etnikai tisztogatás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hágai Nemzetközi Törvényszék
- Horvátország
- Szudán
- Slobodan Miloąević
- ENSZ
Etnikai tisztogatással vádolják Mianmart
Mianmar emberiesség elleni bűncselekményeket követ el a muszlim vallású rohingja kisebbséggel szemben Arakán szövetségi államban – állította a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet kedden. Szankciók és fegyverembargó bevezetését követelik az ENSZ Biztonsági Tanácsától.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Viharos horvát forgószél csapott le Krajinára
1995. augusztus 4-én hajnalban a Horvát Köztársaság hadserege és speciális rendőri erői 700 páncélos és 1700 löveg támogatásával kiterjedt offenzívát indított a Jugoszláv Néphadsereg által 1991-ben elfoglalt horvát területek visszaszerzésére. A horvát haderő Ante Gotovina tábornok parancsnoksága alatt az alig háromnapos villámháborúban teljes győzelmet aratott, és a szakadár Krajinai Szerb Köztársaságba integrált horvát területek legnagyobb részét visszafoglalta.
Mit hoz a pekingi gyors? A ruandai kísérlet
Az 1994-es etnikai vérengzések óta eltelt tizenhét évben Ruanda a fejlődés útjára lépett, gazdasága évi hét százalékkal nő és Közép-Afrika piaci motorjává szeretne válni. De virágozhat-e és élhet-e békében egy afrikai nemzet szólásszabadság nélkül?
Magára maradt Szudánnal szemben Hitler filmesének kedvenc népe
Minden jel, arra mutat, hogy egy húsz évvel ezelőtti vérengzés megismétlésére készül Omar al-Basír elnök Szudán ország középső részén. A célpontok a Dél-Kordofán tartományban vegyes vallási közösségekben élő, a július 9-én az országtól elszakadó Dél-Szudánhoz húzó nubák. A tartományt már elszigetelték, a segélyszervezeteket ellehetetlenítették a kormányerők. A Leni Riefenstahl német filmes által évtizedekkel ezelőtt világhírű fotókon megörökített népcsoport magára maradt, napjaik valószínűleg meg vannak számlálva.
Etnikai tisztogatás során embereket égettek el Elefántcsontparton
Az ENSZ pénteki közlése szerint több mint 100 holttestet találtak az ország nyugati részén. Az etnikai tisztogatásnak áldozatul esett emberek közül sokat elégettek, másokat kútba dobtak. A mészárlásban libériai zsoldosok is részt vettek.
Hiába kért orosz katonákat az etnikai zavargásokba süllyedő Kirgizisztán
Oroszországtól kért katonai segítséget az ismét véres zavargásokkal küzdő kirgiz kormány, amely egyedül már nem képes megfékezni az ország déli részén dúló etnikai konfliktust. A déli Os városában egész utcák állnak lángokban, és a szemtanúk szerint kirgiz fegyveresek lövik halomra a menekülő üzbégeket. Oroszország katonákkal nem hajlandó beavatkozni, de humanitárius segítséget ígért, miközben a kirgiz kormány felhatalmazta csapatait, hogy figyelmeztetés nélkül lőjenek a zavargókra.
Rákos daganatként terjed Csádban a darfúri vérontás
Darfúr után újabb térség válhat a kegyetlen etnikai tisztogatások afrikai szinonímájává: Dajo. A kelet-csádi tartományra mindinkább átterjed a szudáni és a csádi kormány által egyaránt élezett véres, arab-fekete konfliktus. Vállvetve irtják ki egymás után a feketék falvait a szudáni kormány által támogatott arab milíciák, és a csádi vezetés ellen lázadó fegyveresek. Százezrek menekülnek otthonaikból, a segélyszervezetek humanitárius katasztrófát emlegetnek, és bár több állam is fokozott érdeklődést tanúsít a térség iránt, a békés rendezésért keveset tesznek.
Seseljnek felelnie kell a vajdasági etnikai tisztogatásért
Üdvözölték a vajdasági politikai vezetők a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) döntését, amely szerint Vojislav Seseljnek, a Szerb Radikális Párt (SRS) vezetőjének a Vajdaság területén elkövetett háborús bűntényekért is felelnie kell, noha a tartományban sosem dúlt háború.
Az USA szankciókkal fenyegeti Szudánt
Szudán figyelmeztetést kapott az USA-tól: szankcióknak nézhet elébe, ha nem fegyverezi le gyorsan a milíciákat, amelyeket etnikai tisztogatásokkal vádolnak Darfúr tartományban. A nem hivatalos kormánytámogatást élvező fegyveresek ugyanis már sok ezer embert megöltek, és egymilliót elűztek lakóhelyükről.
Elítélték a krajnai etnikai tisztogatások vezetőjét
Tizenhárom év börtönbüntetést kapott Milan Babic, a jugoszláviai háború idején létezett horvátországi Krajnai Szerb Köztársaság miniszterelnöke. Babicot etnikai tisztogatással vádolták. A férfi vádalkut kötött a bírósággal, ezért az öt vádpontból csak egyért ítélték el. A Milosevic elleni perben volt szövetségese ellen vallott. Babic az utolsó szó jogán megbánta tetteit.