DNS
címke rss- kapcsolódó címkék:
- genetika
- gének
- gén
- gyilkosság
- genom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kezdődik az élet keresése a Marson
Az idén ősszel startoló Mars Science Laboratory avagy Curiosity a korábbi Mars-járóknál nagyobb és fejlettebb űreszköz. Eredményei alapján kiderülhet, milyen esélyek voltak az élet kialakulására a Marson, és milyen körülményekkel kell esetleg szembenéznie napjainkban.
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését
Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi időben, amely arra utal, hogy a fajképződésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggő, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlődő génje.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génről, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata működik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérő feladatokra szakosodjon.
Mégsem egy tál spagetti van a sejtmagban
Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.
A magyar megoldás a legjobb eddig az élet meghatározására
A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.
Az évszázad felfedezése vagy bakija lehet az önmagát teleportáló DNS
Hihetetlen felfedezéssel állt elő Luc Montagnier francia tudós, aki a HIV-vírus felfedezéséért kapott Nobel-díjat 2008-ban. Állítása szerint a DNS képes önmagát egyik kémcsőből a másikba teleportálni, eddig ismeretelen elektromágneses hullámok segítségével. Ha ez igaz, akkor alapjaiban bolydulhat fel számos tudományterület, de sokak szerint csak a "Nobel-betegség" legújabb esetéről van szó.
Fogamzás előtti genetikai tesztet készítettek
Amerikai kutatók egy olyan új genetikai teszt kidolgozásáról számoltak be, amelyet öröklődő gyerekkori betegségek kimutatására lehet rutinszerűen használni a szülőknél, még a gyerekvállalás előtt.
Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei
Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.
Találmányok, amelyek megváltoztathatják a világot
A mai mindennapi életünket döntően befolyásoló nagy találmányok, felfedezések jelentőségét sokszor nem ismerték fel azonnal. Gondoljunk csak arra, mennyi gúny és kétkedés fogadta az első gőzmozdony és automobil megjelenését vagy az életmentő védőoltások kifejlesztését. Napjainkban is folynak olyan, viszonylag kevés visszhangot kiváltott kutatások, amelyek akár néhány éven belül is nagy hatással lehetnek életünkre.