ELTE
címke rss- kapcsolódó címkék:
- magyar kutatók
- kutya
- gólyatábor
- nemi erõszak
- egyetem
Újabb dinoszaurusz-csontvázakat találtak magyar kutatók Erdélyben
Az ELTE Õslénytani Tanszék kutatóinak vezetésével 2019 óta folynak ásatások az erdélyi Valiora nevû település közelében. A feltárt leletegyüttes számos, a kréta idõszak végén élt növényevõ gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyek tudományos feldolgozása még zajlik. A dinoszaurusz-maradványokra vonatkozó elsõ eredményeket a napokban tették közzé a Cretaceous Research nevû folyóiratban.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megfejtették a kivételesen intelligens kutyák titkát
Nem gyakori, de néhány kutya képes megtanulni több tucat, ha nem több különbözõ tárgy nevét. A szakemberek még nem tudnak sokat arról, hogy miért ilyen kivételesen intelligensek – ha úgy tetszik tehetségesek – ezek az állatok, de egy új tanulmány rávilágít arra, hogy mi különböztetheti meg õket egymástól.
- címkék:
- kutya
- ELTE
- intelligencia
- játékosság
- gwl
- Címkefelhõ »
Feltárul az õsrobbanás egyik titka
Az ELTE fizikusai a világ három legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni elsõ milliomod másodpercben kitöltõ „õslevest". Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tõzsdei folyamatokéhoz hasonló.
- címkék:
- ELTE
- õsrobbanás
- kvarkanyag
- Címkefelhõ »
Óriási siker: meglehet a rák gyógyszere
Kimagasló aktivitású, kis dózisban alkalmazható új magyar rákellenes gyógyszermolekula-jelöltet fejlesztettek ki az ELTE kutatói a Szint-Plusz Tématerületi Kiválósági Program keretében - közölte az ELTE az MTI-vel szerdán.
- címkék:
- hatóanyag
- tumorsejt
- orvostudomány
- ELTE
- Címkefelhõ »
A hatékony hormontárolás eddig ismeretlen folyamatát fedezték fel
Az ELTE kémikusai a fehérjék normális és kóros téralkatának vizsgálata közben felfedezték, hogy az amiloidok nemcsak a neurodegeneratív betegségek kialakulásánál vannak jelen, hanem jótékony folyamatokban is részt vesznek, például a vércukorszint egyensúlyának szabályozásában.
Erõsödött az ELTE Neptun-rendszer biztonsága
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem július végétõl, a hazai felsõoktatási intézmények közül elsõként bevezeti a kétfaktoros azonosítást a Neptun-rendszerbe való belépéshez.
Magyar csillagászok oldhatnak meg egy nagy rejtélyt
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat-Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELKH-ELTE) Asztropolarimetria Kutatócsoport munkatársai számítógépes modellezéssel magyarázatot találtak a Nap-Jupiter rendszerben a Nap körül a Jupiterrel bizonyos középmozgás-rezonanciában keringõ aszteroidacsaládok lehetséges keletkezési mechanizmusára - olvasható az ELKH kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Kiderült, hogyan keletkeztek a Nap-Jupiter rendszer egyes aszteroidái
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat-Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELKH-ELTE) Asztropolarimetria Kutatócsoport munkatársai számítógépes modellezéssel magyarázatot találtak a Nap-Jupiter rendszerben a Nap körül a Jupiterrel bizonyos középmozgás-rezonanciában keringõ aszteroidacsaládok lehetséges keletkezési mechanizmusára - olvasható az ELKH kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Okoslabor épül az ELTE kémiai intézetében
Mesterséges intelligenciával és a legkorszerûbb technológiákkal felszerelt kémiai oktatólaboratórium épül uniós támogatásból az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kémiai intézetében - tudatta az ELTE csütörtökön az MTI-vel.
Megdöbbentõ dolog derült ki a modern kutyafajták agyáról
A farkastól genetikailag távolabb álló, modern kutyafajták relatív agymérete kisebb, mint az õsi, többezer éves fajtáké. Az agyméret növekedése nem köthetõ a fajták szerepéhez, sem az életmenet-jellemzõkhöz, ezért feltehetõen a városiasodó, komplexebb társas környezet hatása - derül ki az az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia tanszékének kutatásból.
- címkék:
- kutatás
- agy
- kutyafajta
- ELTE
- Címkefelhõ »
Mesterséges intelligencia segíthet a melanóma ellen
A május az egész világon a melanóma elleni küzdelem hónapja. A melanóma a bõrrák egyik veszélyes fajtája, azonban könnyen gyógyítható, ha idõben diagnosztizálják és kezelik. Hazánkban tíz év alatt másfélszeresére nõtt a melanómás esetek száma, amelybõl évente jelenleg több mint 2300-at regisztrálnak. A nyár közeledtével, a napsütötte órák számának növekedésével érdemes fokozott figyelmet fordítani bõrünk védelmére, ebben nyújt segítséget az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közremûködésével kifejlesztett, mesterséges intelligenciát használó Emdee Skin applikáció.
Magyarok is dolgoznak a 6G kifejlesztésén
A csaknem 6 millió euró költségvetésû DESIRE6G Horizon Europe projektben az ELTE Informatikai Kar kutatócsoportja a hálózati infrastruktúra kidolgozásával vesz részt.
- címkék:
- mobilhálózat
- 6G
- ELTE
- Címkefelhõ »
Kiderült, hogy miért nem emlékszünk az álmainkra: az ELTE kutatói szerint ez az oka
Az ember minden éjjel álmodik, az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 5 órányi álomképet hoz létre, az esetek többségében azonban ezek mégsem felidézhetõk ébredés után. Simor Péter és kutatótársainak új tanulmánya szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van, az emberi agy ugyanis a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel - olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keddi közleményében.
- címkék:
- alvás
- emlékezet
- álom
- ELTE
- Címkefelhõ »
A káoszelmélet pontosíthatja a klímamodelleket
Az ELKH-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport munkatársai a káoszelmélet alapján új, az eddig ismertnél szigorúbb feltételt fogalmaztak meg arra, hogy egy klímamodell mikor adhat megbízható elõrejelzést. E feltétel alapján a szerzõk azt találták, hogy a sokaságszimulálással készült jóslatok jól tükrözik a valóságban zajló klímaváltozást.
- címkék:
- klímaváltozás
- modell
- ELTE
- Címkefelhõ »
A zene segíthet a gyenge olvasás elõrejelzésében
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni. Az ELTE PPK kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely lehetõvé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szûrését és fejlesztését.
- címkék:
- zene
- olvasás
- ELTE
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók végre megfejtették, miért csíkos a zebra
Az ELTE kutatói kísérletekkel bizonyították, hogy a csíkos állatokat azért nem bántják a bögölyök, mert napsütésben a fehér-fekete csíkhatároknál fellépõ hõmérsékletkontraszt megzavarja hõérzékelésüket, így nehezebben találják meg a testfelszín alatt húzódó, környezetüknél kissé melegebb vérereket. Márpedig a vérre megtermékenyült petéik érleléséhez nagy szükségük van.
- címkék:
- élõsködõk
- csík
- ELTE
- zebra
- Címkefelhõ »
Hihetetlen dolog derült ki a kutyakölykökrõl: erre a kismacskák és a farkaskölykök nem képesek
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerûbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemzõ - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports címû folyóiratban.
Meglepõ, hogyan reagálnak a kutyakölykök a gazdi viselkedésére
A kutyakölykök hajlamosak spontán utánozni az ember által mutatott egyszerûbb viselkedéseket, még akkor is, ha nem kapnak érte jutalmat, míg a macska- és a farkaskölykökre ez nem jellemzõ - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak tanulmányából, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports címû folyóiratban.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyakölyök
- ELTE
- Címkefelhõ »
Így reagálnak a kutyák a farkasvonyításra
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták. Arra keresték a választ, hogy vajon fajtánként eltér-e a kutyák vonyítási hajlandósága, és ha igen, szerepet játszik-e az adott fajta farkasokhoz való genetikai közelsége, az egyed kora és neme. A világon egyedülálló kutatás eredményeit a Communications Biology folyóiratban jelentették meg.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kor elõrehaladtával változik az idõ érzékelése
A felnõttek és a gyermekek különbözõ módon ítélik meg az idõ hosszát - erõsítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlõdés hatását vizsgálták az idõtartamok becslésére.
- címkék:
- öregedés
- idõ
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem
A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
- címkék:
- kutatás
- kutya
- malac
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kutyák meg tudják mutatni nekünk, amit akarnak, a malacok nem
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy családban élõ kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhetõ) élelem helyét. Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában – az élelem nem – akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtõ dobozra irányítani, de a malacok nem. Ez alapján az ember figyelmének egy kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében. Úgy tûnik, hogy a malacok nem rrendelkeznek ...
- címkék:
- etológia
- ELTE
- Címkefelhõ »
Mélytengeri fenevadakra bukkantak a Mecsekben
Mélytengeri porcoshalak kövületeit tárták fel az ELTE õslénykutatói a Baranya megyei Tekeres mellett. A középsõ-miocén idõszak badeni emeletében képzõdött (15,2-12,6 millió éves) tengeri üledékbõl nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít. Az õsmaradványok vizsgálatával a tudomány közelebb került a Kárpát-medencében egykor élt mélytengeri gerincesek teljesebb megismeréséhez.
Mesterséges intelligencia segíti az anyagok mikroszerkezetének vizsgálatát
A röntgenvonalprofil analízis hagyományos módszerével ezer darabos minta estében egy hónapig is eltarthat a kristályos anyagok mikroszerkezetének vizsgálata, az ELTE fizikusainak új, gépi tanuláson alapuló eljárása ezt az idõt néhány másodpercre rövidíti le. A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium támogatásával zajlott kutatás eredményeit a Nanomaterials folyóiratban publikálták.
Rekordot döntött az e-Hód informatikai verseny
Közel háromszáz iskola 37 ezernél is több diákja vett részt a megmérettetésen.
Mégiscsak különbözik a férfiak és a nõk agya
Az ELTE kutatói olyan agyi kapcsolatokat találtak, amelyekbõl a nemre következtethetünk. Az eltérõ helyeken található férfi és nõi implikátor élek felfedezése többek között az agyi rendellenességek vizsgálatában nyújthat a jövõben nagy segítséget.
- címkék:
- agy
- nõ
- férfi
- ELTE
- Címkefelhõ »
Mobilról is elérhetõ az ELTE állathatározója
Kibõvítve és átdolgozva újra megjelent Kriska György "Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában" címû, munkája. A csaknem 400 rajzot és fotót tartalmazó, közérthetõ nyelven megírt könyv egyszerûsített határozója mobiltelefonra is letölthetõ, valamint egyes fejezeteihez online filmgyûjtemények is tartoznak.
- címkék:
- állatok
- ELTE
- Címkefelhõ »
Több ezer kóros fehérjét talált a mesterséges intelligencia
Több ezer amiloidmintát találtak az ELTE kutatói az egyetemen létrehozott algoritmus és szerver, a Budapest Amiloid Prediktor segítségével. Az amiloidok kóros fehérjék, felismerésük súlyos betegségek megelõzésében és gyógyításában játszhat fontos szerepet.
Kutatók éjszakája - Több mint 250 programmal készül az ELTE
A mesterséges intelligenciáról, a klímaszorongásról és a magyar kriminalisztika érdekességeirõl is lesz szó az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett több mint 250 programon, amelyeket szeptember 30. és október 1-je között tartanak, a Kutatók Éjszakája sorozathoz kapcsolódva.
Egyes fehérjék elég szabados életet élnek
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói az S100 fehérjecsaládot vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó fehérjecsalád körülbelül fele "szabados életet él", azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.
- címkék:
- fehérje
- SZTE
- ELTE
- Címkefelhõ »
A gombák és az állatok evolúciós útját térképezték fel az ELTE kutatói
Két látszólag nagyon különbözõ, ám valójában meglepõen közeli rokon többsejtû csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttmûködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Meglepõ közös jellemzõt találtak a „tehetséges” kutyákban
Egy új tanulmányban a szakértõk arra voltak kíváncsiak, hogy a tehetséges szótanulók kutyáknak van-e bármiylen különleges személyiségjegyük a többi ebhez képest, hiszen és nagyon kevés akad belõlük világszerte. Az eredmény a tudósokat is meglepte.
- címkék:
- kutya
- tanulás
- tehetség
- border collie
- ELTE
- Címkefelhõ »
Szívszorító látvány: így fest most az aszály sújtotta Balaton - Fotó
Elérte idei mélypontját a Balaton vízszintje – már csak 20-30 cm választja el a 2003-as állapottól, mely az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya következtében jött létre.
- címkék:
- Balaton
- aszály
- szárazság
- ELTE
- Címkefelhõ »
Sokkoló tanulmány az ELTE kutatóitól: kiszáradás fenyegeti Magyarországot
A következõ évtizedekben súlyos kiszáradás fenyegeti az országot, ha nem sikerül orvosolni a klímaváltozást - adta hírül az MTI.
85 millió éves fajokat fedeztek fel az ELTE kutatói
Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el.
- címkék:
- felfedezés
- darázs
- ELTE
- Címkefelhõ »
A palládiumtörténet középpontjában az ELTE kutatói
A palládium mint katalizátor kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyógyszeriparban rendkívül gyakran alkalmazott Suzuki-reakcióban. Az ELTE vegyészei nemrég megmutatták, hogy a nemesfém-katalizátor már nyomnyi mennyiségben is képes katalizálni az átalakulást. Eredményüket óriási érdeklõdés övezte világszerte, már a lektorálatlan cikkváltozat az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került. A felfedezés fontosságára legutóbb a Nature elemzése hívta fel a figyelmet.
Ezért nem élhetett a Bakonyban T. rex
Tyrannosaurus, Giganotosaurus, Carcharodontosaurus. Csak néhány a legismertebb kréta idõszaki csúcsragadozó dinoszauruszok közül. Tíz-tizenkettõ méter feletti testhosszukkal, legalább másfél méteres koponyával és tizenöt-húsz centimétert elérõ fogaikkal rettegett urai lehettek egykori környezetüknek. Ilyen csúcsragadozók maradványai ismertek Észak- és Dél Amerika, Afrika és Ázsia dinoszaurusz lelõhelyeirõl, ám Európából, így Magyarország területérõl is csak jóval kisebb unokatestvéreik töredékes maradványai kerültek eddig elõ. Mi lehet ennek az oka? Ennek megfejtésében segített nekünk Õsi Attila paleontológus, az Eötvös Loránd Tudommányegyetem ...
Mire gondolnak a kutyák? Az ELTE kutatói rájöttek
Sok kutyarajongó szeretné tudni, mi jár szõrös barátja fejében. A kutatók most végre közelebb kerültek a válaszhoz. Az Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói új vizsgálatukban feltárták, hogy a kutyáknak ún. multimodális mentális képe alakul ki az ismerõs tárgyakról – a tanulmányt az Animal Cognition folyóiratban publikálták. Ez azt jelenti, hogy amikor egy tárgyra gondolnak, a kutyák elképzelik a tárgy különbözõ érzékszervi jellemzõit. Például a kinézetét vagy a szagát.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- viselkedés
- ELTE
- Címkefelhõ »
Mágnesként vonzaná a gyerekeket az informatikához az ELTE
Megújult a hipermodern, élményalapú tanulást segítõ T@T Kuckója.
Feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsünk öt másikat?
A villamos-probléma néven elhíresült erkölcsi dilemma kultúrafüggését vizsgálta egy nemzetközi tudóscsoport az ELTE kutatóinak vezetésével. Megállapították: az embereket a Föld minden táján hasonlóan befolyásolja, ha fizikai kontaktussal is meg kell erõsíteniük döntésüket.
- címkék:
- kutatás
- viselkedés
- etika
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kutyák alvása tükrözi gazdáikkal való kapcsolatukat
Új helyen, gazdával alvó kutyák alvásmintázatát befolyásolja az, hogy milyen a kapcsolatuk a gazdájukkal – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék kutatóinak Animals folyóiratban megjelent legújabb tanulmányából.
- címkék:
- kutyák
- alvás
- ELTE
- Címkefelhõ »
Megfejtették, hogyan látnak a kérészek
A Duna mentén élõk számára nem ismeretlen a késõ nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak a lárvaként vízben fejlõdõ, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlõdés során a fényviszonyok változásához igazodik.
Súlyos betegség kutatásában jelenthet áttörést egy magyar felfedezés
Az ELTE kutatói olyan új betegségmodellt hoztak létre, mellyel a Bloom-szindróma és a zebrahal ivarát meghatározó folyamatainak alaposabb megértéséhez járultak hozzá. A két, látszólag független témát összekapcsoló tanulmány Kovács Mihály (Biokémiai Tanszék) és Varga Máté (Genetikai Tanszék) csoportjainak összefogásával született és a Cell Death and Disease tudományos folyóiratban publikálták. Amellett, hogy az új modellállat által fontos információkat szerezhetünk a Bloom-szindróma sejttani hatásairól, az eredmények hozzájárulhatnak a tüneteket mérséklõ hatóanyagok fejlesztéséhez, így a betegséggel élõ emberek életminõségének javításához.
Magyar kutatók algoritmusával tehetõk megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek
Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésû algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai mûvelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentõsen csökkenthetõ a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erõforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.
A napraforgók segíthetnek a napelemek tájolásában
Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dõlésszögüktõl függõen kissé kelet felé tájolják azokat.
- címkék:
- napelem
- napraforgó
- hatékonyság
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kutyaagy mûködésébe enged bepillantást egy új vizsgálat
A kutyaagy mûködésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science címû folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és elõször sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.
- címkék:
- etológia
- kutya
- EEG
- ELTE
- Címkefelhõ »
A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minõségi változások zajlanak a génkifejezõdésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítõanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
- címkék:
- etológia
- kutya
- ELTE
- Címkefelhõ »
Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit magyar tudósok
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.
- címkék:
- földrengés
- magyar kutatók
- fizika
- ELTE
- Címkefelhõ »
Egészségromlást okozott az élelemtermelésre való áttérés
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) látott napvilágot – magyar kutatókkal együttmûködésben – egy, az európai õskori közösségek egészségi állapotát elemzõ tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyûjtögetõ életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.
Biliárdgolyóként ütközõ fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.