ESO
címke rss- kapcsolódó címkék:
- csillagászat
- csillag
- világûr
- fekete lyuk
- bolygó
Naphoz hasonló fiatal csillagot találtak magyar kutatók
Varga József, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársának a vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport olyan fiatal csillagot figyelt meg, mint amilyen a Nap is lehetett a kialakulásakor - tájékoztatta a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az MTI-t hétfõn.
- címkék:
- Nap
- Naprendszer
- fiatal csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megdöbbentek a csillagászok: erre nem számítottak, ilyet még sohasem láttak
Ezen az új infravörös képen számtalan csillag tárul fel az Sh2-54 köd halvány narancssárga fénye mögött. Az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában található Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy (VISTA) segítségével nagy részletességgel örökítették meg ezt a Kígyó csillagképben található lenyûgözõ csillagbölcsõt.
Hatalmas ûrkatasztrófát fedeztek fel egy óriástávcsõvel
2022 elején riasztották az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) személyzetét, mert egy égboltfelmérõ távcsõvel szokatlan fényfelvillanást észleltek. A VLT-t erre – más távcsövekkel együtt – azonnal a jelzett égi pozíció irányába fordították. A jelenség forrása egy távoli galaxis középpontjában mûködõ szupernagy tömegû fekete lyuk volt, amint éppen elfogyasztott egy csillagot, míg a maradványok egy részét anyagnyalábok formájában kivetette magából. A VLT mérései alapján a csillagászok megállapították, hogy ez a valaha észlelt legtávolabbi ilyen esemény. Minthogy a kilövellõ anyagsugár majdnnem ...
Lenyûgözõ csillaggyárat fotóztak
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) az elmúlt 60 évben lehetõvé tette a világ csillagászai számára a Világegyetem titkainak kutatását. Az ESO fennállásának 60. évfordulóját egy új, lebilincselõ képpel ünnepli, amely egy Kúp-ködben látható csillaggyárat ábrázol. A felvétel az ESO híres Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) készült.
- címkék:
- csillagászat
- fénykép
- ESO
- Címkefelhõ »
Szellem az ûrben: így néz ki egy óriáscsillag maradványa
Talán egy lidérces pókháló? Vagy misztikus sárkányok? Esetleg kísértetek derengõ nyomai? Ki mit lát bele ebbe a Vela szupernóva-maradványt ábrázoló felvételbe? A színpompás képen valójában egy hatalmas csillag életét lezáró robbanás táguló ma-radványait láthatjuk. A fölöttébb részletgazdag fotót az Európai Déli Obszervató-rium (European Southern Observatory – ESO) Chilében, a Paranal-hegyen mûködõ VLT Survey Telescope nevû távcsövével készítették a csillagászok.
Bámulatos táncot rögzített az ûrben egy földi távcsõ
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) dolgozó csillagászok lefényképezték az NGC 7727 jelû galaxist, ami látványos kozmikus ütközésben keletkezett. A behemót két korábbi galaxis összeolvadásával jött létre. Ez az esemény nagyjából egymilliárd éve vette kezdetét. Az új galaxis középpontjában található a legszorosabb ismert szupernagy tömegû kettõs fekete lyuk, aminek tagjai elõbb-utóbb óhatatlanul egy még hatalmasabb fekete lyukká fognak összeolvadni.
- címkék:
- csillagászat
- galaxis
- fotó
- ESO
- Címkefelhõ »
Elképesztõ gravitációs szörny rejtõzik a szomszédságunkban
Egy, már több feketelyuk-felfedezés cáfolásáról híres, nemzetközi szakértõkbõl álló csapat a galaxisunk egyik szomszédjában, a Nagy-Magellán-felhõben talált egy csillagtömegû fekete lyukat. „Most elõször a csapatunk azért jött össze, hogy egy fekete lyuk felfedezését jelentsük be, ahelyett, hogy cáfolnánk egyet" – mondta Tomer Shenar, a kutatás vezetõje. Továbbá, azt találták, hogy a csillag, amelybõl a fekete lyuk keletkezett, hatalmas robbanás nélkül tûnt el. A felfedezést az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) hat évnyi megfigyeléseinek köszönhetõ.
Heves csillagkeletkezést örökítettek meg a Tarantella kozmikus hálójában
A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcsõ-hálózat segítségével feltérképezték a 30 Doradus jelû csillagkeletkezési régió szövevényes részleteit. A régióról készült kiemelkedõen részletes képet ma tette közzé az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO). Az ALMA észlelési adataira is támaszkodó felvétel új megvilágításba helyezi a köddel kapcsolatos ismereteinket. A fátyolszerû gázfelhõk a felhõben keletkezõ nagy tömegû csillagok kialakulásáról árulnak el részleteket.
Rendkívüli bejelentés: itt az elsõ fénykép a Tejútrendszer fekete lyukáról
Ma a világ több helyén, köztük Németországban, az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) garchingi központjában megtartott sajtókonferenciákon egy idõben mutatják be a csillagászok az elsõ felvételt a Tejútrendszer középpontjában található szupernagy tömegû fekete lyukról. Ez az új tudományos eredmény kétséget kizáróan igazolja, hogy a galaxisunk középpontjában található hatalmas tömegû képzõdmény valóban fekete lyuk. A megfigyelések emellett bepillantást engednek ezeknek a hatalmas, a feltételezések szerint a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható objektumoknak a mûködésébe is. A felvételt a csillagáászok ...
- címkék:
- csillagászat
- bejelentés
- fekete lyuk
- ESO
- Címkefelhõ »
Valamit találtak az ûrben a Föld közelében, nagy bejelentésre készülnek a tudósok
Óriási jelentõségû bejelentést készülnek tenni az Európai Déli Obszervatórium csillagászai – olvasható a szervezet weboldalán.
Valami különös, és rendkívül furcsa dolog történik a Neptunuszon
Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hõmérséklet-változásait földi és ûrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory's Very Large Telescope – ESO VLT). A megfigyelési idõszakban elõször az egész bolygó hõmérsékletének meglepõen erõs csökkenését regisztrálták, amit egy erõteljes felmelegedés követett az égitest déli pólusának környékén.
Vámpírt találtak az ûrben, közel van a Földhöz
2020-ban egy, az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) csillagászai által vezetett kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálták a Földhöz legközelebbi ismert fekete lyukat a mindössze 1000 fényévre lévõ HR 6819 jelû csillagrendszerben. Ezeket az eredményeket azonban több kutató is kétkedéssel fogadta, köztük egy, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemhez kötõdõ nemzetközi kutatócsoport is. Egy ma megjelenõ tudományos közleményben a két kutatócsoport közösen állapítja meg, hogy valójában nincs is fekete lyuk a HR 6819 rendszerben. Valójában egy „vámpír-rendszert" sikerült megfigyelni, méghozzá egy ritka és rrövid ...
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- fekete lyuk
- ESO
- Címkefelhõ »
Kozmikus porgyûrû mögött egy hatalmas fekete lyukat találtak
Az Európai Déli Obszervatóriumban a Nagyon Nagy Távcsõ Interferométerével (ESO VLTI) egy, a Messier 77 galaxis közepén lévõ, kozmikus por alkotta felhõt figyeltek meg, amely egy nagyon nagy tömegû fekete lyukat rejt. Az eredmények 30 évvel ezelõtti jóslatokat bizonyítanak, és új betekintést adnak a csillagászoknak az univerzum legfényesebb és legrejtélyesebb objektumai közé tartozó aktív galaxismagokba.
Újabb bolygót találtak a Naphoz legközelebbi csillag körül
Az Európai Déli Obszervatórium chilei Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) gyûjtött adatok alapján egy csillagászcsoport újabb bolygót azonosított a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A jelölt a rendszer harmadikként detektált tagja, és a csillag körül keringõ eddig felfedezett bolygók közül a legkisebb tömegû, de a Földének mindössze negyedét kitevõ értékkel az eddigi összes exobolygó között is a legkisebb tömegûek között van.
Lángol az Orion, mutatjuk a hihetetlen felvételeket
Az ünnepeket és az új évet az Orion látványos tûzijátékával tesszük emlékezetesebbé, amit az Európai Déli Obszervatóriumban (European Southern Observatory – ESO) örökítettek meg a csillagászok. De aggodalomra semmi ok, a jól ismert csillagkép nem kapott lángra, és nem is fog felrobbanni. Az üdvözlõlapunkon látható „tûz" nem más, mint az Orion Láng-ködje, amelyet környezetével együtt a rádióhullámok tartományában mutatunk most be. A felvételre pillantva azonnal nyilvánvaló, mennyire helyénvaló az égi jelenség elnevezése. A képet az ESO által mûködtetett Atacama Pathfinder Experiment (APEX) nevû rádiótávcsõ rögzítette a chilei Atacamaa-sivatag ...
- címkék:
- Orion csillagkép
- Láng-köd
- ESO
- Címkefelhõ »
Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak
A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegûek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb mûszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.
Döbbenetes bizonyíték a galaxisunk központi fekete lyuka körül keringõ csillagokról
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének interferométerével (Very Large Telescope Interferometer – VLTI) elkészítették az eddigi legérzékenyebb és legrészletesebb felvételeket galaxisunk szupernagy tömegû központi fekete lyukának környezetérõl. Az új fényképek hússzor jobb felbontással készültek, mint ami a VLTI elõtt lehetséges volt. Ezáltal a csillagászok egy eddig soha nem látott csillagot is azonosítottak a fekete lyuk közvetlen közelében. A Tejútrendszer központi régiójában keringõ csillagok pályáinak precíz követése révén a kutatócsoport az eddigi legpontosabb becslést tudta ...
Valami nagyon nincs rendben a valaha megfigyelt legnagyobb bolygóval
Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsõegyüttesével felfedezõ felvétel készült a szabad szemmel is megfigyelhetõ kettõscsillag, a b Centauri körül keringõ bolygóról. A b Centauri az eddigi legforróbb és legnagyobb tömegû a bolygógazda rendszerek között, a planétát pedig a központi csillagpártól százszor akkora távolságban kapták „lencsevégre", mint amilyen messze a Jupiter kering a Nap körül. Sok csillagász – legalábbis eddig – úgy gondolta, hogy ilyen nagy tömegû és ennyire forró csillagok körül nem is létezhetnek bolygók.
Közelben bujkáló nagyon nagy tömegû feketelyuk-párost észleltek az ESO távcsövével
A Földhöz eddig valaha megfigyelt legközelebbi nagyon nagy tömegû feketelyuk-párost figyelték meg csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO's VLT) segítségével. A két objektum sokkal közelebb van egymáshoz, mint az eddig megfigyelt nagyon nagy tömegû párosok tagjai, és végül egy óriási fekete lyukká fognak összeolvadni.
- címkék:
- csillagászat
- fekete lyuk
- VLT
- ESO
- Címkefelhõ »
Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fõ kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettõrõl. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyûtõl egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetérõl is.
Látványos képek a „kutyacsont-kisbolygóról”
Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsõegyüttesével egy csillagászcsoport az eddigi legélesebb és legrészletesebb képeket rögzítette a Kleopatra kisbolygóról. Az észlelések alapján a kutatócsoport minden eddiginél nagyobb pontossággal tudta meghatározni a kutyacsontra hasonlító különleges aszteroida tömegét és alakját is. Eredményeik alapján arról is többet tudhatunk, hogy miként alakult ki a kisbolygó és a körülötte keringõ két hold.
Lakható bolygót találtak a közelben
Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyûjtsön az L 98-59 katalógusjelû közeli csillag körül keringõ, a Naprendszer belsõ bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegû exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínûleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.
Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentõ dolgot láttak
A csillagászoknak az ESO partnerségével mûködõ Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat segítségével egyértelmûen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.
Elképesztõ új felvételeken a közeli galaxisok
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) mûszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tûzijátékszerû, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különbözõ alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhõket. A VLT képeit az ESO partnerségével mûködtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat felvételeivell ...
Megfejtették a Betelgeuze óriáscsillag elhalványulásának rejtélyét
Amikor az Orion csillagkép fényes, narancsszínben tündöklõ Betelgeuze csillaga 2019 vége és 2020 eleje között szemmel láthatóan halványabb lett, az egész csillagász közösség csodálkozva állt a jelenség elõtt. Egy kutatócsoport most közzétette az óriáscsillag felszínérõl az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített legújabb felvételeit, amelyeken látványosan követhetõ a jelenség lefolyása. Az új vizsgálatok feltárták, hogy a csillag korongját részben elfedte egy porfelhõ. Ez a felfedezés megoldotta a Betelgeuze „nagy elhalványulásának" rejtélyét.
Új európai távcsõ védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól
A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretû erõfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte mûködését az Európai Ûrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésû, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelõ párjával együtt a jövõ távcsõhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.
Megtalálhatták az egyik legõsibb üstököst
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT távcsõegyüttesével végzett új megfigyelések szerint a Naprendszerbe érkezettek közül eddig felfedezett két csillagközi látogató egyike, a másodikként talált 2I/Borisov a valaha megfigyelt egyik legõsibb üstökös lehet. A kutatók úgy vélik, hogy soha nem járt csillag közelében, így háborítatlanul megõrizte azt a gázt és port, amelybõl kialakult.
Döbbenetes fotót tettek közzé egy fekete lyukról
Az Eseményhorizont Távcsõ (Event Horizon Telescope, EHT) kollaboráció, amely az elsõ képet alkotta egy fekete lyukról, ma a Messier 87 (M87) galaxis közepén lévõ nagy tömegû objektum egy új képét vetítette elénk: hogyan néz ki polarizált fényben. Ez az elsõ alkalom, hogy csillagászok ilyen közel egy fekete lyuk széléhez polarizációt, a mágneses terek egyik jelét tudták kimérni. A megfigyelések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy megmagyarázzuk, hogyan képes az M87 jelû galaxis nagy energiájú anyagkilövelléseket (jeteket) kilõni a magjából.
- címkék:
- fekete lyuk
- fotó
- mágneses mezõ
- ESO
- Címkefelhõ »
A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel
Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttmûködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport elõször detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középsõ részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erõteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerûséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette õket.
Megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (European Southern Observatory, Very Large Telescope – ESO VLT) segítségével felfedezték, valamint részletesen tanulmányozták az eddig ismert legtávolabbi rádióforrást. A forrás nem más, mint egy rádióhangos kvazár – egy olyan rendkívül távoli és fényes képzõdmény, amely a rádiótartományban erõteljesen sugárzó anyagkilövelléseket, más szóval jeteket bocsát ki. Ennek a kvazárnak a fénye 13 milliárd évig utazott, míg hozzánk elért. A felfedezés hozzásegítheti a csillagászokat a korai világegyetem jobb megértéséhez.
Rejtélyes hatbolygós rendszer hozta zavarba a csillagászokat
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövének (ESO VLT) adatait is felhasználva csillagászok olyan bolygórendszert fedeztek fel, amelynek hat planétájából öt ritkán megvalósuló összehangolt ütemben járja körbe központi csillagát. A kutatók úgy vélik, a rendszer fontos információkkal szolgálhat a bolygók, köztük a Naprendszer égitestjeinek keletkezésérõl és fejlõdésérõl.
Meglepõ folyamat miatt haldoklik egy távoli galaxis
A galaxisok akkor kezdenek el „haldokolni", amikor leáll bennük a csillagkeletkezés, de mostanáig a csillagászoknak távoli galaxisok esetében nem sikerült tetten érniük a folyamat kezdetét. Az Európai Déli Obszervatórium partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszer segítségével most azonban egy olyan galaxist figyeltek meg, ahonnan éppen kidobódik a csillagok létrehozására alkalmas gáz közel fele. A folyamat üteme megdöbbentõ, évente tízezer naptömegnyi gáz távozik, azaz a galaxis nagyon gyorsan elveszti azt az anyagot, amibõl új csillagok keletkezhetnének. A kutatócsoport úgy véli,, ...
Kísérteties halálfej lebeg a világûrben
Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világûr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyûgözõen részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevû Halálfej-ködrõl. Ez a képzõdmény az elsõ olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettõscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.
Spagettizálódott egy csillag - az ESO távcsöve örökítette meg a halálát
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és világszerte több más szervezet távcsöveit használva csillagászok egy szupernagy tömegû fekete lyuk által szétszaggatott csillag ritka felvillanását örökítették meg. Jelenleg a 215 millió fényév távolságban bekövetkezett, ún. árapály-katasztrófa (tidal disruption event, TDE) a legközelebbi ilyen jellegû felvillanás, amelyet minden eddiginél részletesebben sikerült tanulmányozni. A kutatás eredményeit bemutató szakcikk ma jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban.
Túszokat ejtett egy fekete lyuk
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) felvételén a csillagászok hat galaxist számláltak össze egy szupernagy tömegû fekete lyuk környezetében - írja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közleménye. A rendkívül távoli felvételen a világegyetem kevesebb mint egymilliárd éves korában látható. Ennyire szoros csoportosulást ezelõtt még nem figyeltek meg a csillagászok az õsrobbanás utáni ilyen korai idõszakból. Ez a megfigyelés segíthet megérteni a szupernagy tömegû fekete lyukak keletkezését és gyors növekedésüket – ilyen objektum található a mi Tejútrendszerünk középpontjában is. A felvétel alátámasztja azt az elkképzelést, ...
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Lenyûgözõ ûrpillangót fényképeztek a csillagászok
A szimmetrikus alakja miatt pillangóra hasonlító, csodás színekben pompázó, szövevényes mintázatú NGC 2899 katalógusjelû gázbuborék úgy néz ki az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) friss felvételén, mintha épp ellibbenni készülne. Soha korábban nem készült még ennyire lenyûgözõen részletes felvétel errõl az égi tüneményrõl. A fényképen még a planetáris köd halvány körvonalai is látványosan ragyognak a háttércsillagok elõtt.
Naphoz hasonló csillag bolygóiról készítettek elõször képet - videó
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) elkészítette minden idõk elsõ felvételét egy fiatal, a Naphoz hasonló csillagról és két óriás exobolygójáról. A több exobolygót tartalmazó rendszerekrõl nagyon ritkán készülnek képek, és a csillagászok – egészen mostanáig – sosem figyelhettek meg közvetlenül több bolygót egy Naphoz hasonló csillag körül. A megfigyelések segíthetnek a csillagászoknak megérteni, miként alakultak ki és fejlõdtek a bolygók saját Napunk körül.
Hihetetlenül szép képet készítettek az ESO nagyon nagy távcsövével
Ez a szép kép, amelyet az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph (FORS) mûszerével készítettek, mindenféle korú csillagot mutat – némelyik közülük egészen közel van az elõtérben, míg mások megbújnak a messzi távolban.
Kozmikus rejtélyt fotóztak le egy teleszkóppal - videó
Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (VLT) használva arra lettek figyelmesek a csillagászok, hogy az egyik törpegalaxisban egy instabil, nagy tömegû csillag eltûnt. A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy a csillag halványabb lett, és részben por takarja el. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a csillag fekete lyukká zuhant össze anélkül, hogy szupernóvaként felrobbant volna. „Amennyiben ez a feltételezés igaz" – mondja a kutatást végzõ csoport vezetõje, Andrew Allan, a Trinity College Dublin (Írország) PhD-hallgatója – „ez lenne az elsõ közvetlen észlelés arra, hogy ily módon ér véget egy ilyen óriási csillag élete."
Elõször készítettek képeket egy bolygó keletkezésérõl - videó
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) egy bolygó születésének csalhatatlan jeleit észlelték. A fiatal AB Aurigae csillag körül sûrû por- és gázkorong kavarog, amiben feltûnõ spirális szerkezet vehetõ ki. A spirál mentén pedig megfigyelhetõ egy „csavarodás", amely egy éppen születõben lévõ bolygó helyét jelzi. Ez a sajátos szerkezet az elsõ közvetlenül megfigyelt bizonyíték egy bolygó születésére.
Az eddig ismert legközelebbi fekete lyukat fedezték fel
Az eddigi ismeretek szerint a Földhöz legközelebbi fekete lyukat fedezték fel a déli égbolton az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói.
Megvan a legközelebbi fekete lyuk
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) és más intézetek kutatóiból álló csillagászcsapat egy tõlünk mindössze 1000 fényévre lévõ fekete lyukat fedezett fel. A szabad szemmel is látható hármas rendszerben található égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- fekete lyuk
- ESO
- Címkefelhõ »
Bõvül az ALMA: komplex molekulák megfigyelésére is lehetõség lesz
A megfigyelhetõ hullámhossztartományt szélesítve komplex molekulák megfigyelésének lehetõségével bõvül az ALMA.
Fekete lyuk körül mozgó csillag bizonyítja Einstein igazát
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) végzett megfigyelések elsõ alkalommal fedték fel, hogy egy, a Tejútrendszer központjában lévõ, szupernagy tömegû fekete lyuk körül keringõ csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete elõre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta. Ezt a régóta várt eredményt az elmúlt közel 30 év egyre pontosabb mérései tették lehetõvé, amelyeknek köszönhetõen a kutatók megfejthetik a galaxisunk szívében rejtõzõ óriás titkait.
Bezárt az ESO obszervatóriuma, a csillagászok otthonról dolgoznak
Míg az orvosok, ápolók és az egészségügyi személyzet tagjai a frontvonalon dolgoznak, hogy megmentsék a COVID-19 betegek életét, addig a többiek azzal segítenek a legtöbbet, ha megakadályozzák a járvány terjedését és otthonról dolgoznak. Ezért az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársait, a csillagászoktól a teleszkópkezelõkig szintén otthon maradásra kérték. A csillagászok persze otthon sem tétlenkednek, hiszen rengeteg korábbi adat vár feldolgozásra, az új megfigyelések azonban szünetelnek. Az alább látható videó bemutatja az obszervatórium bezárását és a munkatársak jelenlegi tevékenységét.
Fejlesztés alatt álló 18 mûhold-konstellációt vizsgált az ESO
A nagy mûhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO).
Megamûholdflották lepik el az eget, háborognak a csillagászok
A csillagászok egyre gyakrabban fejezik ki aggodalmukat a megamûholdflották tudományos kutatásra gyakorolt hatása miatt. Azért, hogy jobban felmérhessék a csillagászati megfigyeléseket befolyásoló hatásukat, az ESO tudományos igényû vizsgálatot indított, amely elsõsorban az ESO távcsöveivel a látható és infravörös tartományokban végzett mérésekre összpontosít, de más obszervatóriumokkal is foglalkozik. A SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek 18 reprezentatív, összesen több mint 26 ezer mûholdat magába foglaló flottáját elemzõ tanulmányt most fogadta el közlésre az Astronomy & Astrophysics.
Vad múltja van a harmadik legnagyobb kisbolygónak
Egy új, Pierre Vernazza (Laboratoire d'Astrophysique de Marseille, Franciaország) által vezetett vizsgálat során az ESO mûszereivel elõször észlelték nagy szögfelbontással a Pallas kisbolygót. Az aszteroida finom részleteket is megmutató megfigyelését a VLT távcsõegyüttes adaptív optikai rendszerrel felszerelt SPHERE képalkotó mûszere tette lehetõvé.
- címkék:
- kisbolygó
- fotó
- kép
- ESO
- Címkefelhõ »
Döbbenten figyelik a csillagászok, ahogy kialszik az égi világítótorony
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek felvételt a jelenleg példátlanul halvány Betelgeuse vörös szuperóriás csillagról az Orion csillagképben. A csillag felszínét megmutató friss felvételen nemcsak a halványulás, de az égitest alakváltozása is megfigyelhetõ.
Káprázatos kép a Jupiter koronájáról
Koronának hívjuk azt az optikai jelenséget, amelyet a fényes objektumokról, mint pl. a Napról, egyéb csillagokról, a Holdról és a fényes bolygókról jövõ fény diffrakciója okoz a Föld légkörében található víz és jégkristályok által.
- címkék:
- Jupiter
- korona
- ESO
- Címkefelhõ »
Csillagikrek születését rögzítették a teleszkópok
A csillagászok az ALMA rádiótávcsõ-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szõtt fészekben fejlõdnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettõscsillagok születésének körülményeirõl.
Így nõhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei
Az ESO VLT távcsõegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelõtti állapotukban megfigyelhetõ galaxisok centrumaiban elhelyezkedõ szupernagy tömegû fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az ûrszörnyetegek.
Repülõ sirályt fotóztak az ûrben
A repülõ vízimadárra emlékeztetõ színpompás és leheletfinom égitestcsoport a Sirály-köd nevet viseli. A port, hidrogént, héliumot és egy kevés nehezebb elemet tartalmazó régió fiatal csillagok forró és mozgalmas bölcsõje. Az ESO VLT Égboltfelmérõ Távcsöve (VLT Survey Telescope – VST) figyelemre méltó részletgazdagsággal örökítette meg a kozmikus madarat felépítõ egyes égitesteket és azok finomabb részleteit is. A VST az égboltot látható fényben pásztázó égboltfelmérõ távcsövek egyik legnagyobbika a világon.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- ûrtávcsõ
- teleszkóp
- ESO
- Címkefelhõ »
Hatalmas denevért fotóztak az ûrben
Tõlünk kétezer fényév távolságban, az Orion csillagkép egyik legsötétebb szegletében megbújva terjeszti ködös szárnyait a csillagközi térbe az Ûrdenevér. Bár a magjában elhelyezkedõ fiatal csillagokat átlátszatlan porfelhõk rejtik el elõlünk, azok ragyogó sugárzása még így is megvilágítja a ködöt. Ahhoz túlságosan halvány, hogy szabad szemmel megpillanthassuk, azonban az ESO VLT távcsõegyüttesének ez idáig legrészletesebb felvételén az NGC 1788 felfedi lágy színeit.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- ESO
- Címkefelhõ »
ALMA kereszttel egy gyönyörû képen
Ezen a csodaszép fényképen az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) távcsõhálózat néhány antennáját látjuk a Tejútrendszer központi vidékének panorámája elõtt.
Így még nem láthattunk Naprendszeren túli bolygót
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövének Interferométere (Very Large Telescope Interferometer – VLTI) segítségével elsõként figyeltek meg egy exobolygót közvetlenül, az optikai interferometria módszerével. Az úttörõ módszer egy bonyolult exobolygólégkört tárt fel az egész planétára kiterjedõ, örvénylõ vas- és szilikátporfelhõket kavaró viharokkal. A módszer új lehetõségeket nyit meg sok, már jelenleg is ismert exobolygó jobb megismeréséhez.
- címkék:
- ûrkutatás
- bolygó
- exobolygó
- ESO
- Címkefelhõ »
Elnevezték a lefényképezett fekete lyukat
Hawaii nyelven kapott nevet a fekete lyuk, amelyrõl a világon elsõként sikerült felvételt készíteni.
- címkék:
- fénykép
- fekete lyuk
- EHT
- név
- ESO
- Címkefelhõ »
Világszenzáció: íme az elsõ valódi kép egy fekete lyukról
Az Event Horizon Telescope teleszkóphálózat elkészítette az elsõ igazi felvételt egy fekete lyukról.
Valamit találtak a csillagászok, óriási bejelentésre készülnek
Nagy felfedezést tett az Európai Déli Obszervatórium (ESO), az eredményeket a jövõ hét folyamán jelentik be. Részleteket nem árultak el, csupán annyit tudni, hogy a felfedezés a fekete lyukakkal kapcsolatos és az ESO új teleszkóprendszerének adatain alapul.
Rögzítették egy haldokló csillag utolsó leheletét
A halovány, mulandó fényû ESO 577-24 katalógusjelû planetáris köd csak rövid ideig, mintegy 10 ezer évig fog látszani — szempillantásnyi idõ ez csupán a csillagok életéhez viszonyítva. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével készítették ezt a felvételt a planetáris köd ionizált gázgömbjérõl. A ledobott héj a középen látható forró haldokló csillag utolsó lehelete. A planetáris ködöt alkotó gázhéj tágulásával és ritkulásával fénye lassan láthatatlanná enyészik.
- címkék:
- világûr
- köd
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Saját gyilkosával táncol a halálraítélt csillag
A SPHERE bolygóvadász mûszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-ûrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentõ részleteket tár fel a kettõscsillag tagjainak különleges viszonyáról.
- címkék:
- csillagászat
- fénykép
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Galaktikus szökõkutat találtak
A csillagászok az ALMA távcsõrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által mûködtetett grandiózus gázszökõkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökõkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.
Óriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságában
Fagyos szuperföldet fedezett fel a Földtõl csupán hat fényévnyi távolságra egy nemzetközi csillagászcsoport.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- szuperföldek
- bolygó
- ESO
- Címkefelhõ »
Észbontó, amit a Tejút fekete lyukának közelében észleltek
Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevû mûszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegû fekete lyuk rejtõzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az elsõ alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevõ határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról.
Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén mûködõ VIMOS mûszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.
- címkék:
- galaxis
- távcsõ
- szuperhalmazok
- ESO
- Címkefelhõ »
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Lenyûgözõ gyöngyszem tündöklik az égen
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén mûködõ FORS2 mûszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelû spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevû megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetõvé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.
- címkék:
- galaxis
- fénykép
- fotó
- ESO
- Címkefelhõ »
Csillagok háborúja a por ellen
Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködérõl, a Carina-ködrõl az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában mûködõ VISTA távcsõvel készítettek gyönyörû felvételt. Az infravörös tartományban észlelõ VISTA a ködöt kitöltõ forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.
Teljes napfogyatkozás nézésére árulnak jegyeket elõvételben a neten
2019. július 2-án a természet leglenyûgözõbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában – egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elõ – a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából - az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztõ programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 13-a péntek 13:00 órától.
Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok
Csillagászok egy csoportjának elõször sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtõl és egy narancsszínû törpecsillag körül kering.
Szerves pajzs védi a titokzatos csillagközi objektumot
A kozmikus sugaraknak való hosszú távú kitettség egy szerves anyagokban gazdag szigetelõ réteget hozott létre a titokzatos csillagközi objektum, az Oumuamua felszínén. Ez a „pajzs" megvédte az égitest belsõ, jeges részét az elpárolgástól, amikor az a Nap közelében haladt el – írja a Nature Astronomy csillagászati szakfolyóirat.
Az aszteroida, amit idegen ûrhajónak hittek
- címkék:
- galéria
- ûrhajó
- aszteroida
- ESO
- Címkefelhõ »
Egyelõre néma az idegen ûrhajónak gondolt objektum
Lelombozó eredményekkel szolgál az Oumuamua aszteroida elsõ megfigyelése, az objektum ugyanis nem bocsát ki rádióhullámokat magából, tehát nagyon úgy tûnik, csupán egy aszteroidáról beszélhetünk. A vizsgálatoknak azonban koránt sincs vége.
- címkék:
- ûrszonda
- ûrhajó
- aszteroida
- földönkívüli
- ESO
- Címkefelhõ »
Minden eddiginél jobb felvétel készült egy távoli csillagról
Minden eddiginél jobb minõségû kép készült egy távoli idegen óriáscsillagról – írja a Sci-News tudományos portál.
- címkék:
- csillagászat
- csillag
- kép
- antares
- ESO
- Címkefelhõ »
Megkezdõdött a világ legnagyobb optikai teleszkópjának építése
Hétvégén megkezdõdött a világ legnagyobb optikai teleszkópjának építése Chilében.
Új, közeli szuperföldet találtak, akár élet is lehet rajta
Újabb szuperföldet fedeztek fel egy „közeli", nagyjából 39 fényévre található törpecsillagnál. A bolygó a lakhatósági zónában kering, így nem kizárt, hogy folyékony víz lehet a felszínén.
Bolygók születését fotózta az ESO
A bolygókeletkezés legkorábbi szakaszait sikerült lencsevégre kapnia az Európai Déli Obszervatóriumnak. A születéssel a saját Naprendszerünk keletkezésérõl is többet tudhatunk meg.
Pokoli planétává változott a Jupiter egy képen
Nem kell megijedni, nem a pokol jött el a Naprendszer legnagyobb bolygójára, csupán egy új infravörös felvételen fest úgy az égitest, mint egy hatalmas tûzvilág.
Elkészült a Tejútrendszer gáztérképe
Elkészült a részletes térkép a Tejútrendszerben található sûrû, igen hideg gázról, az új, nagy tömegû csillagok születésének helyérõl - olvasható a BBC honlapján.
A Tejútrendszer új összetevõjét fedezték fel
A chilei VISTA teleszkóp segítségével a Tejútrendszer számos új égitestjét, többek közt változó csillagokat, halmazokat és robbanó csillagokat sikerült azonosítani. Kiderült, hogy a központban fiatal változócsillagok is vannak.
- címkék:
- Tejútrendszer
- változócsillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Másfélmilliárd éves testvércsillagok egyetlen képen
Csillagok ezreinek színes ragyogása tölti be azokat a felvételeket, amelyeket az Európai Déli Obszervatórium tudósai rögzítettek.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Ilyen hatalmas lesz az új európai teleszkóp
Az Európai Déli Obszervatórium látványos képeket szerkesztett annak érzékeltetésére, mennyire hatalmas is lesz az új teleszkóp, ha elkészül.
12 milliárd éves lakható bolygót találtak
Az eddigi legidõsebb kõzetbolygót fedezték fel a napokban európai csillagászok. A közel 12 milliárd éves planéta a lakhatósági zónában található, így elméletileg kialakulhatott rajta az élet.
Szuperföldet fedeztek fel lakható zónában
Új bolygót fedeztek fel brit és német csillagászok egy csillag lakhatósági zónájában: a HD 40307g katalógusjelû planéta negyvennégy fényévnyire van, tömege a Földének hétszerese.
Az új modellek eredményesebbé tehetik a szélütés kezelését
Az EU-ban több mint 1 millió szélütés, azaz stroke fordul elõ évente. Ez az egyik leggyakoribb halálhoz vagy rokkantsághoz vezetõ betegség. Az eddigi gyógyszerek jórészt hatástalanok voltak a kezelésére. A kutatók most az összetett hatású szerek kifejlesztésében bíznak. Errõl is szó volt a Debrecenben rendezett stroke-konferencián.
Miért nincs még gyógyszer szélütésre?
Az EU-ban több mint 1 millió szélütés, azaz stroke fordul elõ évente. A gyógyszergyárak több mint ezer szert fejlesztettek ki a kezelésére, a gyakorlatban azonban szinte egyik sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket.
Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.
- címkék:
- Bill Saxton
- U. Colorado
- Weiss
- R. Hurt
- Föld
- Naprendszer
- M82 X-1
- Hydra
- Jupiter
- bolygók
- exobolygók
- csillagok
- bolygókeletkezés
- tudomány
- bolygó
- California Institute of Technology
- csillag
- A Nap
- exobolygó
- Naprendszeren kívüli bolygó
- STScI
- asztrobiológia kurzus
- Tatuin
- NRAO
- Trans World Airlines
- NASA
- Szaturnusz
- ESO
- Címkefelhõ »
Az eddigi legrészletesebb fotó egy közeli csillaggyárról
Minden korábbinál jobb, 11 fényév felbontású képeket készítettek egy közeli spirálgalaxisról. A mérések alapján kiderült, hogy a csillagkeletkezést mutató régiók mellett egy szupernagytömegû fekete lyuk van a csillagváros centrumában.
Elõbb voltak a feketelyuk-szörnyetegek - megoldották a kozmikus tyúk-tojás problémát
Új megfigyelések alapján végre eldõlni látszik a galaxisok evolúciójának egyik legnagyobb kérdése: eszerint a centrumukban lévõ, úgynevezett szupernagytömegû fekete lyukak alakultak ki elsõként, és csak ezt követõen jött létre az ezeket körülvevõ központi tartomány.
Káosz van Galaxisunk centrumában - pontos mérés a központi fekete lyukról
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveivel minden korábbinál részletesebben figyelték meg a Tejútrendszer legbelsõ tartományait. A mérések alapján sikerült pontosabban meghatározni a központi égitest tömegét, pozícióját és a közelében keringõ csillagok pályáját. Galaxisunk központi térsége sok olyan képzõdményt és jelenséget mutat, amelyeket ma még nem értünk teljesen, az viszont már kétségtelen, hogy egy szupernagytömegû fekete lyuk van a centrumban.
A Béta Pictoris exobolygóját is lefotózták
Sikerült közvetlenül megörökíteni a Béta Pictoris nevû csillag körül régóta feltételezett bolygót. A planéta nyolcszor nehezebb a Jupiternél, és a Szaturnusz naptávolsága környékén járja körül csillagát.
Távoli galaxisok erdeje - a legjobb ultraibolya kép az Univerzumról
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) mûszereivel temérdek igen távoli galaxist örökítettek meg, amelyek a csillagvárosok korai állapotába és fejlõdéstörténetébe nyújtanak bepillantást.
Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag
Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegû õsi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerõsítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvetõ összetevõje a ma még alig ismert sötét energia lehet.
Három szuperföldet fedeztek fel
Elsõ alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Magyar közremûködéssel pontosították a csillagászati távolságskálát
Magyar közremûködéssel pontosították az RS Puppis nevû csillag távolságát. Ezzel precízebbé vált a csillagászati távolságmeghatározás egyik alapegysége, ami egyéb távolságértéket, sokmillió fényéves skálákat is befolyásolhat.
- címkék:
- csillagászat
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Halványabb õsi galaxisokat is megfigyelhetünk egy új módszerrel
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egy olyan új detektort üzemelt be, amellyel a korábbiaknál hatékonyabban lehet távoli és õsi galaxisokra vadászni. Az elsõ felmérés keretében 14 darab, 6 milliárd évvel ezelõtt heves csillagkeletkezést mutató galaxisra akadtak.
Egy szupernóva-robbanás nyomában - a hét asztrofotója
Egy újabb eredmény megerõsíti, hogy az Ia típusú szupernóvák megbízhatóan használhatók kozmikus távolságmérésre.
13,2 milliárd éves csillagot találtak
Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idõs csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Õsrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idõsebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak
Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.