Először működött egy kihalt állat génje egy ma élő állatban

Első ízben keltettek életre egy kihalt élőlényből származó DNS-t egy eleven állatban - a kihalt erszényes farkasból kivont genetikai anyag működőképesnek bizonyult egy egérben.

Megszólalhat a DNS néma szála is

Amerikai kutatók olyan új génszabályozási folyamatot fedeztek fel, amelyben a DNS két szála egyaránt fontos szerepet játszik. Kiderült: mind a két egymáshoz illeszkedő, ellentétes DNS-szál kódolhat olyan molekulákat, amelyek részt vesznek a sejtekben lezajló folyamatok szabályozásában. Manolis Kellis professzor és munkatársa, Alexander Stark a jelenséget ahhoz hasonlították, mint ahogy egy fémkiöntő forma és a segítségével mintázott fémdarab egyaránt eszközként használható, noha egymás "negatívjai".

H.P. lexikon várható?

Újdonságok a Földön kívüli élet kutatása terén

Egy új, víz alatti robot segíti ezentúl az extrém környezetek kutatását. Egy másik kutatásban a DNS-re emlékeztető, porszemcsékből álló szerkezetek lehetőségét mutatták ki számítógépes szimulációkkal.

A földi élet keletkezése - asztrobiológia kurzus, III. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat harmadik részében az élet lényegét próbáljuk megközelíteni. A Földön kívüli élet kereséséhez ugyanis első lépésként a földi életet kell megismerni, és különösen kialakulási körülményeit megérteni. A feladat nehéz, azonban az elmúlt években sok olyan eredmény született, amelyek közelebb visznek bennünket a válaszhoz - ezekből tekintünk át néhány fontosat a következő összeállításban.

Megkezdődött az epigenomika korszaka

Vajon hogyan jön létre szervezetünk sejtjeinek ámulatba ejtő változatossága, amikor minden egyes sejtünk ugyanazt a genetikai információt hordozza? A válasz részben a DNS különleges csomagolásában rejlik. A Nature közelmúltban megjelent cikkében arról olvashatunk, hogy a kutatók most kezdik feltérképezni azokat a sejttípusokra jellemző különbségeket, amelyek bonyolult módon szabályozzák, milyen információ olvasható ki örökítőanyagunkból.

Kémiai Nobel-díj 2007

Gerhard Ertl német kutató kapta az idei kémiai Nobel-díjat - jelentette be szerdán, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A díjat az úgynevezett felületkémia korszakos jelentőségű tanulmányozásáért ítélték oda.

Megvádolhatják az eltűnt brit kislány anyját

Vádat emelhetnek a Portugáliában tavasszal eltűnt brit kislány, Madeleine édesanyja ellen, mert a hatóságok szerint véletlenül ő ölte meg gyermekét - állítják brit lapok, amelyek forrásaikra hivatkozva több bizonyítékról is beszámoltak. Például arról, hogy a gyermek vérét, illetve ebből a DNS-ét állítólag sikerült azonosítani abból a mintából, amelyet a szülők bérautójában találtak. Az autót a kislány eltűnése után használták, a hatóság szerint ezzel tüntethették el a holttestet.

Az első lapok a nagy DNS-enciklopédiában

Készül a nagy DNS-enciklopédia. A 2003-ban alapított ENCODE (Encyclopedia Of DNA Elements) konzorcium 35 kutatócsoportjának tudósai megpróbálják az emberi DNS összes funkcionális elemét azonosítani. Örökítőanyagunk századrészének feltérképezésével vágtak neki a hatalmas feladatnak, és az eddigi eredmények nagyon bíztatóak. Igaz, még csak a jéghegy csúcsát látjuk, és az is kétséges, képesek leszünk-e valaha is felfogni genomunk egymást szabályozó darabjainak teljes komplexitását.

Törékeny kromoszómák, törékeny egészség

Vajon mi okozza, hogy DNS-ünk bizonyos pontokon könnyebben eltörik, mint más szakaszoknál? Hogyan alakulnak ki a gyakran tumoros elváltozáshoz vezető kromoszómatörések? Amerikai biológusok egy lehetséges magyarázattal szolgálnak a jelenségre.