dr. Tóth Ádám
címke rss- legfrissebb
- legrégebbi
Félmillió magyar adós 90 százaléka nem vitatta tartozását tavaly
Tíz százalékkal több, összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult tavaly az egy évvel korábbihoz képest, az adósok 90 százaléka nem vitatta a tartozását – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) statisztikai adataiból. Az eljárások túlnyomó többségét cégek kezdeményezték, magánszemélyek csak elvétve próbálták visszaszerezni követelésüket fizetési meghagyás útján. Még mindig kevesen tudják, hogy a lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének. Tavaly az eljárások mindössze 5,5 százaléka alakult perré,, ...
Lakásbérlet: a kiköltözni nem akaró bérlőtől tartanak legjobban a tulajdonosok
A nemfizetés és a károkozás a leggyakoribb probléma a bérlésnél. Egyre több lakástulajdonos fordul közjegyzőhöz és kér úgynevezett kiürítési nyilatkozatot, amely alapján a szerződésszegő bérlő végrehajtás útján kiköltöztethető az ingatlanból – értesült az Origó a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőitől.
Magyar elnököt választott az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa
Magyar elnököt választott a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE). Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy 2004 után csatlakozott uniós tagállamban működő közjegyző. A CNUE soros elnöki feladatait 2021-ben a magyar közjegyzőség látja el.
Rendőrséghez mennénk közjegyző, és az iparkamarához ügyvéd helyett
Az emberek kétharmada megbízik a jogászokban, azonban sokan nem tudják, hogy az egyes jogi problémáikkal ügyvédhez, közjegyzőhöz, bírósághoz, vagy éppen a rendőrséghez forduljanak-e – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) több mint ötszáz választ összesítő online felméréséből.
Kevesebb fizetési meghagyásos eljárást indítottak tavaly a járvány miatt
Több mint 430 ezer fizetési meghagyást bocsátottak ki tavaly lejárt tartozások – például ki nem fizetett rezsiszámlák, közös költség vagy szerzői jogdíjak – miatt Magyarországon, kevesebbet, mint 2019-ben. A csökkenés oka, hogy 2020 második negyedévében, a járvány első hulláma idején, csak nagyjából feleannyi eljárást indítottak, mint a korábbi években. A harmadik és a negyedik negyedévben viszont már újra elérte a fizetési meghagyások száma az átlagot.
A bérleti szerződések 80 százaléka házilag készül, rengeteg a buktató
Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek. A jogszerűtlen kikötéseket és egymásnak ellentmondó szabályokat tartalmazó szerződésekkel az a fő probléma, hogy éppen akkor – jogvita esetén – nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá. Noha az elmúlt években – a pandémia hatására is – egyre több lakásbérleti ügyben fordulnak közjegyzőhöz a bérbeadók, hogy biztosítsák magukat a problémás – nemfizető, károkozó, ki nem költöző – bérlővel szemben,, ...
Sokan nem tudják, mi lesz közös, és mi marad különvagyon házasságkötés után
Sok a tévhit a magyarok körében arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának, és mi különvagyonnak. Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 1500 választ összesítő online felméréséből. A válaszadók csaknem harmada tévesen azt gondolta, a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak, míg sokan hibásan abban a tudatban élnek, hogy 5 év együttélés után az élettársaknak élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is kelletkezhet ...
Az egységes európai e-aláírásról is tárgyalt Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa
Magyarország első alkalommal adott otthont az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) közgyűlésének, amelyet szeptember 16-17-én tartottak Budapesten 26 ország delegáltjainak részvételével. A több mint 40 ezer közjegyzőt képviselő szervezet elnöki tisztségét idén dr. Tóth Ádám tölti be, a magyar elnökség egyik kiemelt célja az egységes, minden tagállam által elfogadott, európai elektronikus aláírás megteremtése, valamint a tisztán elektronikus közjegyzői okiratok elterjesztése.
Pár hónap múlva teljesen online lehet kft.-t alapítani
Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint – a pandémia hatása miatt is – Európa-szerte egyre kézzelfoghatóbb az igény az e-ügyintézésre, például arra, hogy videókonferencia keretében készüljenek közokiratok, de egyelőre ennek számos akadálya van, még a résztvevők azonosítása is aggályos. Az elektronikus aláírással az állampolgárok töredéke rendelkezik, miközben ez lenne az ...
Tovább nőtt a végrendeletek száma idén
Csaknem 10 százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző előtt az idén november közepéig, mint tavaly egész évben. Ugyanakkor a lakosság többsége még mindig nem rendelkezik vagyonáról a halála esetére. Több százezer házilag készített végrendelet pedig otthon, a fiókok mélyén lapul, amely a közjegyzők tapasztalatai szerint többségében érvénytelen, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemrég készített felmérése azt is megmutatta, hogy számos tévhit él a magyarok körében a végrendelkezéssel kapcsolatban. Sokan például tévesen azt gondolják, hogy végrendelet nélkül is örökölhet utánukk ...