ESA
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- Európai Ûrügynökség
- Mars
- ûrszonda
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Különös fénycsík az éjszakában
Lelkes amatõr kutatók egy csoportja különös fénycsíkot fedezett fel, amelynek a Steve nevet adták – írja a BBC híroldal. Elõször sarki fényre gyanakodtak, de kiderült, másról lehet szó.
Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak
Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai ûrügynökségtõl származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas ûrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögõsen halad. Ráadásul elõbb meg kellene találni a legveszélyesebb ûrsziklákat.
Fantasztikus képek a Mars északi jégsapkájáról
A Mars északi sarki jégsapkájáról készült képeket közölt az Európai Ûrügynökség (ESA), melyet a Mars Express nevû ûrszonda felvételeibõl állítottak össze.
- címkék:
- képek
- ûrszonda
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megállt az idõ a Galileo program mûholdjain
Leállt több atomóra az Európai Unió saját mûholdas navigációs rendszere, a Galileo egyes mûholdjain, ez azonban nem befolyásolja a szolgáltatás mûködését - jelentette be szerdán az Európai Ûrügynökség.
- címkék:
- mûhold
- atomóra
- navigációs rendszer
- ESA
- Címkefelhõ »
Háború is kitörhet, ha nem teszünk ellene valamit
A globális felmelegedés és az óceáni szemétszigetek jelentette probléma mellett az átlagember vélhetõen könnyen átsiklik ama tény felett, hogy bizony a kozmoszon is „ott hagyjuk a kezünk nyomát". Ez azért jelent gondot, mert az egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok elképesztõ sebességgel keringenek, egy apró tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással – ne adj' isten ûrhajóssal - találkozik. Ötletek és tervek már vannak a probléma megoldására, a gyakorlati megvalósítás viszont még várat magára.
Már a Szaturnusznál jár a Cassini
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringõ ûrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külsõ gyûrûihez, hogy alábukva a gyûrûk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielõtt befejezi küldetését.
Az ûrbõl vizsgálják a süllyedõ felhõkarcolót
Az Európai Ûrügynökség egyik mûholdja által gyûjtött adatok segítenek megállapítani, milyen ütemben süllyed San Francisco egyik felhõkarcolója.
- címkék:
- mûhold
- torony
- süllyedés
- ESA
- Címkefelhõ »
Világmegmentõ küldetésért kampányolnak a bolygókutatók
Vezetõ bolygókutatók kampányt kezdeményeztek olyan ûrmissziók indításáért, amelyek célja a Földbe esetlegesen becsapódó aszteroidák elleni védekezés módszereinek kidolgozása.
- címkék:
- ûrszonda
- aszteroida
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Újabb képek a tönkrement európai leszállóegységrõl
Hiába próbálja az Európai Ûrügynökség a „becsapódás" és a „kudarc" szavakat hanyagolni legújabb küldetése értékelésekor, a legfrissebb képek kétséget kizáróan azt bizonyítják, hogy a Schiaparelli leszállóegység kalandja bizony csúfos véget ért – írja a BBC weboldala.
Lassan lemondanak a Schiaparelli leszállóegységrõl
Az Európai Ûrügynökség tudósai az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció Schiaparelli leszállóegysége által visszaküldött adatokkal vigasztalódnak, miután a modult vélhetõen elvesztették - írta csütörtökön az AP ameriaki hírügynökség.
- címkék:
- ExoMars
- Schiaparelli
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Továbbra sem tudni mi történt az európai leszállóegységgel
Európai tudósok továbbra is bizonytalanok abban, hogy mûködõképes állapotban landolt-e elõzõ nap a Marson az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció TGO ûrszondájának leszállóegysége - közölte csütörtökön az Európai Ûrügynökség.
Egyelõre bizonytalan az ExoMars leszállóegységének sorsa
Félmilliárd kilométer megtétele és hét hónapnyi repülés után landolt a Marson az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció leszállóegysége, azonban egyelõre nagy a bizonytalanság a Schiaparelli állapotát illetõen.
- címkék:
- ExoMars
- Schiaparelli
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az európaiak szeme a Marsra szegezõdik
Finisébe ért az Európai Ûrügynökség és az Orosz Szövetségi Ûrügynökség nagy közös projektjének elsõ szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelõen alakul, a Schiaparelli lesz az elsõ olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.
Vége a Rosetta ûrszondának
A kutatott üstökösre zuhanva befejezte küldetését pénteken a Rosetta ûrszonda, amelyet az Európai Ûrügynökség 12 éve bocsátott fel a 67/P Csurjumov/Geraszimenko égitest tanulmányozására.
Már nincs sok hátra az üstököst kutató ûrszondának
A 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevû üstökösre zuhanva fejezi be küldetését a Rosetta ûrszonda szeptember 30-án, még az irányított esés közben is képeket készít, adatokat küld a földi irányítóközpontba - közölték az Európai Ûrügynökség missziózáró eseményén a németországi Darmstadtban.
- címkék:
- ûrkutatás
- Philae
- becsapódás
- üstökös
- ESA
- Rosetta
- Címkefelhõ »
Végsõ landolásra készül a Rosetta ûrszonda
Az Európai Ûrügynökség (ESA) jelenlegi legfontosabb küldetése jövõ héten véget ér. A 2014 óta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül keringõ Rosetta ûrszonda le fog ereszkedni az égitest felszínére, azonban landolása végzetes lesz.
Formálódik a nagy galaktikus térkép
Egymilliárd csillagról készítenek háromdimenziós térképet az Európai Ûrügynökség tudósai a Gaia ûrtávcsõ adatai alapján. Az elõzetes eredményeket szerdán hozták nyilvánosságra a szakemberek.
Festményszerû látványt nyújt a planktonvirágzás
Akvarellképhez hasonló fotót készített az Európai Ûrügynökség Sentinel-2A mûholdja a Barents-tengeren zajló planktonvirágzásról.
- címkék:
- plankton
- kép
- ESA
- Címkefelhõ »
Megtalálták az elveszett leszállóegységet
Megtalálták az elveszett Philae leszállóegységet a Rosetta legújabb képein.
- címkék:
- Philae
- üstökös
- ESA
- Rosetta
- Címkefelhõ »
Valami lyukat ütött az Európai Ûrügynökség mûholdján
Lyukat ütött egy apró, ismeretlen részecske az Európai Ûrügynökség Sentinel-1a mûholdjának napkollektorán.
- címkék:
- ûrszemét
- mûhold
- Európai Ûrügynökség
- ESA
- Címkefelhõ »
Közeleg a Rosetta pusztulása
Szeptember 30-án befejezõdik a Rosetta szonda „ûrbéli pályafutása”, és a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösbe csapódva elhallgat mindörökre. Az ûreszköz megsemmisülése két éve zajló kutatómunka végére tesz pontot.
Útja felénél jár az élet jelei után kutató ûrexpedíció
Az ExoMars orosz-európai ûrexpedíció Marsra tartó szondája sikeresen megtette a vörös bolygó eléréséhez szükséges, mintegy 500 millió kilométernyi táv felét, és eddig minden a tervek szerint halad - számolt be csütörtökön Jan Wörner, az európai ûrügynökség igazgatója Moszkvában az orosz partnerintézet, a Roszkoszmosz képviselõivel folytatott megbeszéléseit követõen.
- címkék:
- élet
- ExoMars
- ESA
- Mars
- Roszkoszmosz
- Címkefelhõ »
A parfümgyártókat is megihlette a Csuri üstökös
Ha már régóta az a vágyunk, hogy beleszagoljunk a 67P/Csurjumov–Geraszimenko (népszerûbb nevén Csuri) üstökös légkörébe, itt az alkalom: a Rosetta program kutatóinak megbízásából egy brit parfümgyártó cég lemásolta az objektumon uralkodó „ütõsebb” szagokat.
Kozmikus idõjós lesz a magyar mûholdrendszer
Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet mûködésérõl, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az ûrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védõ mágneses mezõ megismerését is lehetõvé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.
Három lakható bolygó lehet egy közeli naprendszerben
Nagyon hideg törpecsillagok körül keringõ exobolygókat fedezett fel egy belgiumi kutatócsoport - az Európai Ûrügynökség szerint jelenleg ez a legjobb hely, ahol az élet után kutathatunk.
Újabb megfigyelõ mûholdat küldött az ûrbe az ESA
A jéghegyek és olajmezõk megfigyelése lesz a feladata a Sentinel-1b mûholdnak, amelyet hétfõ este bocsátott fel a világûrbe az Európai Ûrügynökség (ESA) egy Szojuz hordozórakéta fedélzetén.
- címkék:
- megfigyelés
- mûhold
- jéghegyek
- ESA
- Címkefelhõ »
Furcsa méréseket készített a Vénuszon a becsapódott ûrszonda
Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehûlhet a hõmérséklet.
Neutroncsillagot fedeztek fel az Androméda-galaxisban
Galaxis szomszédunk, az Androméda, közelségének, valamint saját galaxisunkhoz, a Tejúthoz való nagyfokú hasonlóságának köszönhetõen, régóta intenzív kutatások tárgya. Az Andromédában azonban csak most sikerült elõször egyértelmûen egy gyorsan forgó neutroncsillagot azonosítani.
Videó a tervezett holdfaluról
Csaknem 50 évvel a holdraszállás után nemrég nagyszabású tervvel állt elõ az Európai Ûrügynökség (ESA). Januárban bejelentették, hogy húsz éven belül emberi lakhelyet létesítenek a Holdon. Most látványos videót tettek közzé a tervekrõl.
- címkék:
- ûrkutatás
- Hold
- világûr
- ESA
- Címkefelhõ »
Sebesen száguldó objektumot szúrtak ki a csillagászok
A földi teleszkópok által kiszúrt ûrjármû éppen elhagyta a Föld körüli pályát, amikor a felvételek készültek. Persze nem ufót sikerült megörökíteni: a vörös bolygó felé tartó ExoMars ûrszondát kapták lencsevégre.
Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán
A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közremûködtek a Mars fejlõdését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevû ûrszonda egyik mûszerének elkészítésében.
Elindult a Marsra az orosz-európai ExoMars expedíció
Útjára indították az európai és az orosz ûrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz elsõ közös Mars-expedícióját hétfõn a kazahsztáni Bajkonurból.
- címkék:
- ûrkutatás
- ExoMars
- ESA
- Mars
- Roszkoszmosz
- Címkefelhõ »
Kísérteties fényeket fotóztak a világûrbõl
„Néha ijesztõ, ha éjszaka a Földre tekintünk” – mondta az Európai Ûrügynökség asztronautája, Tim Peake, aki 400 kilométeres magasságból, a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén tartózkodva lõtt látványos képet a Nyugat-Ausztrália feletti felhõket megvilágító villámokról.
Európa és Oroszország közösen indít ûrszondát a Marsra
Elõször indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz ûrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars ûrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur ûrközpontból.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrszonda
- ESA
- Mars
- Roszkoszmosz
- Címkefelhõ »
Magánkézbe kerül az ûrbiznisz
Ha az utca emberét megkérdeznénk, mit tud elmondani az ûrgazdaságról, valószínûleg a NASA, az ESA, esetleg a kínai vagy orosz ûrügynökség jutna az eszébe. Nagyon kevesen tudják, hogy az ûrszektor nagy része már ma is magánkézben van – és ez még csak a kezdet, hiszen a SpaceX, a Virgin Galactic, a Blue Origin és társaik igen gyorsan fejlõdnek, és komoly babérokra törnek.
- címkék:
- SpaceX
- ûrbiznisz
- ûrgazdaság
- NASA
- ESA
- Blue Origin
- Címkefelhõ »
Aszteroidafigyelõ ügyosztályt hozott létre a NASA
A földközeli aszteroidák keresését és az esetleges becsapódások elleni stratégiát kidolgozó ügyosztályt hozott létre a NASA – a problémával az Ûrügynökség egyébként eddig is foglalkozott, de ezentúl szervezettebb keretek között zajlik majd a kutatás, és az ide tartozó tudósok kizárólag erre a témára koncentrálnak majd.
Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel
Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Ûrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.
2030-ra holdfalut tervez az ESA
3D-nyomtatóval és négyhónapos lakhatási idõvel indulna az elsõ holdfalu az ESA tervei szerint, az ambiciózus határidõ pedig egyelõre 2030. Sci-finek tûnik, de az ûrügynökség kutatói szerint megvalósítható, hogy 15 éven belül lakhasson ember kísérõnkön.
- címkék:
- ûrkutatás
- Hold
- 3D nyomtatás
- holdfalu
- NASA
- ESA
- Mars
- Címkefelhõ »
Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül
A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy ûrszonda, amelynek megépítésérõl az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerzõdést az Európai Ûrkutatási Hivatal.
LISA fényt deríthet a gravitációs hullámok természetére
Az Európai Ûrügynökség ma éjjel induló LISA Pathfinder ûrszondájának egyik fõ célja a gravitációs hullámok vizsgálata.
Kísérteties sas jelenik meg a hét ûrfotóján
Hátborzongatóan gyönyörû zöldes fények kavarognak az elhagyatott sziklás táj felett az Európai Ûrügynökség e heti ûrtudományi fotóján. A neon- és smaragdzöld sugarakból egy kísérteties égi sas képe rajzolódik ki, hegyes csõrrel, fényes fejjel és fenségesen széttárt szárnnyal.
- címkék:
- ûrfotó
- koronakidobódás
- ESA
- Címkefelhõ »
A NASA eltérítene egy aszteroidát
A NASA és az ESA közös kezdeményezése elõször próbálja majd meg eltéríteni egy aszteroida körül keringõ miniaszteroida útvonalát: nekicsapnak egy szondát a Didymoon névre keresztelt égitestnek, aztán megnézik, mi történik vele.
- címkék:
- aszteroida
- Armageddon
- eltérítés
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Hatalmas gleccser fehérlik a Mars felszínén
A Mars Express általában részletes képeket készít a Mars felszínérõl – most azonban egy távolabbi, nagyobb területet magába foglaló képet küldött, rajta egy hatalmas marsi gleccserrel.
- címkék:
- ûrkutatás
- gleccser
- ESA
- Mars
- Mars Express
- Címkefelhõ »
Két Galileo navigációs mûholdat helyeztek pályára
Két mûholddal bõvült az európai Galileo mûholdas navigációs rendszer, a Francia Guyana-i Kourou melletti Guyana Ûrközpontból a hajnali órákban pályára állították a rendszer 9-es és 10-es tagját.
Nagy gázkitörés volt a Naphoz közeledõ Csuri üstökösön
Óriási gázkitörés volt július 29-én a Naphoz közeledõ 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön - közölte kedden a grazi Világûrkutató Intézet. Az üstökös csütörtökön hajnalban 4 óra 3 perckor éri el pályájának Naphoz legközelebbi pontját.
Meghosszabbították a Rosetta ûrszonda küldetését
2016. szeptember végéig meghosszabbítják a Rosetta ûrszonda küldetését – jelentette be kedden az Európai Ûrügynökség.
Új nõi világrekord az ûrhajózásban
Új világrekord született az ûrben: Samantha Cristoforetti 38 éves olasz asztronauta vasárnap tölti 195. napját a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén.
Felébresztik téli álmából az üstökösön ücsörgõ ûrszondát
Egy héten keresztül várja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta ûrszonda a Philae leszállóegység jeleit. A robot november óta van alvó állapotban. Meg kell várni, amíg a napelemek legalább egy minimális szintre feltöltik az akkuit.
Rosetta - Az eddigi legnagyobb felbontású felvétel az üstökösrõl
Az eddigi legnagyobb felbontású felvételt továbbította a Földre a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösrõl, az ûrszonda OSIRIS kamerája a fotót február 14-én készítette, amikor a Rosettának sikerült hat kilométerre megközelítenie az üstököst.
- címkék:
- Rosetta-ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Nagyon közelrõl sikerült lefotóznia Csurit a Rosetta ûrszondának
Közvetlen közelrõl sikerült megvizsgálnia a Csuri becenevû üstököst a Rosetta ûrszondának. A küldetés gond nélkül lezajlott, felvételek is készültek róla.
Kísérleti ûrrepülõgépet indít útnak szerdán az Európai Ûrügynökség
Kisméretû kísérleti ûrrepülõgépet indít útnak szerdán az Európai Ûrügynökség, hogy tesztelje: képes-e irányított módon visszatérni a légtérbe. A kísérlet a Földre visszatérni képes eszközök kifejlesztésének kulcsfontosságú szakasza.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrrepülõgép
- ESA
- Címkefelhõ »
Ilyen, amikor az ûrbõl is látszik a villámlás
A megfelelõ idõben érkezett a Nemzetközi Ûrállomás január közepén Madagaszkárhoz. A stábnak sikerült lefotóznia, amint villámcsapások világítják meg egy trópusi ciklon közepét.
Meglett az ûrszonda, ami elõször kutatott volna élet után a Marson
Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 ûrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.
Készüljön a pusztító becsapódásra!
A Naprendszer mélységeibõl felbukkanó nagyobb meteoroidok, vagy tömegesebb aszteroidák potenciális fenyegetést jelenthetnek, szélsõséges esetben akár globális kihatású katasztrófa és tömeges fajkihalás rémképét is felvetve.
Mozgásérzékelõvel keresnék az idegen életet
Az idegen élet kutatásának egyik legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy pontosan nem tudjuk, milyen kémiai összetételû organizmusokat kell keresnünk. Svájci tudósok ezért egy olyan mûszert fejlesztettek ki, amely a mozgásra lenne érzékeny, és nem a kémiai felépítésre.
- címkék:
- ûrkutatás
- Földön kívüli élet
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Sikeres leszállás az üstökösmagra
Több mint tízévnyi utazást követõen a Rosetta-ûrszonda leszállóegysége magyar idõ szerint 17.03-kor földet ért a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös magjának felszínén. A leszállás során a rögzítõhorgonyok nem lõttek ki, és lehetséges, hogy a Philae talajt érés után újra felemelkedett, majd visszaesett, azonban jelenleg stabilan áll. A küldetés sikere nagy valószínûséggel nincs veszélyben.
- címkék:
- Rosetta-ûrszonda
- ESA
- Címkefelhõ »
Ötvenegy másodperc alatt a Föld körül
A Nemzetközi Ûrállomás 400 kilométeres magasságban kering a Föld körül, méghozzá nem is kis sebességgel: a fedélzetén dolgozó asztronauták naponta 16-szor látják felkelni a Napot. Alexander Gerstnek azonban még ez a 90 perc is túl hosszúnak tûnhetett, így 51 másodpercbe sûrítette össze egy keringés eseményeit. A videón feltûnik az ûrállomáshoz kapcsolódó orosz Szojuz ûrhajó, gyönyörködhetünk a sarki fényben, és persze láthatjuk a napkeltét is.
- címkék:
- Nemzetközi Ûrállomás
- Föld
- timelapse
- ESA
- Címkefelhõ »
Miért tûnnek részegnek az ûrhajósok?
A Hold felszínérõl sugárzott élõ közvetítések a világ legnézettebb televíziós eseményei közé tartoznak, így kifejezetten kínosnak tûnik, ahogy Jack Schmitt, az Apollo 17 ûrhajósa perceken keresztül ügyetlenkedik néhány zsákkal és a talpon maradással az alacsony gravitációban.
- címkék:
- Mars
- Hold
- Apollo expedíciók
- ESA
- Címkefelhõ »
Pályát tévesztett két navigációs mûhold
A tervezettnél alacsonyabb orbitális pályára került két, GPS-irányításért felelõs mûhold. Az Európai Ûrügynökség még vizsgálja, hogy a Doresa és a Milena miért tévedt el.
Magyar kutató elemzi a Rosetta elsõ képeit - hol lenne a legjobb a landolás?
Az ûrszonda fõkamerájának képeit feldolgozó kutatócsoport magyar tagja válaszolt az Origo kérdéseire.
Gyengül a Föld egyik fõ védõpajzsa
Minden eddiginél pontosabb adatokat tettek közzé a Föld mágneses terének változásairól. Az adatokat az Európai Ûrügynökség (ESA) Swarm mûholdcsaládjának köszönhetjük.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- mágneses tér
- ESA
- Címkefelhõ »
Egyre gyorsabban olvad Grönland
Jelentõsen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez az olvadás a világ legnagyobb szigetén az Európai Ûrügynökség (ESA) adatai szerint.
Jól alakul az év legizgalmasabb ûreseménye
Eddig kifogástalanul és a tervek szerint alakul a Rosetta üstököskutató szonda küldetése. Az irányítók most már biztosak benne, hogy ha az augusztusi üstökösrandevú elõtt újra bekapcsolják a tudományos mûszereket, akkor minden hibátlanul fog mûködni. Egyelõre csak a kamerát használják, fõleg azért, hogy a szonda navigációját segítsék. A képeken már látszik az üstökös magját övezõ gáz- és porburok, pedig még kétmillió kilométer távolságból készültek. A kutatók bizakodóak: az üstökös aktivizálódása azt jelenti, lesz mit megfigyelniük a tudományos mûszereknek.
Bemutatták az európai Mars-járót
Bemutatta az Európai Ûrügynökség azt a Mars-járót, amelyet 2018-ban orosz közremûködéssel tervez a vörös bolygóra küldeni.
- címkék:
- Mars
- ExoMars
- Mars-járó
- ESA
- Címkefelhõ »
Nagy volt a pezsgés az ûrben, de az igazi dobások jövõre jöhetnek
Bõvelkedett az óév az érdekes és fontos ûreseményekben. A magánûripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok ûrrepülõteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erõt gyûjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Az eddigi legjobb kamera megy az ûrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövõ hónapban induló Gaia ûrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítésérõl.
- címkék:
- Tejútrendszer
- ûrszonda
- ESA
- Gaia
- Címkefelhõ »
Az ûrkorszak küszöbére érkezett Magyarország
Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai ûrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Ûrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nõne az ország érdekérvényesítõ képessége.
Az Európai Ûrügynökség drónjátékot ad ki
IPhone-os drónjátékot ad ki az Európai Ûrügynökség. A szoftvert olyan adatokat fog gyûjteni, amivel okosabb mesterséges intelligenciákat lehet képezni.
- címkék:
- iPhone
- játék
- drón
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyar alkatrészekkel épül egy mûhold
Földmegfigyelõ mûholdhoz terveztek alkatrészeket miskolci kutatók. Az Európai Ûrügynökség Sentinel-2 mûholdja várhatóan 2014-ben startol, és a szárazföldekrõl fog nagyfelbontású felvételeket készíteni.
Épül az új amerikai ûrhajó
Az évtizedek óta az alacsony Föld körüli pályára korlátozódó emberes ûrrepülés következõ kitörési pontja a Holdra való visszatérés lehet. Ehhez új ûrhajó kell, amellyel késõbb távolabbi célpontok is meghódíthatók, bár a konkrét célt a NASA még nem jelölte meg. A nagy terv megvalósításában Európa is szerepet kap.
- címkék:
- teszt
- szerkezet
- Orion-ûrhajó
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki
Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai ûrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.
Egy egész flotta megy a Marsra 2020-ig
A következõ években nagy forgalom várható a vörös bolygón: a legújabb amerikai menetrend szerint 2013 végén egy keringõegység, 2016 elején az égitest belsõ folyamatait vizsgáló leszállóegység, 2020-ban pedig ismét egy rover indul külsõ bolygószomszédunk felé. A NASA eközben több európai vezetésû küldetésbe is bekapcsolódik.
Galaxishalmazok közötti gázhidat fedeztek fel
Elsõ ízben sikerült kimutatni a Planck csillagászati mûhold segítségével egy olyan forró, tízmillió fényévnyi hosszúságú gázhidat, amely galaxishalmazokat köt össze. A felfedezésrõl az Astronomy and Astrophysics címû folyóiratban jelenik meg tanulmány.
Új térkép: öt centivel nõtt a világtenger
Szinte két évtized mûholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nõtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nõtt meg a tengerszint egy év alatt.
Itt a vadonatúj meteomûhold elsõ fotója
Elkészítette elsõ felvételét a legújabb európai meteorológiai mûhold. Az MSG-3 nevû, második generációs ûreszköz fotóján az is látható, hogyan kavarog a felhõzet a Kárpát-medencétõl északra.
Pénteken megkezdõdött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése
A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer elsõ két mûholdja.
Minden eddiginél közelebb jut a Naphoz az európai ûrszonda
A Napot és a sötét energiát kutatja az Európai Ûrügynökség (ESA) két új ûrmissziója. A terveket az ESA illetékesei Párizsban jelentették be szerdán.
Our column "Space" nearly launched into space
We arrived accompanied by stormy winds to one of the largest sci-tech citadels of Europe, the research centre of the European Space Agency (ESA) near Amsterdam. Here the satellites are tested before launching on shaker pads and in vacuum-chambers simulating the harsh conditions of space. We could enter the model of the European module of the International Space Station (ISS) and watched a "space exhibition" as well. See our picture report.
Látványos animáció készült egy ûrben száguldó szikláról
Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-ûrszonda mérései alapján. Az ûreszköz felvételeibõl látványos animációt is készítettek az égitestrõl.
Nem zúzzák be egybõl az ûrállomást
Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Ûrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytõl rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetõk, hogy döntsenek a sorsáról.
A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál
A katonai felügyeletû amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil ûrprogramban fejleszti saját navigációs mûholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerûbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elõdjeinél, valamint jogi felelõsséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.
Ókori meteorit becsapódását igazolták
Egy több ezer éve történt meteoritbecsapódás tényét igazolta egy olasz-egyiptomi sivatagi expedíció, amelynek eredményeirõl az Európai Bolygótudományi Kongresszuson (European Planetary Science Congress) számoltak be Rómában.
A magyar ûrkínzókamrára még várni kell
Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy mûhold felbocsátására. Megnéztük az ûrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb ûripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.
Majdnem a világûrben járt Világûr rovatunk
Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Ûrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk elõtt itt tesztelik a mûholdakat rázópadokon és a világûr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Ûrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "ûrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.
Elhagyta a Föld környékét a moszkvai Mars-ûrhajó
Immár hatvan napja él elzártan, a Mars-utazást szimuláló Mars 500 nevû program keretében hat fiatal férfi egy zárt konténerben Moszkvában. A program rendben halad.
- címkék:
- Moszkva
- Mars
- szimuláció
- Mars-utazás
- ESA
- Címkefelhõ »
Páncélba és tükrökbe burkolt ûrszondákkal készülnek a következõ évtizedre
Páncélozott szonda a Jupiterhez, tükrökbe öltöztetett ûreszköz a Merkúrhoz és vakmerõ, "félkész" egységek a világûrbe - néhány érdekesség a most készülõ ûrszondák közül. A szakemberek már tervezik az elsõ mintahozatalt a Marsról, amit akár a következõ roverek is begyûjthetnek - és azt több év múlva emelhetik majd ki a mintatárolóból, és hozhatják a Földre egy újabb egységgel.
Magyar mûszerek Európa egyetemi mûholdján
Napjainkban már több ezer mûhold kering a Föld körül, ám egy világûrben mûködni képes berendezés készítése még a legkiválóbb mérnökök számára is rendkívüli lehetõséget jelent. Éppen ezt kínálja kontinensünk egyetemistáinak az Európai Ûrügynökség ESEO-programja, amiben 2006 óta hazai mérnök-hallgatók is részt vesznek - s a mûhold kulcsfontosságú egységeinek fejlesztését 2010-tõl már egy külön laborban végezhetik!
Megmondja az új mûhold, kell-e öntözni
Kell-e öntözni a veteményt? Milyen termés várható? Mennyire lesz nedves a következõ hét? Az ehhez hasonló, a mezõgazdaságnak is fontos kérdésekre a világûrbõl is egyre pontosabb válaszokat kaphatunk. Az Európai Ûrügynökség új mûholdjának feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának felmérése, a Föld teljes felszínén.
Amerika és Európa együtt kutatja tovább a Marsot
A két nagy ûrkutatási szervezet, a NASA és az ESA megállapodást írt alá, amely szerint közös erõfeszítés keretében folytatják a Mars felderítését. A következõ lépések között 2016-ban egy európai keringõegység, 2018-ban és 2020-ban pedig felszíni egységek szerepelnek.
- címkék:
- ûrkutatás
- Mars
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »
Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás
Bajban van a NASA: a még George Bush elõzõ amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új ûreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Ûrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az ûripari cégek lobbizása miatt egyelõre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttmûködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az elsõ ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Elõd ûrkutaatókat ...
- címkék:
- ûrkutatás
- Mars
- Hold
- holdutazás
- holdbázis
- Mars-utazás
- NASA
- USA
- EU
- ESA
- Címkefelhõ »
Drámai felvételek: eltûnt az Aral-tó nagyobbik fele
Az Aral-tó talán az ûrbõl tekintve is leglátványosabb példája annak, milyen hatása lehet a természetre az emberi beavatkozásnak. A tó kiszáradása az elmúlt három év során felgyorsult, a vízfelület nagy része helyét idén nyáron már átvette a sivatag - ezt a drámai változást mutatják az Envisat mûholdképei.
Összefog Amerika és Európa az ûrkutatásban
Elképzelhetõ, hogy a következõ idõszakban közös hordozórakétával indít két Mars-szondát a két ûrkutatási nagyhatalom, a késõbbiekben pedig közös programok révén fonhatják még szorosabbra kapcsolatukat.
- címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- ESA
- Címkefelhõ »