A legkisebb rágcsálónk lett az év emlőse

A növények fennmaradását is veszélyezteti az állatok eltűnése

A magokat szétszóró emlős- és madárfajok számának csökkenése árt a növények alkalmazkodó képességének a Science tudományos lap új számában megjelent tanulmány szerint.

Ezért lesznek egyre méretesebbek a városban élő emlősök

Az elmúlt 80 évben a városban élő emlősök nagyobbak és nehezebbek lettek, mint vidéki társaik. A kutatók szerint ez elsősorban a könnyen hozzáférhető nagy mennyiségű táplálék rendelkezésre állásának és a ragadozók hiányának köszönhető, miközben a városi környezet egyre inkább kiterjeszti határait.

Százezer éves, óriási vérszopó denevér maradványaira bukkantak

A kutatók 100 ezer évvel ezelőtt élt denevér állcsontjaira bukkantak, amely egy mára kihalt, óriási vérszopó denevérfajhoz tartozik. Az argentin barlangban talált Desmodus draculae faj állcsontjának felfedezése segíthet pótolni az állatok történelmének óriási hiányosságait, és néhány támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy ezek az emlősök végül miért haltak ki.

A valaha élt leghatalmasabb emlős maradványait találhatták meg

Kihalt óriás orrszarvú fosszíliáira bukkantak az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, paleontológusok megállapították, hogy a több mint 26 millió éve élt állat az óriás orrszarvúk egy új faja.

A diszkóban is el tudna vegyülni ez a fluoreszkáló rágcsáló

A tudományos világban eljött az ideje, hogy az emlősök ragyogjanak: szó szerint. A kutatók egy folyamatosan bővülő listát készítenek a biofluoreszcens emlősökről, ami most egy új kiegészítéssel gyarapodott. Egy kedves, ugró rágcsáló, az ugrónyúl barna bundája ugyanis rózsaszín és narancssárga színekben világít UV-fényben.

Cuki, fokozottan védett és veszélyes - Íme, az Év Emlőse

Meglepő dologra akadtak, mikor egy majomfaj székletmintáit vizsgálták

A tudósok nemrég jelentették be a Popa langur, egy közepes méretű levélevő majom felfedezését, ám az állatra nem a dzsungelben találtak rá. Az első, óvatos becslések szerint mindössze 200–250 ilyen majom élhet a világon, ami valószínűleg azt is jelenti, hogy „az új faj kritikusan veszélyeztetettnek" számít. A felfedezést körülbelül egy héttel azután jelentették be, hogy Ausztráliában két új óriás repülőerszényes fajt azonosítottak. De mit értenek a kutatók az „új emlősfajok" kifejezés alatt? Valóban ismeretlenek voltak ezek az állatok eddig a tudomány számára? Mindjárt mutatjuk!

Az emlősök társas viselkedése a dinoszauruszok korában keződött

Gyakorlatilag az összes emlős mutat bizonyos fokú társas viselkedést, néhányuk azonban csak ritkán lép kapcsolatba a saját faja többi tagjával. Az emberek ebben a tekintetben abszolút példaként szolgálnak. Egy új tanulmány szerint azonban az emlősök az eddig véltnél jóval korábban, már legalább 75 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában kapcsolatba léptek egymással.

Több száz emlősfaj halhat ki az évszázad végére

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával - ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

Egy 74 millió éve élt emlős fogait fedezték fel Chilében

Egy 74 millió évvel ezelőtt élt kistestű emlős fogait fedezték fel a kutatók Patagónia chilei részén: ez a legrégebbi ilyen típusú lelet, amelyet a dél-amerikai országban találtak.

Kiderült, miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek

Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.

A vidra lett az év emlőse

A vidrát választották az év emlősének 2020-ban.

Alaposan megdöbbentek, amikor meglátták, mi úszik a Temze vizében - videó

Egy ötméteres hosszúszárnyú bálna úszkált a Temzében, London keleti részén – írja a The Guardian.

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt

Kihalás fenyeget minden ötödik vadon élő emlősfajt Nagy-Britanniában - számolt be a BBC hírportálja egy új kutatásról.

Az emlősök összementek, amikor a Föld felmelegedett a régmúltban

Egyes emlősök és melegvérű állatok testmérete csökkent, amikor a Föld hőmérséklete felmelegedett évmilliókkal ezelőtt - állapította meg egy kutatócsoport.

Megoldhatták a természet egyik nagy rejtélyét

A gyilkos bálna egyike annak az összesen három emlősfajnak, amelynek nőstényei idősödve változókorba lépnek, majd elvesztik szaporodóképességüket. De miért van erre szükség? Brit kutatók szerint a megoldás kulcsa az anya-lány konfliktus.

Miért lomha a lajhár?

Nagy árat fizetett a lajhár azért, hogy viszonylag biztonságos élőhelyen élhet, és nem vetélkedik másokkal a táplálékért: korlátoznia kell az energiafelhasználását, ami több szempontból is befolyásolja szervezete működését.

A delfinek nem ösztönösen lélegeznek

A delfinek nem önkéntelenül, hanem tudatosan lélegeznek - éppen ezért soha nem tudnak nyugodtan aludni. Mindig csak az agyuk fele pihen, hogy a másik dolgozhasson, ha oxigénre van szükségük.

Megfejtették a rejtélyes ámbráscetpusztulás okát

Szív- és érrendszeri zavarok miatt pusztult el az a 13 nagy ámbráscet, amelyik az év elején Schleswig-Holstein nyugati partjaira sodródott - derült ki a most lezárult vizsgálatból.

Nagyobb agymérettel nagyobb az esély a kihalásra

A nagyobb agyméret nemcsak az intelligenciát, hanem a kihalást is valószínűsíti az emlősállatoknál egy szerdán megjelent tanulmány szerint.

Posztapokaliptikus hód maradványai kerültek elő

A dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida nyomán felemelkedett hódszerű emlős megkövesedett maradványaira bukkantak a kutatók az egyesült államokbeli Új-Mexikó terméketlen vidékén.

Két új emlősfajjal gazdagodott az osztrák fauna

Két új denevérfajt fedeztek fel Ausztriában a közelmúltban: a dél-európai elterjedésű nagy szelindekdenevér Tirolban, a kontinens északkeleti felére jellemző tavi denevér pedig Alsó-Ausztriában került elő.

Az evolúció nyomában 2008-ban

A 2008-as év nem szűkölködött az élőlények evolúciójával és génállományával kapcsolatos tudományos eredményekben. Újabb bizonyítékkal, egy különleges átmeneti lepényhalformával is cáfolhatók a kreacionizmus és az intelligens tervezettség híveinek elképzelései. Az emberi faj genetikai állományának változatosságát vizsgáló program keretében új térképek készültek a Homo sapiens elterjedéséről. Szomorú viszont, hogy miközben egyre többet tudunk róluk, egyre több fajt fenyeget a kipusztulás veszélye.

Az emlősfajok negyedét fenyegeti a kihalás

Az emlősök osztályába tartozó állatok természetvédelmi helyzetének első átfogó felmérése lesújtó eredményt hozott. Az emlősfajok felének állománya jelentősen csökkent, és a világ minden negyedik emlősfaját kipusztulás fenyegeti.

A természetvédelem is igazságtalan bolygónkon

A fejlett országokban óriási összegeket költenek olyan területek megóvására és fenntartására, amilyeneket ezzel párhuzamosan ezerszám pusztítanak el a fejlődő világban - akár éppenséggel a nyugati gazdasági igények kiszolgálása végett.

Jön a pénzevés korszaka!

Hamarosan valóra válhat az indiánok jóslata és lehet, hogy nem marad más, amit megehetnénk, mint a pénz - legalábbis ez derül ki az ENSZ drámai hangvételű környezetvédelmi jelentéséből, amely szerint az elmúlt 20 évben az emberiség minden korábbinál jobban felélte a Föld erőforrásait. Az 1400 kutató munkáját összegző dokumentum szerint az emberiségnek egyharmaddal nagyobb bolygóra lenne szüksége a Földnél. Emiatt minden harmadik kétéltű, és minden negyedik emlősfaj a kihalás szélén áll. A lehangoló helyzetértékelés annak fényében különösen érdekes, hogy soha ennyit nem beszéltek a környezettudatosságról, mint az elmúlt két évtizedben.

Emlősök a kihalás szélén

2007. június 3-15. között Hágában több mint 170 ország kormányának delegáltjai vesznek részt a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény, a CITES világkonferenciáján. Teszik mindezt annak tudatában, hogy a tengeri emlősök 22 százalékát, az európai emlősfajoknak pedig a 15 százalékát kihalás fenyegeti.

Új emlősfajt fedeztek fel az Andokban

Új állatfajra bukkantak kutatók a perui Andok keleti lejtőin. Hasonló, nagy testű rágcsálót már nem egy inka sírban találtak, ám a kutatók a fajról eddig azt hitték, hogy rég kihalt.

Megszületett a csokihangyász

Néhány édesszájú egyetemista és egy meggondolatlan fogadás vezetett a meglepő bejelentéshez: egy új emlősfajt egy híres csokoládémárkáról neveztek el.

Titokzatos ragadozót láttak Borneón

Egy új, eddig még ismeretlen ragadozó emlősfajt fedeztek fel Borneó sűrű erdeiben  - állítják a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet kutatói. A házimacskánál alig nagyobb, sötétvörös bundájú és hosszúfarkú állatról mindössze két éjszakai felvételt sikerült készíteni fotócsapda segítségével. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban új fajjal állunk szemben, több mint egy évszázad után ez lesz az első alkalom, hogy újabb ragadozófajra bukkannak a trópusi szigeten.

Szenzációs emberős-lelet

Az emberi alkalmazkodás eddigi legszélsőségesebb példáját fedezték fel Indonéziában. A mindössze egy méter magas emberfélék 18 000 évvel ezelőtt éltek egy szigeten. A lelet alapján úgy tűnik, hogy az emberre is hatnak azok az evolúciós erők, amelyek más emlősfajokban törpe változatokat alakítanak ki.

Nemválasztó patások

Bizonyos emlősfajok egyedei, egyebek között a zebrák, a gazellák, az őzek és a kecskék képesek befolyásolni, milyen nemű utódot hoznak a világra - állítják brit kutatók.