ESO
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- csillag
- világûr
- fekete lyuk
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Látványos képek a „kutyacsont-kisbolygóról”
Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsõegyüttesével egy csillagászcsoport az eddigi legélesebb és legrészletesebb képeket rögzítette a Kleopatra kisbolygóról. Az észlelések alapján a kutatócsoport minden eddiginél nagyobb pontossággal tudta meghatározni a kutyacsontra hasonlító különleges aszteroida tömegét és alakját is. Eredményeik alapján arról is többet tudhatunk, hogy miként alakult ki a kisbolygó és a körülötte keringõ két hold.
Lakható bolygót találtak a közelben
Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyûjtsön az L 98-59 katalógusjelû közeli csillag körül keringõ, a Naprendszer belsõ bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegû exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínûleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.
Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentõ dolgot láttak
A csillagászoknak az ESO partnerségével mûködõ Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat segítségével egyértelmûen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.
Elképesztõ új felvételeken a közeli galaxisok
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) mûszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tûzijátékszerû, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különbözõ alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhõket. A VLT képeit az ESO partnerségével mûködtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat felvételeivell ...
Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét
Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklõ Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség elõtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínérõl az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhetõ a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhõ. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.
Új európai távcsõ védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól
A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretû erõfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte mûködését az Európai Ûrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésû, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelõ párjával együtt a jövõ távcsõhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.
Megtalálhatták az egyik legõsibb üstököst
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsõegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legõsibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megõrizte azt a gázt és port, amelybõl kialakult.
Döbbenetes fotót tettek közzé egy fekete lyukról
Az Eseményhorizont Távcsõ (Event Horizon Telescope, EHT) kollaboráció, amely az elsõ képet alkotta egy fekete lyukról, ma a Messier 87 (M87) galaxis közepén lévõ nagy tömegû objektum egy új képét vetítette elénk: hogyan néz ki polarizált fényben. Ez az elsõ alkalom, hogy csillagászok ilyen közel egy fekete lyuk széléhez polarizációt, a mágneses terek egyik jelét tudták kimérni. A megfigyelések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan képes az M87 jelû galaxis nagy energiájú anyagkilövelléseket (jeteket) kilõni a magjából.
- címkék:
- fekete lyuk
- fotó
- mágneses mezõ
- ESO
- Címkefelhõ »
A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel
Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttmûködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport elõször detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középsõ részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erõteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerûséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette õket.
Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képzõdmény, amely a rádiótartományban erõteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.
Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezésérõl és fejlõdésérõl.
Meglepõ folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis
A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentõ, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amibõl új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...
Kísérteties halálfej lebeg a világûrben
Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világûr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyûgözõen részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevû Halálfej-ködrõl. Ez a képzõdmény az elsõ olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettõscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.
Spagettizálódott egy csillag - az ESO távcsöve örökítette meg a halálát
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és világszerte több más szervezet távcsöveit használva csillagászok egy szupernagy tömegû fekete lyuk által szétszaggatott csillag ritka felvillanását örökítették meg. Jelenleg a 215 millió fényév távolságban bekövetkezett, ún. árapály-katasztrófa (tidal disruption event, TDE) a legközelebbi ilyen jellegû felvillanás, amelyet minden eddiginél részletesebben sikerült tanulmányozni. A kutatás eredményeit bemutató szakcikk ma jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban.
Túszokat ejtett egy fekete lyuk
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) felvételén a csillagászok hat galaxist számláltak össze egy szupernagy tömegû fekete lyuk környezetében - írja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közleménye. A rendkívül távoli felvételen a világegyetem kevesebb mint egymilliárd éves korában látható. Ennyire szoros csoportosulást ezelõtt még nem figyeltek meg a csillagászok az õsrobbanás utáni ilyen korai idõszakból. Ez a megfigyelés segíthet megérteni a szupernagy tömegû fekete lyukak keletkezését és gyors növekedésüket – ilyen objektum található a mi Tejútrendszerünk középpontjában is. A felvétel alátámasztja azt az elkképzelést, ...
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Lenyûgözõ ûrpillangót fényképeztek a csillagászok
A szimmetrikus alakja miatt pillangóra hasonlító, csodás színekben pompázó, szövevényes mintázatú NGC 2899 katalógusjelû gázbuborék úgy néz ki az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) friss felvételén, mintha épp ellibbenni készülne. Soha korábban nem készült még ennyire lenyûgözõen részletes felvétel errõl az égi tüneményrõl. A fényképen még a planetáris köd halvány körvonalai is látványosan ragyognak a háttércsillagok elõtt.
Naphoz hasonló csillag bolygóiról készítettek elõször képet - videó
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) elkészítette minden idõk elsõ felvételét egy fiatal, a Naphoz hasonló csillagról és két óriás exobolygójáról. A több exobolygót tartalmazó rendszerekrõl nagyon ritkán készülnek képek, és a csillagászok – egészen mostanáig – sosem figyelhettek meg közvetlenül több bolygót egy Naphoz hasonló csillag körül. A megfigyelések segíthetnek a csillagászoknak megérteni, miként alakultak ki és fejlõdtek a bolygók saját Napunk körül.
Hihetetlenül szép képet készítettek az ESO nagyon nagy távcsövével
Ez a szép kép, amelyet az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph (FORS) mûszerével készítettek, mindenféle korú csillagot mutat – némelyik közülük egészen közel van az elõtérben, míg mások megbújnak a messzi távolban.
Kozmikus rejtélyt fotóztak le egy teleszkóppal - videó
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (VLT) használva arra lettek figyelmesek a csillagászok, hogy az egyik törpegalaxisban egy instabil, nagy tömegû csillag eltûnt. A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy a csillag halványabb lett, és részben por takarja el. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a csillag fekete lyukká zuhant össze anélkül, hogy szupernóvaként felrobbant volna. „Amennyiben ez a feltételezés igaz" – mondja a kutatást végzõ csoport vezetõje, Andrew Allan, a Trinity College Dublin (Írország) PhD-hallgatója – „ez lenne az elsõ közvetlen észlelés arra, hogy ily módon ér véget egy ilyen óriási csillag élete."
Elõször készítettek képeket egy bolygó keletkezésérõl - videó
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) egy bolygó születésének csalhatatlan jeleit észlelték. A fiatal AB Aurigae csillag körül sûrû por- és gázkorong kavarog, amiben feltûnõ spirális szerkezet vehetõ ki. A spirál mentén pedig megfigyelhetõ egy „csavarodás", amely egy éppen születõben lévõ bolygó helyét jelzi. Ez a sajátos szerkezet az elsõ közvetlenül megfigyelt bizonyíték egy bolygó születésére.
Az eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték fel
Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.
Megvan a legközelebbi fekete lyuk
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) és más intézetek kutatóiból álló csillagászcsapat egy tõlünk mindössze 1000 fényévre lévõ fekete lyukat fedezett fel. A szabad szemmel is látható hármas rendszerben található égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- fekete lyuk
- ESO
- Címkefelhõ »
Bõvül az ALMA: komplex molekulák megfigyelésére is lehetõség lesz
A megfigyelhetõ hullámhossztartományt szélesítve komplex molekulák megfigyelésének lehetõségével bõvül az ALMA.
Fekete lyuk körül mozgó csillag bizonyítja Einstein igazát
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) végzett megfigyelések elsõ alkalommal fedték fel, hogy egy, a Tejútrendszer központjában lévõ, szupernagy tömegû fekete lyuk körül keringõ csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete elõre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta. Ezt a régóta várt eredményt az elmúlt közel 30 év egyre pontosabb mérései tették lehetõvé, amelyeknek köszönhetõen a kutatók megfejthetik a galaxisunk szívében rejtõzõ óriás titkait.
Bezárt az ESO obszervatóriuma, a csillagászok otthonról dolgoznak
Míg az orvosok, ápolók és az egészségügyi személyzet tagjai a frontvonalon dolgoznak, hogy megmentsék a COVID-19 betegek életét, addig a többiek azzal segítenek a legtöbbet, ha megakadályozzák a járvány terjedését és otthonról dolgoznak. Ezért az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársait, a csillagászoktól a teleszkópkezelõkig szintén otthon maradásra kérték. A csillagászok persze otthon sem tétlenkednek, hiszen rengeteg korábbi adat vár feldolgozásra, az új megfigyelések azonban szünetelnek. Az alább látható videó bemutatja az obszervatórium bezárását és a munkatársak jelenlegi tevékenységét.
Fejlesztés alatt álló 18 mûhold-konstellációt vizsgált az ESO
A nagy mûhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO).
Megamûholdflották lepik el az eget, háborognak a csillagászok
A csillagászok egyre gyakrabban fejezik ki aggodalmukat a megamûholdflották tudományos kutatásra gyakorolt hatása miatt. Azért, hogy jobban felmérhessék a csillagászati megfigyeléseket befolyásoló hatásukat, az ESO tudományos igényû vizsgálatot indított, amely elsõsorban az ESO távcsöveivel a látható és infravörös tartományokban végzett mérésekre összpontosít, de más obszervatóriumokkal is foglalkozik. A SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek 18 reprezentatív, összesen több mint 26 ezer mûholdat magába foglaló flottáját elemzõ tanulmányt most fogadta el közlésre az Astronomy & Astrophysics.
Vad múltja van a harmadik legnagyobb kisbolygónak
Egy új, Pierre Vernazza (Laboratoire d'Astrophysique de Marseille, Franciaország) által vezetett vizsgálat során az ESO mûszereivel elõször észlelték nagy szögfelbontással a Pallas kisbolygót. Az aszteroida finom részleteket is megmutató megfigyelését a VLT távcsõegyüttes adaptív optikai rendszerrel felszerelt SPHERE képalkotó mûszere tette lehetõvé.
- címkék:
- kisbolygó
- fotó
- kép
- ESO
- Címkefelhõ »
Döbbenten figyelik a csillagászok, ahogy kialszik az égi világítótorony
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek felvételt a jelenleg példátlanul halvány Betelgeuse vörös szuperóriás csillagról az Orion csillagképben. A csillag felszínét megmutató friss felvételen nemcsak a halványulás, de az égitest alakváltozása is megfigyelhetõ.
Káprázatos kép a Jupiter koronájáról
Koronának hívjuk azt az optikai jelenséget, amelyet a fényes objektumokról, mint pl. a Napról, egyéb csillagokról, a Holdról és a fényes bolygókról jövõ fény diffrakciója okoz a Föld légkörében található víz és jégkristályok által.
- címkék:
- Jupiter
- korona
- ESO
- Címkefelhõ »
Csillagikrek születését rögzítették a teleszkópok
A csillagászok az ALMA rádiótávcsõ-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szõtt fészekben fejlõdnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettõscsillagok születésének körülményeirõl.
Így nõhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei
Az ESO VLT távcsõegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelõtti állapotukban megfigyelhetõ galaxisok centrumaiban elhelyezkedõ szupernagy tömegû fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az ûrszörnyetegek.
Repülõ sirályt fotóztak az ûrben
A repülõ vízimadárra emlékeztetõ színpompás és leheletfinom égitestcsoport a Sirály-köd nevet viseli. A port, hidrogént, héliumot és egy kevés nehezebb elemet tartalmazó régió fiatal csillagok forró és mozgalmas bölcsõje. Az ESO VLT Égboltfelmérõ Távcsöve (VLT Survey Telescope – VST) figyelemre méltó részletgazdagsággal örökítette meg a kozmikus madarat felépítõ egyes égitesteket és azok finomabb részleteit is. A VST az égboltot látható fényben pásztázó égboltfelmérõ távcsövek egyik legnagyobbika a világon.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- ûrtávcsõ
- teleszkóp
- ESO
- Címkefelhõ »
Hatalmas denevért fotóztak az ûrben
Tõlünk kétezer fényév távolságban, az Orion csillagkép egyik legsötétebb szegletében megbújva terjeszti ködös szárnyait a csillagközi térbe az Ûrdenevér. Bár a magjában elhelyezkedõ fiatal csillagokat átlátszatlan porfelhõk rejtik el elõlünk, azok ragyogó sugárzása még így is megvilágítja a ködöt. Ahhoz túlságosan halvány, hogy szabad szemmel megpillanthassuk, azonban az ESO VLT távcsõegyüttesének ez idáig legrészletesebb felvételén az NGC 1788 felfedi lágy színeit.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- ESO
- Címkefelhõ »
ALMA kereszttel egy gyönyörû képen
Ezen a csodaszép fényképen az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) távcsõhálózat néhány antennáját látjuk a Tejútrendszer központi vidékének panorámája elõtt.
Így még nem láthattunk Naprendszeren túli bolygót
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövének Interferométere (Very Large Telescope Interferometer – VLTI) segítségével elsõként figyeltek meg egy exobolygót közvetlenül, az optikai interferometria módszerével. Az úttörõ módszer egy bonyolult exobolygólégkört tárt fel az egész planétára kiterjedõ, örvénylõ vas- és szilikátporfelhõket kavaró viharokkal. A módszer új lehetõségeket nyit meg sok, már jelenleg is ismert exobolygó jobb megismeréséhez.
- címkék:
- ûrkutatás
- bolygó
- exobolygó
- ESO
- Címkefelhõ »
Elnevezték a lefényképezett fekete lyukat
Hawaii nyelven kapott nevet a fekete lyuk, amelyrõl a világon elsõként sikerült felvételt készíteni.
- címkék:
- fénykép
- fekete lyuk
- EHT
- név
- ESO
- Címkefelhõ »
Világszenzáció: íme az elsõ valódi kép egy fekete lyukról
Az Event Horizon Telescope teleszkóphálózat elkészítette az elsõ igazi felvételt egy fekete lyukról.
Valamit találtak a csillagászok, óriási bejelentésre készülnek
Nagy felfedezést tett az Európai Déli Obszervatórium (ESO), az eredményeket a jövõ hét folyamán jelentik be. Részleteket nem árultak el, csupán annyit tudni, hogy a felfedezés a fekete lyukakkal kapcsolatos és az ESO új teleszkóprendszerének adatain alapul.
Rögzítették egy haldokló csillag utolsó leheletét
A halovány, mulandó fényû ESO 577-24 katalógusjelû planetáris köd csak rövid ideig, mintegy 10 ezer évig fog látszani — szempillantásnyi idõ ez csupán a csillagok életéhez viszonyítva. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével készítették ezt a felvételt a planetáris köd ionizált gázgömbjérõl. A ledobott héj a középen látható forró haldokló csillag utolsó lehelete. A planetáris ködöt alkotó gázhéj tágulásával és ritkulásával fénye lassan láthatatlanná enyészik.
- címkék:
- világûr
- köd
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag
A SPHERE bolygóvadász mûszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-ûrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentõ részleteket tár fel a kettõscsillag tagjainak különleges viszonyáról.
- címkék:
- csillagászat
- fénykép
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Galaktikus szökõkutat találtak
A csillagászok az ALMA távcsõrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által mûködtetett grandiózus gázszökõkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökõkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.
Óriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságában
Fagyos szuperföldet fedezett fel a Földtõl csupán hat fényévnyi távolságra egy nemzetközi csillagászcsoport.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- szuperföldek
- bolygó
- ESO
- Címkefelhõ »
Észbontó, amit a Tejút fekete lyukának közelében észleltek
Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevû mûszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegû fekete lyuk rejtõzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az elsõ alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevõ határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról.
Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén mûködõ VIMOS mûszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.
- címkék:
- galaxis
- távcsõ
- szuperhalmazok
- ESO
- Címkefelhõ »
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Lenyûgözõ gyöngyszem tündöklik az égen
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén mûködõ FORS2 mûszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelû spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevû megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetõvé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.
- címkék:
- galaxis
- fénykép
- fotó
- ESO
- Címkefelhõ »
Csillagok háborúja a por ellen
Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködérõl, a Carina-ködrõl az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában mûködõ VISTA távcsõvel készítettek gyönyörû felvételt. Az infravörös tartományban észlelõ VISTA a ködöt kitöltõ forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.
Teljes napfogyatkozás nézésére árulnak jegyeket elõvételben a neten
2019. július 2-án a természet leglenyûgözõbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában – egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elõ – a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából - az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztõ programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 13-a péntek 13:00 órától.