Éghajlat-változási Kormányközi Testület
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- ENSZ
- Magyarország
- Kína
- Budapest
- legfrissebb
- legrégebbi
A tudomány és a politika harca
"Általánosságban a keddi nap a tudomány és a politika harcaként volt jellemezhető, ahol a tudomány rendre alul maradt. Sok helyen nagyon nagy ellenállásba ütközött az IPCC eredményeinek átvétele, igazából eléggé szívszorító volt látni, hogy a politika hogyan gyűri maga alá a Nobel-békedíjjal jutalmazott tudóscsapat munkáját."
Az antropogén tevékenység hatása az éghajlatra
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben kiadott döntéshozói összefoglalójából kiderül, hogy az éghajlatváltozás napjainkban már egyértelműen kimutatható.
Budapesten üléseznek a világ vezető klímaszakértői
Budapesten tartja 28. ülésszakát az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC). A nem hivatalosan már vasárnap délután megkezdődött találkozó hétfőn az elnökségi üléssel folytatódik, amely kedden is tart. Maga az ülésszak szerdán-csütörtökön lesz, ahol több fontos kérdésben is döntés születhet.
Klímaváltozás: most Budapestre figyel a világ
Hogyan hat a vízhelyzetre a klímaváltozás? Mit tegyünk a megújuló energiaforrásokkal? És mire költsék azokat a milliókat, ami a Nobel-békedíjjal járt? Testközelből kaphatunk választ ezekre a kérdésekre: Budapesten ülésezik az ENSZ több ezer kutatót tömörítő Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, a tavaly Al Gore-ral együtt díjazott IPCC.
A budapesti IPCC-ülés megnyitó fóruma képekben
Az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) a héten ülésezik Budapesten a Kongresszusi Központban, zárt ajtók mögött, 300 szakember részvételével. Felvételek az ülés előestéjén az MTA dísztermében megtartott fórumról.
Vezető politikai tényezővé vált a klímaváltozás kérdése
A Béke Nobel-díjjal kitüntetett IPCC elnöke, Rajendra Panchauri azt tartja a szervezet legnagyobb sikerének, hogy a klímaváltozás az elmúlt évek alatt a világpolitika vezető témájává válhatott. Ma már szinte nincs olyan kormány, amelyik szó nélkül elmehetne a klímaváltozás kérdése mellett, amely fokozatosan a világgazdaság számára is meghatározó tényezővé válik. Magyarország az elsők között csatlakozott a klímaváltozás elleni küzdelemhez, Fodor Gábor szerint a magyar politika számára hamar egyértelművé vált stratégiai jelentősége.
IPCC: aszályokra és felhőszakadásokra kell számítanunk
Visszahúzódó gleccserek, gyakoribb felhőszakadások, súlyos aszályok, sokasodó árvizek - csak néhány azokból a következményekből, amelyek a klímaváltozás miatt várnak ránk, és amelyek részben Magyarországot is érinteni fogják. Az ENSZ Budapesten ülésező Klímaváltozási Kormányközi Testülete elfogadta a klímaváltozás és a globális vízhelyzet viszonyát vizsgáló különjelentést.
Kék bolygó, zöld jövő - mennyit érnek a megújuló energiák?
Ketyeg a klimatikus óra, fogynak a kőolajtartalékok, miközben az emberiség energiaigénye növekszik. Merre van a kiút? Sokan a megújuló energiákra voksolnának, hiszen ezek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, és a legtöbb formájuk nem jár széndioxid-kibocsátással. Kis utánaszámolással azonban sajnos kiderül, hogy - legalábbis a közeli jövőben - nem tudnak a kívánt mértékben hozzájárulni az emberiség energiaszükségleteinek kielégítéséhez. A Föld napjára a Science et Vie című tudományos-ismeretterjesztő lap írásai alapján készítettük áttekintésünket, az Energetikai Szakkollégium Egyesület segítségével.
Klímaváltozási születésnapok - van okunk az örömre?
"Csak növeli, ki elfedi a bajt" - írja Illyés Gyula. Különösen így van ez, ha olyan horderejű kérdésről van szó, amit sokan az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívásának tartanak: a klímaváltozásról. Van-e klímaváltozás, ha igen, baj-e az és mit lehet tenni a kezelésére? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására, országos és nemzetközi döntések megalapozása céljából 1988. augusztus 31-én, 20 évvel ezelőtt hozták létre a Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nevű nemzetközi szervezetet. A születésnapokon általában örülni szoktak - de vajon ez alkalommal van okunk örülni?
Ijesztőek a globális légszennyezési adatok
A várakozásokkal ellentétben 2006-ról 2007-re globálisan három százalékkal emelkedett a fölmelegedést okozó széndioxid-kibocsátás. Úgy tűnik, a számos lehetséges forgatókönyvet felvázoló kutatók közül azoknak lett igazuk, akik a legrosszabb eseményekkel számoltak. A friss adatokat látva a helyzetet több vezető klímaszakember is ijesztőnek nevezi.