakozásra készülő tíz ország kedden az eddiginél kedvezőbb pénzügyi ajánlatokat kap az uniótól - írja a Financial Times kontinentális kiadása A lap úgy értesült, hogy a soros dán elnökség csomagterve egymilliárd eurót irányoz elő arra, hogy az új tagállamok 2004 után kiegészíthessék a gazdálkodóiknak fizetett közvetlen támogatásokat.
Továbbra sincs megegyezés az alkotmánymódosításról
A csütörtök esti négypárti egyeztetésen sem tudtak megegyezni a felek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról. Az álláspontok ugyanakkor közeledtek, így reményeik szerint a jövő héten megegyezhetnek.
Hat hetes kampány az EU-csatlakozásért
Az EU-csatlakozásról szóló népszavazást megelőző hat hétben intenzív kampányt kíván folytatni a kormány a minél magasabb részvételi arány és a kedvező döntés érdekében. A tervet a kormány által kedden elfogadott EU kommunikációs stratégia körvonalazza. Azt egyelőre nem tudni, mennyibe fog kerülni a kampány.
Jobb ajánlatot várnak a tagjelöltek az EU-tól
A 2004-es EU-csatlakozásra esélyes tíz ország külügyminiszterei eltérő határozottsággal és hangsúlyokkal ugyan, de valamennyien az EU jelenlegi tárgyalási ajánlatainak a javítása mellett álltak ki uniós kollegáikkal hétfőn Brüsszelben tartott találkozójukon - közölte a magyar külügyminiszter.
Ismét eredménytelen volt az EU-négypárti
Nem tudtak megegyezni az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás részleteiről a négy parlamenti párt képviselői pénteki egyeztetésükön. Vastagh Pál (MSZP) szerint ennek az az oka, hogy az ellenzék a megbeszélés kezdetekor ismertette csak módosító javaslatait. Szájer József (Fidesz) szerint viszont semmi újat nem javasoltak, így csak az látszik, hogy a kormánypártok képviselői nem kaptak felhatalmazást az érdemi tárgyalásra. A négypárti tárgyalás jövő csütörtökön folytatódik.
EU: a követendő mintában sincs egyetértés
Szerdán sor került a Fidesz által kezdeményezett vitanapra az EU-csatlakozással kapcsolatban. A kormány a csatlakozás történelmi jelentőségére és az össznemzeti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter ismét amellett érvelt, hogy a népszavazás előzze meg a csatlakozási szerződés aláírását. A Fidesz ugyanakkor öntudatosabb érdekérvényesítést követelt a kormánytól a tárgyalások során. A vitában központi helyet kapott a mezőgazdaság kérdése.
Erdogan: Ankara érett az EU-csatlakozásra
Törökország már teljesítette azokat a feltételeket, amelyeknek alapján jogosan elvárhatja az Európai Unió koppenhágai csúcstalálkozójától, hogy konkrét dátumot jelöljön ki a török csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére - fejtette ki szerdán Rómában Recep Tayyip Erdogan, a törökországi választásokon győztes Igazság és Haladás Párt (AK) vezetője.
Ellenzéki kifogások az EU-alkotmányszöveg miatt
Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról szóló előterjesztést. A kormánypártok igennel szavaztak, a Fidesz és az MDF képviselői tartózkodtak, és közölték: sok módosítási javaslatot fognak benyújtani, mert nem értenek egyet - többek közt - az ország szuverenitását érintő részekkel.
EU-vitanap szerdán a Házban
A Fidesz kezdeményezésére vitanapot tartanak ezen a héten szerdán az Országgyűlésben az EU-csatlakozásról. A vita után kezdődik a tagsághoz szükséges alkotmánymódosítás tárgyalása is. Kedden kétheti napirendről szavaznak a képviselők, jövő héten három napon át a költségvetés általános vitája zajlik az ülésteremben.
Medgyessy és Dzurinda Varsóban tárgyalnak a kedvezménytörvényről
A magyar és a szlovák miniszterelnök várhatóan november 15-én, az EU-csatlakozásra készülő országok vezetőinek varsói találkozóján tárgyal majd a kedvezménytörvényről.
A Fidesz változtatni kíván politikai stílusán
Konfrontáció helyett konszenzuskeresés jellemzi majd a jövőben a Fidesz politizálását - értesült a Népszabadság. A lap szerint erről a párt elnöksége szerdai, dobogókői ülésén döntött, ahogy arról is: négypárti tárgyalást kezdeményeztek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról.
Lecserélik a közúti táblákat a csatlakozásig
Az EU-csatlakozás után más lesz a közlekedés Magyarországon, mint eddig volt. Az EU-ban nem kötelező például a sárvédő, kék a haladási irányt jelző tábla, a helységnevet pedig piros keret veszi körül - írja a Blikk.
Az ellenzék szerint Mádl írjon alá Brüsszelben
Azt javasolja az ellenzék, hogy Medgyessy Péter kormányfő helyett Mádl Ferenc államfő írja alá az EU-csatlakozásról szóló szerződést Brüsszelben - írja a Népszabadság. Ez a felvetés tovább bonyolíthatja az alkotmánymódosítás vitáját.
Áder: A kormány nem elég kemény EU-ügyben
A parlament keddi ülésén az EU-csatlakozásról vitatkoztak napirend előtt. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint nem képvisel elég határozott álláspontot a kormány a csatlakozási tárgyalások során. A miniszterelnök szerint ugyanakkor a kormány a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban kemény tárgyalásokra készül az EU-val.
MDF: nem fogadható el az alkotmánymódosítás
A Magyar Demokrata Fórum nem tartja elfogadhatónak az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás újabb tervezetét, mert az nem rögzíti az európai uniós csatlakozással összefüggő népszavazás időpontját és a szavazásra bocsátandó kérdéseket sem. Balsai István, a párt frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés döntsön a szavazás időpontjáról és a felteendő kérdésekről.
2004-re versenyképességet ígér az EU
Az Európai Unió bizottsága Brüsszelben elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja tíz ország EU-csatlakozását 2004-ben. Az Európai Bizottság szerdán közzétett stratégiai jelentésében a felvételi tárgyalások év végi lezárását javasolta. A jelentés gazdasági része a tavalyihoz hasonlóan Máltát és Ciprust külön kezeli a többi tagjelölttől. E két ország már tavaly is képes volt megbirkózni a belső piac támasztotta versenykihívással. A másik nyolc "első körös" tagjelölt a jelentés szerint csak a csatlakozás idejére lesz képes megfelelni ennek az ismérvnek - írja a Bruxinfo.
Orbán: Kovács ne bocsátkozzon kalandokba
Orbán Viktor szerint Kovács Lászlónak meg kellene őriznie nyugalmát, mikor az EU-csatlakozásról beszél. Orbán a külügyminiszter azon kijelentésére reagált, miszerint akár előrehozott választások megrendezésére is sor kerülhet, ha az ellenzék nem szavazza meg a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A volt miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette: a Fidesz számára továbbra is elfogadhatatlan a március 15-i EU-népszavazás.
EU-csatlakozás: csökken a parlament szerepe
Magyarország EU-s csatlakozása esetén sok olyan kérdésben is az országon kívül, Brüsszelben hozzák majd meg a minket is érintő döntéseket, amelyekről korábban Budapesten határoztak. Csökken majd a parlament jelentősége, csakúgy mint sok minisztériumnak, vagy éppen a Magyar Nemzeti Banknak és más nemzeti intézményeknek.
Medgyessy nem zárja ki az előrehozott választásokat
A kormány nem hagyja magát zsarolni az alkotmánymódosítás ügyében, és lehet olyan pont, amikor az előrehozott választás az egyetlen megoldás az EU-csatlakozás biztosítására - derült ki abból az interjúból, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök adott csütörtökön reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A kormányfő ugyanakkor azt mondja: bízik abban, hogy a Fidesz megszavazza majd az alkotmánymódosítást.
Kovács: Végső megoldás az előrehozott választás
Minden törvényes eszközzel elhárítja az akadályokat a kormány az EU-csatlakozás elől, de bízunk benne, hogy az előrehozott választásokra nem lesz szükség - mondta csütörtökön Kovács László, az MSZP elnöke. Az SZDSZ elnöke ugyanakkor nem ért egyet az előrehozott választások ötletével. A Fidesz frakcióvezetője továbbra sem fejtette ki álláspontjukat az alkotmánymódosítás tervezetéről, de ahhoz ragaszkodik, hogy március 15-én nem lehet népszavazás.
Hollandia megvétózhatja az EU bővítését
Nemcsak az ír népszavazás, hanem a holland kormánykoalíció egyik tagja is megnehezítheti Magyarország EU-csatlakozását. A gazdasági miniszter azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy megakadályozzák a bővítést, ha az árthat Hollandiának. Eközben lemondott posztjáról a miniszterelnök-helyettes és párton belüli fő ellenlábasa, Heinsbroek gazdasági miniszter. Emiatt megingott a három hónapja hivatalban lévő jobbközép holland kormánykoalíció, szerdán válságtanácskozást tartanak.
Az írek 40 százaléka támogatja a bővítést
Szombaton Magyarország EU-csatlakozása szempontjából sorsdöntő népszavazást tartanak Írországban. Jelenleg az írek - akik egy korábbi népszavazáson már nemet mondtak a bővítésre - 41 százaléka igennel szavazna az unió kibővítését lehetővé tevő nizzai szerződésre, a lakosság 27 százaléka azonban mindezt továbbra is elutasítja. A bizonytalanok száma egyelőre rendkívül magas, 24 százalék - egy most közzétett felmérés szerint. A népszavazás előtti kampányban az ellenzék és külföldi aktivisták arról győzködik a bizonytalanokat, ha igennel szavaznak, a kibővített EU-ben elveszíthetik munkahelyüket, az ország pedig függetlenségét. A kormánnypártok ...
EU-tárgyalás az ellenzék nélkül
Sem a Fidesz, sem az MDF nem vesz részt az EU-csatlakozást érintő alkotmánymódosítás ügyében hétfőre összehívott egyeztetésen, mivel az igazságügy-miniszter pénteken, munkaidő után jelezte, hogy hétfőn tartják az egyeztetést, és nem mellékelte az alkotmánymódosítás szövegének tervezetét. Ellenzéki támogatás nélkül nem lehet módosítani az alkotmányt.
Az SZDSZ sem támogatja a márciusi népszavazást
Az ellenzék részvétele nélkül tartottak hétfőn egyeztetést az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szövegéről. Az MDF hétfőn jelezte az igazságügy-miniszternek, hogy jövő héten részt venne egy hasonló megbeszélésen. A találkozón az SZDSZ aggályát fejezte ki a március 15-i EU-népszavazással kapcsolatban.
A tagjelölt országok
Az alábbiakban olvashatja a tizenhárom tagjelölt ország legfontosabb jellemzőit: mennyire felkészült, mely területeken mutat lemaradást, és mennyire támogatja a lakosság az EU-csatlakozást. Az Európai Unió Bizottságának most elfogadott javaslata szerint a tizenhárom országból tíz - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozhat 2004-ben, kettő - Románia és Bulgária - 2007-ben, Törökországnak pedig nem tűztek ki konkrét időpontot.
Vitanapon kérik számon a kormány ígéreteit
A Fidesz kezdeményezésére politikai vitanapot tartanak a képviselők "Merre tart Magyarország?" címmel. A kormány képviselői elsősorban az EU-csatlakozást és a felkészülés felgyorsítását emelték ki fő célnak. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor a kormányprogramról beszélt elsőként. Közölte: a kormány nem kívánja betartani ígéreteit.
1200-1500 milliárd fejlesztés a csatlakozás után
Elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának első változata, melyet minden EU-hoz csatlakozó országnak el kell készíteni. A terv 1200-1500 milliárd forintnyi fejlesztést tesz lehetővé az EU-csatlakozást követően. A pénzforrások elosztását a Nemzeti Fejlesztési Terv szabályozza.
Egymást fenyegetik a pártok az EU-csatlakozás kapcsán
A négy parlamenti párt képviselői aláírták azt a nyilatkozatot, amely az európai uniós csatlakozás céljait fogalmazza meg, és tartalmazza az integráció legfontosabb kérdéseit is. Az aláírásra az Országgyűlés Europolitikai Nagybizottságának alakuló ülésén került sor, ám az azt követő tájékoztatón az ellenzék tüntetőleg nem vett részt. Orbán Viktor ismét kijelentette, hogy csak a feltételeik elfogadása esetén szavazzák meg az EU-s csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.
Orbán alkotmánymódosításhoz köti az EU-csatlakozást
A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló négypárti nyilatkozat szövegében legyen egyértelmű: a csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges, hogy alkotmánymódosítás előzze meg a népszavazást - derült ki Orbán Viktornak a Magyar Rádió Esti Krónikájának szerdán adott nyilatkozatából.
Parlamenti vitanapot kezdeményez a Fidesz
A Fidesz parlamenti vitanapot tartana "Merre tart Magyarország?" címmel. A vitanapon a párt szándéka szerint a kormány eddigi tevékenysége, a kormányprogram és az EU-csatlakozás is szóba kerülne.
Kovács Kálmán: jól halad a felkészülés az EU-csatlakozásra
Kovács Kálmán informatikai és távközlési miniszter a Világgazdasági Fórum európai csúcstalálkozóján Salzburgban hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozásra való felkészülésünk ütemszerűen halad, a jogharmonizációs programot teljesítjük. Hozzátette, hogy egy-két tagország (pl. Írország) példája lapján a csatlakozás várhatóan kedvező lesz az ország számára a piacteremtés, a befektetések élénkülése, illetve az elmaradott régiók felzárkózásának tekintetében.
Elmaradt MDF-reakció Orbán szavairól
A korábbi hírekkel ellentétben az MDF frakciója mégsem tűzte napirendjére Orbán Viktor EU-csatlakozással kapcsolatos nyilatkozatait és azok visszhangját. Balsai István frakcióvezető szerint az ügyet nem kell kommentálniuk. Dávid Ibolya pártelnök korábban elmarasztalta Orbánt.
Kuncze: Orbán minden kontrollt elvesztett
Orbán Viktor minden kontrollt elvesztett, és csak az vezérli, hogy visszaszerezze a hatalmat - mondta Kuncze Gábor hétfőn, Szent-Iványi Istvánnal tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ elnöke Orbán múlt heti, az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást feltételekhez kötő beszédére reagálva kijelentette: minden pártnak nyilatkoznia kell, hogy Magyarország jövője érdekében támogatja-e az EU csatlakozást, vagy csak saját jövője érdekli.
Medgyessy haragszik Orbán kijelentése miatt
Orbán Viktor exkormányfő EU-csatlakozással kapcsolatos kijelentésére reagálva Medgyessy Péter közölte, hogy a kérdésről szavazás dönt. A miniszterelnök elmondta, hogy csalódott és haragszik a nyilatkozat miatt. A szocialisták heves reakcióit a Fidesz alelnöke szerint az MSZP rossz lelkiismerete indukálja.
Dávid Ibolya és a kormány is elítélte Orbán szavait
Mind az MDF elnöke, mind a kormányszóvivő egyetért abban, hogy az EU-csatlakozás támogatásához nem lehet feltételeket szabni. Orbán Viktor a héten azt mondta: az ellenzéki pártoknak világos feltételeket kell szabniuk az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás megszavazásához.
Orbán: Az egész ország fideszes
A vidéki Magyarországon a polgári erőknek jó esélyei vannak arra, hogy megkapják a támogatást a szavazóktól az őszi önkormányzati választáson - vélte Orbán Viktor csütörtökön soproni kampány-nagygyűlésén. Elmondta azt is, hogy az EU-csatlakozás csak az általa megkezdett úton lehetséges.
Alkotmánymódosítást javasolnak az EU-csatlakozás miatt
Népszavazás kiírását javasolja Magyarország EU-csatlakozásával kapcsolatban egy jogi szakértőkből álló testület. Ehhez azonban módosítani kellene az alkotmányt, még idén ősszel.
2004-től új néven fut tovább a Széchenyi-terv
A beruházások üteme a korábbi élénkülés után most csökken, ennek ellenére a magyar gazdaság tartja jó pozícióit az EU-csatlakozásra váró más közép-kelet-európai országokhoz képest - mondta egyebek mellett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn.
Matolcsy: 6-7 százalékos GDP-növekedés az EU-csatlakozás után
Matolcsy György gazdasági miniszter szerint az innovációs típusú beruházások növekedésének köszönhetően a magyar gazdaság tavaly a fejlett által által elért növekedési rátát meghaladó ütemben fejlődött. A miniszter a Budapest Business Klub rendezvényén úgy vélte, hogy az uniós csatlakozás után a 6-7 százalékos GDP-növekedés is elérhető lesz.
EU-csatlakozás: csak 2005-ben?
Az Európai Unió bővítésre vonatkozó, jelenleg ismert elképzelései rendkívül ambiciózusak, és könnyen lehet, hogy a kitűzött két célt, a 2004-es időpontot és tíz ország együttes felvételét nem sikerül egyszerre teljesíteni - ennek a meggyőződésének adott hangot Richter Sándor, a Bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) kutatója szerdán.