elemi részecske
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Bájos kvark is része a CERN-ben megfigyelt új részecskének
A CERN Nagy Hadronütköztetőjének kutatói bejelentették, hogy felfedezték a részecskék egy új osztályát, az úgynevezett pentakvarkokat.
- címkék:
- LHC
- elemi részecske
- pentakvark
- kvark
- CERN
- Címkefelhő »
Mérési világrekord az elektron tömegéről magyar közreműködéssel
A világot kvantumszinten az elektronok tartják össze, nélkülük semmilyen anyag nem létezne, nem lenne kémia, és a fény sem tudna kölcsönhatásba lépni az anyag alkotóelemeivel. Ha az elektronok a valós tömegüknél csak egy kicsivel könnyebbek vagy nehezebbek lennének, a világ teljesen másképp nézne ki. De hogyan lehet megmérni egy pontszerű elemi részecske tömegét?
Kozmikus szökőkút hatalmas fekete lyuktól
Először sikerült a szubmilliméteres tartományban megfigyelni a fénysebesség felére gyorsított részecskék által létrehozott hatalmas kozmikus szökőkutat egy közeli galaxisnál.
Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben
Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.
Az Erő már működik, de lézerkard még nincs - fantasztikus tudomány 2008-ban
A 2008-as év is bizonyította, hogy az igazi tudományos eredmények izgalmasabbak a legjobb sci-fi-kütyüknél is. Elkészült a világ legerősebb anyaga, az önmagát építő áramkör és az emlékező ellenállás, és nagy lépést tettek a láthatatlanná tévő varázsköpenyhez. A sztár persze a nagy hadronütköztető volt, amely sajnos mindjárt le is állt, de a világ legerősebb számítógépes hálózata már ott várakozik mögötte. S bár a gondolattal való mozgatás már megy, a lézerkardot idén is hiányoltuk.
A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet
A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevő protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel első ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2 ) a mikrovilágban is pontosan érvényesül.
Négy kvarkból álló részecskéket fedeztek fel
Japán kutatók több új, egzotikus elemi részecske felfedezését jelentették be. Az ismert elemi részek közül a hadronok három, a mezonok két kvarkból állnak, az új részecskék közül kettő viszont négy kvarkból áll. Az eredmények a Belle-együttműködés keretében a KEKB laboratóriumban, az úgynevezett B-mezon gyárban születtek.
Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása
Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 9. rész: Fantasztikus elméletek
A nagy hadronütköztető (LHC) minden eddiginél nagyobb energiájú protonnyalábjainak ütközéseiben nagyon sokféle részecske születik majd. Sorozatunk korábbi írásaiban a reálisan várható folyamatoktól haladtunk az egyre fantasztikusabb elképzelések felé. Ezúttal valóban fantasztikus dolgokat mutatunk be: az időutazást egy féreglyukban, a világegyenletet és az anyag új fajtáját, a nem-részecskét. Közös jellemzőjük, hogy a merész fantázia szülöttei, de eddig semmiféle tény nem igazolta őket. Az LHC-nál megnyílt új energiatartományban ez is változhat.
A fizika Szent Grálját keresi a detektorok királya
Huszonegy méter hosszú, tizenöt méter átmérőjű, 12 500 tonnás hordó, számtalan érzékelővel, kábellel és egy gigantikus mágnessel, amelynek méretét egy francia városka utcáinak szélessége szabta meg: ez a nagy hadron ütköztető talán legizgalmasabb észlelőberendezése, a CMS, a kompakt müon szolenoid detektor. Megalkotása a világ egyik legnagyobb tudományos együttműködése, amelyben mintegy háromezer fizikus és mérnök vett részt. A detektortól várt legfontosabb eredmény látszólag egyszerű: meg kell találni egy régóta keresett részecskét. Tejinder Virdee, a CMS-program vezetője műhelytitkokról is mesélt.