Ötszáz kilométernél is többet repülhet egy fecske egyetlen éjjel

A bíborfecskék egyetlen éjszaka alatt több mint ötszáz kilométert is megtehetnek. Ez háromszor annyi, mint az eddigi becslések - számoltak be róla kanadai biológusok a Science-ben.

Salonga-kalandok: Köpködni márpedig lehet

Salonga-kalandok: Elefántcsorda közeleg

Salonga-kalandok: "Ettem krokodilt"

"Csütörtök van és nem sok minden történt tegnap óta. Együtt vacsoráztunk a munkásokkal, elvileg minden szerdán és pénteken együtt eszünk, de ez nem mindig valósul meg. Jó ötlet, bár eléggé szűkösen vagyunk ilyenkor, és én valahogy folyton Djolie mellé kerülök, aki estére általában meglehetősen vidám hangulatban van, és nem bír megülni a fenekén. De jó volt, és kivételesen ihattunk is egy kicsit, mert Kabemba hozott csikuanga pálinkát. Aztán persze elkezdtek zenélni meg énekelni, mi is ütögettünk valamit (én a pléhpoharamat a fésűm nyelével :)."

Salonga-kalandok: Megérkezett a két új srác és a karácsony

"Karácsony van! Eredetileg nem is akartam kimenni tegnap az erdőbe, mert gondoltam, telefonhívásokat fogok kapni otthonról. De aztán Andrew hívott, hogy menjek vele, és végül kimentem egy kicsit, így legálabb nem folyamatosan az otthoniakra gondoltam. A bonobókat keresni indultunk (egy hétig megint nem voltak meg), de végül nem mi, hanem Isaac találta meg őket az erdő egy másik részén. Mi Andrew-val a Bompusára mentünk, így aztán derékig vizes voltam, amikor a táborba visszaérve mondtak a többiek, hogy hívott a családom. :)"

Kannibalizmust figyeltek meg csörgőkígyóknál is

A kannibalizmus, azaz a fajtársak elfogyasztása a gerinctelenek közt a leggyakoribb, de a gerinceseknél is sok példát találunk rá. Leírták többek közt halak, varangyok, szalamandrák, krokodilok, oroszlánok esetében. A kutatók legújabb megfigyelése alapján csatlakoztak a sorhoz a csörgőkígyók is.

Salonga-kalandok: Pinchi - új nőstény borzolja a kedélyeket

"Tegnap nagyon jó volt a bonobóknál (azt hiszem, hogy ezért is voltam utóbb csalódott). Van most a csapatban egy fiatal nőstény, aki borzolja a kedélyeket. Pinchi-nek nevezték el a fiúk, mert a hátsóján (swelling-jén) van egy csipetnyi dudor. Azt hiszem, már meséltem róla, de azért leírom, hátha régen volt, hogyan működik ez a bonobóknál."

Salonga-kalandok: Szilveszter a faluban

"Ahogy beléptünk, a falu összes kis gyerek nevetve-sikítva rohant felénk és felváltva kiabálták, hogy Fehérek-fehérek! és hogy Bonne année!. Mi is visszakiabáltunk, nevettünk, kezet fogtunk a felnőttekkel. Főleg a projekt munkásai jöttek elénk, és jó volt találkozni velük munkán kívül, a falujukban. Átvágtunk a falun, és elérkeztünk a vendéglátónk, Mara házához, ahol pihentünk egy kicsit, kaptunk vizet és banánt. Mara udvara már fel volt díszítve az ünnepre: papajafákat és banánpálmákat tűztek a négy sarkába és spárgával kötötték össze őket. A spárgára könyvlapokat fűztek, amik, rövid vizsgálat után kiderült, egy általunk neki ajánddékozott ...

Salonga-kalandok: A többi erdőn néma csönd

"Jonas azt mesélte a Lui Kotalon kívüli erdőkről (és amit egyébként mi is megtapasztaltunk, amikor Lompolébe mentünk szilveszterezni), hogy ott csönd van. Néma csönd, nincs, ami zajongjon, ugyanis üresek az erdők. Majdnem szó szerint. A mi kis Lui Kotal környéki erdőnk egy menedék a majmok, antilopok, madarak számára, az ezen kívül esőerdőkben viszont szabadon garázdálkodnak az orvvadászok."

Salonga-kalandok: A helyiek mindig tudják, ha esni fog

"Tegnap megtartottuk a legrövidebb botanika napot ... Elvileg nyolc óra körül indulunk minden nap, de délelőtt esett az eső, így nem mentünk ki Rigóval, de aztán 10 körül elállt, úgyhogy odamentem hozzájuk és kérdeztem Rigótól, hogy akkor mit szeretne. Azt mondta, hogy menjünk a B útra (összesen 7 botanikai nap van, minden nap másik úton megyünk végig)."