Rémisztő, milyen adatok érkeztek az idei nyárról

Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.

Más lesz idén a tél, mint korábban, soha nem látott dolgokra számíthatunk

Olyan időjárási jelenség zajlik, ami meghatározhatja nemcsak a téli időjárást, de még 2024 további hónapjait is. 

Így állítanák helyre hazai kutatók az édesvízi biológiai sokféleséget

Az édesvízi biológiai sokféleség helyreállítását célozza az a Nature magazinban megjelent tanulmány, amelynek létrehozásában dr. Csabai Zoltán, a PTE Természettudományi Kar kutatója is közreműködött – számolt be róla az Universitas Pécs. A publikáció mind online, mind a nagy múltú lap nyomtatott verziójában is olvasható, amely a bolygónk jövője szempontjából fontos stratégiák létrehozását sürgeti.

Az extrém lehűlés okozta a korai emberek kihalását Európában

A University College London (UCL) által vezetett tanulmány szerint egy körülbelül 1,1 millió évvel ezelőtti, szélsőséges lehűlési időszak valószínűleg hozzájárult a korai emberi populációk kihalásához Európában.

Félelmetes, mi történik a világ óceánjaival

A globális felmelegedés miatt az óceánok elérték az eddigi legmagasabb felszíni átlaghőmérsékletüket, megdöntve a 2016-os csúcsot - írta pénteken az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Kopernikusz adatait ismertetve a BBC hírportálja.

Közel az összeomlás: így fogja megváltoztatni Európát és a világot az Atlanti-óceán

Egy új tanulmány szerint az atlanti meridionális forduló áramlás (AMOC), ami a trópusokról észak felé szállítja a meleg vizet az Atlanti-óceán északi részébe, az elkövetkező évtizedekben összeomolhat. A drámai leállás az évszázad közepe táján - vagy akár már 2025-ben – bekövetkezhet.

Új geológiai kor kezdődött a Földön: már a neve is megvan

Egy geológus tudóscsoport szerint az ötvenes években az emberi tevékenység következtében új geológiai kor kezdődött a Földön, amelyet a javaslatukra antropocén korszaknak nevezhetnek el.

Megdőlt a melegrekord Szibériában

A zord, hideg éghajlatáról ismert Szibériában most hőhullám tombol. Június 3-án Jalutorovszkban 37,9 fok volt, ami a legmagasabb hőmérséklet, amelyet valaha Szibériában mértek - erősítette meg Maximiliano Herrera klimatológus.

Ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban

A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentésében.

Kétmillió halálos áldozata is lehetett a szélsőséges időjárásnak

A szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófák következtében 1970 és 2021 között több mint 2 millió ember halt meg 11 778 tragikus eseményben, és a gazdaságot mintegy 4,3 ezer milliárd dollárnyi veszteség érte - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) frissen kiadott jelentésében.

Már az űrből is látszik: pokoli hónapok jönnek a Földön

Úgynevezett Kelvin-hullámokat rögzített a Sentinel-6 űrszonda. A jelenség az El Niño előfutára, ami alapvetően befolyásolni fogja a világ jelentős részének időjárását az elkövetkező időszakban. Mi várható a nagyvilágban, és mi Európában, ha az anomália megérkezik?

Még rosszabb idő jön a borzalmas és hideg májusi esők után?

Szürke, esős idő határozza meg napjainkat május első felében, a helyzet azonban hamarosan drasztikusan megváltozhat. Több mint 90 százalékra teszik annak az esélyét, hogy az El Nino nevű időjárási jelenség idén visszatér és egészen 2024-ig éreztetni fogja hatását az egész világon.

Ősi múmiák feliratai segítenek rekonstruálni az egykori klímát

A Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány (SNSF) által finanszírozott projekt múmiák feliratainak segítségével rekonstruálja a római Egyiptom éghajlatát. Ezek a kis méretű címkék fából, fajanszból vagy elefántcsontból készültek, amelyeket a ptolemaioszi és római korban erősítettek a múmiákra.

Örök tél köszönt Európára? Félelmetes folyamat zajlik az Antarktiszon

Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.

Katasztrofális következménnyel járhat az éghajlatváltozás által kiváltott migráció

Az egykori Mezopotámia területén fekvő Irak régóta elhúzódó belpolitikai, gazdasági és társadalmi krízisen megy keresztül. Elég csak megemlíteni a több mint egy évig elhúzódó iraki kormányalakítást és a körülötte zajló konfliktusokat, az időről időre kiújuló tüntetéseket, a szolgáltatások alacsony színvonalát, az éghajlatváltozás okozta problémákat, a vízkrízist, valamint azokat a biztonsági problémákat, amelyeknek egyik része a szomszédos államokhoz, egy másik része a terrorszervezetekhez és milíciákhoz köthetők. Mindezek tudatában korántsem meglepő az iraki fiatalok magas kivándorlási kedve és a köreikben tapasztalható elégedetlennség, ...

Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe

A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.

Drámai figyelmeztetés: nem várt hatása lehet a klímaváltozásnak

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a természetes szén-dioxid-nyelők egyáltalán nem stabilak, a klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, így esetenként akár szén-dioxid-kibocsátóvá is válhatnak - figyelmezetetnek a kutatók a Fluxes - Európai üvegházgáz-értesítő közelmúltban megjelent kiadványában.

Évekre megváltoztatta az éghajlatot ez a vulkánkitörés négyezer éve

Körülbelül kétezer évvel a híres Pompejit eltemető kitörés előtt, a Vezúv körülbelül négyezer évvel ezelőtti kitörése megőrzött egy bronzkori falut. A régészek most megtalálták Afragola települését a több méteres hamu, sár és hordalékos üledék alatt.

Ijesztő éghajlati jelenség volt látható Veresegyház felett

ENSZ: az emberiség az önpusztítás spiráljába került

Az éghajlatot befolyásoló emberi tevékenység világszerte egyre több katasztrófához vezet - figyelmeztetett az ENSZ kedden, az "önpusztító spirál" megállítását szorgalmazva.

A hatodik legmelegebb év volt 2021 a NASA és a NOAA mérései szerint

A világ hatodik legmelegebb éve volt 2021 a mérések kezdete óta - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) az újonnan bemutatott hőmérsékleti adatok alapján csütörtökön.

A férfiak életmódja jobban károsítja az éghajlatot, mint a nőké, pedig ugyanannyit költenek

A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ - derült ki egy svéd tanulmányból.

Az ősi ormányosok nem tudtak alkalmazkodni a változó éghajlathoz

Az új kutatások szerint az elefántokat és elődeiket a szélsőséges globális környezeti változások hullámai pusztították el, nem pedig a korai emberek vadászták le őket. A Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vitatja azt az állítást, hogy a korai embervadászok évezredekkel ezelőtt lemészárolták az őskori elefántokat, mamutokat és masztodontokat. Ehelyett a megállapítások azt mutatják, hogy az utolsó jégkorszak végén az utolsó elefántszerű állatok kihaltak, és ezzel véget ért az elefántok éghajlat által vezérelt, évmilliókig tartó, globális hanyatlása.

Pusztító szívverése van a Földnek

A Földet és az élővilágot jelentősen befolyásoló geológiai események 27,5 millió évente ciklikusan ismétlődnek – erre jutott most egy kutatócsoport. A szakértők szerint az egész jelenség olyan, mintha bolygónknak „pulzusa lenne".

Elképesztő pusztítást végzett a Tauktae ciklon: egy hajót is felborított Indiában

Kilencvenhat ember eltűnt a nyugat-indiai Mumbai partjainál, miután a Tauktae nevű ciklon lecsapott a térségre, és elsüllyesztette a hajót, amelyen utaztak - közölték hatósági források kedden. A ciklonnak mostanáig már körülbelül húsz halálos áldozata is van, az időjárási körülmények miatt pedig a térségben a koronavírus elleni oltókampányt is felfüggesztették.

Éghajlati válság ösztönözhette az első stabil államformákat

A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttműködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.

Ötven nappal hosszabb a nyár hazánkban, mint korábban volt

Jelentősen megváltozott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben. A nyár például 50 nappal hosszabb, mint a '70-es években volt.

Nemzeti értékelő jelentés fog készülni a klímaváltozás Kárpát-medencei hatásáról

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Szemléletmódot formál a Nagy Diák Klímateszt

Az éghajlatváltozás, a megújuló energia és a környezetszennyezés is témája a DUE Médiahálózat új, edukatív játékának. A Nagy Diák Klímateszt nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet az online verseny során, hanem javaslatokat is tesz Földünk megmentésére.

Apokaliptikus esemény okozhatta a neandervölgyiek kihalását

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.

Ezért nincsenek óriási napelemes erőművek a Szaharában

Hatalmas mennyiségű energia termelődne, élhetőbb lenne a sivatag éghajlata, mégsem telepítik be napelemekkel a Földön található sivatagokat.

Európa legmelegebb októbere volt az idei

Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.

Tudja-e, hogyan alakult ki a civilizáció bölcsője?

Míg az emberi civilizáció a világ számos pontján fejlődött, mégis évezredekkel ezelőtt az ősi Közel-Keleten jelent meg először. A környezeti tényezők elősegítették a mezőgazdaság, az építészet és végül a társadalmi rend megjelenését az ókori Mezopotámiában. De hogyan segítette a természet és az éghajlat a civilizáció fejlődését? Erre a kérdésre keresték a választ a legújabb kutatások.

Az éghajlati anomáliák tehették még halálosabbá az első világháborút

Az abnormálisan rossz időjárási viszonyok jelentős hatást gyakorolhattak mind az első világháború, mind az 1918-as spanyolnátha-járvány haláleseteinek számára. Legalábbis ez derült ki egy új kutatásból, amit a Harvard Egyetem kutatói publikáltak a GeoHealth tudományos szaklapban. A szakemberek szerint a szakadó eső és a gyorsan zuhanó hőmérséklet miatt még több ember vesztette életét.

Meglepetéseket tartogatott a tízmillió éves fakövület

Az andoki magas-fennsíkon (Altiplano) dolgozó kutatók egy hatalmas fakövületet fedeztek fel a síkságon, amely mintegy tízmillió éves történelme meglepetéseket tartogatott: a most felfedezett adatok ugyanis nem egészen egyeznek azzal, amit eddig tudtunk és gondoltunk az ősi éghajlatról. A friss eredményeket a Science Advances tudományos szaklapban publikálták.

Barlangban találtak rá a Föld egyik legdrámaibb lehűlésének okára

A geológiai bizonyíték egy texasi barlang üledékéből került elő. A globális hőmérséklet 3°C-os zuhanása az utolsó jégkorszakot lezáró hosszú melegedést szakította félbe.

Hogyan gyorsíthatta fel egy vulkán a római köztársaság bukását?

Eddig nem látott összefüggésekre világított rá egy nemzetközi kutatókból álló csapat a Római Köztársaság bukásával kapcsolatban. A tudósok szerint komoly összefüggésben állhat egy hatalmas, ókori vulkánkitöréssel, ami időszámításunk előtt 43-ban történt Alaszkában. A kutatás eredményeit hétfőn publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) szaklapban.

Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma

Több mint 2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye.

Ha nekünk nem is, a földeknek hiányzik a hideg és a hó

Hiányzik a hideg és a hó a földekről - írta agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön.

Itt a magyarázat, hogy miért olyan sokszínűek a madártojások

A madártojások különböző formájúak, méretűek és mintájúak. A biológusok már régóta keresik ezeknek a különbségeknek az elsődleges okait. Természetesen több tényező van játékban: a genetikai és az éghajlati különbségek, valamint a környezeti alkalmazkodás. Egy most publikált tanulmány azonban egy meglehetősen egyszerű szabályt ismertet: minél hidegebb az éghajlat, ahol a madár lerakja a tojásait, azok annál sötétebbek lesznek.

Ezek az országok nincsenek felkészülve a klímaváltozásra

A klímaváltozás minden országot érint, de nem mindegyiket egyformán. Térkép készült arról, kik a legfelkészületlenebbek.

Kétszer olyan gyorsan melegszik Kanada, mint a világ többi része

Kanada melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé - állapította meg egy friss kutatás.

Újra hízik „Grönland királya”, aki annak idején a Titanic katasztrófáját is okozhatta

Újra növekszik az a hatalmas grönlandi gleccser, amely eddig a leggyorsabb mértékben zsugorodott a Földön. A grönlandi Jakobshavn gleccser az elmúlt két évben kezdett ismét hízni a NASA kutatói szerint.

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása

A Déli-sarkvidék vizeiben rejlik az úgynevezett „nagy klímarejtély” megoldása svájci kutatók szerint.

UNESCO-védett helyeket pusztít a globális felmelegedés

Több millió éve tartó folyamatot fordítunk visszájára

A földi klíma 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani, s a mostani szinten maradó szén-dioxid-kibocsátás mellett 2150-re ráadásul a Földön olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni, mint az első emlősök kifejlődésének idején 50 millió éve - állítja egy tanulmány, amely az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg.

Nem találja ki, hol isznak a legtöbbet az emberek

A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból.

Második Vénusszá válhat a Föld

Amerikai kutatók a Föld hőháztartását tanulmányozva felvázoltak egy olyan forgatókönyvet, amelyben melegedő bolygónk egyre inkább a Vénuszhoz válik hasonlatossá.