Dobó István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Eger
- Oszmán Birodalom
- Eger ostroma
- hódoltság
- Szulejmán
Kirándulás az ország leghíresebb várához
Eger Magyarország egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. A műemlékekben gazdag északkelet-magyarországi település gyógyvizei és borai is világhírűek. A vár pedig a leghíresebb a magyar történelemben.
- legfrissebb
- legrégebbi
Dobó-kardot kaptak az olimpiai bajnok egri pólósok
Dobó István kardjának hiteles másolatát ajándékozta az Egerben működő Dobó István Rend az egri vízilabdacsapat két háromszoros olimpiai bajnok játékosának.
Világraszóló magyar győzelem 460 éve
Négyszázhatvan esztendővel ezelőtt, 1552 szeptemberében kezdte meg Eger ostromát a török sereg. A pasák kudarca tizenegy éves oszmán sikersorozatnak vetett véget, a vár megvédése a Felvidéket, sőt a maradék országot mentette meg.
Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?
Dobót már majdnem az ostrom előtt kivégezték, utána pedig háromszor is bebörtönözték. Mekcsey fejébe egy paraszt vágott baltát, Bornemisszának pedig a török állított csapdát, és Sztambulban ölték meg. Eger legendás védői közül sokan szomorúan végezték.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Nemzeti emlékhellyé avatják az egri várat
Egri diákoktól és lakosoktól származó üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el október 14-én az egri várban, miután bejelentették, hogy a hétvégén nemzeti emlékhellyé avatják. Az időkapszulát a nemzeti emlékhely státuszt jelölő sztélé talapzatába tették, ami a Dobó-bástya előtti területen kapott helyet.
- címkék:
- Dobó István
- Gárdonyi Géza
- Eger
- vár
- Címkefelhő »
Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”
Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.
- címkék:
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Bornemissza Gergely
- Szulejmán
- Hegedűs István
- Szokollu Mehmed nagyvezír
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- Hadim Ali budai beglerbég
- roham
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Eger ostroma
- hódoltság
- kettős királyválasztás
- budai vilajet
- Címkefelhő »
Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára
Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.
Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.
Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
- címkék:
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- János Zsigmond király
- Eger
- ostrom
- krónika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Eger ostroma
- Erdély
- hódoltság
- nagyváradi béke
- janicsárok
- budai vilajet
- nyírbátori béke
- egri asszonyok
- Címkefelhő »