ESA
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- Európai Ûrügynökség
- Mars
- ûrszonda
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kísérleti ûrrepülõgépet indít útnak szerdán az Európai Ûrügynökség
Kisméretû kísérleti ûrrepülõgépet indít útnak szerdán az Európai Ûrügynökség, hogy tesztelje: képes-e irányított módon visszatérni a légtérbe. A kísérlet a Földre visszatérni képes eszközök kifejlesztésének kulcsfontosságú szakasza.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrrepülõgép
- ESA
- Címkefelhõ »
Ilyen, amikor az ûrbõl is látszik a villámlás
A megfelelõ idõben érkezett a Nemzetközi Ûrállomás január közepén Madagaszkárhoz. A stábnak sikerült lefotóznia, amint villámcsapások világítják meg egy trópusi ciklon közepét.
Meglett az ûrszonda, ami elõször kutatott volna élet után a Marson
Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 ûrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.
Készüljön a pusztító becsapódásra!
A Naprendszer mélységeibõl felbukkanó nagyobb meteoroidok, vagy tömegesebb aszteroidák potenciális fenyegetést jelenthetnek, szélsõséges esetben akár globális kihatású katasztrófa és tömeges fajkihalás rémképét is felvetve.
Mozgásérzékelõvel keresnék az idegen életet
Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételû organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan mûszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre.
- címkék:
- ûrkutatás
- Földön kívüli élet
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Sikeres leszállás az üstökösmagra
Több mint tízévnyi utazást követõen a Rosetta-ûrszonda leszállóegysége magyar idõ szerint 17.03-kor földet ért a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjának felszínén. A leszállás során a rögzítõhorgonyok nem lõttek ki, és lehetséges, hogy a Philae talajt érés után újra felemelkedett, majd visszaesett, azonban jelenleg stabilan áll. A küldetés sikere nagy valószínûséggel nincs veszélyben.
- címkék:
- Rosetta-ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Ötvenegy másodperc alatt a Föld körül
A Nemzetközi Ûrállomás 400 kilométeres magasságban kering a Föld körül, méghozzá nem is kis sebességgel: a fedélzetén dolgozó asztronauták naponta 16-szor látják felkelni a Napot. Alexander Gerstnek azonban még ez a 90 perc is túl hosszúnak tûnhetett, így 51 másodpercbe sûrítette össze egy keringés eseményeit. A videón feltûnik az ûrállomáshoz kapcsolódó orosz Szojuz ûrhajó, gyönyörködhetünk a sarki fényben, és persze láthatjuk a napkeltét is.
- címkék:
- Nemzetközi Ûrállomás
- Föld
- timelapse
- ESA
- Címkefelhõ »
Miért tûnnek részegnek az ûrhajósok?
A Hold felszínérõl sugárzott élõ közvetítések a világ legnézettebb televíziós eseményei közé tartoznak, így kifejezetten kínosnak tûnik, ahogy Jack Schmitt, az Apollo 17 ûrhajósa perceken keresztül ügyetlenkedik néhány zsákkal és a talpon maradással az alacsony gravitációban.
- címkék:
- Mars
- Hold
- Apollo expedíciók
- ESA
- Címkefelhõ »
Pályát tévesztett két navigációs mûhold
A tervezettnél alacsonyabb orbitális pályára került két, GPS-irányításért felelõs mûhold. Az Európai Ûrügynökség még vizsgálja, hogy a Doresa és a Milena miért tévedt el.
Magyar kutató elemzi a Rosetta elsõ képeit - hol lenne a legjobb a landolás?
Az ûrszonda fõkamerájának képeit feldolgozó kutatócsoport magyar tagja válaszolt az Origo kérdéseire.
Gyengül a Föld egyik fõ védõpajzsa
Minden eddiginél pontosabb adatokat tettek közzé a Föld mágneses terének változásairól. Az adatokat az Európai Ûrügynökség (ESA) Swarm mûholdcsaládjának köszönhetjük.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- mágneses tér
- ESA
- Címkefelhõ »
Egyre gyorsabban olvad Grönland
Jelentõsen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez az olvadás a világ legnagyobb szigetén az Európai Ûrügynökség (ESA) adatai szerint.
Jól alakul az év legizgalmasabb ûreseménye
Eddig kifogástalanul és a tervek szerint alakul a Rosetta üstököskutató szonda küldetése. Az irányítók most már biztosak benne, hogy ha az augusztusi üstökösrandevú elõtt újra bekapcsolják a tudományos mûszereket, akkor minden hibátlanul fog mûködni. Egyelõre csak a kamerát használják, fõleg azért, hogy a szonda navigációját segítsék. A képeken már látszik az üstökös magját övezõ gáz- és porburok, pedig még kétmillió kilométer távolságból készültek. A kutatók bizakodóak: az üstökös aktivizálódása azt jelenti, lesz mit megfigyelniük a tudományos mûszereknek.
Bemutatták az európai Mars-járót
Bemutatta az Európai Ûrügynökség azt a Mars-járót, amelyet 2018-ban orosz közremûködéssel tervez a vörös bolygóra küldeni.
- címkék:
- Mars
- ExoMars
- Mars-járó
- ESA
- Címkefelhõ »
Nagy volt a pezsgés az ûrben, de az igazi dobások jövõre jöhetnek
Bõvelkedett az óév az érdekes és fontos ûreseményekben. A magánûripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok ûrrepülõteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erõt gyûjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Az eddigi legjobb kamera megy az ûrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövõ hónapban induló Gaia ûrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítésérõl.
- címkék:
- Tejútrendszer
- ûrszonda
- ESA
- Gaia
- Címkefelhõ »
Az ûrkorszak küszöbére érkezett Magyarország
Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai ûrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Ûrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nõne az ország érdekérvényesítõ képessége.
Az Európai Ûrügynökség drónjátékot ad ki
IPhone-os drónjátékot ad ki az Európai Ûrügynökség. A szoftvert olyan adatokat fog gyûjteni, amivel okosabb mesterséges intelligenciákat lehet képezni.
- címkék:
- iPhone
- játék
- drón
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyar alkatrészekkel épül egy mûhold
Földmegfigyelõ mûholdhoz terveztek alkatrészeket miskolci kutatók. Az Európai Ûrügynökség Sentinel-2 mûholdja várhatóan 2014-ben startol, és a szárazföldekrõl fog nagyfelbontású felvételeket készíteni.
Épül az új amerikai ûrhajó
Az évtizedek óta az alacsony Föld körüli pályára korlátozódó emberes ûrrepülés következõ kitörési pontja a Holdra való visszatérés lehet. Ehhez új ûrhajó kell, amellyel késõbb távolabbi célpontok is meghódíthatók, bár a konkrét célt a NASA még nem jelölte meg. A nagy terv megvalósításában Európa is szerepet kap.
- címkék:
- teszt
- szerkezet
- Orion-ûrhajó
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki
Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai ûrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.
Egy egész flotta megy a Marsra 2020-ig
A következõ években nagy forgalom várható a vörös bolygón: a legújabb amerikai menetrend szerint 2013 végén egy keringõegység, 2016 elején az égitest belsõ folyamatait vizsgáló leszállóegység, 2020-ban pedig ismét egy rover indul külsõ bolygószomszédunk felé. A NASA eközben több európai vezetésû küldetésbe is bekapcsolódik.
Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel
Elsõ ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati mûhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésrõl az Astronomy and Astrophysics címû folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Új térkép: öt centivel nõtt a világtenger
Szinte két évtized mûholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nõtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nõtt meg a tengerszint egy év alatt.
Itt a vadonatúj meteomûhold elsõ fotója
Elkészítette elsõ felvételét a legújabb európai meteorológiai mûhold. Az MSG-3 nevû, második generációs ûreszköz fotóján az is látható, hogyan kavarog a felhõzet a Kárpát-medencétõl északra.
Pénteken megkezdõdött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése
A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer elsõ két mûholdja.
Minden eddiginél közelebb jut a Naphoz az európai ûrszonda
A Napot és a sötét energiát kutatja az Európai Ûrügynökség (ESA) két új ûrmissziója. A terveket az ESA illetékesei Párizsban jelentették be szerdán.
Our column "Space" nearly launched into space
We arrived accompanied by stormy winds to one of the largest sci-tech citadels of Europe, the research centre of the European Space Agency (ESA) near Amsterdam. Here the satellites are tested before launching on shaker pads and in vacuum-chambers simulating the harsh conditions of space. We could enter the model of the European module of the International Space Station (ISS) and watched a "space exhibition" as well. See our picture report.
Látványos animáció készült egy ûrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-ûrszonda mérései alapján. Az ûreszköz felvételeibõl látványos animációt is készítettek az égitestrõl.
Nem zúzzák be egybõl az ûrállomást
Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Ûrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytõl rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetõk, hogy döntsenek a sorsáról.
Ókori meteorit becsapódását igazolták
Egy több ezer éve történt meteoritbecsapódás tényét igazolta egy olasz-egyiptomi sivatagi expedíció, amelynek eredményeirõl az Európai Bolygótudományi Kongresszuson (European Planetary Science Congress) számoltak be Rómában.
A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál
A katonai felügyeletû amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil ûrprogramban fejleszti saját navigációs mûholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerûbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elõdjeinél, valamint jogi felelõsséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.
A magyar ûrkínzókamrára még várni kell
Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy mûhold felbocsátására. Megnéztük az ûrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb ûripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.
Majdnem a világûrben járt Világûr rovatunk
Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Ûrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk elõtt itt tesztelik a mûholdakat rázópadokon és a világûr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Ûrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "ûrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.
Elhagyta a Föld környékét a moszkvai Mars-ûrhajó
Immár hatvan napja él elzártan, a Mars-utazást szimuláló Mars 500 nevû program keretében hat fiatal férfi egy zárt konténerben Moszkvában. A program rendben halad.
- címkék:
- Moszkva
- Mars
- szimuláció
- Mars-utazás
- ESA
- Címkefelhõ »
Páncélba és tükrökbe burkolt ûrszondákkal készülnek a következõ évtizedre
Páncélozott szonda a Jupiterhez, tükrökbe öltöztetett ûreszköz a Merkúrhoz és vakmerõ, "félkész" egységek a világûrbe - néhány érdekesség a most készülõ ûrszondák közül. A szakemberek már tervezik az elsõ mintahozatalt a Marsról, amit akár a következõ roverek is begyûjthetnek - és azt több év múlva emelhetik majd ki a mintatárolóból, és hozhatják a Földre egy újabb egységgel.
Magyar mûszerek Európa egyetemi mûholdján
Napjainkban már több ezer mûhold kering a Föld körül, ám egy világûrben mûködni képes berendezés készítése még a legkiválóbb mérnökök számára is rendkívüli lehetõséget jelent. Éppen ezt kínálja kontinensünk egyetemistáinak az Európai Ûrügynökség ESEO-programja, amiben 2006 óta hazai mérnök-hallgatók is részt vesznek - s a mûhold kulcsfontosságú egységeinek fejlesztését 2010-tõl már egy külön laborban végezhetik!
Megmondja az új mûhold, kell-e öntözni
Kell-e öntözni a veteményt? Milyen termés várható? Mennyire lesz nedves a következõ hét? Az ehhez hasonló, a mezõgazdaságnak is fontos kérdésekre a világûrbõl is egyre pontosabb válaszokat kaphatunk. Az Európai Ûrügynökség új mûholdjának feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának felmérése, a Föld teljes felszínén.
Amerika és Európa együtt kutatja tovább a Marsot
A két nagy ûrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erõfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következõ lépések között 2016-ban egy európai keringõegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.
- címkék:
- ûrkutatás
- Mars
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás
Bajban van a NASA: a még George Bush elõzõ amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új ûreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Ûrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az ûripari cégek lobbizása miatt egyelõre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttmûködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az elsõ ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Elõd ûrkutaatókat ...
- címkék:
- ûrkutatás
- Mars
- Hold
- holdutazás
- holdbázis
- Mars-utazás
- NASA
- USA
- EU
- ESA
- Címkefelhõ »
Drámai felvételek: eltûnt az Aral-tó nagyobbik fele
Az Aral-tó talán az ûrbõl tekintve is leglátványosabb példája annak, milyen hatása lehet a természetre az emberi beavatkozásnak. A tó kiszáradása az elmúlt három év során felgyorsult, a vízfelület nagy része helyét idén nyáron már átvette a sivatag - ezt a drámai változást mutatják az Envisat mûholdképei.
Összefog Amerika és Európa az ûrkutatásban
Elképzelhetõ, hogy a következõ idõszakban közös hordozórakétával indít két Mars-szondát a két ûrkutatási nagyhatalom, a késõbbiekben pedig közös programok révén fonhatják még szorosabbra kapcsolatukat.
- címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »