ESO

címke rss

Szerves pajzs védi a titokzatos csillagközi objektumot

Tudomány2017.12.18, 15:47

A kozmikus sugaraknak való hosszú távú kitettség egy szerves anyagokban gazdag szigetelő réteget hozott létre a titokzatos csillagközi objektum, az Oumuamua felszínén. Ez a „pajzs" megvédte az égitest belső, jeges részét az elpárolgástól, amikor az a Nap közelében haladt el – írja a Nature Astronomy csillagászati szakfolyóirat.

Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok

Tudomány2018.07.03, 20:42

Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.

Teljes napfogyatkozás nézésére árulnak jegyeket elővételben a neten

Tudomány2018.07.08, 18:14

2019. július 2-án a természet leglenyűgözőbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában – egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elő – a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából - az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztő programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 13-a péntek 13:00 órától.

Csillagok háborúja a por ellen

Tudomány2018.09.04, 13:29

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

Lenyűgöző gyöngyszem tündöklik az égen

Tudomány2018.09.12, 15:44

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

Láthatatlan fénytől izzik a világegyetem

Tudomány2018.10.15, 14:07

Az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetővé tette a halvány hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

Megtalálták a legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményt

Tudomány2018.10.18, 14:45

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő VIMOS műszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki.

Észbontó, amit a Tejút fekete lyukának közelében észleltek

Tudomány2018.11.06, 12:06

Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az első alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevő határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról.

Óriási szuperföldet találtak a Föld szomszédságában

Tudomány2018.11.15, 12:41

Fagyos szuperföldet fedezett fel a Földtől csupán hat fényévnyi távolságra egy nemzetközi csillagászcsoport.

Galaktikus szökőkutat találtak

Tudomány2018.11.22, 14:08

A csillagászok az ALMA távcsőrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által működtetett grandiózus gázszökőkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökőkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.